Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-14 / 2. szám

gasd a gyárak gépeinek örökös zakatolását s gyönyörködj azok kéményei gomolygó füst oszlopában !

Egész gazdasági fejlődésünk 67-tel kezdődik s onnan kezdve óriás léptekkel halad előre, sajnos, igen sok árnyoldallal együtt.

Égbe meredő gyárkéményeinknek, zakatoló masináinknak igen nagy az ára, mert a nagyipar a kisipart, — a mint a nagytőke a kistőkét, — felszívja, a mi a nagy iparosnak aranybánya, a kis iparosnak koldustáska; ha milliomosaink szaporodnak, a középosztály, mely pedig mindenkor a legnagyobb szerepet vitte mindennemű törekvésben, szegényedik, napról-napra, közelebb áll a tönk széléhez; a nyüzsgő palotákkal versenyt szaporodnak a sziik, penészes, nedves és egészsegtelen pinczela- kások s a vagyonos osztály növekvő gondtalanságával, a szomszédban fokozatosan köszönt be a szü- kölködés, betegségek, iszákosság, anyagi és szellemi elzüllés. A fényesen kivilágított termekben a muzsika szól, a poharak csendülnek össze, az ólet seny- ved ; s mig a gazdag ur vendégei vígan dőzsölik át az egész hosszú éjszakát, a szegény koldus betegen fekve, álmatlan fohászkodik: „Uram végy el e földről, szabadíts meg kínjaimtól! ‘ A gyártulajdonos ezreket költ el holmi haszontalanságra, de ha munkása csak pár fillérrel kór béremelést, hogy emberhez méltóan élhessen nagyszámú családjával, ridegen el lesz küldve és arczátlannak fogják tartani. A rendi különbségek megszűntek ugyan, de helyökbe lépett egy rosszabb, áttörhetetlenebb pán- czól: a nagyon gazdag és a nagyon szegény közti ellentétek, melyek már eddig is valóságos lázadásokban nyilatkozának meg számos esetben.

Erkölcsi érzékünk is fásul; nem vagyunk többé ideálisták, reszketünk a vagyonért, az eszményt és szépet a profittal cserélek föl; a pénz egyedül az, melyért rajongunk, mert érte mindent, sokszor boldogságot is szerezhetünk.

Ezek a te nagy bűneid elmúlt század!

Ezeken kell a jövőnek segítenie, ha csak azt nem akarja emberiség — hiszen az itt festett viszonyok nemcsak ránk, de valamennyi modern államra áll, — hogy e ferde állapotok önön magukat semmisítsék’ meg; de akkor jaj ; a rázkódás erős lesz, melytől kábultan omlik össze a társadalom és saját teste romhalmazával önmagát nyomja agyon.

Segíts ezen jövő század! neveld a népet a jó irányban, tedd azt műveltté, mert a mely nép müveit, az vagyonossá lehet, s a mely nép vagyonos, mentebb az erkölcsi elfajulástól, mint a tudatlan és szegény, kinek élete olyan, mint az élősdi növény léte a fával együtt maga is kiszárad, ha a lát kivávják, ő maga is meghal.

„Ember küzdj és bízva bízzál!*

Lukács Géza.

A közigazgatási bizottság üléséből.

— Jan. 9. —

Az elmúlt kedden tartotta Ungvármegye közigazgatási bizottsága az évben első ülést, amikor is az elnöklő Török József gróf főispán meleg szavakkal üdvözölte a bizottság tagjait, azon reményének adva kifejezést, hogy miként a múltban, ez évben is az öntudatos, szenvedély nélküli működés lesz a bizottság vezérelve.

A tárgysorozat közérdekübb ügyeit a következők ben ismertetjük :

Az alispán jelentése szerint a deczember havi vagyon és személybiztonság kielégítő volt. Az előfordult tüzesetek — az ungvári járást kivéve, ahonnét jelentés nem érkezeit, 3789 trt kárt okoztak, mely összeg azonban biztosítás folytán megtérült. Törvényhatósági útadóban befolyt 6708 Irt 44 kr., töröltetett 19 trt 24 kr. maradt hátralék 19,488 frt 49 kr.

A t. íöorvos jelentése szerint az elmúlt decz. havi állapot teljesen kedvezőnek mondható. Deczember hó folyamán a vármegye egész területén született 579 gyermek, elhalt 361 egyén. Orvosrendőri bonezvizsgálat és hullaszemle 4 esetben lett foganatosítva; és pedig Nagy-Szelmenczen magasbóli lezuhanás, Ungvárt égési sebek következtében elhalt, Szluzicsáu öngyilkos és Dubrinicson hirtelenül elhalt egyének hulláin.

A kii. taníelügyelő első sorban beszámol az ismét szép számban teljesített külszolgálatról, azután bejelenti, hogy a folyó tanévben a múlt tanév 11 gazdasági is métlő iskoláján felül újabb gazdasági iskolák szervez- tettek Baranyában, Őrdarmáu, Gálócsón, Gerényben, Horlyón, Iskén, Jenkén, Mályóczon, Mokcsán, Porosztón, Rebrinben, Szobránczon, Turja-Remolén és Zavadkán. Megemlékez k a jelentés arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a Magyar Földhitelintézet által adományozott egyik 200 koronás gyümölcsészeti pálya- dijat elismerő oklevéllel Gábor János huttai áll. isk. tanítónak ítélte oda, továbbá, hogy 25 állami iskolánál 1—l czimeres nemzeti és 1—1 gyászlobogöt engedé lyezett.

Az államépitészeti hivatal tőnöke jelenti, hogy a perecsenyi Ung-hid alépítményére a Grünwaid testvérek vállalkozó, a felépítmény vasfelszerelésre a Danubius hajó- és gépgyár-részvény társaság ajánlata fogadtatott el a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által.

A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint decz hóban befolyt állami a . óban 62,700 frt 04 kr. (az előző év hasonidőszakáénál 6568 trt 07 krral kevesebb); had-; mentességi adóban 5492 írt 18 kr. (+ 323 trt 18 krral); bélyeg és jogilletékben 6868 frt 31 (—4820 frt 72 krral). fogyasztási és italad '»ban 27,794 frt 26 kr. (—15,726 frt 87 krral); dohányjövedékben 30,174 trt 31 kr. (—81 frt 15 krral).

A fegyelmi választmányba beválasztattak a közigazgatási bizottság tagjai közül Preusz Adolf dr. és Thuránszky Tivadar rendes, Benkő József póttagul. Hiva táluknál fogva Kecskés Dezső és Hidasi Sándor, póttagul Czibur Vilmos.

A vármegyei pótadó felszólamlási bizottságba Novák Endre dr., Ivantsy László dr., Hehelein Károly és Bradács Gyula.

Az erdészeti albizottságba elnökül Kende Péter alispán, tagokul Ivántsy László dr. és Spiczer Sándor dr.

A gyámhatósági íelebbviteli bizottságba Preusz Adolf dr. és Ivántsy László dr. rendes, Benkő József póttagul; a főispán által kineveztettek : Bradács Gyula es Spiczer Sándor dr. rendes, és Novák Endre dr. póttagul.

A tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba Ivántsy László dr. és Lőrinczy Jenő, orvosul Bene Sándor, h. orvosul Weinberger Mór dr.

A börtönvizsgáló bizottságban Ivántsy László dr., Czibur Vilmos, Benkő József és Szabó Endre.

Az ipartanácsba Tomajkó István és Peltsárszky Béla rendes, Klein Ignácz és Lévai Mór póttagokul.

4 kultúrmérnöki hivatalnak ez ügyben benyújtott előterjesztésének indokait figyelembe véve, a közigazgatási bizottság felhívni határozta a kir. pénzűgyigazgatóf, hogy a kataszteri telekkönyvek, illetve a kataszteri birtokivekben a tulajdonos változások pontosan vezettessenek, hogy igy ezen nyilvántartások a tényleges birtoklásnak mindenkor hű képét adják.

Jóváhagyatott az ungvármegyei állami kezelés alatt álló erdőbirtokosok tulajdonát képező erdők és kopár területek őrzésénél alkalmazott erdőőrök és erdőszolgák részére alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat.

Vaján község elöljárósága azon kérelmével, hogy a községi közmunka az 1900. évben teljesen a községet északról védő töltés kiépítésére legyen [ordítható, eiutashtatott.

A mig mindig elég magas, útadó-hátráló kok (19,610 frt 48 kr.) sürgős behajtatása iránt az alispán ufasiltatott.

Juszkó Sándor konezházi lakos védköleles kivételez nösülés iránt benyújtott kérvénye pártolólag hatá- roztatott felterjesztelni a honvédelmi miniszterhez.

A gajdosi és lakárti gk. iskolák építészi tervei jóváhagyást nyertek.

Tudomásul vétetett, hogy a ruthén ügyből kifolyólag a m. kir. pénzügyminiszter Orosz-Komorócz adózónak 298 kor. 56 fillér, Dengláz községének 243 kor. 72 fill, adóhátralékát leírni engedélyezte.

Kis-Geó'cz és Zauszina községek a borital- és husiogyasztási adók ráutalása ellen beadott felebbezé- seikkel elutasittattak.

Tudomásul vétetett, hogy JJngvár város több adózójának deczember hó folyamán 504 frt 30 krnyi kereseti adóhátraléka íratott le.

Több kevésbé közérdekű ügy elintézésével s reálvégrehajtás elrendelésével ért véget az ülés.

Az ungvári kir járásbiróság uj ügybeosztása

Megemlékeztünk már lapunk legutóbbi számában az ungvári kir. járásbíróságnál ez év első napján eletbe lépett uj ügybeosztásról :

Kozma Gyula kir. járásbiró ügyköre: elnöki ügyek.

Kail Bela kir. albiró ügyköre : Sommás perek A—K-ig. (alperesek nevei szerint) Sp. I. Végrehajtási ügyek (V).

Vilcsek István kir. albiró ügyköre : Sommás perek L—Z-ig (alpkresek nevei szerint) Sp. II. és Polgári megkeresési ügyek. (M)

(Betöltetlen) kir. albiró ügyköre : Örökösödési és örökösödési bizonyitvanyi ügyek. (Ö es Öb). Polgá-i vegyes ügyek. (Pv) Fizetési meghagyási és megkere- sesi ügyek. (Fii. Fm) Egyesegt ügyek (Eg.) Anyakönyvi ügyek.

Orosz Adam kir. albiró ügyköre : Vétségi kiha- gási ügyek. (B) Vizsgálóbírói ügyek. (Vb) Büntető megkeresési ügyek. (B. M.) Büntető vegyes ügyek (Bv).

Jegyzői irodák : I. Jegyzői iroda : Einöki ügyek. (Eg.) Összes sommás perek (Sp I. Sp II). Végrehajtási ügyek (V.) Polgári megkéresesi ügyek (Mn.)

Kezelő Szántó Gyula írnok, helyetesse Pillich Lajos.

II. Jegyzői iroda : Örökösödési és örökösödé i bizonyitvanyi ügyek (Ö. Öb). Fizetési meghagyasi és

aztán a férjhez nem ment nő, vagy az özvegy, ki nagyszámú családjával férj, illetve apa nélkül maradt? Bízza magát kegye emre, a „jó emberek» segítségére? vagy varrjon éjjeleken keresztül akkor, midőn a gyár par minden kézimunka árát lenyomja, vagy nézzen utánna más, hozzá nem illő foglalkozásnak? Menjenek férjhez, ez a legtermészetesebb állapot, — hangzik a rideg valasz ; ám mennének, csak lehetne; vagy lépjenek kolostorba, — a mint ezt Haller salzburgi püspök ő eminencziája nagybölcsen ajánlja — éljenek ott az égieknek, nem törődve a földivel ! mintha bizony mindenkinek a vér mérséklete és természete egyenlő lenne !

Nem szabad az előadottak után, — melyek pedig a valóság csak igen csekély részét tárják elénk — csodálkoznunk, hogy a nőkérdés, a nőnek megélhetése napról-napra égetőbben vár megoldásra.

A megoldás — azt. hiszem — csak egy lehet.

Adjunk a nőknek olyan nevelést, mely egyenlő a iérfiakével, nyissuk meg nekik mindazon keresetlorrásokat, melyeket eddig a férfi, mint vaiami monopóliumot, élvezett, biztosítsunk számukra éppen olyan jogokat, a minőkkel a férfiak bírnak s ad|uk meg nekik az alkalmat arra, hogy eszüket, jellemüket és képességüket mindazon téren érvényesíthessék, melytől eddig el voltak zárva. Némelyeknek még ma is különösnek látszik, hogy nő-orvos, nő-gyógyszerész, nő-tanár stb. legyen, pedig az egészben nem ez a furcsa, hanem az, hogy a legtöbb ember konzervativ, azt tartván, bogy a mi régen nem volt szükséges, ma sem szükséges. Nem volt szokatlan, sőt fura az 1840-es évek előtt a jobbágyok felszabadításának eszméje? nem volt szinte hihetetlen annak elképzelése, hogy az a paraszt, a ki évezredeken átnyakában viselte az igát s még önjogu sem volt, a törvény előtt földesurával egyenlő legyen ? S lám ! ma mégis alig találunk okosan gondolkodó embert, a ki ezen állapotot furának találná. Tempora mutantur et nos in illis, vagyis az idővel nézeteink is változnak. Járjon évről-évre több és több no a gimnáziumokba, egyetemekre stb., legyen mindig több és több nőorvo- vosunk, tanárnőnk stb, — majd hozzáazokunk akkor

a gondolathoz, hogy a nők is teljesen egyenlők szellemi téren a férfiakkal.

Igaz, van a férfi és nő közt különbség, de ez korántsem oly nagy, hogy az együtt haladásra akadályt képezne ; van a nők közt is gyengébb szervezetű, a a férfiak közölt is, még sem mondjuk az utóbbiaknak, hogy ők, orvosok, bírák, vagy ügyvédek ne legyenek. S a mint régen, az anyajog idejében e külömbség a minimumra volt vezetve, úgy kétségtelen, hogy a nevelés és szoktatás által e minimum most- is elérhető. Ha pedig az alsóbb műveltségű egyéneknél e ülönbséget nem látjuk, miért tűnik az a műveltebbeknél annyira szembe ? Azt nem engedjük, hogy leányaink a férfiakkal egyenlő teendőkkel legyenek elfoglalva, de azt elnézzük, hogy napszámosaink feleségeikkel együtt egy munkát végeznek, vagy munkásaink a nőkkel együtt dolgoznak, pedig az egyik nő, a másik férfi.

Az újítás ellenei azt is állítják, hogy a nők a férfiakéval egyenlő minőségű szellemi munkát nem is végezhetnek, mert erre nem képesek, de évszázadokon keresztül nem is teljesítetlek. Sappho költőnő, Erzsébet angol királyné, Mária Theresia, II. Katalin czárnő, Bornemisza Anna, Apafi felesége vagy Lorantffy Zsuzsanna nem mutattak fel oly eredményeket, mint akárinely férfi? Nem-e oly jók — ha nem jobbak — nődiplomatak, mint a féfi nembeliek? Ha pedig nem is akadt volna köztük nagyobb szellem, lehetne azon csodálkozni, mikor képességük fejlesztésére sem alkalmuk, sem terük nem volt ? Mely hadvezér végezhet világra szóló fegyvertényeket, ha nincs háború? Adjuk meg az alkalmat a nőknek, a tények mást fognak mutatni.*) Avval, ha a fejlődést az itt kívánt irányban elősegítjük, magát a csa*) Orvosi kutatások megállapítják, hogy a nő agyvelejének súlya, — mely pedig az ész székhelye — a nő egész testéhez mérten aránylag nagyobh, mint a férfinél. Ugyanis 107 teljesen egészséges férfi közöl egynél-egynél (28 —1,0 éves korig) az agyvelő súlya volt: nagyagynál 790, kisagynál 107-5, alapagynáJ 102 (az egész agynak súlyát 100o-nck véve); J14S ugyanolyan nő mindenikénél az agyvelő súlya volt: a nagyagynál 787, kisagynál llo-(), alapagynál 1(3 (az egész agy velő súlyát 1000-nek véve), akkor, midőn a férfi átlagos testhossza 136.5 cm ,(a nőé löö'Ó cm. volt.

ládi kapcsokat is megerősítjük; nem kell majd azon töprenkednünk, hogy mi lesz leányainkból, ha férjhez nem mennek, vagy ha férjhez is mennek, de szivük oljanhoz vonzotta, a ki maga nem tud egy családot eltartani; nem okozatid gondot halálos ágyunkon azon tudat, hogy hátrahagyott családunk nem tog tudni az élettel megküzdeni, mert hiszen feleségünk eppen olyan kenyérkereső, mint mi magunk; ha pedig a szegény nő rossz választási tett, mert térje könyelmü, iszákos stb., ott van ő, a tudományosan képzett asszony, ki gyermekeiről gondoskodni tog. Ne féljünk azért a családi tűzhely kialvásától, mert az itt óhajtott értelemben képzett nőkből a nagyobb rész úgyis csak férjhez megy s akkor, — ha a család a megfelelő anyagiakkal rendel- kezik, — úgy sem fog másnak élni, mint családjának, ekkor is azon haszonnal lévén képzettsége, hogy a gyér- ■ mekek nevelését az eddiginél jobb irányba tereli s már j korán elejét veheti a társadalom egyes gyökeres bajainak az által, hogy a jövő ifjú nemzedékebe az emberiség tökélesedése iránt uj eszméket ültet át — hisz a mit ifjú korunkban környezetünktől tanulánk, az csaknem a sírig elkísér, — a nemesre és jóra oktatja. De legyen a család mostoha sorsban úgy, hogy az anya más hivatása folytan gyermekei nevetősét önmaga nem vezethetné,*) e hátrány egy más, sokkal nagyobb vészéi) - töl menti meg a családi fészket: a szükölkódéstől es az ennek nyomában jaró gyakori elzülléstől.

Tudom nem mindenki gondolkozik igy, ám legyen! az idő nem var, az, elmaradtukat hátrahagyja, a régi eszmék kidőlnek, helyökbe újak lépnek, mig a jövő nemzedéke ismét újakat nem teremt. „Nemzetek lesznek, nemzetek vesznek*, eszmék keletkeznek és elis tűnnek, de vigasztaló az, hogy ha eszméink el is avulnak, a helyökbe lépők csak megkezdett munkánkat tökéletesitik, mert az erő soha sem vész el s „az emberi szellem nem pusztítható el teljesen a testtel, ugyanis marad belőle valami, ami örökkétartó“ mondja a nagy szellem - óriás: Spinoza világhírű Ethikájaban (V. rész 23. tétel.)

*). Annyi ideje mindig jutna