Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-08 / 14. szám

Után a tanács. Most a kereskedelmi és belügyminiszterek egyetértőleg elrendelték, hogy iparkihágási ügyekben korlátlan a felebbezés.

* A kath. legény-egylet helyiségében ma este 8 órakor Göndy Ede rom. kath. tanító felolvasást fog tartani a tiz szoborról. Ezen felolvasásra az egyesület pártolóit tisztelettel meghívja az elnökség.

* Körözött milliomos. Újhelyi Lipót millió mos, a kinek Ungvármegyében, Bező községben is nagyobb birtoka van, hamis tanuzásra való rábírásért a szegedi törvényszék által egy évi börtönre ítéltetett. Ezt az ítéletet a kúria is helybenhagyta, Újhelyi azonban perújítással élt, minek hely adatptt ugyan, de Újhelyi előzetes letartóztatasának elrendelésével. Most, hogy Újhelyi letartóztatásának ténynyé kellett volna válni, Újhelyi eltűnt. Országos körözésé elrendeltetett.

* Borgyáros és a rendőrség. „Borgyár a radvánczi-utczán“ czim alatt az U. K. a követaezö- ket írja :

„A szőllőmunka már megindult a múlt héten, de az esős, havas időjárás megakasztotta. Sokan örültek is az elemi akadálynak, mert kevés a szőllő- gazdáknál a megmunkáltatáshoz szükséges pénz, mert a tavalyi borok, meg az azelőttiek is a pin- czékben hevernek, értékesítésük lehetetlen, miután a korcsmárosok másutt félárban szerzik be a hegy levét, de nem a szőllő-nedvet. Rosenzweig Salamon is olcsó bort importált Német-Kereszlurból, hegylevet, a minő a patakokban foly alá és bornak lesz keresztelve. A borellenőrző-bizottság kiváncsi lett erre a nedűre és rájött, hogy biz az közönségesen gyártott bor, de rájött arra is, hogy Rosenzweig többet adott el, mint a mennyit vasúton kapott Keresz- turról és maga is űzte a bőrgyártás mesterségét. A vegyvizsgálat alapján a mintákból az tűnt ki, hogy a borai hamisak és most kíváncsian várjuk a rendőrségnek elsőfokú ítélkezését ezen ügyben. A lefoglalt mennyiség tizenhét hordó volt.“

Az U. K. fenti hire egy kis tévedésén alapul. Tény az, hogy Rosenzweig Salamonnál, a ki Ungvár városában megtelepedett a nélkül, hogy telepedési dijat fizetett volna, — borkereskedést űzött másfél év óta, a nélkül, hogy iparigazolványt váltott volna, találtak mintegy 12 hordó gyanúsnak látszó bort s ebből mintákat is vettek, de hogy ma már megállapit- tatott volna azok gyártott minősége, az nem felel meg a valóságnak, nfert a mi rendőrségünk annyiia ólomlábakon halad, hogy e sorok írásakor (1900. ápril hó-6., d. e. 10 óra) még a borminták mindig a rendőrség hivatalos helyiségében vannak.

* Kitett gyermek. Darán Anna Ungvárott szolgáló cseledleány újszülött gyermekét a vasárnapról hétfőre menő éjjel a postahivatal előtt levő egyik távirda-oszlop alá helyezte s ott akarta hagyni. A bűnös anya tettét azonban a rendőrség észrevette s úgy az anyát, mint a gyermeket a közkórházba szállította.

* A szikvizes üvegek, különösen a Klinger- gyárból kikerülők, oly utálatosan piszkosak, mikép egy csöppet sem csodálkoznánk azon, ha a szikviz fogyasztását — minden adókivetés nélkül is — beszüntetné a közönség. Azt hisszük, hogy a „felemelt" árak mellett lehetne egy kis gondot fordítani a tisztaságra is. (B—tt.)

* Az egy és fél krajezárosok. A fővárosi napi lapok közlése nyomán mi is hirt adtunk, hogy az egy és fél krajezárosok élete meghosszabbittatott a m. kir. pénzügyminiszter által, és pedig úgy, hogy azok ez év junius hó végéig teljes értékükben elfoga- dandók és beváltandók a m. kir. adóhivatalok által. Sajnosán tapasztaltuk azonban, hogy az ungvári kir. adóhivatalhoz e pénzügyminiszteri rendelet meg nem érkezett s igy a krajezárosokat ott — a közönség tényleges kárára — nem is fogadják el. Jó lenne tan e rendelet megküldését a pénzügyminisztériumtól kérelmezni. Ennyit a nagy közönség joggal elvárhat az illetékesektől.

* Virágkedvelők figyelmébe ajánljuk Hornyák János a honvéd laktanya melletti kertészetét, a hol 20 legszebb és legújabb válogatott fajú, alacsony, félmagas és magas rózsatő darabonkint 25, 30 es 40 krért kapható. Ugyancsak ott különböző dísznövények is beszerezhetők.

* Iparkiállitások a kereskedelmi múzeumban. A m. kir. kereskedelmi muzeum a társadalom részéről megindított mozgalomnak s illetve az erre hivatott tényezők óhajának megfelelni kívánván, a hazai ipari termelésnek a hazai fogyasztó közönséggel lehetőleg széles körökben való megismertetése czéljából kiállítási cziklust rendez oly hazai házi-, kézmű- és gyáripari czikkekből, melyek közvetlen fogyasztás tárgyát képezik. A m. kir. kereskedelmi muzeum ezzel kiveszi a maga részét abból a nagy közgazdasági akczióból, a melyet a m. kir. kereskedelemügyi kormány a hazai ipar és kereskedelem érdekében megindított s a melynek közvetlen czélja az, hogy a fogyasztó közönség meggyőzessek arról, miszerint szükségleteinek legnagyobb részét a hazai ipar révén is kielégítheti. E czél szolgálatában rendezi a m. kir. kereskedelmi muzum az országos iparegyesület közreműködésével a jelzett kiállítás első cziklusát s gondoskodott a siker biztosítása tekintetében oly társadalmi eszközökről is, a melyeket az edig szerzett tapasztalatok alapján a leghatályosabbaknak ismert meg. Intézkedett ugyanis egyebek között az iránt, hogy a kiállítási cziklus lelkes honleánokból álló bizottság védelme alá helyeztessék, a mely a kiállításoknak a székesfővárosi társadalom minden rétegében való propagálását tekinti főhivatásának. Gondoskodni fog továbbá oly katalógus készitéséről, mely első részében ismerteti a kiállításban résztvevő iparosok telepeit, ezek berendezését, termelőképességét és felsorolja az egyes telepek által előallitott czikkeket; második részeben pedig tájékozást nyújt az egész

ország termeléséről az illető czikkekben, megnevezve az összes iparosokat, czikkeiket s lehetőleg bemutatva védjegyeiket és felsorolva azokat a kereskedőket, a kiknél a czikkek kaphatók. Ezzel maradandó reklámot csinál nemcsak a hazai iparnak, hanem minden egyes iparosnak és kereskedőnek. A kiállítási cziklust a fonó-, szövő-, ruházati- és bőrdiszmü-ipari kiállítással kezdődik meg, a mely 1900 május hó elején nyílik meg a városligeti Iparcsarnokban. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy e kiállítás nem az ipari készítmények látványos csoportosítására helyez súlyt, hanem inkább az áruk Üzletszerű bemutatására oly czélzattal, hogy a fogyasztó közönség kellően tájékozódhassák az iránt, mit hol temelnek s mit mely forrásokból rendelhet meg. A drága dekorativ irány tehát s ezzel minden felesleges költekezés mellőzve lesz s a tárlat inkább az áruk kirakatszerü, könnyen áttekinthető csoportjait mutatja be a közönségnek, mely alkalommal azok egyszersmind eladásra is kerülnek, minélfogva azokon az árak pontosan megjelölendők. A gyárosok, illetve iparosok részére, a kiknek Budapesten képviseletük van, czélszerübb, ha az illető kereskedők által állíttatják ki gyártmányaikat. Ez alkalommal kiemeljük, hogy a kiállításban v ló részvétel semminemű költséggel sem jár, té. dijak, vagy egyéb illetékek nem fizettetnek s csak az áru beszállításának és esetleges visszaszármaztatásának költségei terhelik a kiállítót, megjegyezvén, hogy a kiállítási áru e tekintetben is 50% szállítási díjkedvezményben részesül.

Foulard-selyem-ruha 8«40 krtói

feljebb — 14 méter 1 postabér- és vámmentesen szállítva ! Minták postafordultával küldetnek * nemkülönben fekete, fehér és színes „Henneberg-selyem“ 45 Krtói 14 frt 65 krig méterenkint.

Henneberg G., selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zűri ebben. 2

A boldogulás utján. A gazdagságról azt tartottak a nevető filozófusok, hogy nem egytb a szerencse és a halál versenyfutásánál. Mindenki arra van rendeltetve, hogy gazdag legyen, csakhogy sokan nem érik meg a vagyon beköszöntét. A dolog attól függ, hogy melyik jut előbb az emberhez: a szerencse-e, vagy az élet vége ? Ezen bizony csakis nevető filozófusok vigasztalódhatnak, azok is könnyek közt nevetve. Az elettel küzködő embernek ez a filozófia nem vigasztalás, hanem lemondás. Hanem a haladás, a mely a boldogulás útjait egyengeti, az ő szamara is talált vigasztalast. Olyan, a mely több a vigasznál: éltető reménység. Ez a találmány az osztalysorsjáték. Vagy százötven esztendős, nálunk még csak három éves. De már nálunk is meggyökerezett. Mert kielégíti az embernek a szerencséhez való jussát. Mert megadja minden embernek a becsületes gazdagodás lehetőségét és mert a nyeremény fogalmat kihámozta rejtélyes burkából. A nyeremény már nem vak szerencse, hanem valószínűség. Mar nem bolond esély, hanem mathematikai lehetőség. Mert az osztalysorsjáték minden második résztvevőjének nyernie kell. Ha egyebet nem, a betétjét visszakapja. A mi azt jelenti, hogy a koczkázat minimális. A főbb nyeremények száma is nagy, a summájuk pedig inpozáns. Ezrek, tízezrek, százezrek, még millió is nyerhető. Az osztálysorsjaték felszabadította az embert attól a fatalisztikus megnyugvástól, hogy a gazdagság beköszöntét nem élheti meg. Ezer és ezer ember jutott jó modhoz nehány év alatt és nagy azoknak a száma, a kik egyenesen gazdagok lettek az osztálysorsjaték által. A mely nem babonán alapuló lutri, hanem rendes üzlet a szerencsével. Fel is fogta ezt a középosztály és tel is karolta az osztálysorsjátékot. A nyerők statisztikája azt bizonyítja, hogy a középosztály tagjai: kereskedők, iparosok, gazdák, hivatalnokok, lateinerek keresik és találják meg benne a szerencséjüket. A vagyon függetlenséget, önállóságot ad ; senki ezt jobban nem érzi, mint a szellem és a test munkása, a kinek a vagyonra való vágyakozása nem kapzsiság, hanem a függetlenség felé való törekvés. Ezt a törekvését kielégíti az osztálysorsjáték, a mely a maga tömérdek nyereményevei és minimális koczkazatával a szerencse leezövekezéset jelenti. A ködös epekedés helyebe a valószínűségben való bizakodás került. Mindenki számíthat mar a jólet beköszöntére, a nélkül, hogy leha abrándozónak tarthatnak.

Az első leánykiházasitási egylet m. sz.

márcz. hó 25-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete alatt számos tag jelenlétében XXXVII-ik rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kivesszük, hogy az 1899. kezelési év kedvező és eredménydús volt, amennyiben 14271 jutalékrész lett újonnan beírva, mely, tekintve a múlt évi általános rossz gazdasági viszonyokat, kielégítőnek mondható. A belépett tagok, valamint a beirt kedvezményezettek túlnyomó számban a legfiatalabb korosztályokhoz tartoznak. Bizonyítja ez, hogy az intézet az uj beiratkozásokkal fiatal, eleterős elemet nyert. Az 1899. év bevételei 2030452 k. 96 fillérrel minden czimletnel, tetemes emelkedést mutatnak. A kiadások 864882 k. 18 fillért igényeltek, mely összegből különösen kiemeljük a naszjutalék tejében történt kifizetéseket 529750 k. 76 fillérrel. Ez összeg 206 tagra 756 kedvezményezett javára, melyek közt 19 árva volt, oszlik meg. A legkisebb naszjutalék 600 korona, a legnagyobb 10360 korona volt. Az évi bevételi többletből 1000286 k. 76 fillér a mathematikai díjtartalékhoz csatolandó, melylyel az 5120373 k. 78 fillérre emelkedik. Az alapszabályszerü javadalmazásoknak eleget téve, a naszjutalékfelemelesi alaphoz 82642 k., a külön tartalékhoz 33056 k. 80 fill, és a hivatalnoki nyugdíjalaphoz 4000 korona utaltatott. A merleg főösszege 5824869 k. 20 fill., ez 1610943 k.

82 fill, tartalékbetétben, 1792811 k. elsőrendű záloglevelekben, továbbá két intézeti házban, melyek 15114 k. 48 fill, leírása után 1496353 k. 78 fill, értékben vannak felvéve, végre saját kötvényekre adott kölcsö- nökben kint levő díjkövetelésekben és pénzkészletben nyeri fedezetét. A közgyűlés az évi jelentest és mérleget tetszéssel tudomásul vette és a felügyelő-bizottság indítványához képest az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Steiner Ferencz és Rátlay Károly urak bízattak meg. Miután még Krisztinkovich Béla főmérnök, szövetkezeti tag indítványa, hogy az igazgatóságnak, különösen Schwarz Ármin elnöknek, a felügyelő-bizottságnak jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztassék, egyhangúlag elfogadtatott; következett az uj választás. Áz igazgatóságba Schwarz Ármin, Kohn Károly, dr. Wittmann Mór, dr. Reich József, Eisler József, Herzfeld Zsigmond, Tsuk Sándor és Kohn Arnold hat évi időtartamra köz- felkiáltással újból választattak. A felügyelő-bizottságba szintén közfelkiáltással d>\ Alexander Bernát, dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Wertheimer Albert, Weil Dávid I. «s Seifensieder József (uj) egy évi időtartamra lettek megválasztva. A közgyűlés kívánságának megfelelve, az elnök ajánlatára a visszalépett választmányi tagok ismét s Dietz Miksa, Lachnit Janos, Leichtner Benő, Pruzsinsky József és Steiner Ármin, mint uj tagok választattak meg.

Irodalmi értesítő.

A Pesti Hírlap valóságos irodalmi eseménynyél kezdte az újévet s azzal is zarja az első negyedévet; Gárdonyi Géza ötkötetes nagy történeti regénye ez : Az egri csillagok, mely a lapban most ér véget. Oly rendkívüli érdeklődést, oly általános tetszést csak kevés mű aratott még a magyar olvasóközönségnél, mint a kitűnő költő es iro ez első nagyszabású regenye. A második negyedre azonban már újabb irodalmi esemenyt jelent be a Pesti Hírlap : Mikszáth Kálmán uj nagy elbeszélését, melynek közlését a közeli napokban kezdi meg. Az már rég ismert tény, hogy a Pesti Hírlap ad legtöbb és legváltozatosabb olvasmányt a napi események megbeszélésén kívül ; ad előfizetőinek különféle kedvezményeket : evenkint nagy naptart, havonkint kis jegyzeknaplót, díszes divatlapot felárban s mégis most újabb kedvezményt is tart fenn, de mar csak leghívebb, legkitartóbb előfizetőinek ; azt már csak azok kaphatják meg, akik megszakítás nélkül egesz éven át előfizetői maradnak a lapnak. Ezért is melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e páratlanul álló,- nagy magyar napilapot, melynek előfizetési ára egy hóra 2 kor. 40 filler negyedévre 7 korona, s a Párisi Divat czimü, hetenkint megjelenő díszes kiállítású divatlappal negyedévre 9 korona. Kiadóhivatal: Budapest, V., Vaczi-köt ut 78.

Párisi Divat. Az idén, mikor még Páris a szokottnál is inkább központja lesz a világnak, a kiall- litásnal fogva s mikor a párisi szabók a szokottnál is szebb, eredetibb dolgokat teremtenek, igen érdekes a hölgyközönségnek azt tudnia, milyen lapban latja mindegyütt azon bámulatos szépségű mintaruhák ábráit, melyek Paris első műtermeiben készülnék, Ez a lap a Párisi Divat

, melynek az első franczia czegek küldik el mintaruhaik fenyképmasolatait. S a magyar hölgy- klözönseg nemcsak az ábrákat kapja meg, de olyan szabásmintákat, s olyan magyarázatokat kap a lapban, hogy azok nyomán otthon is úgy készítheti el ruháit, mintha Párisban varéatta volna. Az anyagok jutányos beszerzésében a szerkesztőség tanácscsal is, közbenjárással is mindenkor segítségére van olvasóinak. A lap többi terét a kézimunka, a háztartás, lakásberendezés, társadalmi szokások, kozmetika, egészség, fővárosi élet, konyha stb. köréből vett czikkek töltik be, lehetővé téve a vidéki olvasóknak is azt, hogy mind e dolgokban a fővárosi fejlettség színvonalán álljanak, még pedig hasonlíthatatlanul kevesebb költekezéssel, mint azt különben tehetnék. — A lap szabásminta és színes kép mellékletei is e ezéit szolgálják; ezeken kívül egész Ívnyi regény is van mellékelve minden számhoz. A „Párisi Divat“ előfizetési ara egy evre 16 kor., felévre 8 kor., negyedévre 4 kor. A „Pesti Hirlap“-pal együtt egész évre 36 kor., felévre 18 kor., negyedévre 9 kor. Mutatványszámot készseggel küld a kiadóhivatal.

Magyar irók, zeneszerzők és kiadók társasága. Az irók es zeneszerzők szellemi termékeit tudvalevőleg törvény védelmezi. Zene-szerzeményt költeményt, prózai munkálatokat nem volna szabad nyilvános produkeziókban előadni, vagy felolvasni, anélkül, hogy a mű szerzője, vagy írója megfelelő tantiem-ban ne részesülne. Ám a mi komponistáink, poétáink nem igen törődtek a törvényileg nekik biztosított jogukkal. Nem is szólva a párisi „Asscutio des amteuri et compositeurs“ társasagáról, a mely a franczia irók es zeneszek erdekeit mar hosszú évek óta erélyesen védelmezi, Ausztriában már megszümtették az iró ulajdonjog kijátszására irányuló visszaéléseket. Ott már tévékkel ezelőtt társaságot állapítottak, az irók-zene szerzők es kiadók, hogy megvédelmezzék jogaikat az irodalmi kalózkodással szemben. Bécsben az „Autoren- Verein“ a legéberebb gonddal őrködik tagjainak érdekei fölött s nem kerülhet zenemű, vagy költemény nyilvános előadásra a nélkül, hogy a szerző, ha tagja az egyletnek, — az őt megillető hányadban, ne részesülne. Ott maga az egylet inkasszálja a műsor alapján az előadott szerzemény után járó tantiémet is s az ez irányban való buzgalmát most még lényegesebben megkönnyebbiti a közös hadügyminiszternek leg- ujabbi rendelkezése, a mely szigorúan utasítja a katonai zenekarokat, hogy minden nyilvános előadást kötelesek az „Autören-Verein“-nak hivatalosan bejelentetni, még mielőtt hangversenyüket az illető helyen megtartják, Szóval, meg a katonai zenekarok- produk-