Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Másolat. M. kir. belügyminiszter. 11550/VIII. a. szám.. Körrendelet valamennyi vármegye és város köz- igazgatási bizottságának. A végből, hogy a gyámhatóság az 1877 : XX. t.-cz. 263. §-ában előirt legfőbb felada­tának megfelelhessen, szükséges, hogy a gyámoltak és gondnokoltak tanítási, nevelési és egyéb személyes viszo­nyairól, illetőleg a gondnokoltak egészségi állapotáról a gyámok és gondnokok évente a gyámhatóságnál köz­vetlenül, vagy közvetve a gyám utján jelentésL tegyenek. A íolyó évi május hó 3-an 45000. szám alatt kibocsá­tott körrendelet következtében tett telterjesztésekből azonban azt látom, hogy a legtöbb gyámhatóság e jelen­tések beadását nem követeli es hogy a gyámok és gond­nokok, különösen a vagyontalan kiskorúakra vonatko­zólag jelentéseiket nagyon szórványosan teszik meg, úgy, hogy a vagyontalan gyámoltak úgyszólván kívül állanak a gyámhatósági védelmen. Ugyanezért (elhívom a közigazgatási bizottságot, utasítsa szigorúan a területén levő árvaszékel (árvaszékeket), intézkedjék haladék nél­kül az iránt, hogy a gyámok és gondnokok a kiskorú tanítási, nevelési és egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokolt egészségi állapotáról évi jelentéseiket pontosan megtegyék. Nagy íontossága van a jelentések beadásának, mert nélkülük az árvaszék nem ellenőriz­heti, különösen a vagyontalan gyámoltak és gondnokol­takra nézve, vájjon mindaddig, a mig arra szükség van, eltartatnak-e a rokonok, más jóltevők, jótékony intézetek, vagy a község által? (T. 1 12. §.) Minthogy továbbá a T. 175. §-a rendelkezésénél fogva gyámügyekben a kis- és nagyközségek a lőszolgabirák felügyelete álatt állanak, utasítása a járási főszolgabirákat, hogy negyedévenkint tegyenek jelentést az árvaszékhez a községek gyámügyi közigazgatásával szemben gyakorolt ellenőrzésről es szerzett tapasztalataikról. E jelentésekben a lőszolgabirák különösen emeljék ki, vájjon a gyámok és gondnokok megteszik-é pontosan jelentéseiket és eleget tesznek-e úgy ők, mint a közgyám és a község, általában a gyá­moltak és gondnokoltak, külöuösen pedig a vagyontala­nok irányában a törvényből kifolyó kötelezettségeiknek. Amennyiben az árvaszék a lőszolgabirák részéről mu­lasztást tapasztal, a megtorló intézkedések lolyamatba tétele végett a vármegye alispánját azonnal keresse meg. Budapesten, 1899. évi november hó 7-én. Széli, s. k. Másolat. Magyar kir. belügyminister 135.449/ill. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvény- hatóságnak. A kereskedelmi minister ur a hazai gyuta- ipar felvirágzása és a hazai gyárosok helyzetének javí­tása érdekében arra kér fel, hogy ezen iparág fejlődé­sének előmozdítására a törvényhatóságokat is felszólítsam. Felhívom ennélfova a törvényhatóságot, hogy a saját gyufa-szükségletének beszerzésénél a hazai ipar érdekeire kellő tekintettel legyen, illetőleg azon kereskedőtől kinél gyufa-szükségletét beszerzi, hazai gyufa szállítását köve­telje. A kereskedelmi minister ur azon reményének ad kifejezést, hogy ha a hatóságok ezt a követelést követ­kezetesen érvényesítik, a kereskedők az elől nem tognak kitérhetni és igy bevezetve a hazai gyufát, a közönség is ahhoz log szokni és ennek révén a hatóságok lontos iparfejlesztési tényezőkké válnak. A kitűzött czélnak minél terjedtebb mérvben elérhetése végett egyúttal felhívom a törvényhatóságot, hogy a területén levő ren­dezett tanácsú városokat és községeket saját szükség­leteinek beszerzésénél hasonló eljárás követésére hívja fel. Budapest, 1900. évi február hó I én. A minister helyett: Jakabííy s. k., államtitkár. 1450. szám. Ungvármegye alispánjától. ki. 1900. Az „ Ung“ czimii lap tek. kiadóhivatalának UNGVÁRT. Ezen ministeri rendelet közlés végett kiadatik. Ungvárt, 1900. február hó 12-én. Az alispán helyett: Ló'rinczy Jenő, , főjegyző. 15940. szám, IV/4. Pályázati hirdetmény. Keszthelyen, Kolozsnionostoron és Kis-Szeben- ben tartandó gyümölcsészeti tanfolyamra. Kis-Szebeuben az állami faiskola területén folyó évi április hó 1-től 10-ig; Keszthelyen (a m. kir. gazdasági tanintézetben) márczius hó 21-tól 30 ig és Kolozsmonostoron (a m, kir. gazdasági tan­intézetben) márczius iió 26-tól április hó 4-éig gyümölcsészeti tanlolyamot rendeztetek. Czélja ezen tanfolyamoknak: a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fa- tenyésztés iránt érdeklődő faiskola-kezelő tanítók a faiskola-kezelés- és gyiimólcstenyósztósben úgy el­méletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerjenek ; b) hogy a tanfolyamot sikerrel végzett íáiskola- kezelő-tanitók közül a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyenek a vármegyék által ki­szemelhetek; és végül c) hogy a gyümölcstermeléssel foglalkozó föld- birtokosoknak alkalom adassék arra, hogy a gyü- mölcsfanemesités, kezelés és ápolásban kellő útmu­tatást nyerhessenek. Az egyes tanfolyamokra csakis 20 tanító fog az állam költségére felvétetni, akik egyenkint 30 korona úti átalányban és mpi 3 korona ellátási díj­ban fognák részesittetni. Oly tanító, ki már ily tanfolyamban résztvett, nem pályázhatok. Felhivatnak azon községi faiskolakezelő nép­tanítók, kik ezen tanfolyamon résztvenni óhajta­nak, hogy 1 koronás bélyeggel felszerelt kérvényei­ket a melyben lakóhelyük (vármegye és község), életkoruk, nyelvismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésük felemlítendő és ezen körülmények közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó, folyó évi márczius hó 10-ig bezárólag közvetlenül hozzám terjesszék fel. Ezen határidőn túl be­érkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Az állami ösztöndíj mellett felveendő faiskola­kezelő tanítókon kívül mindegyik tanfolyamra fel fog még vétetni 3-4 földbirtokos és gazdatiszt is, a kik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi már­czius hó 10-ig ugyancsak hozzám küldjék be. A tanfolyamot állami költségen végzett hallga­tók az országos gyümölcsészeti ministeri biztos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesz­nek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. Kelt Budapesten, 1900. évi február hó 16. M. kir. földmivelésügyi minister. 3Iásolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 10558/V1I1. szám. Ungvármegye közönségének. Sze- rednye község kérelmére megengedem, hogy ott a f. évi május hó 7-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi február hó 27-én, a junius hó 18-áfa eső országos vásár f. évi április hó 3-an, a julius hó 16-ara eső országos vásár f. évi junius hó 5-én. a szeptember hó 3 ára eső országos vásár f. évi julius hó 10-én, a szeptember hó 10-ére eső országos vásár f. évi augusztus hó 21-én, végül a november hó 12-ére eső országos vásár f. évi október hó 10-én, ezenkívül a május hó 7-ére eső juhvásár f. évi május hó 22-én, a május hó 28-ára eső juhvásár t. évi julius hó 3-an, a junius hó 18-ára eső juhvásár pedig május hó 1-én lartassék meg. Erről a közönséget f. évi február hó 7-én 595. sz. a. kelt felterjesztésére oly hozzáadással ertesitem, hogy az engedélynek a hivatalos lapban való közzétételére nézve egyúttal intézkedtem. A fel- terjesztéshez csatolva levő s ide visszazart Ungvár és Munkács városi vásarhirdetményekből az tűnik ki, hogy e városok egyik-másik vasarukat nem a vásári törzskönyvben megjelölt határidőre hirdetik. Nevezetesen Ungvar júniusi vásárát 18. és 19-re hirdeti, holott az 11. és 12-én tartandó Szt. Mihaly-napi vásárát októ­ber 1. és 2-ára hirdeti, holott az szeptember 24. és 25.-én tartandó. Ezenkívül a város szerdára is hirdet hetivásárt, holott ezen a napon csak sertés hetivásár tartható. Munkács város Szt. György-napi vásárát április 30. és május 1-ere hirdeti, holott az április 23 es 24-én tartandó. Szeptemberi juh- és baromvására nem 17-én, hanem 10-én tartandó, az októberi pedig 15-ike helyett 8-án tartandó. Fölhívom a közönséget, hogy ezt a két várossal közölve, azokat igazolásra szólítsa s eljárása eredményéről tegyen mihamarább jelentést. Budapesten, 1900. évi feoruar ho 21-én. A minister helyett: Csörgeő s. k., államtitkár. Irodalmi értesitő. Prospektus a Nagy Képes Világtörténet­ről. Egy érdekes és örvendetes uj jelenségről tesz tanúságot az az ismertető prospektus, melyet ennek a kivaló munkának a kiadói bocsátottak közre legújabban. Ez az uj jelenség az, hogy a kiadók oly alapossággal tájékoztatják a közönséget munkájuk tar­talmáról, beosztásáról, terjedelméről, külsejéről, a kö­téséről, a papirosról, még a betűkről is, mint erre példa — legalább a magyar könyvkiadóknál — még nem volt. Ezt a prospektust elolvasván, mindenki világos képet, pozitív fogalmat alkothat magának a Nagy Képes Világtörténet kiváló jelentőségéről, megismerkedik azzal a nagy aranyu munkaprogrammal, melyet a mű szerkesztői maguk elé tűzlek és megis­merkedik a munka Íróival is, kiknek eddigi irodalmi működéséről a prospektus tárgyilagos röyidseggel meg­emlékezik. A munka illusztraczióiból is hoz mutat­ványokat a prospektus es e mutatványok újból is al­kalmat nyújtanak nekünk arra, hogy a Nagy Képes Világtörténet illusztráczióinak kiváló műbecsére és a reprodukezióknak páratlan tökélyére utaljunk. Ez a prospektus maga is tanulságos és érdekes ol­vasmány, mely mintegy előizét adja a nagy munká­nak, melyet ismertetni hivatva van es amelyhez méltó úgy tartalom, mint kiállítás dolgában is. Egészben véve pedig a magyar könyvpiacznak oly speczialitasa, melyhez a kiadóknak, kik ezzel újabb jelet adtak fejlett Ízlésüknek es a közönség szükségletei iránt való helyes érzéküknek, csak gratulálhatunk. A pros­pektust díjmentesen küldi meg a Révai Testvérek irodalmi Intézet Részvénytársaság (Budapest, Vili.. Üllői-ut 18) és bármely könyvkereskedés mindazok­nak, kik kérik. Eltemetett város. Nekizudult a Vezúv, forrt, főtt, sustorgott. És lerohanó lávája eltemetett 3 várost. Nem most, hanem az ókorban. Nem modern városok voltak, felfedezésük sem most történt, csak a magyar irodalomban. Pompeii házsorait, városrészeit egymás­után kutatta ki az archeológia s az ókori életnek hü képet, az archaikus művészetnek nem egy kincsét hozta napvilágra. Gyönyörű freskók rejlettek a láva alatt, most televan velők a nápolyi muzeum. A vis­kók után palotákat fedeztek fel s lassan kitűnt a láva hamuja közül egy-egy műremek, egy-egy megkövesült hulla. S a mint a hullák lassankint kibontakoztak az alaktalanságból, vonalaik kifejlettek, úgy bontakozott, úgy fejlett ki lassankint a holtak alakjával együtt életök. S ma élet él e sivár dőledékek között; fényes éjjel kisértetek sora száll át Pompeii üres utczáin. És nappal csendes a világ nagy múzeuma, ez a ki­halt, meghalt városi s az utazók kegyelettel, megindultan nézik a kétezeréves megkövült hullákat az üvegbura alatt: a fiatal leányt, ki talán vőlegényéről álmodott ; a péket, kit a dagasztószék mellett ért a halál; a kutyát, mely kétezredig guggolt gazdája elpusztult házának küszöbén. Ezt a kihalt várost kelti uj életre Geréb Józséf munkája, a Nagy Képes Világtörténet III-ik kötete, melynek immár 56-dik füzete jelent meg. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára diszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenkint is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Ullői-ut 18) s minden hazai könyvkereskedés utján. * Magyar gazda kincsesháza czim alatt olyan gazdasági munka megiratását határozta el a földmivelésügyi m. kir. minister, mely munka az egyes mezőgazdasági ágakat, a haszonvételi módokat, a mezőgazdát érdeklő törvényeket, a biztosítás ügyet, a házi ipart, a szövetkezést stb. ismerteti és a kisgaz­dákat a gyakorlat és tapasztalat által bebizonyított igazságok felől tájékoztatja. Ezen munkát ingyen megkaphatja minden néptanító, ha ez iránt levelező­lapon a földmivelésügyi m. kir. ministerium gazdasági szakoktatási osztályában jelentkezik. Nagyon ajánljuk e munkát összes tanítóink figyelmébe. „A kisgazda tanácsadója“ a növénytermelés­ben és a legelők apolásabnn, irta Réti János. Szerzőtől ez a negyedik munka, a mely megjelent a „Fa Imi könyvtárban“. Réti ismervén a kisgazdák igenyelt, azokhoz alkalmazkodik előadásában s tárgyának fel­dolgozásában a növénytermelésből azon részleteket válogatta ki, melyek a gazdaközönséget közelről érdeklik Szól nevezetesen a talaj okszerű műveléséről, trágyá­zásáról, a vetésről, vetőmagról, a növények ápolásá­ról s a takarmánynövények termesztésen kivül fel­karolja meg a rank nézve legfontosabb piaczi s ke­reskedelmi növények (búza, sörárpa, ezukorrepa, komló stb.) termelését is, illetve rajok irányítja a gazdák figyelmét s végül a rétek és legelők ápolását irja le. Röviden s jól érthető stylusban mondja el, mit el­mondani akar. Könyvét tulajdonképpen a fiatal gaz­dák részére irta, kik az elemi s imétlő-iskolaból ki­kerülve, később könyvet alig vesznek kezükbe. Ezen vezérfonal hasznos Útmutatásokat foglal magaban részükre. A Franklip-Tarsulat kiadásában Budapesten jelent meg és kapható minden könyvkereskedesben. Ara fűzve 1 korona. A Fraiiklin-Társulat kiadásában megjelenő Történelmi Könyvtárból most jelent meg a 89. füzet .»Árpád utódai« czim alatt. A könyv a vezérek korát tárgyalja az újabb adatok lelkiismeretes felhasználásával. Rövidre fogolt, de érdekes korrajz, melynek keretében a szerző, Gaal Mózes, bemutatja őseink portyázásait, hadakozásait, ilthon pedig lassú letelepedéseiket, művelődéseiket s az akkori közállapo­tokat. Látszik, hogy a szerző haszonnal olvasla a Fauler könyvét s annak kincseit ügyesen váltja föl közkeU Ui aprópénzre. A kis müvecskét egész sereg illuszlruczio értelmezi. Ára 80 fillér. A maláta-kávé bevezetéséről, a mely körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött és ma már az egész müveit világban elterjedve van, mindin­kább bebizonyul, hogy azt jótékony hatas kiféri, úgy a nemzetgazdaság, mint az egésszég javára. Megbe- csülhetlen az a megtakarítás pénzértékben és a jó­létnek az az előmozdítása, a melyet a Kathreiner ezég az ő egésszéges honi kávéitalának általános bevezetése által elért. Nem is állunk már messze attól az időtől sem, amikor a Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé, mint kitűnő pótkávé a babkávéhoz, vagy ott, a hol orvosi rendelet folytán a babkávé haszálatát mellőzni kell, teljesen tisztán élvezve, minden családnál ottho­nos lesz. Bizonyara örömmel üdvözölhető az a házi­asszony, aki mindennapi szokásitalunk eme egészségi javulását övéinek üdvére bevezet vagy bevezete t és azt előmozdítja. A babkavé használatnál mindig ajánlatos egy jobb fajt választani, a melynek zamatja erősebb, es ezáltal használatban sem drágább és mégis sokkal jobb izü. Az árkülönbözet, egy csekélyebb és fino­mabb fajta közt különben is messze túl behozható, hogy ha a babkávét felerészben Kathreiner maláta- kavejával keverjük. Ez az általános kedvelt kávé­keverek zamatjában kitűnő és az egészségre is kivá­lóan előnyös Kathreiner Kneipp malata-káveja a forró öv alatt a kávé gyümölcsből készített kivonat által a babkavé illatát nyeri s ezáltal fölülmulhatlan módon egyesíti annak a megszokott és kedvelt izingeret a belföldi maláta készítmény előnyeivel. Kathreiner ma­láta-kávéját sohasem szabad nyitva árusítani, hanem csakis a Kathreiner csomagokban árusított a valódi s azért mindenütt csak ezt kérjük és fogadjuk el. N y i 111 é r.*) Nyilatkozat. A „Kelet“ folyó évi február 22-én megjelent szamában a helyi és vidéki hirek rovatában (az ung­vári fogyasztási szövetkezett ől) egy részvényes aláírással inkább rosszakaratból, mint tajékozatlansagból eredt *i E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a S z e r k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom