Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

A kivándorlók Utóbbi időben úgy igyekeznek kijátszani a hatóságokat, hogy Amerikába való megérkezésük után ismerőseik, családbelieik személyével megegyező útlevelüket hazaküldik, melylyel aztán az illetők minden fennakadás nélkül utaznak ki Amerikába.

Hasztalan az utazás veszélyeire, az Amerikában nap-nap mellett előforduló óriási szerencsétlenségekre, a nehéz munkára, az idegen földön való megélhetés küzdelmes voltára, az idegenben való megbetegedésekre, a szülőföldnek elhagyása után gyötrő honvágyra való figyelmeztetés, mennek, rohannak, pénzzé téve minden vagyonukat, eltelve vérmes reményekkel a magas munkabér iránt, melylyel megtöltve erszényeiket, vagy hazatérnek, vagy ott maradnak örökre. Ma a legközönségesebb ember úgy beszél Amerikáról, mint a szomszéd megye határszéléről és nincs semmi, mely őket a kivándorlási vágyban meggátolná.

Hogy azonban ezen, magában nagy veszélyt rejtő kivándorlás legalább némi részben korlatoztassék, addig is, mig e tárgyban ajtörvényhozás intézkednék, rendeleti utón következő szabályok életbeléptetését látjuk szükségesnek :

Amerikába szóló útlevelet csak az nyerhet, ki hadkötelezettségének teljesen eleget tett (beleértve a teljes 12 évi kötelezettséget) s ezenkívül úgy állami, mint törvényhatósági és községi, vagy társulati kötelezettségeinek teljesen eleget tett.

Leányok, kik 22-ik évüket be nem töltötték, útlevelet nem kaphatnak; kivételt képezhet azon eset, ha a már kivándorolt apa, vagy anya óhajtaná leányainak kivándorlását.

Amerikába szóló útlevelek dija munkások részére 10 forintban, más egyének részére pedig 15 forintban volna megállapítandó, beleértve a bélyegdijakat is.

Mindazok, kiknek Amerikába szóló útlevél kiváltására jogosultságuk van, a város, vagy község által e czélra kiállított bizonyítványhoz fényképüket is kötelesek csatolni s e nélkül útlevelet egyáltalán nem kaphatnak

Az előadottak alapján, közig, bizottságunk f. évi november hó 14-ik napján 743. sz. alatt hozott határozata lolytán, mély tisztelettel azon kérelemmel fordulok Nagyméltóságodhoz, miszerint felterjesztésünket magas figyelmére méltatva, annak megfelelőleg rendeleti utón a lehetőleg sürgősen intézkedni méltóztassék.

Kelt Ungvárt, 1899. november hó 14-ik napján tartott közig, bizottsági ülésből.

A f. év első feléről a kivándorlást illetőleg a közig, bizottságnak újabb hivatalos jelentés tétetett, melyben a kivándorlás korlátozása, esetleg meggát- lása tárgyában sürgős intézkedés kérelmeztetett a m. kir. belügyminisztériumtól.

Az előadottak, melyekről úgy czikkiró, mint érdektársai személyesen, hivatalos akták alapján meggyőződhetne, eléggé bizonyítja, hogy a kivándorlás meggátlása és korlátozása érdekében a törvényhatóság, a közig, bizottság és a közigazgatás emberei részéről minden lehető megtétetett s a téli álomból régebben felébredtek, mint czikkiró. Hogy pedig a legközvetlenebb, életbevágó kérdések körül és a társadalmi kérdésekben tett intézkedéseket s kötelességük lelkiismeretes teljesítését nem kürtölik, annak egyedüli oka az, hogy az öndicsekvés nem erényük s a nyilvánosság elé hamis phrázisokkal nem tolakodnak.

A mi a kivándorlási ügynök kérvényének elintézését illeti, felhívjuk czikkiró figyelmét az előtte talán ismeretlen 1881. évi XXXVIII. t.-cz. rendelkezéseire, melynek 3. §-a szerint a kivándorlások közvetítésére az ügynöki engedélyt a belügyminiszter csak azoknak adhatja meg, a kik folya— Szegény gyermek — mondá magában —, mennyit kell szenvedned ! Ha férjhez mégv, talán meg- vigasztalódol, vagy — tévé hozzá sóhajtva — kétszeres lesz a bánatod. Talán jobb is, ha nem mégy hozzá. Még egyszer ki kell kérdeznem.

— Katicza, gyere csak.

A leány pirosló szemekkel jelent meg a küszöbön.

— Nem volna-e jobb, ha Végh Dezsőhöz mennél? Rokonszenves ember, talán jobban is tetszene neked, mint Szmecsák.

— Nekem mindegy. Szmecsákot jobban becsülöm jó leikéért. Talán emlékszik rá nagyanyám, hogy karacsony-napján. ma két éve, mily rettenetes hideg volt. Hirtelen jött a fergeteg és tajtékzó hóviharaival fehér gyep-ágyat terilett a végtelen síkságra. A kit ilyenkor a szabadban lepett meg a vihar, menthetetlenül veszve volt. Nos, Szmecsák hazafelé tartva, egy megdermedt, szegény koldus gyermeket vett észre az ut szélén. Karjaiba vette és úgy hozla haza. Ezt sohasem fogom elfeledni. Végh, mikor elbeszéltem neki az esetet, gúnyos megjegyzéseket tett a vén emberre.

— Helyesen Ítéled meg mind a kettőt, de azt hittem, hogy Végh talán jobban tetszik neked.

Végtelen szeretettel simitotla végig az arczát és arczába egy könnycsepp szökött.

— Tehát holnap már menyasszony lesz az én Katiczám !

— Igen, nagyanyám! Kifutott a szobából, hogy ne lássa gyötrő szenvedéseit senki.

Bedőéknél nagy volt az izgatottság. Minduntalan a kapu elé szaladnak a szolgák; már itt va t a nászvacsora ideje és a vőlegény lakásáról még sem jött vissza.

Vájjon hol van?

A menyasszony sir, alig bírja visszafojtani könnyeit.

modványukhoz csatolt hatósági bizonyítvánnyal igazolják :

1. hogy magyar állampolgárok;

2. hogy teljes korúak és csőd, vagy gondnokság alatt nem állanák ;

3. hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért, vagy a jelen törvényben minősített, kihágásért büntetve nem voltak ;

4. hogy az ezennel, ötezer forintban megállapított biztosítékot letették.

5. §-ból. A belügyminiszter az engedélyt még akkor is megtagadhatja, ha az illető az előző szakaszban felsorolt feltételeknek eleget tett.

7. §-ból. A belügyminiszter az előző szakaszban említett engedélyt bármikor visszavonhatja, stb.

8. §-ból. A kivándorlási ügynökök minden személyt, a kinek kivándorlását közvetítik, bejelenteni tartoznak :

1. szóval és Írásban 24 óra alatt azon község elöljáróságánál, a hol a kivándorló tartózkodik ;

2. Írásban 3 nap alatt azon szolgabirónál és városokban azon polgármesternél, ahol a kivándorlónak rendes lakása van.

9. §-ból. A kivándorlási ügynökök egész üzletvezetőségükre nézve hatósági felügyelet alatt állanak.

11. §-ból. Az ámítás, csalás ténye ha bebizonyul, vagy jogérvényes kivándorlási engedélyt nem

i.yert egyének kivándorlását közvetíti, jogosultságát veszti s a közigazgatás első tisztviselője az engedély érvényét beszünteti.

A 11. és 12. §-okban szabályozott kihágások eseteiben, az ügynök által elkövetett kihágások eseteiben a biztosíték első sorban az ügynök működése folytán károsodottaknak kártalanítására fordítandó, másod sorban azon törvényhatóság községeinek szegény-alapjai közt osztandó fél, a melynek területén a biztosíték letetetett..

A törvény fenti rendelkezései világosan igazolják, hogy a kivándorlási ügynökséget nem a köz- igazgatás emberei és nem a közig, bizottság testületé eszelték ki, hanem csak végrehajtották a törvénynek üdvös intézkedését, mely a tudatlan népet a titkos fosztogatók és ügynökök kezeiből kimentendő, hatósági felügyelet alatt álló, felelősséggel és óvadékkal terhelt, minden pillanatban kézrekerit- hető ügynök kezeibe tette le a kivándorlás közvetítését.

Ha czikkiró a kivándorlás meggátlása és korlátozása ügyének hasznos szolgálatot akar tenni, keljen versenyre, pályázzon a kivándorlási ügynökségért, ezáltal megkönnyíti a közig, bizottság eljárását, mert a pályázók közül a legérdemesebbet választhatja s ha czikkiró a hivatolt törvény 3-ik §-ában foglalt feltételeknek megfelel, nincs kizárva, hogy kérvénye ajánlattal fog felterjesztetni a m. kir. belügyminisztériumhoz s akkor legjobb tudását, tapasztalatait és erélyét kizárólag a kivándorlás meggát- lására fordíthatja. A közigazgatás emberei és a közig, bizottság csak elismeréssel lesz czikkiró iránt, ha a törvény- és kormányrendeletek határai között elfogadható és érvényesíthető indítványait előterjeszti s módot nyújt a tanulásra, ami sohasem szégyen, y.

Az öreg Bedő szitkozódni szeretne, de az istentelen szavakat magába fojtja.

A háziasszony, ki sok at látott és még többet jegyzett meg, sejtette, hogy valami váratlan baj történt Bárdossal, ezért erőt vett magán és igyekezett mulattatni a násznépet.

A vacsoránál elég nyomott hangulat uralkodott; utána már derűsebben folyt a vigalom, de azért látni lehetett, hogy egyesek mint súgnak össze és el-elmo- solyodnak. Vállvonogatásukról lehet látni, hogy meg nem foghatják, mi történt.

Hire járt, hogy az uj asszony első útja holnap az ügyvédhez vezet, mert elválik Bárdos Zoltántól. Ilyesmit nem szoktak a nők megbocsátani soha.

Múlnak a napok; már egy hete is lesz, hogy Zoltánról semmi hir, mikor Bedő küllöldi pecséttel ellátott kis levélkét kap. Vájjon mi lehet benne ? Forgatja, vizsgálja, mig egyszerre csak izgatottan feltépi.

Pár sorból állott az egész:

Igen tisztelt Bedő ur!

Én is, mint sok más, könnyelműségemnek lettem áldozata. Mikor tanulmányúira indultam, egy mulató kompániába keveredve, mindenki fogadást tett, hogy menyegzője napját a házon kívül tölti el. Egyikünknek (ez még a könnyebb) színésznőt kellett akkor éjjel megszöktetnie, másik egy régi kedvesével mulatott, mig én azt fogadtam, hogy esküvőm napján elutazom és egy évig nem térek vissza. Mivel pedig (ehsegem addig nem várhat már, e levelem alapján, hűtlen elhagyás czimén megindíthatja ellenem a válópert.

Tisztelettel stb. Kardos Zoltán.

Aznap más valaki is kapott egy külföldről jövő levelet, mely így hangzott:

Főreáliskola Ungvárt.

Most, hogy a közoktatásügyi kormány átves/i a volt városháza épületét és telkét s azon a reáliskola czéljaira uj épületet fog emeltetni, alkalom- és időszerű a jelenlegi alreáliskolának főreáliskolává való fejlesztésével foglalkozni s a minisztériumot arra kérni, hogy az uj építkezést már úgy eszközöltesse, hogy abba az iskola már necsak mint alreál-, de mint íőreáliskolu vonulhasson be.

Erre vonatkozólag Farkas Ferencz képviselő- testületi tag, több más képviselő-testületi tag által aláirt indítványt szerkesztett s nyújtott be a képviselő- testülethez, mely indítvány indokolásával együtt igy hangzik:

Indítvány.

Tekintettel arra, hogy a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi kormány a várostól megvett városház telkén négy osztályú alreáliskola építését maholnap megkezdeni elhatározta, mielőtt ezen építkezést a magas kormány megkezdetné, a város és a megye lakosságának jól felfogott érdekében, az alább felhozott indokok alapján indítványozzuk, hogy:

Sürgősen Írjon fel a város képviselő-testülete a magas közoktatásügyi kormányhoz az iránt, miként a czélba vett négy osztályú alreáliskolát Ungvárt nyolcz osztályú főreáliskolává fejlessze ki s a megkezdendő építkezést már most nyolcz osztályú főrealiskola elhelyezhetésére vétesse foganatba.

Indokok.

Az ungvári állami reáliskolánál íőreáliskólává fejlesztése szükséges a következő indokokból:

1. Az alreáliskolák a nm. közokt. minisztérium 64637/1897. sz. a. rendeletének indokolása szerint is a helybeli főgymnasium tulzsuíoltságának apasztása czéljaból állította fel. E czél részben eléretett, amennyiben a reáliskolába mar a 3-ik évben 108 tanulót Írtak be. Reáliskola hiányában e 108 tanuló legnagyobb része, de a helybeli 53, a 17 megyebeli s a szomszéd megyék 26 tanulója, tehát 96 tanuló minden hihetőség szerint a helybeli főgymnasiumDa járt volna s akkor ott megmaradott volna a reáliskola felállítása előtti, felette nagy létszám. 1896-ban ugyanis a főgymna- siumban 671 beirt tanuló volt, a lefolyt tanévben pedig 611, tehat van apadás s ha tekintetbe vesszük, hogy az alsó osztályoknak 3 év előtti rendkívüli nagy szama még mindig táplálja a felsőbb osztályoknak kontingensét, mondhatjuk, hogy szinte kiegyenlítődött a status. De a főgymnasium még mindig túlzsúfolt.

A lefolyt tanévben nemcsak az alsó négy osztályban és a 6-ikban, tehát öt osztályban voltak párhuzamos osztályok, de az V. osztályban is 68 tanuló volt, vagyis ez osztályban is szokatlanul nagy volt a tanulók száma s ami döntő, az I. A) és I. B) osztályba a múlt tanév elején is 110 tanulót Írtak be, tehát 1 osztályra, ha nem is a reáliskola kreálása előtti horribilis szám, de mégis 54—56 jutott. Ez már is nem lett volna igy, ha a szülők biztosítva lettek volna a reáliskolának főreáliskolává fejlesztése felől ; mert több szülő csak azért nem adta a reáliskolába gyermeket, mert nem volt biztos, hogy ott végezhetik-e az egész középiskolai tanfolyamot. Maga az intézeti igazgató sem léptette át gyermekét a reálba, mert nem akarta kitenni gyermekét annak, hogy egy év múlva esetleg idegenbe kelljen őt, tetemes költséggel iskolába adnia. Amint tehát a főreáliskolává fejlesztést kimondja a magas közokt. kormány, a vidékről is nyilván tetemesen számosabb tanuló keresendi fel a reáliskolát, de helyből mindenesetre 15—20 tanulóval többet kaphat évenkint s annak amellett, hogy igy a reáliskola el fogja érni a kívánatos ama létszámot, mely túlzsúfoltság nélkül megizmositja ez intézetet, az az örvendetes eredménye is meglészen, hogy a helybeli tőgymnasiumban az I-ben egy-egy osztályba 45—48 tanuló juina, ami normális szám lenne és a tanárkar megszabadulna az erejét, szabad szárnyalását lekötő

Szeretett, drága Katiczám !

Esdve kérlek, bocsáss meg nekem, nagyot vétkeztem ellened. Azt hiszed, hogy nem szeretlek, ts ezt a tudatot nem bírom elviselni. Hallgass meg, miért kerültelek és hagytalak — látszólag — el.

Ma egy éve mulató kompániába keveredtem, hol csupa élvvágyó fiatal emberek voltak, kik elvből a házasság elleneinek vallották magukat. Az ital hatása alatt azután azt a bolond fogadást tettük, hogyha valamelyikünknek megtetszenék egy leány, a többiek döntése alá bocsátjuk a választást és ha csak egy is ellene van a szándékolt összeköttetésnek, akkor egy évig kerülnie kell azt a leányt. Pár hétre rá veled ismerkedtem meg és mindjobban megszerettelek. Végre is nem titkolhattam tovább a dolgot, összehívtam pajtásaimat és bevallottam, hogy reád esett a választásom. Nem is szólalt fel senki ellene, csak Végh Dezső, ki, mint tudom, neked is udvarolt. így azután nem közelíthettem hozzád és annál könnyebben elhittem azt a gaz mesét, hogy te elfeledtél s szivedet, vele kezedet Végh-nek nyújtod.

Akkor azután, csupa daczból, megkértem a Bedő-Iányt, kit sajnálok, hogy velem szerencsétlen lett. A többit már tudod.

Az egy évi. határidő ma telt le. Mikor a selyemkendöt megkaptam, rögtön akartam irni, de megakadályozott benne a fogadásom; most már szabad vagyok és remegve kérdem tőled, akarsz-e az enyém lenni . . . . *

Pár forró könnycsepp hullott alá és elmosta a drága nevet, mely ezentúl az övé is lesz.