Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

Melléklet az „UNG“1900. évi lO-ik számához. ma van, a bíróság főnökétől, az ok előadása mellett, mellőzését kérheti. 71. §. A bíróság, vagy egyes tagja, vagy tanácsa ellen, hivatali kötelességökre vonatkozólag elkövetett becsület­sértés vagy rágalmazás, vagy ugyanazok ellen a bűn­vádi eljárás megindítása után tett bűnvádi vagy fegyelmi feljelentés, az ezektől különálló ügynek elintézésénél mel­lőzés okául nem szolgálhatnak. Az sem ok a mellőzésre, ha valaki a bíróra, mint tanúra hivatkozik, ő azonban kihallgatása alkalmával kijelenti, hogy az ügyről kizáró okul nem szolgáló hivatalos eljárása alkalmával szerzett tudomást. 72. §. Az elnök teljesiti a kihallgatást abban az eset­ben, midőn a tanuk gyanánt a bíróság valamennyi tag­jára hivatkoznak. Nem akadály az sem, ha az elnökre is, mint tanúra hivatkoztak. Ez esetben az elnök a rangsorban első bírót s azután ez az elnököt hallgatja ki. 73- §. Kizáró okok a kir. ügyészség tagjaira nézve: a 64. §. 1., 2., 3., 4., 6. pontjaiban meghatározott esetek. Ki van zárva továbbá a kir. ügyészség tagja akkor is, ha az ügyben korábban mint biró, védő, vagy mint a magánvádlónak vagy a sértettnek képviselője járt el. 74. §. A sértett és a terhelt a 73. §-ban meghatá­rozott eseteken kívül is kérheti a kir. ügyészség valamely tagjának mellőzését, ha teljes elfogulatlansága ellen ala­pos okot hoz fel. 75. §. Mihelyt valamelyik kir. ügyésznek tudomására jut, hogy reá nézve valamely kizáró ok forog fenn, köteles a további eljárást a kir. ügyészségnek más tag­jára bízni és erről a főügyésznek jelentést tenni. A fő­ügyész és a koronaügyész hasonló eselben szintén he- Ivetlesitésök iránt intézkednek és erről az igazságügyi ministerhe-’. jelentést tesznek. Az ügyészségi megbízottak, a kir. alügyészek, vala­mint a fő- vagy a koronaügyész helyettesei kötelesek a reájok nézve fennlorgó kizáró okot közvetlen főnöküknek bejelenteni. A kir. ügyészség tagjának mellőzése hivatali főnö­kénél kérendő, ki a kir. ügyészség illető tagjának szük­ség esetén való meghallgatása után, bizonyítás-felvétel nélkül, végérvényesen határoz. 76. §. A biró, a jegyzőkönyvvezető, vagy a kir. ügyészség tagja, a ki maga kérte mellőzését, kérelme el­intézéséig nem járhat el. Ha ellenben nevezettek mellőzését más, erre jogosult kérte, a kérelem elintézéséig tovább is eljárhatnak. Abban az esetben mindazáltal, ha a mellőzés törvényes kizáró ok alapján (64. §., 65. §. első és második bekez­dés, 66. §.) van kérve, a biró az itélethozásban a ké­relem elintézéséig részt nem vehet. VII. FEJEZET. A bíróság határozatai és közlésük. 77. §. A bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz. Minden határozat, melyet a jelen törvény kifejezet­ten ítéletnek nem nevez, végzésnek tekintendő. A bíróság köteles határozatait indokolni. E szabály alól ki vannak véve az idéző levelek, alárendelt ható­ságnak és közegnek szóló meghagyások és az ügyvitelre vonatkozó ulasitások. 78. §. A bíróság határozatait a jelenlevő érdekel­tekkel kihirdetés, a távollevőkkel kézbesítés utján közli. Kihirdetés esetén jegyzőkönyv veendő fel és a ha­tározatról az érdekelt télnek, ha kívánja, másolat adandó. A kézbesített határozat a fogva levő egyén előtt, kérésére, felolvasandó, és neki anyanyelvén megmagya­rázandó. A bíróság a kir. ügyészséggel rendszerint az eredeti fogalmzvány áttétele útján közli határozatait. 79. §. Az idézőlevelet rendszerint a megidézendő- nek, más határozatot vagy az értesítendő egyénnek, vagy igazolt meghatalmazottjának kell kézbesíteni. A magánvádló ügyvédjének vagy kézbesítések átvé­telére meghatalmazottjának kezéhez történt minden kéz­besítés a magánvádlóval szemben is hatályos. 80. §. Ha valaki lakó- vagy tarlózkodóhelyét nem hagyta ugyan el, de ott a kézbesítő őt meg nem találja: a kézbesítendő irat házanépe valamelyik teljes korú tag­jának adandó át; ha pedig ilyen nem volna jelen, az érdekeltnek háza kapujára vagy lakásának ajtajára, le­hetőleg tanuk jelenlétében függesztendő ki s erről az ér­dekelt egyén ajánlott levélben értesítendő. Ezenfelül a kifüggesztés teljesítését, a kézbesítendő irat tartalmának közlése mellett, a község elöljáróságának (a fővárosban a kerület rendőrkapitányságának) azzal a felhívással kell tudomására hozni, hogy arról az érdekeltet haladéktala­nul értesítse. Az utóbbi értesítés elmulasztása a kifüg­gesztés utján teljesített kézbesítés hatályát nem érinti. 81. §. Ha annak, a kinek részére kézbesítést kel­lene teljesíteni, lakása vagy tartózkodóhelye nem tudható ki: a kézbesítendő iratot a bíróság székhelyének és az ismeretlen tartózkodásu egyén illetősége helyének község­házánál a hirdetmények tábláján kell kifüggeszteni, és ha a bíróság szükségesnek találja, a hivatalos és esetleg még más lapokban is közzé lehet tenni. 82. §. A bíróság területén kívül lakók részére a kézbesítés megkeresés útján történik. A külföldön teljesítendő kézbesítésre nézve a nem­zetközi szerződések és az e tekintetben fennálló szabá­lyok irányadók. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. * Az Ungmegyei Közművelődési Egye­sület e hó 17-ikén, a Társaskör nagytermében, az egyesület javára egy épp oly tanulságos, mint élveze­tesnek ígérkező estélyt rendez. — A Közművelődési Egyesület szélesebb körű feladatát tekintve, a rendező­ség külön meghívókat nem küld s az érdekelt közönség csakis fali hirdetések ulján lesz meghíva. Az estély esti 9 órakor veendi kezdetét 1 koron» belépti-díj mel­lett, a következő programmal: 1. Népdalok. Előadják: Méltóságös Kénde Péterné szül. Sztáray Sarolta grófnő; zongorán kiséri: özv. Berhelyiné urhölgy. 2. Csevegés a festőművészet seccessios irányzatáról; előadja: Margitay Tihamér ur. 3. Kettős ének; elő­adjak : mélt. Kende Péterné szül. Sztáray Sarolta grófnő és Tiichler Sándor dr., Kapdebó kisasszony zongora-kisérete mellett. 4. Drót nélküli telegrafálás, kísérletekkel egybekapcsoltan; előadja: Lévay István, igazgató-tanár ur. 5. Népdalok és csárdások; zongorán előadja : özv. Berhelyiné őnagysága. — Már előre is hálásak vagyunk első helyen á tudós igazgató-tanár útnak, ki ez alkalommal már másodízben fog Kassáról érdekünkben lefamdni, hogy korunk egyik legneveze­tesebb találmányát az ő kitűnő előadásában velünk megismertesse. Igaz hálánk hasonló mérvével adózunk azonban a többi szereplőknek is, kik a Közművelődési Egyesület hazafias czeljainak hódolva, a 17-iki estet részünkre bizonyára igen élvezetessé, tanulságossá fogják tenni. A fentiek daczára egy szerény megjegy­zésünk van. Mint tudjuk, özv. Berhelyiné őnagysa- gáhak csárdásai hallatara a magyar ember még fél- holtan is tanczra perdül. — Hogy lesz ez a mostani nagyböjtben ? * Halálozás. Hübner Rezső, az ungvári állami agyagipar-szakiskolának rajztanára, e hó 4-én, hosszas szenvedés után, életének 45-ik évében elhunyt. Özve­gye és hét kiskorú gyermeke gyászolja korai halálát. Temetése e hó 6-án ment végbe nagy részvét mellett. Az agyagipariskola részéről Pap János igazgató mon­dott igen szép és a megboldogult érdemeit, tevékeny­ségét méltató búcsú-beszédet. — Nyugodjon békében ! Márczius 15-ike a főgimnáziumban. Az ungvári kir. kath. főgimnázium Dayka-önképző- köre f. évi márczius 15-én, délután V2& orakor az in­tézet kebelében fennálló egyesületek s az orsz. tan. egyes, segélyalap javára a főgimnázium tornacsarno­kában ünnepélyt rendez. Beléptidij személyenkint 1 kor., családjegy 2 kor. — Az ünnepély sorendje : 1. Megnyitó. 2. Szentelt hantok, Mosonyitól. Énekli az ifj. férfi-négyes. 3. Nemzeti dal. Petőfitől. Sza­valja Gaál M. Vili. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Slepkovszky J. az önképzőkör alelnöke. 5. Ábránd Erkel F. Bánk-bán ez. operájából. Előadja az ifj. zenekar. 6. Petőfi. Ábrányi Emiltől, Szavalja Gonda E. VII. o. t. 7. A szabadság költő-vértanúja. Emlékezés Petőfire Fololvassa Seyfried E. VIII. o. t. 8. Csatadal, Huber K -tói. Előadja az ifj. zenekar. 9. Induló. Előadja az ifj. zenekar. * Fizetés-emelések. Ungvármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének törzsfizetését javítandó, a m. kir. belügyminister 13,536 korona pót­javadalmazást engedélyezett. * A kath. kör. felolvasó estélye. Folyó évi márczius hó 4-én tartotta a kath. kör ez évi második felolvasó estéjét a vármegyeház nagytermében. Ezen alkalmat használta fel a kör arra. hogy elhunyt első világ elnökének, id. Nehrebeczky Györgynek ha­lála évfordulóján az estenek egy részét az ő reá való kegyeletes emléknek szentelte. A válogatott műsornak első pontjaként a helybeli tanítóképző intézet énekkara egy gyászdalt adott elő, melynek végeztével Blanár Ödön főgymnasiumi tanár lépett a felolvasó-asztalhoz és szellemének nemes vonásával ecsetelte az elhunyt világi elnöknek életében kimagasló tevékenységét, melylyel az elhunyt soha el nem évülő érdemeket szerzett s nevét a vármegye rnindeh állású és rangú polgára kegyeletes hálával fogja megőrizni. A szív és ész legnemesebb és legmeghatóbb kifejezéseivel ál­dozott a felolvasó az elhunyt emlékének, s az egybegyült szép számú hallgatóközönség a legmelegebb elismerés hangján üdvözölte a ragyogó tohu felolvasót. Az emlékbeszéd után ismét az énekkar vette át a sze­repet, s szabatos énekével gyönyörködtette a közön­séget. Ugyancsak ezután adták elő Dudinszky István képzőintézeti tanar-karnagynak szerzeményét, „Isten, Király, haza“ c. darabját, úgy a szerzőt mint az énnekkart zajos tapssal tüntettek ki. Az est egyik kedves sze­replője volt Huszka Mariska k. a., ki Várady Antalnak „az ezüst fátyol legendája“ ez. költeményét szavalta el mély érzéssel és eleven hatással, hangjának kellemes csengése és szabatos hanghordozása a szép költe­ménynek minden egyes változatát kellően kiemelte, s a megható, legenda változatait eleven kepben adta a hallgató közönség elé, miért is zajos taps és éljen­zéssel tüntette ki a hallgatóság. Szorgalmas tánul- mányal összeállított felolvasást tartott dr. Hadzsega Buzil konviktusi igazgató, a munka fogalmát és ér­tékét ismertetve a rómaiak és görögök idejében, a zsidók ó-szövetségi felfogásában és a kereszténység világmüvelő behatása által keletkezett változásaiban ; a minden izében tanulságos felolvasást és ennek szer­zőjét zajos tetszésnyilvánításokkal jutalmazta az egybegyűltek szép tömege. — Az est befejező részéül a képzőintézeti énekkar újból két dalt adott elő, melyek mindegyikét szűnni nem akaró eljenzéssel tün­tette ki a közönség, az egyik darabot meg is ismé­telték. A siker minden mozzanata Dudinszky István karnagy ügyességét dicséri, kinek bőven kijutott a jelenlevők hálás elismeréséből. * A galicziai beözönlés korlátozása. A képviselőházban Darányi miniszter már az Egan- ügybe'n tett interpelláczióra adott válaszában kije­lentette, hogy az északkeleti megyék aldafian viszo­nyain a kormány sürgős intézkedésekkel fog segíteni. A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyet- ertőleg mar meg is kezdte a viszonyok szanálását. Sélley Sándor miniszteri tanácsos utazott fel a kor­mány megbízásából Egan Ede társaságában a rutén vidékekre, hogy az intézkedések megtétele előtt a visZörtyöknt kö7.vellen tapasztalásból ismerje' meg. Sélley és Egan vármegyénk felvidékén is meg fognak jelenni. Félhivatalosan erre vonatkozólag a követke­zőket jelentik : Ä rutén nép érdekében megindított gazdasági akczióval kapcsolatban némely közigazgatási és rendőri intézkedésre lesz szükség. Ebből a czélból Sélley Sándor miniszteri tanácsos, Egan Ede mi­niszteri megbízott társaságában a rutén vidékekre utazott, helyszíni tanulmányozás és tapasztalatszerzés végett. A belügyminisztérium rendőrségi osztályának főnöke tizennégy napig fog a rutén vidéken utazni és az ott közvetlenül szerzett tapasztalatok alapján fogja megtenni az idegen települők beözönlésének meggátlása czéljából a szükséges intézkedéseket. Mint a félhivatalos M. N. irja, ezek az intézkedések első sorban a községi törvény, az 1886. évi XXI. törvényezikknek a községi hatóságra, a községi illető­ségre, különösen a településre vonatkozó rendelkezé­seit érintik. A községi törvénynek ezen redelke- zését a községi hatóságok eddig igen gyarló módon foganatosították, úgy, hogy igen ritka köz­ségben vezetnek rendes lajstromot a községi helyi illetőségüekről, a települők nyilvántartását . pedig teljesen elhanyagolják. Legfőbb oka ennek a bajnak az, hogy az egyes községek hatóságai a kellő ér­telem hiányában képtelenek a községi,törvényt vég­rehajtani. Ez különösen áll a fefsővidéki kisközsé­gekre, hol még'a községi biró is irastudatlan ember és a nagy szegénység miatt 8—10 községnek van egy körjegyzője, ki a legjobb akarat mellett sem képes ellenőrizni a települőkel, mert évenkint alig egyszer- kétszer látogat el' szétszórt, hegyvidéki községeibe. Azokban a községekben tehát, hol ilyen állapotok vannak, esetleg állami közegre (csendőrségre) bízzak a telepelők nyilvántartását és ellenőrzését. Az in­tézkedések keresztülviteléhez azonnal hozzáfognak, mihelyt Sélley Sándor miniszteri tanácsos vissza­érkezik körútjáról. Úgy halljuk, Sélley miniszteri tanácsos vissza­érkezése után dől el az a kérdés, hogy a kormány a szükséges rendszabályokat csak az északkeleti me­gyékben, a helyi viszonyokra szabva, fogja-e fogana­tosítani, avagy általános intézkedésekkel, a községi törvény módosítása keretében fog a megfelelő rend­szabályokról gondoskodni. A csendőrségnek a feladata semmiesetre sem lesz közigazgatási teendők intézése. A csendőröket csak az útlevelek ellenőrzésének foga­natosítására fogják alkalmazni, a közigazgatási teendőket pedig természetesen meghagyják az illetékes hatóságok kezében. * Az „Ungvári Leányok Erzsébet- Köré“-nek folyó hó 3-án, a Társaskör nagytermében tartott estélye kiválóan sikerült. A Röntgen-féle X-suga- rak olyan nagy vonzóerőt gyakoroltak, hogy a Va9-re hirdetett estélyre már 8A8-tól nagyban jöttek a vendé­gek s a különben nagy termet zsúfolásig megtöltötték, annyira, hogy a rendes időben érkezők alig bírtak már állóhelyet kapni és sok kénytelen is volt eltávozni. Az estély minden tekintetben fenyesen sikerült. A műsort a meghívóban történt jelzéstől eltérően Plotényi Nán­dor hegedű-művész, mint a kör vendége, nyitotta meg páratlan játékával, a zongorán pedig neje kisérte. Chopin Nocturne-}ét játszotta el oly remekül, hogy a közönség szünri nem akaró tapsára 2-ik darabnak Wicsiawszky Polonaise-]éx adta elő s az ezt követő tapsot és éljen­zést magyar népdallal vélte lecsillapítani, a mi nem sikerült, mert csak Darvas Boriska kisasszonynak az emelvényen való megjelenese szakította félbe a föllel­kesült közönség újrázását. Darvas B. k. a. Ilosvay Hugó „A kis kiváncsi“ czimü monológját szavalta el oly ártatlan szeretetreméltósággal és öly kedves mo­dorral, hogy mindenkit meglepett e fiatal leányka ügyes fellépése. Kapott is tapsot eleget! Gülácsy Irén és Pogány Ilona kisasszonyok, kiket Kapdebó Ilona kisért a zongorán, egy igen szép kettős dalt mutattak be nemcsak kellemes orgánummal, hanem szép gyakor­lottságra valló készültséggel is. Kedves előadásukat a közönség oly zajosan jutalmazta tapssal, hogy kétszer el kellett énekelniük az „Esti szellő ringatja a nad- szálat“ czimü népdalt. — Legkiváncsibb a közönség persze a Röntgen-féle X-sugarakra, Lévay István kassai allami felső kereskedelmi iskolai igazgató elő­adására volt. Mikor Lévay az emelvényre lépett, egy­szerre a körülbelől 800 főre menő közönség közt mély csend lett, mindenki kíváncsian leste minden szavat. S nem ok nélkül. Lévay tudta, érezte azt, hogy nem tudományát kell itt fitogtatni, hanem meggyőzően, mindenki által érthetően, szépen beszélni. Ez teljes mértékben sikerült is neki. A villany-szikra keletkezé­sétől kezdve a legszükségesebb tudnivalókat oly rövi­den, tömören, de könnyen érthetően adta elő egészen az X-sugár keletkezéséig, hogy öröm volt hallgatni; mindenki le volt bilincselve. Előadását szebbnél-szebb mutatványokkal kisérte s igy vezette le a Röntgen-féle X-sugár keletkezését és mutatta be annak használatát a tudományban. A kulcsot, mely dobozba volt téve, vagy a kar, kéz csontjait egész szépén meg lehetett látni, sőt előadás után nehány hátramaradt vehdéghek még a mellét is átvilágította s egészen jól lehetett látni a szív izmait, a tüdő működését és a bordákat. Igazán élvezetes előadást nyújtott Lévay, a ki különben föl- dink, mert ungvári, közönségünknek s sokszor fogjuk érte emlegetni. — Az Erzsébet-kör, melynek keletke­zésekor mindenféle nézetek hallatszottak, ezzel az isme­retterjesztő előadással, milyen Ungvári már régen nem volt, igazán jó szolgálatot tett nemcsak saját tagjainak, hanem a nagyközönségnek is, mert ezen valóban nem­csak gyönyörködtünk, hanem tanultunk, gyönyörködve okultunk. Ha az Erzsébet-kör, tagjainak ilyenféle elő­adások élvezetére nyújt alkalmat, akkor nemcsak sze- retetünket fogja bírni, mert csupa üde s fiatal leányból áll és szép, szellemes, okos asszony vezeti, hanem ki­vívja mindnyájunk nagyrabecsülését is és mind olyan gavallérok leszünk, mint az ifjú gelsei Gattmann József volt, ki az utolsó pillanatban mentette meg az est si-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom