Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
* Ungvári vásár. Ungvári a Jakab-napi országos vásár julius hó 23. és 24-én lesz megtartva. * Fontos a gazdaközönségre azon körülmény, hogy a mostani sertésvészes időben az Ungvári Fogyasztási Szövetkezet egy minden oldalról kipróbált és leghatásosabbnak bizonyult, mindenféle sertésbetegség, u. m. torokgyík, orbáncz, lepfene és sertésvész elleni gyógyszert Skrofín elnevezés alatt hozott forgalomba ; igen ajánlatos, hogy ezen kitűnő sertés-gyógyszert mindenki a háznál tartsa, hogy szükség esetén azonnal kéznél legyen. Használati utasítás, úgy, mint a gyógyszer, egyedül a szövetkezetnél kapható ; az utasítás teljesen díjmentesen. A szőllők veszedelme. A folyó év gazdasági csapásait tetézi az a sok gombabetegség, a minek terjedését évek óta nem tapasztalt mérvben fokozza esős, hűvös időjárásunk. Különösen a szőllő peronosz- porája terjed rohamosan, úgy, hogy vidékek szüretéi fenyegeti pusztulással. Az utóbbi kedvező évek folytan az idén lanyhán védekeztek termelőink, nem igen véve észre, hogy a rezgálicz-keveréket az első permetezés után bizony lemosta az eső és sok helyen másodszor máig sem permeteztek. A kár már nagy, de erélyes védekezéssel még sok megmenthető. A mai kritikus idők legjobb védekező-szere a peronoszpora ellen a dr. Aschenbrandt-féle „bordói por“, mely biztos hatasu, könnyű kezelésű és óriási előnye, ho y a permetezés után rögtön a szőllő levelére tapad, a védekezést meg ily változó időben is feltétlen biztossá teszi, amennyiben az eső le nem mossa. Ily kritikus időkben, mint a mostaniak a dr. Aschenbrandt-féle „bordói porból“ 2 százalékos oldatot használjunk, vagyis vegyünk egy hl. vízre két kilogrammot. A „bordói por“ gyors felhasználásával még sokat megmenthetnek a magyar szóllőtermelők idei szüretükből. A dr. Aschenbrandt-féle „bordói por“ ára kilogrammonkint 5 kg. csomagban 80 fillér, 10 kg. csomagban 80 fillér ; 50 kg. zsákban 76 fillér. Megrendelhető a „Borászati Lapok“ kiadóhivatala ban, Budapest (Köztelek), a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténei“, Budapest (Alkotmány-utcza 31. sz.) és a vidéki megbízottaknál. — Ne mulaszszák el a szőllősgazdák a hasznos szernek minél gyorsabb alkalmazását. Jó tudni. Csődtömegből, vagy egyébként vásárolt árukészleteknek tömeges és gyors vételre ingerlő módon való elárusitása tárgyában a kereskedelemügyi miniszter f. évi junius hó il-én 20771. szám alatt valamennyi magyarországi másodfokú iparhatósághoz a következő rendeletet intézte : Elém terjesztett panaszból arról értesültem, hogy az elsőfokú iparhatóságok oly egyének számára, kik csődtömegből, vagy egyébként vásárolt árukészleteiknek tömeges és gyors vételre ingerlő módon való eiarusitása czéljaból nyitnak ideiglenes üzleteket, csupán az ipartörvényben a jelzett elárusitási módra nézve előirt engedélyt adjak ki, mig az ipartörvény 4. §-aban előirt iparigazolvány kiadását, s illetve az annak fejeben fizetendő ipardij beszedését mellőzik; továbbá, hogy a csődtömegből vett aruknak tömeges és gyors eladasa czéljaból nyitott üzletekre az ipartörvény 52. §-a alapjan is adnak engedélyt. Az iparhatóságoknak ez az eljárása ellentétben áll az 1884 : XVII. t.-czikkben foglalt ipartörvény rendelkezéseivel, miért is a törvény helyes végrehajtása czéljaból a hivatali elődeim áltál a végeladási, árverési, vagy más, tömeges és gyors vételre ingerlő elárusitási módok engedélyezesének szabályozása tárgyában 1891. évi október hó 31-én 70,324/VI. sz. a., 1897. évi május hó 16-án 15,353. sz. a. és 1897. évi deczember hó 29-én 64,349. sz. a. kibocsátott rendeletéinek kiegészitésekép rendelem a következőket: 1. Az esetben, ha az üzlettulajdonos, ki csődtömegből, vagy egyébként vásárolt árukészletének tömeges es gyors vételre ingerlő módon leendő árusítása czéljaból nyit üzletet, az ipartörvény 51. § aban meghatározott engedelyert tolyamodik, e folyamodvány első sorban az üzlet megkezdésére irányuló s az ipartörvény 4. §-ának megfelelő bejelentésnek tekintendő, úgy, hogy az iparhatóság, az iparigazolványért járó dij beszedése mellett az iparűzési jog. altalános feltételeinek fennforgása esetén elsősorban az iparigazolvány kiadása iránt tartozik intézkedni s csak azután veheti az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatasa után tárgyalás ala azt a kérdést, hogy a tömeges és gyors eladasra kert engedely az adott körülmények között kiadható-e, vagy sem. 2. Ha az engedély kiadhatónak találtatik, az üzlettulajdonos a tömeges és gyors vételre ingerlő módon szándékolt elarusitásra, tekintettél arra, hogy az ipartörvény 52. §-anak kivételes rendelkezései az üzlet-lebonyolitásoknak egészen más nemére vonatkoznak, csak az ipartörvény 51. § a alapján, vagyis az idézett törvényszakaszban megállapított dijak lefizetésének kötelezettsége mellett s az ugyanott megállapított időtartamra jogosítható fel. Felhívom az iparhatóságot, hogy e rendeletem tartalmáról tudomás és alkalmazkodás végett a hatósága alá tartozó elsőfokú iparhatóságokat megfelelően ertesitse. * A népszámlálás elrendelese. Hegedűs Sándor keresk. miniszter legközelebb körrendeletét bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, melyben az 1900. évi népszámlálás megejtésére 1901. évjan. 1 — 10-ig terjedő időt határozta meg s az általános intézkedések megtételére szólítja fel a törvényhatóságokat. Figyelmezteti azokat, hogy már most tekintettel legyenek a városoknak és községeknek az 1901-dik évi költség- vetési előirányzatában a várható népszámlálási kiadásokra. A rendelethez mellékelve van egy utasítás is a népszámlálás megejtésére vonatkozólag. Számláló-biztosoknak kinevezhetők; tanítók, tanárok, lelkészek, nyug. hivatalnokok, értelmesebb gazdák stb , de körjegyzők, anyakönyvvezetök, orvosok lehetőleg mellőztessenek. Tanítók kötelesek a szarni s(ó biztosi megbízást elvállalni s a megbízásnak eleget tenni. A számláló-biztosok dijaztatnak ; dijaik fokozatban vannak megállapítva: 1. dij 3, II. dij 4 korona, III. dij 5 s a IV. dij 6 koronával. Irodalmi értesítő. A „Vendéglősök Lapja“, a mely ebben a hónapban XVI. évfolyamának II. félevét kezdette meg, nagy- fontossagu akciót indított. Ennek az a czélja, hogy a vendéglősök, kapcsolatosan a bortermelők szövetkezeteivel, borvásárló-szövetkezeteket alakítsanak. — A „Vendéglősök Lapja“ különben a hazai ipar pártolását is hathatósan akarja előmozdítani. E végből azt a Kedvezményt nyújtja, hogy minden magyar iparosnak es gyárosnak, a ki előfizetője a lapnak, czéget állandóan ingyen hirdeti. A „Vendéglősök Lapja“ előfizetési ara egesz évre 12 korona. Szerkesztősege és kiadó- hivatala: Budapest, VII. kér., Akaczfa-utcza 7. Hivatalos közlemények. 45518/VI. b. szám. Magyar kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Azon telmerült kérdésre nézve, hogy a gyógy- szerész-segédi idő mikor tekinthető szabályszerűen kitöltöttnek, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőket állapítom meg : A gyógyszerész-gyakornokok kiképzése tárgyában az 1892. évi 55985. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel kibocsátott szabályzat 26. §-ának, valamint a gyógyszerész-növendékek egyetemi kiképzéséről szóló ugyancsak az idézett szám alatt kiadott szabályzat 7-ik pontjának rendelkezéséből következik, hogy gyógyszerész-segéd és egyetemi gyógyszerészeltau- hallgató egyidejűleg senki sem lehet. Ugyanis az egyetemi tanfolyam sikeres hallgatása és bevégzése a jelölt munkaképességét és idejét a megszabott két éven át teljesen igénybe veszi s viszont a segédi idő kizárólagos rendeltetése az, hogy a gyógyszerész-növendék a hivatása által megkívánt gyakorlati tudnivalókat tapasztalás utján elsajátíthassa. Az eltöltött gyógyszerész-segédi idő hatósági tanúsításánál tehát jövőre követendő eljárásban szabályként szolgáljon, hogy a gyógyszerész-növendékek által a két évi egyetemi tanfolyam alatt a szorgalmi időben, vagy az abba eső kisebb szünidőkben teljesített segédi működés a szabályszerű segédi időbe be nem számítható s az egyetemi évek közötti, vagy szünidőkre eső segédi szolgálat is csak az esetben tekinthető kivételesen szabályosnak, ha hitelesen igazoltatik, miként az megszakítás nélkül legalább két hónapig tartott. A gyógyszerész-növendékek egyéves önkéntesi tényleges szolgálatban eltöltött idejéből a segédi idube csak az a félév számítható be, melyet katonai gyógyszertárban eltöltenek, hogy ezáltal is azon elv érvé nyesüljön, mely a gyógyszerészek alaposabb kiképzését czélozza. Erről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végeit értesítem. Budapesten, 1900. évi junius hó 7-én. A minister helyett: G u 1 n e r s. k., államtitkár. 6559. Ung vármegye alispánjától. "19ÖÖ~ k' ' szám' ---------------------------------A négy járás tek. ídszolgabiráinak, Ungvár város tek. polgármesterének s az Ung czimü lap tek. kiadóhivatalának. Ezen belügyminiszteri rendeletet tudomás és köz- hirrélétel végeit kiadom. Ungvárt, 1900. évi junius hó 20-án Kende Péter, alispán. 25873. , Mtigy. kir. földmivelésügyi miniszter. IV—3. 1900. SZám’ “ Rendelet a mesterséges ételzsir és margarin-sajtok gyártásának es íorgalomba hozatalának szabályozása tárgyában. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásárói szóló 1895. évi XLVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1886. évi junius hó 9-én 38,286. szám alatt kiadott rendelet 8. §-ának 1. és 2. pontjában foglaltak kiegészítéséül a mesterséges ételzsir és margarin-sajtok gyártása és iparszerü forgalomba hozatalára nézve a kereskedelemügyi és a belügyminiszter urakkal egyetértőleg a következőket rendelem el: I. A mesterséges ételzsir gyártása és iparszerü forgalomba hozatala a következő leltételekhez van kötve: »Mesterséges ételzsir« elnevezés alatt hozandó forgalomba minden oly zsiradék, vagy zsirkeverék, mely a disznózsírhoz hasonló s ugyanazon használatra készült, de nem kizárólag disznózsírból származik. A forgalomba kerülő mestei séges étehsirok szakszerű megvizsgálásának és megkülönböztetésének megkönnyítése végett mindazok, a kik mesterséges ételzsir készítésével foglalkoznak, kötelesek ezen zsiradékokba dymethil-amidó-azobenzolt keverni, még pedig olyan mennyiségben, hogy 100 klgr. zsírra egy decigramm essék s ez a zsírban oly egyenletesen legyen elosztva, hogy annak jelenléte a zsirtömeg minden részében sósavval való eldörzsölés által megállapítható legyen. A mesterséges ételzsirok az ezen zsírok készítésével foglalkozók által az eddigi szokásoknak megfelelően Csakis vasabroncsokkal ellátott olyan tartályokban (hordókban) hozhatók forgalomba, melyek azok szélétől 3 (három) cm.-nyi távolságban egész körzetükre kiterjedő s azokra ráfestett, legalább 5 (öt) cm. széles vörös színű sávval vannak ellátva s melyek legalább 10 (tiz) cm. magas, eltörülhetetien fekete szinü betűkből álló következő felirattal : »Mesterséges ételzsir«, ez alatt pedig a gyárnak nevét (a czéget) feltüntető felirattal is el vannak latva. Mindazon helyiségek, melyekben mesterséges ételzsirt elárusítanak, legalább 30 (harmincz) cm. magasságú belükből álló és szembeötlő helyen alkalmazott következő felirattal látandók el: »Itt mesterséges ételzsir kapható.« Az elárusító-helyiségekben a mesterséges ételzsir csak olyan edényekben (hordókban, tartályokban stb.) tartható, illetve árusítható, melyek rájuk alkalmazott vörös sávval és szembeötlően »mesterséges ételzsir« felirattal vannak ellátva. Mesterséges ételzsirok 25 klgr.-nál nagyobb mennyiségben közvetítők által is csak azon módozatok betartása mellett hozhatók forgalomba, melyek az ily zsírok készítésével foglalkozók részére elő vannak írva. II. A margarin-sajtok gyártása és iparszerü torga- lomba hozatala következő feltételekhez van kötve: »Margarin-sajt« név alatt hozandók forgalomba a nem csupán tejzsiradékot tartalmazó sajtfélék, t. i. azok, melyek tejzsirt vagy egyáltalában nem, vagy tejzsir mellett idegen zsiradékokat is, pl. margarint tartalmaznak. Forgalomba csak oly margarin-sajt hozható, melybe dymethil-amidó-azobenzol vau keverve, még pedig olyan mennyiségben, hogy egy kilogramm ily sajtra három milligramm essek s ez oly egyenletesen legyen elosztva, hogy annak jelenléte a sajtnak minden részében sósavval való eldörzsölés által megállapítható legyen. Úgy a nagyobb szállítmányok tartályai, mint az egyes kisebb, közvetlen fogyasztásra szánt csomagok és darabok olyan borítékokkal látandókel, melyek » Margarin-sajt« nyomtatott felirattal vannak ellátva. Mindazon helyiségek, melyekben margarin-sajllélék gyárlatnak, vagy árusittatnak, legalább 30 (harmincz) cm. magasságú betűkből álló és szembeötlő helyen alkalmazott következő felirattal látandók el: » Margarin sajtgyár», vagy »eladás». A margarin-sajtgyárosoknak és elárusítóknak ugyanabban a helyiségben tisztán tejből készült sajt-télekel előállítani, tartani, illetve elárusítani nem szabad. Ide nem számíthatók azonban azok a nyilvános üzletek, melyek vegyes élelmi czikkekkel kicsinybeni elárusilásL folytatnak, de ezekben is a margarin-sajtok elkülönítve és »Margarin-sajt» felirattal megjelölt külön tartályban, vagy rekeszben tartandók. Jelen rendelet lolyó évi augusztus hó 1-étől kezdödőleg lep hatályba. Kelt Budapesten, 1900. évi május 13-án.-------------- Darányi, s. k. Szerkesztői üzenet. Az ,,Ungvári Közlöny“ f. évi julius hó 12-ik számában »Aratás és kivándorlás» czimü vezérczikkre beérkezett válasz az idő rövidsége miatt közölhető nem volt. Nyilttér.*) Nyilatkozat. Nem akarván a julius 14-iki Rózsa-ünnepély sikerét koczkaztatni, — ezúttal, a mulatság lefoiyasa után, alulírottak kötelességünknek tartjuk a nyilvános- sagra hozni és kijelenteni, hogy mi a Budapestről intézkedő, egy-két tagból álló vezetőségnek sajat maga által is beismert botlásaiért es felüietessegeért a solidaritást el nem vállalhattuk és ezert a rendezőségből idéjében kiléptünk. Ungvárott, 1900. julius 15-én. Többek nevében : Illés Brúnó, Juszkovics Mór, Keszler Izidor, Kondor Emil, Lendvay Vilmos, Szabó József, Székely Károly, Szilard Jenő, Szinnyey Hugó, Varsányi Leó, stb. *) E rovatban köztöltékért nem vállal felelősséget a S z e r k. Felelős szerkesztő: LÖRINCZY JENŐ. MMWMBWWBnHWMBMBMMMMHWHBBTinrilHIIMMTiliMWMBt’ Ajánlok a nagy közönségnek rozstermény- ből szeszt, egy literes üvegben 1 kor. 70 fillérért, szeszt, liqueur-készitésre, legmagasabb fokút, Linczer Károly bpesti finomító-gyárából, egy litert 1 korona 84 fillérért. Tisztelettel: Schlesinger Ármin. Bútor-eladás. Hálószoba-, előszoba-, könyha-berendezés, különféle lámpák, elköltözés miatt eladók. Közelebbit Hoffmann gyógy tárában. Csap községben, a határ jobb részén, egy 18 holdas birtok egy tagban, megfelelő belsőséggel, u. in.: ház, istálló és csűrrel, előnyös feltételek mellett szabad kézből eladó. Értekezni lebet: MÁK U T Z GYULA á|l.-főnöknél, Csapon.
