Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-28 / 4. szám
A sátraknak ily módoni, fűtése tehát, amint látjuk, ki nem elégitőnek és veszélyesnek mutatkozott. Jobb eredmény volt észlelhető a sátraknak átme- legitett kövek, edényekben forralt viz általi fűtésénél, de mert tartós és érezhető felmelegítése a sátorlégnek csak a hőforrások gyakori megújítása által volt elérhető, ehhez pedig a legénységnek tekintélyes részét kellett ébren tartva felhasználni, világos, hogy ezen eljárásnak gyakorlati értéke csekély. Ä sátrak belsejének izzó parázszsal való átmele- gitésénél — hol a parázs a sátor belsejében mélyített gödörben, hamuval befödve helyeztetett el — általában megfelelő eredményt értek el, de ehhez rendkívül sok fát kellett felhasználni. Megemlítendő, hogy az ezen kísérleteknél csekély mérvben érezhetővé vált szénszag (széngáz) elterjedése (elillanása), a parázsnak sóval történt behintése által teljesen megakadályoztatott. Végül eredményteljes siker koronázta eme kísérletezéseket a sátor belsejében — habár a legkezdetlegesebb módon is — készült kályhák alkalmazása melletti fűtés. Ettől kezdve rohamlépésekkel haladt a fűthető sátrak kérdése a jelenlegi fűthető hókunyhóig. A katonaság által készitett ily hókunyhók állanak a hófalak- és ponyvafedélből. Az 1 m. magas és 80 cm. vastag oldalfalak egy 9 m. hosszú és 2 m. széles négyszöget képeznek. A hófalak — hogy erősebben álljanak — vízzel megöntetnek és döngöltetnek. Az igy készült hófalakra ágakból, léczekből egy fedélváz és erre — a katonaságnál rendszeresített sátorlapokból — fedél készíttetik Hogy a sátor belsejében keletkezett hőemelkedés jobban megkötte sék, a ponyva-fedél-duplán készül s a két ponyvalap közé rossz hővezető szalma, széna, falevél tétetik. A kályha — mely téglából, lapos kövekből, megmunkált szikladarabokból készül — a kunyhó közepén állittatik fel. A kályha hézagait, repedéseit a tábortüzek mellett felengedett föld sarából tapasztják be. A kályha kéménye (füstvezető) pálczákból font és belül sárral tapasztott kémény, vagy ’pedig a katonaság hengeralaku konserv dobozait illesztik össze kályhacső gyanánt. Hóolvadás elkerülése végett a kályhának és füstvezetőknek nem szabad a hófalakkal közvetlen érint- kezniök, miért is ezek egy földréteggel burkoltainak. A hófalak a kunyhó belsejében egy 10 cm. vastag szalmaréteggel burkoltatnak ; a földre pedig vagy 20 cm. vastag szalmaréteg hintetik. A bejárat egy szalmából s faágakból készült ajtóval záratik el. Az ily módon készült hókunyhóban 10°—12° R. küllég mellett is 14°— 15° R. közepes hőmérséklet éretik el. A kunyhóban csak igen kevés és alig érezhető füst keletkezik. A kályhában a tűz könnyen és kevés mennyiségű fával állandóan fentartható. Az 1899. év telén Ungvárról 1 tiszt, 2 altiszt és 8 közemberből álló járőr küldetett ki a Perecsénytől nyugatra fekvő Kicera 781 méter magas hegyre, hol a fentemlitett módon fűthető hókunyhóban éjjelezett. Az éjjelezés utáni napon, ezen járőr magatartása és állapota felette érdekelven, elébök mentem. Már Alsó-Domonyánal hallottam vidám danájukat. Igen jó kedvvel énekeltek Ungvárra bevonulásuk közben s kijelentették, hogy kellemesen, és teljesen átaludták az éjszakát. Fri. A GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI. Indokoltnak találván a gazdák részére rendelt, alant megnevezett erőtakarmány-czikkeknek vasúton való szállítását a jövő évben is díjkedvezmény engedélyezésével megkönnyíteni, a magyar kir. államvasutak igazgatóságának adott utasítás utján egyben intézkedtem, hogy a folyó évi junius hó 7-én 30,560. szám alatt keit leiratom értelmében a m. kir. államvasutak bármely állomásáról magyarországi állomásokra teljes kocsirakományokban gazdák részére, illetve mezőgazdasági czélokra szállítandó, a rendeltetési állomáson tényleg leadásra kerülő s a környékbeli fogyasztásra rendelt következő erőtakarmányok és pedig: korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricza-dara és malom-konkoly után kocsi s tuvarlevelenkint legalább 10,000 kg. feladása, illetve ezen sulymennyiségért való díjfizetés mellett a m. kir. államvasutak összes vonalain engedélyezett s a »Vasúti és Közlekedési Közlöny» folyó évi 84. számában 655. folyó szám alatt erre vonatkozólag közzétett hirdetmény szerint (olyó évi deczember hó végével hatályon kívül lépő viteldij-kedvezmény — vagyis a helyi dijszabús- szerü 1-so külön díjszabásnak tiz (10) százalékkal rövidített díjtételei — hasonló feltételek és módozatok, valamint ugyanazon igazolási eljárás mellett a jövő évben is, és pedig 1900. évi január hó 1-től visszavonásig, de legkésőbb ugyanazon év deczember hó 31-ig rovalolás utján alkalmaztassék. Az ország határszélén fekvő összes átmeneti állomásokra, valamint a Budapestre helyben es Kőbányára helyben rendelt küldemények ezen kedvezményből — úgy, mint eddig — ki vannak zárva. Midőn erről Czimet oly hozzáadással értesíteném, hogy ezen kedvezmény a folyó évi junius hó 7-ikén 30,560. szám alatt kelt leiratomban, illetve az abban idézett korábbi leiratokban megállapított feltételek és módozatok, valamint az ugyanott körülirt igazolási eljárás mellett fog alkalmaztatni s úgy, mint eddig, az előirt igazolás mellett egyes vidéki takarmány-kereskedők czimére érkező erőtakarmányok után is rendelkezésre fog bocsáttatni; egyben felhatalmazom, hogy a jövő évben szállítandó, szóban levő küldeményekre az eddigi módozatok mellett az említett erőtakarmányoknak kedvezményes viteldijak mellett leendő szállítására jogosító igazolványokat kiszolgáltassa. Budapest, 1899. deczember 18. Hegedűs, s. k. ** A nagyméltóságu kereskedelemügyi ministerium fenti magas leirata tudomás és tájékozás végett közöltetik. Ungvárt, 1900. évi január hó 20 án. Az ungvármegyei gazdasági egyesület nevében : Thuránszky Tivadar, gazd. egy. elnök. l'ngvármegye gazdaközönségéhez. A nagyméltóságu m. kir. löldmivelési ministerium január 8-án kelt 102,061 —1899. IV—3/a. számú magas leirata folytán érlesitem a tisztelt gazdaközönséget, miszerint a kassai csász. és kir. katonai élelmezési raktárban az 1899. és 1900. évi őrlési idény alatt előállítandó és az illető élelmezési raktárnál eladás alá kerül 1380 métermázsa korpa. A kitüntetett korpa-mennyiség átvehető az uj élelmezési telepnél, minden hónap 2., 7., 12 , 17., 22. és 27-ikén; ha vasárnap-, vagy ünnepnapra esik, a következő napon. Mélerinázsánkénti ár hat korona. — A katonai kincstár szolgálatainak igénybevételéért, az áru átvétele és elszállítása körül fizetendő illetmények, be- zsákolás- és felrakásért 12 (tizenkét) fillér, lerakásért 4 (négy) fillér. Zsákok kölcsön adásáért 0-4 (négytized) fillér naponkint, a kölcsönzés tartamára. Az eladásra vonatkozó bővebb felvilágosítások az illető katonai élelmezési raktár kezelőségénél tudhatok meg. Ungvár, 1900. január 20. Ungvármegye gazdasági egyesülete nevében : Thuránszky Tivadar, gazd. egy. elnök. Italmérők és italelárusitók megrenű- szabályozása. (Vége). 27. §. ' * Vizsgálati (szemle) ivek. A fentebbi szakaszok értelmében az italmérési és italelárusitási helyiségek vizsgálatára hivatott közigazgatási közegek ebbeli tevékenységének megkönnyítésére és hatályosabbá tételére a m. kir. pénzügyminister ur által 1895. évi május 21 én 19214. szám alatt kiadott körrendelet szerint az italmérési és italelárusitási üzletekben az alább következő lenyomatban közölt mintának megfelelően vezetett vizsgálati ivek (szemle ivek) szolgálnak. Minden egyes vizsgálat alkalmával az üzlettulajdonosoktól a vizsgálati ivek felmutatása követelendő s azok rovatai a vizsgáló közegek részéről felelősség terhe alatt pontosan kitöltendők ; amennyiben pedig az üzlet- tulajdonosnál ily vizsgálati iv nem találtatnék, vagy az illető ezt felmutatni vonakodnék, erről az illetékes pénzügyi hatóság haladéktalanul értesítendő. A vizsgálati iv mintája : A szeszes italok kimérésével és kismértékben való elárusitásával foglalkozó összes üzletek az 1899. évi XXV. tcz. alapján a pénzügyi hatóságok és közegek felügyelete alatt is állanak. E felügyeletet az 1899. évi XXV. tcz. végrehajtása iránt kiadott utasítás értelmében a pénzügyigazgatóság intézkedése alapján a pénzügyön biztosok, szemiészek és fővigyázók s esetleg a pénzügyigazgalóság kebeléből kiküldött közegek teljesitik ; a pénzügyőri vigyázok ilyen szolgálatra csakis az előbb említett közegek vezetése mellett rendelhetők ki. Habár a felsorolt közegek teendői főleg a jövedéki ellenőrzés gyakorlására terjednek ki, mégis ezen ellenőrzés gyakorlása, és hivatásuk teljesítése közben küiö nősen arra hivatvák, hogy az egészségre ártalmas italok, hamisított borok, valamint hamis név és czim alatt forgalomba hozott italok elárusitását és az egészségre ártalmas anyagból készült edények használatát megakadályozzák. E tekintetben az 1899. évi XXV. tcz. végrehajtása iránt kiadott utasítás értelmében járnak el. A jövedéki felügyelet gyakorlása alkalmával különösen alkalom nyílik a pénzügyi közegeknek meggyőződést szerezni arra vonatkozólag, vájjon az egyes italmérési helyiségekben használt poharak és palaczkok a megkívánt jelzéssel el vannak-e látva és hogy az illető jelzések, illetve mértékek helyesek-e ? A vonatkozó szabályok áthágása esetén tényleirást vesznek fel, a hiányos, vagy hamis jelzéssel ellátott üveg-mértékeket lefoglalják és az eljárásra hivatott elsőfokú közigazgatási hatóságot a pénzügyőri szakaszok a pénzügyőri biztos utján utóbbi — és pedig az elévülés kikerülése végett, a mi 6 hó alatt áll be — közvetlenü1, a pénzügyigazgatósági tisztviselők pedig a m. kir. pénzügyigazgatóság utján, a tényleirás áttétele mellett azonnal értesítik. A lefoglalt üveg-mértékek a közigazgatási hatóság eljárásának megkezdéséig a községnek átadandók és az által megőrizendők. Egyebekben arra szorítkozik az eljáró pénzügyi közegek feladata, hogy az észlelt kihágások és szabálytalanságokról az illetékes közigazgatási hatóságot azonnal értesítsék. A m. kir. pénzügyigazgatóságok a mellett, hogy közegeiket a fentiek értelmében teljesítendő felügyelet mikénti gyakorlására nézve szigorúan ellenőrizzék, főleg az engedélyek megvonása tekintetében akár saját, akár közegeik, vagy az illetékes községi és egyéb közigazga- lasi közegek kezdeményezésére a fennálló szabályok értelmében azonnal megfelelően intézkednek. 29. §. A pénzügyi és közigazgatási hatóságok kölcsönös támogatásáról. A közigazgatási közegek egyrészről, a pénzügyi közegek másrészről, hivatásuk teljesítése közben egymást a lehető leghathatósabban támogatni tartoznak, valamint a pénzügyi közegek a közegészségügyi és közrendészeli tekintetek kellő érvényesülésére a fentiek értelmében közrehatni tartoznak: úgy másrészt a közigazgatási közegek, különösen pedig a járási főszolgabirák és a velők egy állásban levő városi tisztviselők segédkezet nyújtanak a pénzügyi hatóságnak az 1899. évi XXV. t.-czikkben főleg pénzügyi szempontból érintett szabályellenességek ellenőrzése és meggátlása körül. 30. §. Szabályrendeletek. A fogadókra, vendéglőkre, kávéházakra és kávémérésekre vonatkozó szabályrendeletek az 1884. évi XVII. t.-cz. 11. §-a alapján ezentúl is a kereskedelemügyi minister urnák a belügyministerrel egyetértő jóváhagyása alá tartoznak. Az italmérési üzletekre, nevezetesen a korcsmákra, sorházakra és pálinkamérésekre vonatkozó szabályrendeletek pedig megerősítés végett az 1895. évi április hó 11-én 24,438. szám alatt kiadott belügyministeri rendelet értelmében a belügyministerhez terjesztendők fel. Az 1892. évi augusztus 11-én 53,236. szám alatt kelt pénzügyministeri rendelet utolsó szakaszának utolsó bekezdése értelmében alkotott törvényhatósági szabályrendeletekre megjegyzem, hogy az 1895. évi április hó lt-én 24,438. szám alatt kiadott belügyministeri rendelethez mellékelt szabályrendeleti minta, illetőleg az ez alapon már alkotott szabályrendeletek 1. §-ában foglalt hivatkozás a jelen körrendeletre vonatkozónak tekintendő. 31. §. Az égetett szeszes italoknak nagyban való eladásával foglalkozó üzletek lelett gyakorlandó felügyelet. Az. 1. és Il-ik fejezetben foglalt határozmányok — kivéve a II. fejezet 12. §-ának azon rendelkezései!, melyek értelmük szerint csupán italmérési helyiségekre alkalmazhatók, — továbbá a 111. fejezet 17. §-ának az a rendelkezése, hogy az üzlet lakásul nem használható, végül a IV. és V. fejezetben foglalt határozmányok az égetett szeszes italoknak nagyban való eladásával foglalkozó engedélyesekkel szemben szintén alkalmazást nyernek. 32. §. Életbeléptetés. Ezen rendelet az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. életbeléptetésével egyidejűleg, 1900. évi január hó 1-én lép hatályba s ugyanezen időpontban veszi i el hatályát az 1892. évi 53,236. szám alatt kiadóit pénzügyministeri rendelet. Budapesten, 1899. évi deczember bó 2-án. A minister helyett : J akab í 1 y s. k., államtitkár, 72,886. szám* ^Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 1899—VIUngWm^jjye gazdasági egyesületének v Ungvári. Vizsgálati iv . . . kimérési .. , ............................1 a OS kismértékben való elárusitási UZ e tében tartott vizsgálatok eredményéről. S je — .« sä 4. I 3 Si. _3 2 * «Fi 3^ 2 -g-B *3 a> *3 -53 Jj .m m 4gp I 'V J* g «a «a <=o'S as I .8 s os .£2 a> Sa w có 2 »cs <d a? ^ g 28. §. A pénzügyi közegek hatásköre.
