Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 28-ik számához. A fedezeti rovat tárgyalásánál kimondotta a képvi­selő-testület egyúttal azt is, hogy a hegybíró fizetését a városi pénztár szedje be, s igy a hegybírónak a jövő­ben nem kell saját magának fizetése után szaladgálnia. A szükséglet. A szükségletek megállapításáról sajnosán tapasz­talta a képviselőtestület, hogy a város törzsvagyona után fizetendő illetékek cgyenértékének beszámításánál a kir. pénzügyigazgatóság az ingatlanokon levő terheket nem akarja levonásba hozni s ezért helyeslőleg vette tudomásul, hogy ez ellen a tanács felebbezést adott be. Az épületek tentarlására szolgáló szükségletekről Fincicky Mihály ajánlja a Fehér Hajó csatornájának kitisztítását, mert az életveszélyes. A közvágóhíd kezelése és lentarlására szolgáló vo­nat tárgyalásáról, a midőn a felügyelő 300 Irt évi fize­téséről volt szó, Ország Jakab t. orvos közbe szól : — Épen annyi, mint nekem. Mire Mocsáry megjegyzi: — Szívesen cserél veled. E közderültséget kelteit szavak után ismét meg­komolyodott a képviselőtestület, még pedig Mocsáry t. ügyész külön véleménye folytán. A félrevezetett város. Tudott dolog ugyanis, hogy Ungvár város képvi­selőtestülete az ungvári állami agyagipariskolának Üng- váron maradása czéljából 10,000 frtot szavazott meg azon hitben, hogy az állam egy uj ps díszes épületet fog emelni Ungváron s ezáltal a város lejlődése előmoz­dít tátik. De nem igy történt, amennyiben az agyagiparis­kola czéljaira megvették a Guttman Izidor tulajdonát képező s egy mellékutczában levő Pannóniát, ami a vá­ros fejlődésére mi előnynyel sem jár s ezért Mocsáry Géza t. ügyész nem hajlandó a 10,000 Irt résztörlesz­tését megszavazni s a p. ü. bizottság javaslatával szem­ben ajánlja ezen ügynek a költségvetéséből való kiha­gyását. Külön véleményét szóval is megindokolja, mert Szterényi iparlelügyelő eljárása folytán az állam a vá­rost tényleg félrevezette. Addig ugyanis, mig a város a 10,000 frtot még nem ajánlotta, Szterényinek sem­miféle kijelölt hely nem volt jó, mindig atinakjhangsulyo- zásával, hogy azokon díszes épületet emelni nem lehet. Most pedig, hogy a 10,000 Irt megajánltatott, jó egy régi s mellékutczákon levő kész épület is. Ilyen eljá­rást, a városnak ily félrevezetését szó nélkül hagyni helyén valónak nem tart. Lüley Sándor dr. polgármester felöl vastatja az ide vonatkozó jegyzőkönyvi határozatot, mely szerint a vá­ros 10,000 Irinyi hozzájárulást nem oly módon sza­vazta meg, hogy az állam tartozik egy uj épületet emelni, s igy szerinte czél nélküli a t. ügyész külön indítványa. Elismeri azt, hogy arra ő sem számított, mikép az ál­lam nem uj építkezést fog eszközölni, mindennek da­czára azonban kéri a külön vélemény mellőzését. Gaar Iván kéri a külön vélemény elfogadását. Ha nem is lesz belőle anyagi haszna a városnak, de meg lesz az erkölcsi. Mert az tényleg a város'közönségének teljes ignorálása, félrevezetése, mondhatni becsapása, hogy a min. megbízott folyton uj díszes épület emeléséről be­szél és ir, és amikor a képviselőtestület 10,000 forintot megszavazza, akkor megvesznek egy kulipingyomoL (De­rültség), még pedig egy gazdasági szeszgyár és nagy állományú tehénistálló közvetlen közelében. Hehelein Károly belátja, hogy a város tényleg félrevezettetett. Oly körülmények között azonban, mi­dőn legfeljebb csak arról lehet szó, hogy az illető mi­niszteri kiküldött dorgálásban részesüljön minisztere ré­széről, nem látja helyén valónak, hogy ez ügyben a képviselőtestület felírjon a miniszterhez. Kéri a külön vélemény mellőzését. Ország Jakab dr., a polgármester, Molnár Mór és’a t. ügyész ismételt felszólalása után a közgyűlés több­sége a külön véleményt mellőzte. Sok a másoló-személyzet. A tisztviselők szabályszerű illetményeinek elloga- dásával rákerült a sor az írnokok és dijnokokra. A költségvetésben az írnokok és dijnokokra ösz- szesen 5020 frt volt előirányozva. Ezt mindenki igen nagynak találta, amint tény is, hogy nagy s hosszas vita után abban történt a megállapodás, hogy a másoló-sze­mélyzet létszámának rendezése a jövő évi költségvetés­ben vitessék keresztül. Itt az 5-iki közgyűlés berekeszfetett. A 7-én lartott közgyűlésen Mocsáry Géza t. ügyész indítványára a polgármester felkéretelf* hogy még a jövő évi költségvetés tárgyalása elölt tegyen javaslatot a végrehajtói osztály rendezésére. A közgyűlés álta­lános helyesléssel fogadta ugyanis Mocsárynak azon indítványát, hogy a végrehajtói osztály vezetőjéül oly egyén alkalmazandó, aki intelligencziájuval, helyes szak­értelemével úgy felfelé mint deleié meg tudja értetni, hogy az adófizetés általánosan kötelező. A köztisztaság emelése. A rendőrkapitány Írásbeli és a t. orvos szóbeli, ámbár kissé túlsókat mondó indítványa alap án a köz- tisztaság rendezése czéljából szabályrendelet alkotása határoztatott el. Hehelein Károly indítványára pedig a köztiszta­ság lentarlására szükséges rendkívüli kiadásokra ez evre 200 frt vétetett (el, mig Kerekes István dr. felszóla­lására szemétlerakódé helyek kijelölésére és a szemét­nek értékesítésére utasittatott a tanács. Rendőrségünk. A közrendőrök fizetési tételénél Gaar Ivánnak volt írásbeli észrevétele, hogy a rendőrkapitány egy rend Irt állandóan magánszolgálatban tart. Ennek az észrevételnek eredménye lett, hogy fel­világosítás adatott rendőrségünk fokozatos fejlődéséről. Berzeviczy István rendőrkapitány ugyanis, előre bocsátásával annak, hogy Gaar észrevételét nem tekinti egyébnek, mint egy kis csipkedésnek, s igy e telelt a napirendre térést indítványozza ; tartozó kötelességének ismeri kijelenteni, hogy a rendőrség lejlesztése, ameny- nyiben az anyagi erő engedi, a legjobb utón van. Ma már majdnem teljesen megszűnt a baksis rendszer, ma már e helyett a kölelességtudás lépett előtérbe. Ha az észrevételező egy kis fáradságot venne magának, meg­győződhetnék arról, hogy úgy a nappali, mint az éjjeli szolgálat a legnagyobb rendszerességgel és eredménynyel van keresztül vive, A közgyűlés az észrevétel lelett napirendre tért. A működési pótlékokra tett észrevételeit, amennyiben az e hó 5-én tartott köz­gyűlésen az uj szabályrendelet elkészítésére vonatkozó­lag a polgármester megnyugtató, azaz oly kijelentést tett, hogy az még ez évben elkészül, Gaar Iván vis­szavonta. Egyúttal Vincze Dávid árvaszéki jegyzőnek 100 Irt, Felföldi István 1. o. írnoknak 150 Irt rendkívüli működési jutalmat szavazott meg, elismerésül buzgó s munkakörüket felülhaladó működésükért. Az uj szabályrendelet elkészültéig megbízta egy­úttal a képviselőtestület Felföldi Istvánt az irodavezetői leendőkkel s a másoló-személyzet feletti közvetlen fel­ügyelet gyakorlásával. A tűzoltóság költségvetésénél Mocsáry Géza t. ügyész és főparancs­nok ismertette a köt. tűzoltóság lejlődését és egyben bejelentette, hogy a működők száma jelenleg mintegy 180, akiknek, valamint az összes rendőrségnek tűznél eshető báleset elleni biztosítását, illetve a még nem biz­tosítottaknak biztosítását a képviselőtestület elrendelte s a szakbizottság javaslata alapján Lajcsák Ferencz szer­tárnok évi fizetését 400 írtra emelte. A két városi óvoda lenlartási költségeinek megszavazásánál Mocsáry Géza t. ügyész saját tapasztalata alapján azon kijelentést tette, hogy kár az óvodákra lorditott költség, mert daczára, hogy azok immár díjmentesek, alig jár egy-egy óvodába 20—25 gyermek. Nemrég — úgymond felszólaló — meglátogatta mindkét városi óvodát s az egyikben az óvónő fiát ta­lálta a másik óvodástól megsebezve, — a másikban pedig a gyermekek üdülőhelyéül szolgáló kertet az óvónő által tengerivel bevetve. Ilyen körülmények között ő nem csodálkozik az óvodák ürességén, s hogy ez a jö­vőben ne is legyen felhívja az óvodákra az iskolaszék figyelmét. Ezzel a költségvetés tárgyalása s befejezése e hó 10-ére halaszlalott, a mikor a képviselőtestület egész nap log ülésezni. Színház. Még pár nap és a nyári idény befejeztetett! A le­folyt hat hét olyannak tetszik, mint egy röpke pilia- nat, de hát a nekrológot hagyjuk a jövő szamra, mi­kor is az egész színi működést bátrak leszünk meg- diskurálni Ezúttal a drámai szereplők nehéz hetéről kell je­lentést tennünk. Csongory, Ledovszky elbúcsúztak s igy operettek letűntek a műsorról; mindkét bucsuzás szívélyes volt; Csongory a Nap és Hold szép zenejü operetteben lépett fel utoljára szép közönség előtt és mi tagadás benne, nehezen váltunk el tőle, ki annyi élvezetes estét szerzett nekünk. Az előadás elég sike­rült volt, melyből részt kérhetnek Ilukstedt, Hunfy, Breznay és Betleni, bár utóbbi túlságosan mulatsá­gos figura volt a grófnak szerepében. Baghy Gyula, a dráma hős, a „47-ik czikk“-ben vette ki jutalomjatékát. Nem tagadjuk el, hogy válasz­tását nern helyeseljük; ez a darab mar nagyon is ósdi, nagy kiállítást igényel ahoz, hogy Itasson ; az első há­rom felvonás unalmas, mert csak előkészítés az utolsó jelenetekre. Egyetlen szerep van benne, a Coráé, melyre a szerző súlyt fektetett; amolyan parádés, fizikumot kimerítő, őrülési jelenetekkel fűszerezett szerep, a"mely- lyel régi időkben Bulyovszkyné, Prielle es Telekiné beutazták a városokat; a többi szereplő csak báb, kü­lönösen a Du Hamel-é; elismerjük szívesen, hogy ezt a szerepét is igen jól megjátszottá a jutalmazott, de alkalma nem volt jó tulajdonságait kellőleg bemutatni. Csókáné, mint Cora beigazolta a róla többször emlí­tett jo véleményünket; megemlítésre méltók azon pom­pás toilettek is, melyek e szerepnek eiengedhetlen fel­tételei. Réthy igen helyesen fogta fel Mezilíer, az öreg rué szerepet, a hangot is kellőleg eltalálta, csak hibátlan, folyékony bcszédmodort kellene nagy gya­korlattal elérnie. Igen jó előadás volt a „Helyettes“ franczia bo­hózat; Baghy, Molntír teljesen beváltak; Markovits Margit egyik legjobb szerepét játszotta el; szép volt és csábitó, daczara diserét játékának. Igazi sikerének örvendünk, mert beigazolva latjuk azon ítéletünket, hogy temperamentumának megfelelő szerepekben igen jó erő, a Csóka társulatának egyik legtehetségesebb tagja és ha az iskola a gyakorlattal kellő összhangba kerülend, kitűnő művésznő válhatik belőle. A műsor többi részével nem foglalkozunk ezúttal; Himfy Dalairól, mely megismételve lett, mar amúgy is megirtUK véleményünket, a tegnapi jutalomjátékról, ifj. Fromont és id. Risler előadásáról jövő alkalommal. Az u'ólsó előadások műsora ez : Vasárnrp július 9-én d. u 7^4 órai kezdettel, felére leszálitott helyárakkal: „A repelő csizmadia," estve 8 órai kezdettel, rendes helyárakkal: „A betyár kendője.“ Hétfő, jul. 10. Markovits Margit jutalomjá­tékául: „A makranezos hölgy.“ Klaszszikus vígjáték 5 felvonásban. Kedden, jul. 11: „Csalj meg édes“. Szerdán, jul 12: Utolsó előtti előadásul Abonyi Gyula és Kőrösmezei Gusztáv urak a budapesti Nemzeti Színház tagjainak vendégfelléptével Abonyi Aranka ju­talomjátékául : „A dolovai nabob leánya.“ Csütörtök, jul. 13. Utolsó és bucsuelőadásul Abonyi Gyula ur a budapesti nemzeti színház tagjának vendégfelléptévél : „Viola, az alföldi haramia.“ KÜLÖNFÉLÉK. * Kitüntetés. Pokorny Herman altábornagyot, a kassai hadtest uj parancsnokát, ő felsége a király, valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. * Képviselő-testületi tagválasztások. E hó végén, esetleg augusztus hó elején képviselő- testületi tagválasztások lesznek városunkban. Ekkor 22 rendes tagsági hely 6 évre, 10 póttagsági hely szin­tén 3 évre fog betöltetni. Mandátum lejárás folytán ki­lépnek a képviselő-testületből: a savanyuvizi kerü­letben : Thirmann Samu, Podlucsányi Ottó, Rákosi János, Kása Kálmán, Schmitzer Ede, Timkó János, Szűcs János, Pásztor István, Matyasofszky János, Mi- kula Janosj; a belvárosi kerületben : Hehelein Károly, Ivántsy László, Grabovszky Román, Rónay Antal, Lám Gyula, Antalóczy Péter, Mocsáry Béla, Fésűs József, Peltsárszky Béla. A hidontuli kerületben : Reis- mann Ignácz, Hevesi Mihály, Tüchler Sándor dr., Groszmann Péter, Zombory István, Milcsik Mihály, Glück Jakab, Löw Lazár, Vincze Daniel, Keszler Imre, Guttmann Hermann, Sajó Elek dr. * Eljegyzés. Gortvay Aladár vármegyénkbeli földbirtokos e hó 3-án váltott jegyet Meczner Gyula zempléni nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő leányával Mariskával. * Amerikába. Csucska Czyrill munkácsegy- házmegyei aidozár e napokban Amerikába utazott, a hol a traugani híveket fogja a lelkiekben ellátni. * Táncmulatság. Igazán minden izében ele­gáns és fenyes mulatságnak Ígérkezik az egyetemi hallgatók áltál e hó 13-ánf csütörtökön rendezendő majális. Nagyon okosan tette az ifjúság, hogy a vá­ros legélénkebb helyén lobogót tétetett ki, mely minden arra menő halandót figyelmezteti, hogy az egy ifjúság mulatsága folyó hó 13-an lesz. Az előkészületi és díszítési munkálatok a legszerényebben folynak. Most már csak a kedvező időre van szükség, hogy a pompás mulatság a Vadas-kertben megtartható legyen. * Lelkész meghivás. Az ung-vajkóczi ev. ref. egyház megüresedett lelkészi állomására Nagy Géza helybeli ev. ref. segédlelkészt hívta meg. A meghivó- küldöttseg e hó 3-an nyújtotta át az uj lelkésznek az egyház ide irányuló határozatát. A beiktatás a jövő hó elején fog megtörténni. * Agyagipari kiállítás. Az áll. agyagipari szakiskolában, Víg Albert miniszteri biztos elnöklete alatt f. hó 16-án tartattak meg az évzáró vizsgalatok, mely alkalomból a tanulók munkálataiból kapos-utezai bérhelyiségében egy kiállítást is rendezet a szakiskola, mely díjtalanul megtekinthető. A kiállítás csak pár napig lesz megnyitva; felhívjuk erre az érdekeltek fi­gyelmét. * Röpirat mindenfelé. Az ungvári röpirat- szerzők dicsőségét megirigyelték már Mármarosban is. Egy mármarosi lapban olvassuk ugyanis, hogy Papp Tibor feled-visói főszolgabíró ellen, nyomtatásban, név­telenül, egy vádirat jelent meg. A súlyos vádak emelői ellen, akik „a közérdek szolgainak“ nevezik magukat, a főszolgabíró megtette a törvényes lépéseket. * Növendékpapok felvétele. A szatmári egyházmegyében e hó 2-an történt a növendekpapok felvétele, amikor is 19 pályázó közül felvétetett 14, köztük Vágner Manó ungvári VII. o. gymn. osztályt végzett ifjú. * Névmagyarosítás. Kk. Schulmann Salamon, Adolf, Dezső, Sándor, Gyula es Fáni vezetéknevüket belügyminiszteri engedelylyel Szilágyi- ra magya­rosították. * Északkeleti színi szövetkezet czim alatt egészséges es keresztülvitelre nagyon alkalmas eszmét pendít meg a Sátoralja-Ujhelyen megjelenő „Felső- magyarországi Hírlap“ e hó 5-én megjelent szama. A czikket, melynek minden sorjával egyetértünk s mint véleményt a magunkévá tesszük, itt adjuk: „Évekkel ezelőtt, mikor még a Palagyiek lapjá­ban a „Jelenkor“ hasábjain csináltam propagandát a vidéki színészét erősbitésen ek, már akkor megpendí­tettem többször az eszmét, hogy a kisebb vidéki vá­rosok csakis úgy szervezhetnek jobb társulatokat, csakis akkor avatkozhatnak kulturális műveltségűkkel szinügyi kérdésekbe es csakis akkor irányíthatják a kultúrát, ha egyesülnek, ha szövetkeznek. Azóta la­punk vezérczikkében is először mi pendítettük meg a szövetkezés eszméjét. Úgy látszik a sátoralja-ujhelyi szinügyi bizottság nagy ambiczióval és sok igyekezet­tel iparkodik ebbe a helyes irányba terelni Felsőma- gyarország zilált szinügyi viszonyát. Mert világosan kell látnunk, miért nem pártoljuk eléggé kisebb vidéid városokban a színészetet. Egy­szerűen azért, mert nem kapnak jó társulatot. Mert teszem azt: sem Miskolcz, sem Debreozen, sem Kassa közönsége nem inteligensebb, mint például Eperjes, Ungvar vagy Sátoralja-Ujhely közönségé. Csak eppen kisebb a közönsége. Mivel pedig az említett nagyobb vidéki központokban 6—8 és 10 hónapot időzhet a jobb társulat, ugyanazokban a kisebb városokban ke- ve0ebo ideig tartózkodhatnának, de csakis oly nívón

Next

/
Oldalképek
Tartalom