Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 8. szám

Irodalmi értesítő.

Világbiró hösök. Világbirodalom alakítása — nem szoros értelemben vévén a szót — három ember nevéhez fűződik azóta, mióta az emberiség pályájára visszagondolni képes. Nagy Sándor, Julius Caesar, és Bonaparte Napoleon ez a három. Az első keleten hódított, birodalmának legnyugatibb pontja Hellas volt, gazdag, fényes, önérzetes pályát futott meg és sírja felett birodalmának puszta romjai is elenyésztek már. Julius világbirodalmának központja nyugatra vándorolt Itáliába, de széleit Afrikában, Angliában rajzolta meg a mai kor történetírója. Ő már több maradandót alkotott: alapját vetette a római jognak. Életéből mi maradt ránk ? Shakespaere nagyszerű drámája őrzi nevét, e nélkül csak a történetkönyvekben volna hideg emlékezete. Nagyjában az ő „világbirodalmát“ keltette uj életre Napoleon. A regi germánok utódait hódoltatta meg s kezének súlyát é’-ezte ltalia félszigete is. Szellemi téren is Caesar örökében működött. A római jog felélesztése fűződik nevéhez. S mi az emleke ? Csak az, hogy Párisban lüktet legélénkebben, legelevenebben a modern élet, Parisban, a legutolsó világbirodalom nagy fővárosában, hol a Champ Elysée-n sétálók fölött csodálatos aranyszínű por játszik, szállong a levegőben, mintha a tűnő „gloire“ illúziójának permetege volna. A két utóbbi világbirodalom közt egy harmadik is bámulatba ejtette az emberiséget : a móroké. Emlék : a romladozó Alhambra megkövült zenéje, kőből faragott almai, igazán volt mesevilága. Így vonult a világbirodalom keletről mindig nyugat fele, majd fel északra, Fran- cziaországba s azóta át is szállott újra nyugatra a Calais-n s azóta már onnan is útban van, az Óczeá- non át — Amerikába. A római világbirodalom megalapítójával foglalkozik a világtörlénet most megjelent 55. füzete. A tizenként kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik, egyetemi tanár, a romaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 Irt; füzetenkint is kapható 30 krjaval. Megjelen minden heten egy füzet. Kapható a kiadónál (Révai Testvérek, Írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyv- kereskedés utján.

A gazdasági baromfitenyésztésére vonatkozó általános tudnivalók. 15 képpel. Irta: Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir. felügyelő (Gödöllőn) — A munka tartalma : Kormányintézkedések a baromfiköztenyésztés érdekében. A hazai baromfiak, nemesítésére ajánlott fájták és az állami baromfitenyésztő telepek. A baromfiköztenyésztés fejlesztésére fennállott rendszer beszüntetése. A himnemü nemes baromfiak és tojások csere ulján való kiosztása. Baromfiállományunk hibái es a jövőben követendő tenyésztési eljárások. A tenyésztésre alkalmas baromfitörzsek kiválasztása. A baromfikeresztezés czélja es az átörökítés. A rokonvérü tenyésztés s a vér- felfrissités. A sikeres baromfitenyésztés veszélyeztetői. A baromfitermékek értekesitese és az értékesítő szövetkezetek megalakítása. — Ára 25 krajczár.

Nyilttér.*)

Nyilatkozat.

Alólirott a nagyméltóságu töldmivelésügyi m. kir niinisteriumhoz leljelenlést tettem, Klaudinyi Kálmán sztavnai m. kir. erdész és néhány altisztje ellen, hivatalos működésben elkövetett visszaélés miatt. Mennyiben pedig ezen feljelentési félrevezetés következtében tettem, miért is az abban foglaltakat alaptalanoknak nyilvánítom s azokat ünnepélyesen visszavonom és fentirt erdész or, valamint mindazon erdészeti tisztviselő uraktól, kik magukat ez ügyből kifolyólag netán sértve érezték, ezennel bocsánatot kérek.

Kelt Sztavnán, 1900. február hó 18-án.

Előttünk:

Popovics Victor, Fábry Geyza,

sztavnai gör. szert, kath lelkész.

Foegel Róbert,

s. mérnök.

T. ez. Mihalics János urnák

Helyben.

Szövetkezetünknek az alapszabályok értelmében czélja lévén a tagoknak nemcsak anyagi, hanem egyúttal erkölcsi támogatása is, az Uraságodat ért hírlapi támadás alkalmából ezennel becses tudomására hozzuk, hogy mi, kik a szövetkezet nemes czéljai érdekében önnel már évek óta működűnk együtt, önnel szemben mindannyian a legteljesebb bizalommal és barátsággal viseltetünk, minek jeléül fogadja ezennel őszinte nagyrabecsülésünk kifejezését.

Ungvári, 1900. évi február hó 23-án.

Tisztelettel :

Kaminszky Géza, dr. Gattmann Sándor, Illés Dávid, dr Kerekes István. Adler M. Sámuel, Dubró József, Sztojka Mihály, Ruják József, Weinberger Izidor stb. az Ungvári fillérbank igaz- gatósagáuak tagjai.

Válasz támadóimnak.

Az »Ung» múlt heti számában .»Pártoljuk a magyar ipart» czim alatt egy közlemény jelent meg, melynek aláírói csekély személyemmel foglalkozva, a legképtelenebb vádakkal illetnek engem.

Nem szándékozom eme részint légből kapott, részint pedig szándékosan és rosszakaratulag elferdített dolgokkal

*1 E rovatban közlöttekért nem vállal felelősségei a

Szerk.

hosszasan foglalkozni, mert hiszen a nagyközönség, mihelyt az aláírók neveit elolvasta, csakhamar tisztába jött azzal, hogy itt tulajdonképpen egy elkeseredett ke- nyér-harcz folyik ellenem, csupán csak annak a konsta- tálására szorítkozom, hogyt. konkurienseim a bizonyítás fogalmát a rágalommal tévesztik össze, mert habár nagy hangon bizonyításra vállalkoznak, e helyett egy csomó rágalmat szórnak reám, a mi természetes is, mert hát rágalmazni könnyebb, mint bizonyítani.

Azt az egyet azonban kétségtelenül sikerült bebi- zonyitaniok, hogy önök, t. szak társaim nekem halálos ellenségeim s ép ez okból nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy a nagyközönség éppen önöket fogja bi- ráimul elismerni.

Nem követem önöket a rágalmazás terére, mert ahhoz sem kedvem, sem időm nincs, hanem egy jó tanácscsal mégis szolgálok önöknek.

Ha bármelyiküknek ellenem panasza van, ám legyen bátorsága azzal komoly férfiúhoz illően az illetékes hatósághoz fordulni, ott aztán majd kiderül az igazság ; a hírlapi támadást azonban, melyhez különben sem kell nagy virtus, hagyják abba, mert azt csak olybá veszi a nagyközönség, mint mikor a gyermek kellő távolból a nyelvét öltegeti arra, a kit nem szeret.

Az önök gyerekes nyelv-öltögetése nem képes engem az én becsületemtől és tisztességes polgári állásomtól, melyet két kezem munkájával és szorgalmammal vívtam ki magamnak polgártársaim között, megfosztani.

Kiálthatnak bár kigyót-békál reám, én az önök támadásaira többé válaszolni nem fogok.

Ungvárott, 1900. évi február hó 23-án.

Mihalics János,

kovácsmester és kerékgyártó.

Felelős szerkesztő: LÖRINCZY JENŐ.

Posztészállitás, fogyasztóknak.

frt 2.80 jó

Egy szelvény 3-10 m. [ J’ü JÓ q ^

hosszú, elegendő egy » 7.50 finom (§ 81

ferfl- öltönyre es ura > ]() 50 legfinomabb | g

csak > 12.40 angol ,w

» 13.95 kamgarn

,

Egy szelvény fekete szalon-öltönyhöz 10 frt. Őszi, tavaszi felöltőkre való szövetek méterenkint 3 frt 25 kr. és feljebb. Loden gyönyörű színekben, ára 1 szelvénynek 6 írttól 9 frt 95 krig. Pearvienne és Dosking, továbbá állami és vasúti hivatalnokok és bírói talároknak való szövetek, legfinomabb Kamgarn és Cheviot, valamint egyenruha-szövetek, pénzügyőr és csendőröknek stb. stb. melyeket gyári áron szállít a szolidnak ismert

Posztógyár!

raktár

Minta ingyen és bérmentve. — Mintahu szállítás.

Privát rendelők figyelmébe ! A t. vevőközönség különösen arra lesz figyelmeztetve, hogy a szövetek direct rendelésnél jelentékenyen olcsóbbak, mint a fióküzletekből vásárolt szövetek. A Kiesel Amhofczég Brünnben valamennyi szöveteket gyári áron szállítja, minden százalék hozzáadása nélkül.

Tavaszi idényre!

Árjegyzékek kívánatra ingyen és bementve küldetnek. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek.

Ungvár rend. tan. város rendőrkapitányi hivatalától.

578. szám. 1900. kh.

Hirdetmény.

Miután a város területén folyó hó 22-én ismét egy veszettségre gyanús eb kóborgott és a város több utczájában kutyákkal marakodott, felhívom a város közönségét, hogy a kutyákat az 1888. évi VII törv.-czikk végrehajtására kibocsátott 40,000. számú ministeri rendelet 188. §-a értelmében 40 napig kötve tartsa. — A csattangoló kutyák elfogatásuk után azonnal kiirtatnak.

Kelt Ungvárt, 1900. február hó 23-án.

Berzeviczy,

városi rendőrkapitány.

626—1900. szám.

Árverési hirdetmény.

Közhírré tétetik, hogy a sztavnai és kosztrinai

m. kir. erdőgondnokságok kerületeiben az usztatás- ból visszamaradt és biztos partra helyezett 620 drb, 721*87 m3 fenyőrönk s nemkülönben pedig Sztavnán, az Ung parton fekvő 37 drb. 47-631 m3 fenyő szálfa eladására Sztavnán, a m. kir. erdőgondnokság hivatalos helyiségében folyó évi márczius hó 6-án, ennek eredménytelensége esetén pedig ugyancsak márczius lió 14-én a második nyilvános szóbeli árverés fog d. e. 11 órakor megtartatni, mely árverésen egy koronás bélyegjegygyel és a kikiáltási összeg 10%-ának megfelelő bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajánlatok az árverés megkezdése előtt is elfogadtatnak, utóajánlatok azonban nem fogadtatnak el.

Kikiáltási árakul a következők fognak szolgálni:

a) a fenyőrönk köbmétere 3 (három) korona 73

fillér;

b) 20 — 30 cm.-ig terjedő közópvastagságu fenyő szálfa köbmétere 5 (öt) korona 87 fillér;

c) 31 cm.-tői feljebb terjedő közópvastagságu fenyő szálfa köbmétere 6 (hat) korona 15 fillér.

Ajánlat tehető külön a rönkre és külön a szálfára, nemkülönben pedig mindkettőre együtt.

Az árverés megkezdése előtt kötelesek versenyzők az eladás tárgyát képező 2692 korona 57 fillér értékű fenyőrönk és 292 korona 51 fillér - értékű fenyő szálfa árának 10%-át bánatpénzkópen lefizetni. Az árverési és szerződési feltételek a sztavnai m. kir. erdőgondnokságnál a hivatalos órákban bármikor megtekinthetők.

Ungvárt, 1900. évi február hó 23-án.

M. kir. főerdőhivatal.

33.—900. számhoz.

Faeladási hirdetmény.

A nagy-bereznai volt úrbéresek tulajdonát képező „Nasztáz“ nevű erdőben a jóváhagyott gazdasági üzemterv szerint kihasználásra előirt 10 évi vágásterület, mintegy 46 katasztr. holdon található 7888, ürméter vegyes tűzifára becsült fatömege 3154, azaz háromezeregyszázötvennégy korona kikiáltási ár mellett, a legtöbbet Ígérőnek 1900. évi márczius hó 1-én, délelőtt 9 órakor Nagy- Berezna községházánál megtartandó nyilvános szó- ós Írásbeli árverésen el fog adatni.

Szabályszeriileg kiállított és a megajánlott összeg 10 °/o - át kitevő bánatpénzzel felszerelt zárt ajánlatok a szóbeli árverés megkezdése előtt elfogadtatnak, ellenben utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.

Árverelők kötelesek 10%. bánatpénzt előlegesen megfizetni.

Az árverési feltételek Nagy-Berezna községházánál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők.

Nagy-Bereznán, 1900. évi február hó 15-ón.

M. kir. járási erdőgondnokság.

10862—1899. tk. szám.

Az ungvári kir. jbiróság, mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Lucsánin János new-york) lakos végrehajtatnak, Szarduszki Breka Borbála nagy- szlatinai lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében 380 frtnyi tőke és járulékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendelte:

1. Az árverés tárgyát képezi a n.-szlatina 45.SZ. tjkvben A. I. lapon X. 1—14. sorsz. alatt felvett 104, 164,215. 272, 370, 444, 506, 520. 571629, 704,726,812. és 903. hr. sz. birtokrészletekből Szarduszki Breka Borbála végrehajtást szenvedő nevén A/2. és B/5. alatt foglalt ingatlan- jutalékok 369 frtnyi kikiáltási ár mellett.

2. Az árverés N.-Szlatina község házánál 1900. márczius hó 6-ikán d. e. 10 órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlan, a kikiáltási áron alul is el fognak adatni.

3. Az árverelni szándékozók kötelesek az árverést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a bírói kiküldött kezéhez 36 írt 90 krt készpénzben, vagy óvadókkópesnek nyilvánított értékpapírokban letenni.

Kir. jbiróság, mint tkkvi hatóság.

Ungvárt, 1899. év deczember hó 14.

Kail,

kir. aljárásüiró,

>