Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
8782/IV — 3/a. szám. M. kir. földmiveléaüffyi miniszter. Körrendelet valamennyi vármegye, törvényhatósági joggal felruházott város és Budapest székesfőváros köz- igazgatási bizottságának. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLV1. t.-cz. 5. §-ában említett s a most idézett törvény végrehajtására illetékes elsőfokú hatóságok több esetben kihágási eljárást indítottak, sőt büntetéssel is sújtottak egyes kereskedőket azért, mert olyan, emberi élvezetre alkalmas olajokat, a melyek nem kizárólag olajbogyókból, hanem másféle növényekből állíttattak elő, » táblaolaj« elnevezés alalt hoztak forgalomba. Miután az említett hatóságok jelzett eljárásából azt következtetem, hogy. azok a » táblaolaj « elnevezés tekintetében nincsenek kellőleg tájékozva, azok megfelelő ki- tanitása és felvilágosítása czéljából a belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetértőleg a következőkről értesítem a bizottságot: A fent idézett törvény végrehajtása iránt kiadott 38286—896. sz. földmivelésügyi miniszteri rendelet 8. §-ának 2. pontja szerint: »Állati és növényi zsírok, zsiradékok és olajok az eredetüket és esetleg származásukat is megjelölő jelzővel, vagy a kereskedelmi forgalomban elfogadott és általánosan használt megjelölés alatt a kereskedelmi szokásoknak megfelelően hozandók forgalomba. Tekintettel ennélfogva arra, hogy az illetékes tényezők meghallgatásával megállapittatott, hogy az emberi használatra szánt különféle növényi eredetű és összetételű, avagy különböző növényekből eredő olajok elegyítéséből keletkező olajoknak »táblaolaj« gyüjtő-név alatt való forgalomba hozatala a fennálló kereskedelmi szokásoknak megfelel, felhívom a bizottságot, figyelmeztesse az illetékes hatóságot, hogy amennyiben a fogyasztó közönség a kereskedelmi forgalomban „táblaolajat“ kér, ez alatt az emberi élvezetre alkalmas, mindennemű növényi eredetű, nemkülönben különböző növényekből eredő olajok elegyítéséből származó olajok, tehát nem kizárólagosan olaj-(oliva)-bogyókból előállított tápolajok értendők. Ennélfogva azon kereskedővel szemben, aki »táblaolaj« elnevezés alatt scsám stb. olajat, vagy pedig olíva és scsám stb. olajkeveréket hoz forgalomba, a fent idézett törvény 3. § ának d) pontja nem nyerhet alkalmazást. Természetes azonban, hogy amennyiben a közönség kifejezetten bizonyos minőségű, vagy származású (pl. »oliva-olajat«, »nizzai«, »aixi« stb.) olajat kér, a kereskedő ilyet tartozik kiszolgáltatni, mert ellenkező esetben eljárása az épp idézett törvény- szakasz- és pontnak azon határozmánya értelmében bírálandó el, mely szerint kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik, 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki mezőgazdasági terményeket, termékeket, vagy czikkeket, habár azok nem is hamisítottak, oly elnevezés alatt, vagy oly megjelöléssel árul, illetve hoz forgalomba, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illetik. Budapesten, 1900. évi április hó 12-én.-—--------- Darányi, s. k. 6155/V. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. A törvényerejű vasutüzleti rendtartás 99. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint abehor- dásra készen fekvő mezei termények a pályától lehetőleg távolra viendők. Ennek a határozmánynak végrehajtása körül a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg az üzletvezetőségek rendszerint kilenczvenöt méterben kívánják megállapittatni azt a távolságot, a melyen belöl mezei termények le nem rakhatók; abban az esetben pedig, ha a földterület meg nem felelő nagysága következtében ennek a kikötésnek nem lehet eleget tenni, az illető birtokosok fel szoktak hivalni, hogy terményeiket a helyszínéről lehető legrövidebb idő alatt hordassák el. Részemről a mozdonyszikra gyujtóereje határvonalának szem előtt tartásával keletkezett gyakorlatot fenntartan- dónak találom és ehhez képest azt a távolságot, a melyen belől a vasúti vonalak mentén behordásra váró mezei termények el nem helyezhetők, kilenczvenöt méterben állapítom meg és egyszersmind elrendelem, hogy azok a termelők, a kiknek birtokán a termény erre a távolságra a terület keskenységénél fogva el nem helyezhető, terményeiknek a lehető legrövidebb idő alatt leendő elhordására köteleztessenek. Miről a bizottságot az illetékes közigazgatási hatóságokkal leendő közlés és az érdekelt gazdaközönség körében való közhirrététel czéljából értesítem. Budapest, 1900. évi májás hó 30-án. Hegedűs, s. k. 816. Ungvármegye közig, bizottságának elnökétől. k. b. 1900. A négy járás tek. főszolgabiráinak, Ungvár város tek. polgármesterének s az Ung ezimü lap tek. kiadóhivatalának. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi május hó 30-án 6155/V. szám alatt kelt rendeletét tudomás, a legelterjedtebb módon leendő közhirrététel és szigorú ellenőrzés végeit kiadom. Ungvári, 1900. évi junius hó 18-án. Kende Péter, alispán, mint a közig, bizotts. h. elnöke. 64135/X. sz. Magyar kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi vármegye alispánjának. Több oldalról kérdés intéztetett hozzám az iránt, hogy tekintettel a községi közigazgatási tanfolyamokról szóló, az országgyűlés mindkét háza által elfogadott, immár legfelsőbb szentesítésre váró törvényjavaslat rendelkezéseire, vájjon községi jegyzői szigorlatok a vármegyei vizsgáló-bizottságok előtt egyelőre még az eddigi módon továbbra is tehetők-e ? különösen, hogy a szigorlatra már jelentkezett jegyző-jelöltek részére a nyár folyamán rendkívüli szigorlati határidő kitüzhető-e ? — Bár az 1884. évi 58285. sz. jegyző-szigorlati szabály- rendelet 3. §-a értelmében a jegyző szigorlatok a tavaszi és őszi vármegyei közgyűlés alkalmával tartatnak, de minthogy a rendkívüli időben vizsgázhatás engedélyezése elvileg ezelőtt sem volt kizárva, méltányossági szempontból nem kifogásolom azt, hogy a jegyzői szigorlatra idáig jelentkezett és egyébként az 1883: 1. t.-cz. 6. §-ában, valamint az említett 58285/84. sz. szabályrendeletben foglalt követelményeknek megfelelő jegyző-jelöltek részére bezárólag folyó évi augusztus hó 31-ig terjedőleg rendkívüli szigorlati határidő kitűzhető legyen. Budapest, 1900. évi junius hó 23-án. A minister helyett : G u 1 n e r s. k., államtitkár. 6992. 1900. k. i szám. Ung vármegye alispánjától. Tek. négy járási főszolgabíró uraknak, Ungvár város tekintetes polgármesterének, az „Ung“ tekintetes kiadóhivatalának. Ezen belügyminiszteri körrendeletét tudomás és a legelterjedtebb módon leendő közhirrététel s az esetleg alkalmazásban levőkkel leendő sürgős közlés végett kiadom. Kelt Ungvárt, 1900. évi junius hó 26-án. Az alispán helyett: Lőrinczy Jenő, várm. főjegyző. Felelős szerkesztő: LŐRINCZY JENŐ. 3909. 1900. szám. Árverési hirdetmény, Az ungvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, . hogy Bergida Ede ó-ketnenczei lakos végrehajtónak, Kuzma Dankó ó-kemenczei lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében 600 korona tőke és járulékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendelte: 1. Árverés tárgyát képezi az é-kemenczei 1., 66., 67. sz. tjkvben A. 1., B. 2., B. 1., B. 1. alatt a Kuzma Bankó végrehajtást szenvedő nevén álló ingatlan 1024 korona, 26 korona, 24 Jkorona kikiáltási ár mellett. 2. Az árverés Ó-Kemencze község házánál 1900. évi julius hó 17-ik napján, d. e. 10 órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlan a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Az árverelni szándékozók kötelesek az árverést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a bírói kiküldött kezeihez 102 korona 40 fillért, 2 korona 60 fillért, illetve 2 korona 40 fillért készpénzben, vagy óvadékkópesnek nyilvánított értékpapírokban letenni. Kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság Ungvárt, 1900. május hó 4-én. I s é p y, kir. albiró. 6992/1900. ki. sz. Ungvármegye alispánjától. Hirdetmény. Hivatkozással a nagyméltóságu m. kir. belügy- minister urnák folyó évi junius hó 23-án 64135/X. szám alatt kelt s általam junius hó 26-án közhírré tett azon rendeletére, melylyel megengedi, hogy a községi jegyzői vizsgálatra idáig jelentkezett s egyébként az 1883. évi I. t.-cz 6-ik §-a és a jegyzői szigorlati szabályrendelet, vagyis az 1884. évi 58285. sz. belügyministeri rendelet kívánalmainak megfelelő képesítettséggel biró egyének f. évi augusztus hé 31-ig kitűzhető szigorlatra bocsáthatók legyenek, felhívom mindazokat, akik a községi jegyzői szigorlatot letenni kívánják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6-ik §-a és a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 1884. évi 58285. számú rendelete értelmében megkívánt képesítettséget igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket hozzám, legkésőbb f. évi augusztus hó 15-ig annál bizonyosabban nyújtsák be, mert az ezen időn túl beadott kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A vizsgálat megtartására határidőül f. évi augusztus hó 27., 29. és esetleg 30-ik napját tűzöm ki; az írásbeli vizsgálat augusztus hó 27-én, a szóbeli pedig 29-én, esetleg 30-ikán fog Ungvárt, a vármegyeházban megtartatni; a folyamodók augusztus hó 27-ikén, délelőtt V29 órakor hivatalomban személyesen megjelenni tartoznak. Ungvárt, 1900. évi junius hó 27-én. Az alispán helyett: Lőrinczy Jenő, főjegyző. 612. krj. 1900/ szám. Árverési hirdetmény. Ketergény község határában a f. évi junius hó 17-én egy sötét pej, 150 cm. magas, hóka orrú, hátsó lábai gatyák, kancza ló bitangságban találtatván, elfogatott, mely jószág, ha gazdája nem jelentkezik, nyilvános árverésen, a községi biró házánál X évi julius 10-én, d. e. 10 órakor el adatni fog. Ketergényben, 1900. junius hó 24-én. Blasskó Sándor, Simon Imre, körjegyző. biró. J Üzlethelyiség-változtatás. |f |§3 JEDrtesitjilk a n. é.közön- || Ujj séget, hogy g| 1 üzlethelyiségünket §S a. IVLarkos-féle liázból a i| mellette levő házba he- |p lyezttik át, §| Tisztelettel: j§| H Drucker lér él fia, gj WtMSliHWSfli 1 Ili rt ok el adás. É n Ungmegye Bátfa községében fekvő, a balfai 17. számú telekjegyzőkönyvben foglalt s 1440 Qöl belsőségből jP* és 2S kát. h., 887 D-öl területű külsőségből álló egész tojója birtok, továbbá ugyancsak a bátfai 35. sz. tejekjegyzőkönyvben HE foglalt belsőség és háznak 255/2ieo-ad része, amely ingatlanok dr. öyorgyevic Milos és a Trifunácz-család tulaj - RgJ donát képezik, eladók. I A venni szándékozók felvilágosítást nyerhetnek alulírott ügyvédnél (1. Ungvárott, Nagy-utcza 12. sz. alatt). rSjjl Remeuiezky Mihály, || \
