Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-18 / 7. szám
nosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott bedörzsölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr. és i frt üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan: mint „Rich- ter-féle JIorgony-Pain-Expeller“ vagy „Richter-féle Horgony-Liniment“ kérendő és a „Horgony“ védjegyre kérünk figyelni. A maláta-kávé bevezetéséről, a mely körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött és ma már az egész müveit világban elterjedve van, mindinkább bebizonyul, hogy azt jótékony hatás kiséri. úgy a nemzetgazdaság, mint az egésszég javára. Megbe- csülhetlen az a megtakarítás pénzértékben és a jólétnek az az előmozdítása, a melyet a Kathreiner czég az ő egésszéges honi kávéitalának' általános bevezetése által elért. Nem is állunk már messze attól az időtől sem, amikor a Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé, mint kitűnő pótkávé a babkávéhoz, vagy ott, a hol orvosi rendelet folytán a babkave haszálatát mellőzni kell, teljesen tisztán élvezve, minden családnál otthonos lesz. Bizonyára örömmel üdvözölhető az a háziasszony, aki mindennapi szokásitalunk eme egészségi javulását övéinek üdvére bevezet vagy bevezete't és azt előmozdítja. A babkávé használatnál mindig ajánlatos egy jobb fajt választani, a melynek zamatja erősebb, cs ezáltal használatban sem drágább és mégis sokkal jobb izü. Az árkülönbözet, egy csekélyebb és finomabb fajta közt különben is messze túl behozható, hogy ha a babkávét felerészben Kathreiner maláta- kávéjával fkeverjük. Ez ai általános kedvelt kávékeverék zamatjában kitűnő és az egészségre is kiválóan előnyös Kathreiner Kneipp maláta-kávéja a forró öv alatt a kávé gyümölcsből készített kivonat által a babkávé illatát nyeri s ezáltal fölülmulhatlan módon egyesíti annak a megszokott és kedvelt izingeret a belföldi maláta készítmény előnyeivel. Kathreiner maláta-kávéját sohasem szabad nyitva árusítani, hanem csakis a Kathreiner csomagokban árusított a valódi s azért mindenütt csak ezt kérjük és fogadjuk el. Hivatalos közlemények. Ungvármegye közigazgatási bizottsága által Ungvári, 1899. évi deczembcr hó 12 én tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. 755. (ad. 1417. K. B. 1899.) Előterjesztetett a nagyméltóságu m. kir. Belügyminister urnák folyó évi november 7-én 115,500. szám alatt kelt körrendeleté a gyamoltak és gondnokoltak tanítási, nevelési és egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokoltak egészségi állapotáról a gyámok és gondnokok által évenkint a gyámhatóságnál közvetlenül, vagy közvetve a küz- gyam utján jelentések bekövetelese tárgyában. A közigazgatási bizottság a nagyméltóságu m. kir. Belügyminister urnák körrendeletét a négy járási főszolgabírónak, Ung- vár város polgármesterének, Ungvármegye árvaszéki elnökének, Ungvar város arvaszé- kének és a vármegye tiszti főügyészének tudomás, a' legelterjedtebb módon leendő közhirrététel, szigorú végrehajtás, nyilváni- tartás és a követelt jelentéseknek évnegye- denkint, vagyis az elmúlt évnegyedet Követő hónap ötödikéig, felelősség terhe alatt leendő beterjesztése végett kiadatni s az „Ung“ czimü törvényhatósági közlöny utján is köz- zététetni rendeli. Kende Péter, alispán, mint a közigazgatási bizottság h. elnöke Másolat. Magy kir. belügyminiszter 113831 /VI. a Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az izraelitáknál szokásos körülmetélés avatatlan és felületes kezelése folytán gyakran elvérzések és ragályo- zasok fordultak elő. Szükségesnek mutatkozik ennélfogva, hogy a körülmetélési eljárás, a mint már azt számos izraelita hitközség saját hatásköreben megtette, a rituális szertartás érintése nélkül a közegészségi érdekek megvédése szempontjából szabályoztassék. A vallás és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg kötelességévé teszem tehát minden hazai izraelita hitközségnek, hogy a körülmetelési ügy kezelésénél a tekintélyesebb izraelita hitközségeknél már amúgy is érvényben levő és az alabbi pontokban felsorolt szabályokat szigorúan szem előtt tartsa s azoknak saját területen érvényt szerezzen. A körülmetélésnél követendő járásra nézve rendelem a következőket. — I. A körülmetélést csak olyan egyén végezheti a kinek erre a hitközségtől engedélye van. — II. A hitközség a körülmetélések teljesítésére engedélyt csak oly egyénnek adhat, ki hatósági orvosi bizonyitvánnyal igazolja azt, hogy egészséges is, hogy circumeisio végzésére képességgel és megbízható gyakorlottsággal bir. — 111. A körülmetélő ha nem orvos a műtétet lehetőleg orvos jelenlétében és annak ellenőrzése mellett végezze. Ellenőrző orvos jelenléte szigorúan kötelező oly esetekben, a hol a körülmetélendő gyermek nemző részein valamely vele született rendellenesség van, vagy valamely betegség tünetei mutatkoznak. — IV. A körülmetélő szigorúan köteleztetik eljárásáná- az alábiakban felsorolt rendelkezések pontos betartás sára, és pedig: 1) Akörülmetélő a műtét előtt kezét szappanos vízzel jól megmosni, tiszta kefével bedörzsölni, körmét letisztítani és végre kezét tiszta alkohollal vagy más fertőtlenítő folyadékkal, melyet esetleg az orvos e czélra kijelölt, alaposan fertőtleníteni tartozik. — 2) A kés, melylyel a műtét végeztetik, teljesen tiszta legyen ; műtét előtt (czélszei üen 5 perczig tiszta ■alkoholban) fertőtlenítendő és fertőtlenítés után forralt vízzel lemosfindo. — 3) Locsolás a szájba vett bprral szigorúan tilos. — 4) A körülmetélés il.itt eredő vérzés elállítására 3% borsavas viz oldatba mártott tiszta vatta mint compresse alkalmazandó. — 5) A seb bekötésére műtét után és az utókezelés alatt fertőtlenítő kötőszer (pl. 5°/0-os jodoformgare) használandó. — 6) Műtét után a körülmetélő a kést vízzel mosni és alkoholban dezinfíczialni köteles. — 7) Utókezelés alatt a seb mosására 3°/0-os borsavas zsíróidat használandó. — 8) A körülmetélésnél jelen levő orvos a körülmetélő eljárását ellenőrizni és Írásban igazolni tartozik azt, hogy a körülmetélés az ő jelenlétében és a fentebbi utasítások szigorú szem előtt tartásával végeztetett. Az orvosnak ezen bizonyítványát a körülmetélő legkésőbb három nap alatt a hitközségnek bemutatni tartozik, arról a bizonyítvány megőrizendő. — V. Ä ki a hitközség fentebb említett engedélye nélkül körülmetélést végez, a mennyiben tette súlyosabb beszámítás alá nem esik, — kihágást követ el, — mely 200 koronáig terjedhető pérzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 20 koronát egy napnak számítva, — megfelelő elzárással büntetletik. — VI. Azon körülmetélő pedig, ki ha, bar a hitközségtől a körülmetélés teljesítésére éngedélylyel bir, a körülmetélést a fentebbi szabályok betartása nélkül teljesiti, — amennyiben mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el, mely 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel — behajthatlanság esetén 20 koronát egy napnak számítva — megfelelő elzárással büntettetik, azonfelül a körül- metelesi jog tőle elvonható. — A befolyt bírságpénzek az 1876 évi XIV. t.-cz. 7. §-a értelmében azon község közegészségügyi czéljaira fordítandók, melyben a kihágás elkövettetett. — Ezen rendeLtem 1900. évi január hó 1. napján lep életbe. — Felhívom a törvényhatóságot, hogy a rendeletben foglaltakat a törvényhatósága területén levő összes izraelita hitközségekkel szigorú miheztartás végett, — a gyakorló-orvosokkal pedig tudomásvétel végett haladéktalanul közölje. Budapesten, 1899. évi november hó 25-ikén. A minister helyett Jakabfíy s. k., államtitkár. * 14,297. szám. Ungvármegye alispánjától. ki. 1S99. Az „Ung“ czimü lap tek. kiadóhivatalának UNGVÁRT. Ezen belügyminisleri rendeletet lapjában a hivatalos közlemények között való közzététel végett kiadom. Ungvári, 1899. november 28. Kende Péter, alispán. Másolat. M. kir. belügyminister. 35,467—-V. c. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Kérdés merült fel arra nézve, vájjon a kártékony házi- és mezei állatoknak méreg-szerekkel való kiirtásához szükséges mergek beszerzése czéljából az 1898. évi október hó 13-an 104,455. szám alatt kiadott belügy- ministeri körrendelet értelmében az elsőfokú rendőr- hatóságokhoz intézendő kérelmek bélyeg kötelesek-e, vagy sem. — Erre vonatkozólag tudomás és további megfelelő eljárás végett, a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértőleg értesítem a törvényhatóságot, hogy a m. kir. pénzügyminister űrnek múlt évi 6786 szám alatt kelt, hozzám intézett atirata szerint azok a kérelmek, melyeket a felek a fentebb hivatkozott 104,445—98. számú belügyministeri körrendelet értelmében a méregszerek kiszolgáltatásához szükséges hatósági engedély kiadása czéljából az elsőfuku rendőrhatóságnak előterjesztenek, bélyegmentesek. Budapest, 1900. évi január hó 31-én. A minister helyett: Jakabfíy s. k., államtitkár. * 1371. szám. Ungvármegye alispánjától. ki. 1900. Az „Ung“ tek. kiadóhivatalának ONGVÁRT. A ministeri rendelet közlés vegeit kiadatik. Ungvári, 1900. évi február hó 8-án. Az alispán helyett: Lőrinczy Jenő, főjegyző. Irodalmi értesítő. » II. Rákóczi Ferencz diadala Most került ki az ország első müintezeteből a Kosmos nyomdai vállalattól egy lélekemelő magyar történelmi képnek, „II. Rákóczi Ferencz diadalának“ ritka szép sokszorosítása. A kép eredetijét Ováry József képkiadó tulajdonos ismert nevű festő művészünkkel Polgáry Gézával festette. A kép II. Rákóczi Ferencz diadalát tünteti a szemlélő elé amint ő Kassánál a győztes magyar kuruez hadak élén elő lovagol, bálján Gróf Bercsényi Miklóssal, jobbján Károlyi Sándorral, kik fővezérei voltak, fogadni a magát megadó kassai vár és város vegyes küldöttségét, melyben c§, kir. katonák és polgárok voltak vegyesen. A polgármester vánkoson a vár kulcsát, a legyőzött német generális pedig kardját adja át. A sárga fekete zászló porba hajtatik a hodolás jeléül, melyet a várra kitűzött fehér zászló is jelez s a győzelmes magyar zászlók vígan lengenek a rajtok ragyogó felirattal: pro libertatae (a szabadságért). Ezen lélekemelő történelmi kép megérdemli a hazafias nagy közönség pártfogását mert tárgya, festője, kiadója, ssokszorositója egyképen magyar, s ez a teljesen hazai termék valódi díszére válik úgy az úri szalonnak, mint az egyszerű polgár szobájának. A gyönyörű szinnyo.uatu 70—90 czm. nagyságú kép 1 lit időleges beküldése és 2 frt utánvét mellett, tehát 3 fiiért kapható Baksy Bírna könyvkcrcskedeseben es a kiadónál Abnuj-Szánton. A Magyar Könyvtár, a Wodianer-czégnek e nagy népszerűségre szert tett vállalata, ismét egy csomó uj füzettel gyarapodott. A most megjelent szamok közül a legérdekesebb tán a 158-dik, mint amely Petőfi munkáinak fölszabadulása — ez év január 1 je — óta az első Petőfi-kiadás, amely nem az eddigi kiadóknál lát napvilágot. A „M. K.“ Petőfi-kiadása főkép az iskolákra való tekintettel készült: erre vall műfajok szerinti beosztása is, melyet Bánóczi József tervezett, erre vallanak az egyes füzetekhez készült bevezeteseR és jegyzetek is. Az említett 158. szám Petőfi Családi Verseit adja, Szinnyei Ferencz szerkesztésében. A tizenöt krajezáros füzet finom papíron jelent meg, négy igen sikerült képpel melyek Telegdy László munkái. A Családi Versek-et legközelebb a János Vitéz követi, ugyancsak Telegdy illusztr.Vczi- óival. — Egy másik illusztrált füzet is napvilágot látott a „M. K.“ ez uj sorozatában : Audyard Kipling hires „Dsungel-könyve“, melynek elbeszélései közül most az elsőket teszi közzé, igen jeles fordításban, Mikes Lajos. „A kis Maugli története“ és „Kaa vadászata“ kétségkívül az újabb szépirodalom legszebb alkotásai közé tartoznak, melyeket mindenki nagy élvezettel fog olvasni. — Ugyancsak Mikes fordította le a „M. K.“ számára egy másik kiváló angol Írónak, a fantasztikus Wells-nek, egyik legérdekesebb müvét, „Az időgép“-et: értsd egy olyan gépen való utazást, melylyel az ember a múltba vagy a jövőbe repülhet, tetszés szerint. Wells e munkája méltó versenytársa a szintén a „M. K.“-ban megjelent „Világok Harcza“-nak. — A magyar irodalom régi klasssikusa- inak sorozatát is egy nagyfontosságu munkával folytatja most a „M. K.“ : Pázmány Péter ragyogó stilü Kempis-forditasaval, még pedig egy kivaló szakember- ! nek, Bellaagh Aladárnak rendkívül gondos kiadásában, mely az eddigi kiadásokat pontosság és használhatóság tekintetében messze felülmúlja. A ritkább szók, a nehezebb kifejezések mind meg vannak benne magyarázva. I E mü valóban méltán helyet igényelhet nemcsak minden katholikus magyar lelkész, hanem általában minden müveit magyar ember könyvespolezán is. A Páz- many-féle Kempis a „M. K.“ sürü nyomásában majdnem 19 ivet tölt meg; ára pedig, hármas füzet lévén, csak 45 kr. — Ugyaancsak a régi magyar irodalomnak van szentelve a 148. sz. is; Kisfaludy K. válogatott vig elbeszélései, bevezetéssel ellátta Bánóczi József. Tollagi János és Sulyosdi Simon históriái, ez örök értékű példái a magyar humoros genre-képnek, ez olcsó kiadásban bizonynyal igen kapósak lesznek. — Jó gondolat megtestesülese a 150. sz. is, mely a legszebb magyar népdalok egy ügyes anthologiajat adja Kovats Antal szerkesztéseben, valaminthogy nagy kelendőségre számíthat a 155—56. sz. is, mely az uj es .üdtbirósági intézmény folytan igazi vademeczumja lesz minden esküdtnek: Esküdtek és esküdtbirák könyve, szerk. K. Nagy István pestvidéki törvényszéki biró.“ E könyv mindent tartalmaz, amit törvényből, rendeletből az esküdtnek és e-küdtbirának tudnia ki 11, mindenütt bő jegyzetekkel és alapos tájékoztatással szolgálván. Ára a kettős füzetnek 30 kr. — A „M. K.“ eddig megjelent összes szamairól szívesen küld teljes jegyzéket a Wodianer-féle kiadóhivatal (Andrássy-ut 21.) A közönség köréből. Pártoljuk a magyar ipart 1 Ez alatt a czim alatt egy kerékgyártó-társunk u b. lapok legutóbbi számában ugyané rovatban a nyilvánosság elé hozta Mihalics János ungvári kovácsmesternek azon nem minősithető eljárását, hogy a Firczák Gyula püspök ur Öméltósága által nála megrendelt íede- les kocsi faanyagát az ungvári képzett és versenyképes szakértők mellőzésével Budapestről hozatta. Ez a közlemény Mihalicsnak persze nem tetszvén, mert bebizonyulván róla, hogy kerékgyártó műhelye daczára tisztességes kerékgyártó-munkát készíteni nem tud, — az U. K. legutóbbi számában egy piszkoiódással telt nyilttérrel akarja magát fehérre mosni, s e munkája közben önmagát tisztességes embernek állítja, iparostársait pedig a tekete tőidig igyekszik lerántani, azt állitván, hogy mi a megrendelések teljesítésénél pontatlanok, általában pedig kenyéririgyek vagyunk, akik minden követ megmozdítunk az ő megrontására. No hát, Mihalics János! ezt mi el nem hallgathatjuk. S mert minden szónál erősebb a bizonyíték : mi a bizonyítás terére lepünk, annak bizonyítására, hogy ha van Ungváron kenyeririgy, iparostársai iránt roszakaratu ember: az csakis ön, Mihalics Janos lehet, aki többek között megtette a következőket: 1. Spoganics János kerékgyártó önnel üzleti összeköttetésben állott s az első leszámolásnál önnek helye- ges számlát adott. Erre ön Spoganicsnak azt mondotta: >Minek a számlára bélyeg, minek gazdagítsuk az államot ?» És Spoganics szót fogadott. Mikor pedig Spoganics az ön házából kiköltözött, ön az összes számlákat beadta a pénzügyigazgatósághoz meglelelezés végett I Tisztességes dolog ez ? 2. Néhány évvel ezelőtt önnél Melega Mihály és Vágner János kocsigyártók után tudakozódtak. Mit telt ekkor ön? Ekkor sem úgy járt el, mint tisztességes ember, hanem azt mondotta: »Melega palvarba ment, Vágner pedig már rég meghalt.» Pedig sem Melega nem ment patvarba, sem Vágner János nem halt meg, hanem az ön örömére (?) még most is élnek ! 3. Mártonyi Gyulánál a remetei vasgyár kocsit rendelt s mikor ön ezt megtudta, levelet irt oda, kis levelecskét, Judás levelecskét, melyben ön azt irta, hogy ennyi és ennyivel ad olcsóbban ugyanilyen kocsit. Ilyet pedig tisztességes ember nem szokott tenni. 4. Ugyancsak önnel történt, hogy kiadta magát »öreg Sztasko Jánosnak», holott a valódi Sztasko János
