Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-04 / 5. szám

czélból való összehasonlítása, hogy a saját áruk szolgáltatása stb., kelendősége, vagy értéke a versenytárs rovására emeltessék.

Kiszámithatlanok a tisztességtelen eljárások manőverei : azok (elsorolása ezen keretben nem lehetséges; általános rendelkezés szükséges tehát, mely azok mindegyikét érheti. A külföldi törvényhozások által is leginkább elfogadott oly értelmű szabály mutatkozik alkalmasnak az ily és hasonnemü cselekedetek megakadályozására, mely szerint tilos a jó erkölcsökbe, vagy a kereskedelmi tisztességbe ütköző minden oly cselekedet, mely a versenytárs jogos üzleti érdekeit sértheti. Senkinek sem szabad nevét olykép alkalmaznia, hogy az egy más (már jó hírnévnek örvendő) névvel összetéveszthető legyen, tekintet nélkül arra, vájjon e név régebbi használója az azt újabban használóval ugyanazon helységben van-e, vagy sem. Kétségtelen, hogy a jelen törvénynek az abbanhagyási és kártérítési igények érvényesítését kell első sorban szolgálnia, mégis büntető rendelkezés nélkül annak hatályos keresztülvitele, a gazdasági érdekek kellő védelme, alig volna lehetséges, — kimondandó tehát, hogy a ki a fent megjelölt szabályok ellen vél : kihágást követ el és 50 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Amennyiben a cselekmény a büntető-törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik: a büntető-törvénykönyv rendelkezései irányadók. Tekintettel pedig arra, miszerint igen gyakran az egyesek fontos érdeke kívánja meg, hogy a jogtalan cselekedet eltiltása sürgősen eszközöltessék, megállapítandó lenne az is, hogy az 1-ső íoku hatóság kimondhatja, hogy íelebbezésnek csakis birtokon kívül van helye.

A ki, mint alkalmazott, munkás-, vagy tanoncz- üzleti, vagy gyári (üzemi) titkot, mely alkalmaztatásánál fogva vele közöltetett, vagy melyiől más módon tudomást nyert, a szolgálati viszony tartama alatt mással jogosulatlanul, az üzlettulajdonos megkárosítása végett közöl: vétséget követel és politikai jogainak (ellüggesz- tése mellett 6 hónapig terjedhető elzárással és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetéssel sújtandó, a ki üzleti, vagy gyári (üzemi) titkot, melynek tudomására valamely alkalmazott, munkás, vagy tanoncz utján, vagy más, a törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekedet utján jutott, verseny czéljából jogosulatlanul felhasznál, vagy másokkal közöl. A fent megjelölt büntetéseu kívül pedig a tettesek az okozott kár megtérítésére kötelezendők s a kárért úgy a titok elárulója, mint az, a ki azt jogtalanul felhasználja, — egyetemlegesen felelős. A ki valamely alkalmazottat, munkást, vagy tanonczot, az üzlettulajdonos üzleti, vagy gyári (üzemi) titkainak jogosulatlan közlésére (elbújt, vétséget követ el és három hónapig terjedhető elzárással s 1000 koronától 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

*

A magunk részéről szívesen elismerjük, hogy a kereskedelmi ministernek fent ismertetett törvény-tervezete, ha törvénynyé válik, tényleg korlátozni lógja a tisztességtelen versenyt s akadályozni fogja a közönség megkárosítását, melyek ma nagyrészt a hamis jelzésekből erednek : tényleges és a kívánt eredmény azonban csak akkor lesz elérhető, ha a közönség is tartózkodni fog oly kereskedők és iparosoktól,, a kikről tudja, hogy a tisztességes versenynek nem barátai.

Mindenesetre sajnos körülmény, hogy az emberek kapzsisága, a vagyonszerzési mánia, de a mi a tő: a mindennapi kenyérért való küzdelem közepette még részben az is kénytelen egy kissé a tisztességes verseny teréről lelépni, a ki üzlet-alapitásának idején a legszolidabb elvekkel lép a piaczra.

túlságosan kicsi kezei igen fehérek voltak. Egyszerű polgárleányhoz illő ruha volt csak rajta, de a nap bekandikált a kórus ablakain és napsugárból koszorút font a fejére.

Nézték őt sokan, talán még jobban, n int az uj káplánt, kinek izmos testén jól megfeszült a reverenda. Általában lehet mondani, Két pártra szakadt a templom közönsége, de a két párt egyformán érzett, bár másmás egyén iránt. A lérfiak Marisra nézlek és tervezgettek, nogy mily reményük lehetne a győzelemre. (Nem a szent házasság eszméjét forgatták éppen az eszükben.) A káplánt is jól lemérték, de a vetélytárs gyűlöletes mosolyával. A férjek titokban öklüket mutogatták. Álko- zollan csinos ez a káplán. No, hiszen nem engedem az asszonyt gyónni. Ha van bűne, úgyis leimádkozza otthon .... a gyerekeknél.

A nők is rápillantottak Gruber Marisra, a mi sze- mefényünkre és nyugtalan gyűlöletet éreztek. Az a csibe, ha felnő és kiszépül, centerben ver le bennünket. A káplán izgett-mozgott, hogy az asszonyok tüzes pillantását magán érezte, tetszett neki uj szerepe. A leányokat nem bántotta bűnös gondolat, világért sem, csak a baloldali méllékhajóra, vagy hátra, hol a fiatalemberek állottak, pillantottak néha. Nagyon szerényen, fiatal lányos tartózkodással ültek padjaikban, ügy látszik : imádkoztak.

Ha igaz a mese Kain és Ábel áldozatáról, úgy a mai misén az Urnák az ájtatos hívőktől bemutatott áldozat füstje lecsapott volna és gomolygó fellegekkel tölti el a templomot. Most is füsttel, jó illatú párázattal volt tele a magas hajlék, öntötték a tömjéntartók, a gyertyák lobogtak, rezgett a levegő felettük, a gyertyafüst összekeveredett a tömjénnel és nyílást keresett, valami törött ablakot, hol kiosonjon.

Fehér galamb röppent fel a piszkos légkörből, onnan, hol Maris állott.

— Láttad? kérdé izgatottan Pali.

Igen. fsat l Aa emberek ránk néznek . , .

Az uj bűnvádi eljárás.

Több oldalról jött felhívás folytán az uj bűnvádi eljárásra vonatkozó 1896. évi XXXlll-ik törvényczikk közlését ime megkezdjük:

1. FEJEZET.

Általános rendelkezések.

1. §. Bűnvádi ügyben biri.i eljárás csak a törvény értelmében, vad alapján és csak az ellen indítható, a kit bűntett, vétség, vagy kihágás nyomatékos gyanúja terhel.

Bűncselekmény miatt nem alkalmazható más büntetés, mint a melyet bírói hatalommal törvényesen felruházott hatóság törvényesen eljárva kimondott.

2. §. A vádat rendszerint a kir. ügyészség képviseli.

A 42. §-ban meghatározott esetekben a kir. ügyészség helyett a sértett (13. §.) veheti át a vád képviseletét.

A büntető-törvények szerint csak lelhatalmazás, vagy kívánat alapján üldözhető bűncselekmény tekintetében a vád képviseletére kizárólag a kir. ügyészség jogosult.

Magánvádra üldözendő vétség és kihágás esetében (41. §.) a vádat első sorban- és rendszerint a sértett képviseli.

3. §. Csak magán-inditványra üldözhető bűncselekmény miatt az indítvány megtétele (90. §.) előtt nyomozás nem teljesíthető, vád nem emelhető es bírói eljárásnak nincs helye.

4. §. Azokban az esetekben, a melyekben valamely bűncselekménynek üldözhetése a büntető-törvények szerint felhatalmazástól, vagy kívánattól függ, az ennek megadása, illetőleg előterjesztése nélkül inditott eljárás a nyomozáson túl nem terjedhet.

5. §. A sértett, vagy jogutódja, a lőtárgyalás, illetőleg a járásbirói tárgyalás befejezéséig, a fcüntető-biró- ságnál is érvényesítheti magánjogi igényéi a tettes és a részes, valamint az orgazda és a bűnpártoló ellen.

Ebben az esetben a bűnvádi eljárás és Ítélet kiterjed a magánjogi igényre is.

Ha azonban bizonyítva van, hogy a magánjogi igényre nézve a polgári bíróság már Ítélt, vagy előtte per van folyamatban, vagy ha az igény tisztába hozása a bűnvádi eljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, a magánjogi követelést polgári bíróság dönti el.

Ezen határozat ellen perorvoslatnak nincs helye.

6. §. A magánjogi igény csak a polgári bíróság előtt érvényesíthető:

1. ha az igény alapjául szolgáló bűncselekmény a büntető-törvények értelmében nem büntethető, illetőleg miatta bűnvádi eljárás nem indítható;

2. ha a bűnvádi eljárás határozatlan időre fel van függesztve, vagy

3. ha a büntető-biróság az ügyet büntető parancs kibocsátásával (532. §.) fejezte be.

7. §. Ha annak megállapítása, hogy forog-e fenn bűncselekmény és milyen, valamely köz-, vagy magánjogi kérdésnek előleges eldöntésétől függ: a büntető- biróság e kérdésben a jelen eljárás szerint határoz

A bíróságnak, vagy bármely más hatóságnak ily előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozata a büntető-bíróságra a büntethetőség kérdésében nem kötelező

Ha a bűnvádi ügynek eldöntésére nézve lényeges magánjogi kérdés csak hosszabb eljárás alapján bírálható el: a büntető-biróság az érdekeltek egyikét, záros határidő kitűzése mellett, külön eljárásra utasíthatja s az indítandó, vagy már megindított eljárásnak eredményét bevárhatja.

Rendszerint bevárandó a polgári bíróság Ítélete és addig a bűnvádi eljárás felfüggesztendő, ha az előleges kérdés valamely házasság érvényességére, vagy érvénytelenségére vonatkozik.

Ha a külön eljárásra utasított érdekelt ezt a kitü- I zött határidő alatt meg nem indítja, vagy ha a megÉn is láttam, Pali is látta, de hogy mások előtt kinyilvánitotta-e akaratát az Ur, nem tudom. Maris imája hófehér galambként ment az Ur elé. Meghallgat- tatolt.

Következett az áldozás szentségének kiszolgáltatása. Felkeltek padjaikból az asszonyok, sorjában tipegtek az oltár lépcsői elé, megtelt a szentély, még folyvást érkeztek elkésettek és ha valaki magához vette a szentséget, helyét elfoglalták mások.

Hirtelen magas, szép szál fiatalember vált ki a templom hátsó hajójában állók sorából és az oltárnak tartott. Minket is megérintett öklével. Mikor Mariskához ért, köszöntötte.

— Ki volt ez? kérdém Palitól, alig térve magamhoz meglepetésemben.

— Ez a marha?! Molenszky Aurél, a főjegyző fia, mormogá dühösen.

— Ismered ?

— Hagyd el, mindig Gruber Mariska körül legyes- kedik. Egyszer még megmondom neki a magam véleményét.

Osszeránczolta a homlokát, azután újra a régi Palivá lett, ki minden pajzánságra kész volt.

— Feri ?

— Tessék I

— Mit szólnál hozzá, ha megtréfálnók Sümegit, a süket gyámot.

— Sümegit ?

— Persze. Szokásához híven most is az utolsó padban ül és bóbiskol. Nem érdekli a szertartás, hát csak alszik.

— Ha-ha-ha! És mikor evangeliomra felállnak, ő is felegyenesedik, de azért nem szakítja félbe az álmát. A régi megszokásnál fogva egészen automatikusan cselekszik.

— Igaz. Már régen akartam rajta valami csínyt ; elkövetni, most kitűnő alkalom kínálkozik reá. Minden

inditott külön eljárás befejezése annyira késik, hogy a bűnvádi eljárás czéljának meghiúsulásától kell tartani, a bűnvádi eljárás folytatható.

8. §. A bűnvádi eljárás megindításánál a bűncselekménynek a büntető-törvényekben megállapított minősítése irányadó.

Azok a körülmények, melyek következtében a bűntett az 1878. évi V. t.-cz. 92. §-a alapján vétséggé változtatandó át, csak az Ítélet hozásánál veendők tekintetbe.

A mennyiben a jelen törvényben valamely rendelkezésnek a tettesre való alkalmazása a büntető-törvényekben a bűncselekményre megállapított büntetés nemétől, vagy tartamától van függőve téve, ez a rendelkezés a bűncselekmény kísérletével, vagy a részességgel terheltekre is kiterjed.

9. §. Az eljáró hatóságok és hatósági közegek kötelesek a terhelő és súlyosító, valamint az enyhítő és mentő körülményeket egyenlő gondossággal figyelembe venni. Kötelesek továbbá a terheltet az őt megillető jogokról és a megengedett perorvoslatok használásáról azokban az esetekben is felvilágosítani, melyekben ezt a törvény kifejezetten nem rendeli.

10. §. Sürgős intézkedések vasárnapokon és ünnepnapokon is elreridelendők és foganatositandók.

11. §. A jelen törvényben megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hosszabbiihatók meg.

Nem számítandó be a határidőbe az a nap, melyen a határidő kezdetét megállapító intézkedés, cselekmény, vagy esemény történt.

Vasárnap és Gergely-naptár szerinti ünnep nem számítható be, ha a határidő utolsó napjára esik.

12. §, A jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések és pénzbírságok ugyanazokra a czélokra fordítandók, a melyekre a büntető-törvénykönyvek alapján megállapítottak rendelve vannak.

A be nem hajtható pénzbírság sohasem, a be nem hajtható pénzbüntetés pedig csak azokban az esetekben változtatható át elzárásra, a melyekben ezt a jelen törvény megengedi. Öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig- egy napi elzárásra változtatható át.

13. §. Vádló alatt mind a kir. ügyészség, mind a lő- és a put-magánvadló (41. és 42. §§.) értendők.

Terhelt az, a ki ellen a bűnvádi eljárás foly.

A büncselekménynyel gyanúsított az a terhelt, a ki ellen a vizsgálat elrendelése még indítványozva, vagy a vádirat benyújtva nincs.

Vádlott az a terhelt, a ki ellen vádhatározat van hozva, vagy e nélkül főtárgyalás van elrendelve.

Felek alatt értendők: a kir. ügyészség, a fő- és a pót-magánvadló, valamint az, a ki ellen bűnvádi eljárás folyik.

Sértett az, a kinek bármely jogát sértette, vagy veszélyeztette az elkövetett, vagy megkisérlett bűncselekmény.

Sértett alatt ennek törvényes képviselője és ha nincs külön felemlítve, a magán-inditványra jogosult is értendők.

Magánfél (51. §.) az a sértett, vagy jogutódja, a ki magánjogi igény érvenyesitése végett & bűnvádi eljáráshoz csatlakozott.

Magán-inditványra jogosult az a magán egyén, a kinek indítványától (1878. évi V. t.-cz. 110. §.) függ a bűnvádi eljárás megindítása.

A »katonai* szó a hadseregre, a hadi tengerészeire, a honvédségre, a néplölkelésre és a csendőrségre vonatkozik.

Fegyveres erő (1889. évi VI. t.-cz. 2. §.) alatt a hadsereg, a hadi tengerészet, a honvédség és a népfölkelés értendők.

(Folytatása következik )

ember az oltárra néz, vagy térdepelve az imakönyvéböl olvas. Nem ügyelnek reánk, ha háta mögé odalopózunk.

— Jó, én ráállok. Milyen terved van?

— Ismered az öreg gyengéjét az asszonyok körül. (0 maga terjeszti kalandjainak hírét) s bár csúnya vén ember, sokat tart magáról. Mereven jár, látszik, hogy tüzértiszt volt, mig ki nem tettek és eltagadja, r ‘ha ő süket volna. Világért sem, csak az ágyudörgés isissé hurutossá tette a dobhártyáját, de azért jól hall. Majd meglátjuk.

— Igaz, hogy parókát hord ? Vagy csak «imára fésüli a haját ?

— Ez is egyik gyengéje. Kopaszságát simára fésült paróka alá rejti. Én kilestem, hogy álhaja van és erre alapítom tervemet. Figyelj reám. Te felmégy a kórusra és megmondod a kántornak, hogy feleségét láttad a rendőrkapitánynyal beszélni.

—■ Értem, erre ő le fog sietni és reám bízza, hogy az énekeskönyvekre vigyázzak.

— Úgy van. Ha nem csalódom, azzal is megbíz, hogy az áldozás végéről tudósítsd, mert akkor újból megszólal az orgona.

— Helyes. Az én feladatom tisztán áll. Hát te mit cselekszel ?

— uhó ! A te szereped még csak ezután kezdődik. A mint lesántikált a kántor, fogod ezt a csomó dióhajat és a lábpedál alá szorítod. Minden egyes emeltyűre helyezel egy fél hajat. Tanácslom azonban, hogy e művelet után gyere le, nehogy valaki eláruljon.

— Kitűnő. Ha Sümegi, a süket gyám a tulvilági dörgést meghallja, menten felébred.

— Azt akarom. Most pedig menj, nekem van még dolgom a vén sükettel.

— Mondd csak — szóltam halkan távozóban — bántott téged a süket gyám?

— Nem. Miért ?

— M»'rt talán mégsem illik szegény öregen a templomban, hol annyi ember van, ilyen csúfot tenni,