Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

hogy e hat nap alatt lehetőleg befejeztessék, mert ezentúl szünetelnie az iskolának nem szabad s ha be nem végeztetnék a számlálás, az csak a tanítás mellett végezhető. A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban tanítók számláló-bizto­sokul csak azon esetben alkalmazhatók, ha a nép­számlálásnál való közreműködés az iskolai előadások megtartását nem akadályozza. Ezeket a tanító uraknak szives figyelmébe ajánljuk. * Hegedűs a lavina-üzlet ellen. A hólapda­üzlet neve alatt ismert szélhámosság már a vidékéi: is tért foglalt. E nagy arányú szédelgés ellen Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter most erélyesen fellépett. Körrendeletét intézett az ország összes másodfokú iparhatóságaihoz, melyben a hólapda-üzlet elleni erélyes fellépést s ennek a szédelgésnek a tökéletes kiirtását követeli. A kereskedelmi miniszter erélye sohasem volt annyira helyén, mint épp ebben az ügyben. Szük­séges volt ez egyrészt a nagy közönség érdekében, másrészt pedig a hazai ipar megvédése szempontjától, mert a lavina- rendszerrel tudvalevőleg csak silány ide­gen árut svindliztek be az országba. Ha tehat sikerül ezt a szédelgést teljesen kiirtani, amit most van okunk remélni, úgy a közönség, nemkülönben a hazai ipar és a tisztességes kereskedelem is hálával log tartozni Hegedűs Sándornak, akinek különösen azt is ajánljuk figyelmébe, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi szédelgők ellen is szükségesek a legerélyesebb intéz­kedések. — Ungváron most különösen egy svájezi óra­gyáros szedi az áldozatokat, a már majdnem közis­mert piros ezédulái révén, melyből harminczegy darab 65 kros szelvényt kell egy-egy egyénnek elhelyezni, hogy egy állítólag 18 frtot érő női aranyórához jusson j -. * Az őrült spanyol, már ismét levelez. Ne­hány évvel ezelőtt történt ugyanis, hogy Magyarországra s igy városunkba is, halomszámra érkeztek egy spanyol svihak levelezései, melyek mindegyikének tartalma az volt, hogy a czimzett legyen segítségére elrejtett, de általa, börtönben léte miatt hozzá nem férhető kincsé­nek értékesítésében. Persze, a spanyol svihák összes levelezése balek-fogásra irányult, épp úgy, mint a most immár újból szétküldött levelek czimzetteitől is csak némi pénzecskét óhajt a „szegény, börtönben ülő spa­nyol“ kizsarolni, amikor azt írja, hogy egy nagy kül­földi banknál értékesíthető s 1.200,000 frankra szóló utalványa van elrejtve Barcelonában, ahol ő fogva van. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy e spanyol svihákságnak fel ne üljön és se levélileg, se táviratilag a jelzett czimre ne válaszoljon. * Felfedezett pénzhamisító banda. A múlt héten megtartott nagy-kaposi vásáron — igy Írja azt a Munkács — Tóth István kelecsenyi kondás csak úgy szórta a csengő koronákat és a temérdek tiz fillérest. A különben szegény kondás pazarlása sokak­nak feltűnt s a csendőrség is figyelmes lett reá, ami teljesen indokolt is volt, mert a koronásokról és tiz filléresekről csakhamar kidéíült, hogy azok ügyes ''hamisítványok. A csendőrség'azonnal megindította a nyomozást s az erélyes vizsgálat kiderítette, hogy Tóth István Lengyel István kelecsenyi kondással már egy év óta gyártják a hamis pénzt. Az érdekes bünügy szálai messze terjednek s nagyon valószínű, hogy a két kondásnak számos bűntársa volt. A megejtett házkutatás alkalmával a prést és a kész hamis pénzt a padló alatt elrejtve megtalálták. Tóéh István és Lengyel István a kassai ügyészség börtönében várják méltó büntetésüket. A bűntársakat a csendőrség eré­lyesen nyomozza. A gyomor betegségei igen különböző, rossz­indulatú formákba mennek at, különösen, ha jelenték­telenebb gyomorbajok ellen mit sem használunk. Ilye­nek ellen mindig kellene valamely háziszert kéznél tartani. Kitűnő hatásúnak bizonyult e tekintetben dr. Rosa balzsama, melyet Fragner B. gyógyszertára Prágában (203., III.) készít. Kapható minden gyógyszer- tárban. (Lásd a hirdetést.) Selyem báli-ruha 6« bo krtói feljebb — 14 méter 1 postabér- és vámmentesen szálitva! Minták postafordultával küldetnek ; nemkü­lönben fekete, fehér és színes „Henneberg-selyem“ 45 krtói 14 frt 65 krig méterenkint. Henneberg G., selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zűri ebben. 2 Budapest világváros. Ezt mondjuk mi idehaza, de ez a véleménye a világlátott idegennek is. Ne menjünk messze, csak nézzük a nagy körút forgalmát, mely kaleidoskopszerü képével a legélénkebb benyo­mást gyakorolja a szemlélőre. Az élelmes kereskedő, szállodás, bankár mindmegannyian az újabb technika vívmányaival iparkodnak a közfigyelmet üzlethelyisé­gükre téríteni és meglátszik az igyekezetükön, hogy a hatas elérésére nem riadnak vissza anyagi áldozatoktól sem. Ez a kis elmefuttatás pedig abból az alkalomból jut eszünkbe, hogy az Erzsébet-körut 54. számú ház előtt állandóan sok a szemlélő közönség, amit egy hölgy okoz, ki a kirakatban sorra mutogatja, mikor lesz az osztálysorsjáték húzása stb. Igazán érdemes megnézni ezt az elmésen összeállított automatát, melyet villamáram tart működésben s a toilettjeit is a legelő­kelőbb műteremből kapja, sőt a frisurája is a legmo­dernebb. Hazánkban ez az első ilyfajta mozgó alak a Török A. és Társa Erzsébet-körut 54. sz. alatti fiók­bankjában van felállítva és igazán latványossagszámba megy. Ez a szolid czeg mindent elkövet, hogy a fővá­rosban levő és ide utazó vevőkörét minél inkább tagitsa es a nagy közönségtől már kiérdemelt bizalmat fokozza. A persa sahot Szolyván átutaztában kísérői figyelmessé tették a szolyvai ásványvízre A sah azon­nal kéretett belőle s annyira ízlett neki, hogy a forrás­bérlőnél nagyobb megrendelést tétetett. Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfred-nek, az állatvilág ritka tehetségű megfi­gyelőjének és kiváló zoológiái Írónak „Tierleben“ czimü tiz kötetes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mű, mely gyors egymásutánban angol, franczia és olasz átdolgozásban látott napvilágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó ezég a műnek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Méhely Lajos tanárt és akadémi­kust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállalkozásról. A maláta-kávé bevezetéséről, a mely körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött és ma már az egész müveit világban elterjedve van, mindin­kább bebizonyul, hogy azt jótékony hatás kiséri, úgy a nemzetgazdaság, mint az egészség javára. Megbe- csülhetlen az a megtakarítás pénzértékben és a jó­létnek az az előmozdítása, a melyet a Kathreiner-czég az ő egészséges honi kávéitalának általános bevezetése által elért. Nem is állunk má amessze attól az időtől sem, amikor a Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé, mint kitűnő pótkávé a babkávéhoz, vagy ott, a hol orvosi rendelet folytán a babkávé használatát mellőzni kell, teljesen tisztán élvezve, minden családnál ottho­nos lesz. Bizonyára örömmel üdvözölhető az a házi­asszony, aki mindennapi szokásitalunk eme egészségi javulását övéinek üdvére bevezeti, vagy bevezetteti jés azt előmozdítja. Hivatalos közlemények. ,^82847. Magyar kir. belügyminiszter. Trr szám. IV—a Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. A m. évi április hó 20-án 59,913. és julius hó 14-én 73,882. sz. a. kiadott körrendeleteimmel a posta- hivatallal biró községekbe szóló postai küldemények kéz­besítésének ügye rendeztetett a községi postaküldöncz intézmény újjászervezésével, illetve általános életbelép­tetésével. A községi postaküldöncz-intézmény azonban csak addig képes a postahivatallal nem biró községek posta­igényeit kielégíteni, mig azok postaforgalma csekély, mihelyt azonban a forgalom lendületet vesz, a községi postaküldöncz-intézmény a czélnak már nem felelhet meg. Különösen tapasztalható ez olyan népesebb köz­ségekben, melyekben a gazdasági és szellemi élet már bizonyos fokú fejlődést ért el, ahol tehát a mellett, hogy a magánlevelezés már jelentékenyebb, magának a köz­ségi elöljáróságnak is több a hivatalos ügye, valamint a községi postaküldönczöt a hivatalos megbízatásával járó teendői nagyobb mérvben veszik igénybe, úgy, hogy a magánlevelezés közvetítését, illetve kézbesítését és gyűj­tését, a kívánatos figyelemmel és pontossággal már nem végezhetik. Miután azonban ezen községek postaforgalma még­sem oly jelentékeny, hogy külön postahivatal felállítása indokolt volna, egyrészt, hogy a községek ily helyeken a magánlevelezés közvetítése alól felmentessenek, másrészt, hogy a községekben a postaszolgálat a kincstár nagyobb- mérvü megterheltetésével járó postahivatalok felállításá­nak mellőzésével, a fejlődő viszonyokhoz képest, az igényeknek megtelelőleg rendeztessék, a kereskedelem­ügyi miniszter ur f. évi julius hó 25-én 39,791. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy ezen teendők ellá­tására, a kézbesítő- és gyűjtő-járások intézményét (úgyne­vezett faluzó levélhordók) rendszeresítette s azt fokoza­tosan az egész országban életbeléptetni óhajtja. A midőn ezen intézményre vonatkozólag a keres­kedelemügyi miniszter ur által kiadott »Utasításinak egy példányát tájékozás végett ide mellékelem, a törvény- hatóság figyelmét a következőkre kívánom felhívni: A portómentességi szabályokban lefektetett alap­elvek szerint a posta csupán arra köteles, hogy a hiva­talos leveleket egyik postahivataltól a másikig dij nélkül szállítsa, a portómentesség kedvezménye tehát nem ter­jed ki a hivatalos postaküldeményeknek házhoz, illetve a postahivatal külterületéhez tartozó községekben való díjtalan, kézbesítésére. Ezért az ily küldeményeket a czimzett hatóságok és hivatalok még oly helyeken is, hol postahivatal van, saját alkalmazottjaik által maguk kötelesek a postahiva­taltól elvitetni; annál kevésbbé kívánható a postától, hogy e hivatalos küldemények díjtalan kézbesítését oly közsé­gekben végezze, melyek székhelyén nincsen postahivatal, habar oda a kincstár költségén kézbesítő- és gyűjtő-járat be is van rendezye. Mindamellett ezen alapelvtől oly czélból, hogy a faluzó levélhordói intézményt a községek s más hivata­lok hivatalos (portómentes) küldeményeik közvetí­tésére minél nagyobb mérvben igénybe vehessék, a ke­reskedelemügyi miniszter ur kivételesen eltekintett, a mennyiben a kérdést akképen rendezte, hogy a közsé­geknek, községi, vagy körjegyzőknek, valamint a portó- mentességet élvező egyéb hivataloknak és hatóságoknak, illetve részükről feladni kívánt hivatalos (portómentes), közönséges és ajánlott levél-postai küldemények a kéz­besítő- és gyűjtő-járat utján díjmentesen kézbesittetnek, illetve szállíttatnak be a postai, ivatalhoz és a községek, vagy más hivatalok, amennyiben a faluzó levélhordók intézményét igénybe venni óhajtják, csakis hivatalos (portómentes) csomag- és pénzküldemények közvetítése fejében fizetnek a járat fentartási költségeihez való hozzá­járulás gyanánt bizonyos mérsékelt összegben megálla­pítandó évi átalányt. Ennek nagyságát a községek, vagy hivatalok kérel­mére az illetékes posta- és távirda-igazgatóság állapítja meg, miért is a községeknek, vagy más hivataloknak, ha a kézbesítő és gyűjtő-járat utján hivatalos (portó- mentes) csomag és pénzküldeményeiket is közvetittetni kívánják, oda kell fordulniok. A csomag és pénzküldeményekre nézve a dijmenles kézbesítés és beszállítás kedvezménye ki nem terjeszl hető, mert az ilyen küldeményekért, a magán telek is kézbesítési, illetve közvetítési dijak fizetésére vannak kötelezve A hozzájárulási összeg, illetve évi átalány fizetése és a hivatalos (portómentes) küldemények közvetítési módjára nézve különben az »Utasítás» 25-ik §-a intézkedik. A most előadottak szerint ezen, már folyó évi augusztus hó 1-én életbeléptetett intézmény fejlődésének elősegítése úgy a községeknek, mint a közönségnek érdekében állváu, elvárom a törvényhatóságtól, miszerint intézkedni fog az iránt, hogy a faluzó levélhordóknak ezen intézményét a területén levő s postahivatallal nem biró községek körül, minél többen igénybe vegyék s hogy az első sorban érdekelt községek a szóban levő intézményt azzal is előmozdítják, hogy a többször említett utasítás 31. §-a azon rendelkezésének, hogy amennyiben az érdekelt közönség kívánságára más kezelési helyiség ki nem jelöltetnék, a faluzó levélhordó a községházára tér s ott a körútja közben nem kézbe­sített postaküldeményeknek kiadása, illetve a küldemé­nyeknek felvétele czéljából bizonyos ideig tartózkod- hassék, — készséggel fognak megfelelni. Ezen intézmény életbeléptetésével, múlt évi április hó 20-án 29913. szám alatt kiadott körrendeletemnek azon intézkedését, hogy a beszerezni rendelt posta­szekrény kulcsai közül az egyik a községi elöljáróságnál legyen, amennyiben a községben a kézbesítő- és gyűjtő- járat mar be van rendezve, illetve be lesz rendezve s igy a levélgyüjtésl a faluzó levélhordó fogja végezni, oda módosítom, hogy ez esetben a gyűjtő-szekrény kulcsa az illető postahivatalnak adandó át, magától értetvén, hogy a gyűjtő-szekrény gondozása és időnkénti festése, továbbra is az elöljáróságnak fogja feladatát képezni. Budapest, 1900. szeptember 10. A miniszter helyett: Széli Ignáoz s. k., államtitkár. Iu447. XJngvármegye alispánjától. 19007 k- szám­Az „Ung“ tekintetes kiadóhivatalának Ungvár. Ezen belügyminiszteri körrendeletét 1899. évi április hó 29-én 9492/899. k. i. sz. kiadott rendeletem kapcsán tudomás és a községi elöljárókkal és körjegyzőkkel sür­gősen leendő közlés végett kiadom. Ungvárt, 1900. évi szeptember hó 20-án. Kende Péter, alispán. 96970. V/a. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel a Chínában uralkodó zavaros állapo­tokra, tekintve továbbá, hogy az ott folyó harezokba a cs. és kir. hadi tengerészeti csapatok is be vannak vonva, fegyvereknek és hadi szereknek Magyarország területéről, vagy azon át, Chinába való kivitelét ezen­nel eltiltom. Ezen tilalom áthágása kihágást képez és az ellene vétő az 1879 : XL. t-.cz. 34. §-a alapján a lőfegyverek és hadi szerek elkobzása mellett egy hónapig terjedő elzárással s 300 Írtig terjedhető pénzbüntetéssel bűn­tetteik. Erről a törvényhatóságot tudomás és közhirrététel végett értesítem. Budapesten, 1900. évi szeptember hó 27-én. Széli, s. k. 10843. r Ungvár me gye alispánjától. jqqq k. 1« szám. A tek. íőszolgabiráknak, tek. városi rendőrkapi­tánynak s áz »Ung* czimü lap tek. kiadó­hivatalának. Tudomásvétel végett ezennel kiadom. Ungvárt. 1900. évi október hó 6-án. Kende Péter s. k., alispán. 2855/1900. sz. Körözés. Dr. Pataki Lucidus irgalmas-rendü rendfőnök és igazgató-főorvos lakosztályába tegnapi napon délután 4 órakor feltett pörge kalappal a fején és égő szivarral szájában bement egy állítólag 30—35 év körüli, közép­termetű, iparos-munkás kinézésű, hajlott orrú, vörös, erős bajuszu, pofa-szakállas ember, sötét drap-ruhában (a személyleirás nem teljesen megbízható) és egy ezédulát adott át, rajta írva : »Meg ne mozdulj, ha az életed kedves, én vagyok Rózsa Pista ; tégy ki 10 drb. százast és ha elmentem, egyet se szólj*. Majd revolvert és konyhakést vett elő és igy kizsarolt a rendfőnöktől körülbelül 800 koronát, közte 16 drb. uj 20 koronást és vagy 10 drb. 5 koronást, egy ezüst dupla fedelű remontoir-órát, melynek felhúzó karikája arany és egy fekete aczél órát 36' léniás, nyitott dátum- és holdmutatóval, azonkívül pedig ellopott egy 10 lövetű nagy revolvert, melylyel a rendlőnök véde­kezni akart. Felkéretnek a társhatóságok a nyomozásra, letar­tóztatásra és értesítésre. Pécs, 1900. október 16-án. Sárkány s. k., rendőrkapitány. Felelős szerkesztő: LÖRINCZY JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom