Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-08-06 / 32. szám

felügyelőnknek, Hidasi Sándornak szakavatottságát s erélylyel párosult tapintatos tevékenységét. Neki köszönhető, hogy vármegyénk gazdaközönsége érdeklődést mutat a gazdasági ismétlő iskolák iránt, s neki az is, hogy különösen az újonnan szervezett gazdasági ismétlő iskolák gyakorló kertje vagy Iniskolája egyelőre tűrhető karba hozatott s czéljának átadatott.

Vármegyénk intéző körei sem maradlak tétlenül. Segítségére siettek a kir. tanfelügyelőnek úgy, mint a tanítónak. A közigazgatási bizottság ez évi május hó

9-én tartott ülésében szigorúan kötelezte a községeket és iskolafenntartókat, hogy ott, ahol faiskolának szánt terület van, már a következő tanítási év elején gazdasági ismétlő iskolákat szervezzenek.

Ez üdvös intézkedés. Mi haszna azonban, ha a végrehajtásnál a kir. tanfelügyelő teljesen magara van hagyva ! Maguk az érdekelt községek akasztják meg legtöbbször a kivitelt s gördítenek útjába legyőzhetlen akadályokat. Ez az, ami lehangoló a törvényhozásra úgy, mint a végrehajtó közegekre. Elvégre is a szülőknek, s a község vezéregyéniségének kellene tudni első sorban, hogy az iskola csak úgy oldhatja meg teljesen az eléje tűzött leiadatot, ha ennek kivitelében mi sem akadályozza. Már pedig ha járatjuk gyermekeinket az iskolába, rajta is kellene lennünk lesitel-lélekkel, hogy az az iskola jó iskola legyen s benne el legyenek sajátíthatók mindazon ismeretek és ügyességek, melyek nélkül a gazdaember nem boldogulhat az életben.

Nagy körültekintésre és tapintatos meglontolásra szolgáltatott alapot a gazdasági ismétlő iskola első évi tanítási anyagának beosztása és ledolgozása is. A szervezeti szabályzat körülírja ugyan, hogy mit és mennyit kell lanitani az első, második és harmadik évfolyamban; tekintve azonban a gazdasági ismétlő iskolák vidéken kint változó lőczélját: a tanítási anyag minősége és mennyiségének is ehhez kellett alkalmazkodnia s igy módosulást szenvednie is. Bortermő vidéken nem czél- irányos pl. a mezőgazdaság elméletét s gyakorlatát helyezni előtérbe. Itt inkább a szőllökuitura szövevényes útjaival kell megismertetni a növendékeket.

E nézőpontokra való tekintetből magának a tanítónak kellett tehát összeválogatni a tanítási anyagot s készíteni el az első év részletes tanítási tervét. Nem nagy segítségére lehetett ez oldalról a földmivelésügyi miniszter ur által a gazdasági ismétlő iskolák tanítói számára kiadott >Mezőgazdasági Vezérfonál* sem, Ebben ugyan lel van osztva a tanítási anyag s oda is van nyomtatva: I., II., 111. tanév, arra azonban figyelem egyáltalán nincs íorditva, hogy a fiuk és leányok számára külön tanítási anyagot ir elő a szervezeti szabályzat, így aztán az 1. évfolyam tanítási anyaga csaknem kizárólag a fiuk számára van összeállítva a vezérfonálban.

Mindezek kapcsán nem lesz talán fölösleges, ha tájékoztatás, czéljából ideiktatom az antalóczi gazdasági ismétlő iskola 1. évfolyamának részletes tanítási tervét.

Gazdaságtan. Heti 2. óra. 11. csoport

1. Október hó. a) Fiuk. A talaj keletkezése, alkotó részei és osztályozása. M agvak gyűjtése és eltartása, b) Leányok. Ugyanaz.

2. November hó. a) Fiuk. Az oltványok betelelése. Famagvak vetése. Őszi tennivalóink a faiskolában, b) Leányok. A kerti föld őszi megmivelése. Veteménymag- vak termesztése. Gyökérféle, torzsás és gumós konyhakerti növények elvermelése.

3. Deczember. Fiuk és leányok. A levegő, nedvesség, világosság és melegség befolyása a növények fejlődésére. Éghajlat.

4. Január hó. a) Fiuk. A gazda tennivalói a ház körül, b) Leányok. A baromfiak nevelése és gondozása.

5. Február hó. a) Fiuk. A gyümölcsfák tisztogatása és gondozása. Oltógalyak gyűjtése és eltartása, b) Leányok. A baromfiak hizlalása és betegségei.

6. Márczius hó. a) Fiuk. A gyümölcsfák betegségei és ellenségei. Oltványok ültetése és gondozása, b) Leányok. Melegágyak készítésé és berendezése. Vetemé- nyezés.

7. Április hó. a) Fiuk. A talajjavításról általában. Ásás, kapálás, (öldlorgatás. A faiskola b) Leányok. Zöldséges kert.

8. Május hó. aj Fiuk. A kikelt, vagy átültetett csemeték ápolása. Oltás, b) Leányok. A konyhákért berendezése, ültetés, kajDálás és gyomlálás.

9. Junius hó. a) Fiuk. A jó gazda kötelességei, b) Leányok. A jó gazdasszony kötelességei. Ismétlések.

íme az első évnek a szervezeti szabályzat alapján összeállított tanítási anyaga. A terjedelemre nézve szintén a tanító nézeteinek kellett érvényeséinek. Ez oldalról is legyen szabad e helyütt 2 gazdasugtani óra eredményét röviden összefoglalni.

I. Fiuk. A faiskáról általában (tananyag).

Gyümölcsfát akármely alkalmas helyen lehet tenyészteni, de legjobb hely arra mégis a faiskola. Faiskolának legjobb az olyan talaj, a mely laza, homokos, nem túlságosán nedves és kövér. Ha azt akarjuk, hogy a faiskolába ültetett csemeték jól növekedjenek, akkor meg kell előbb a faiskola talaját rigolozni (forgatni) s oly magas kerítéssel ellátni, hogy sem állat, sem pedig rossz ember oda ne férkőzhessél. Jo a laiskolál vízhez közel állítani fel, vagy ha ez nem lehetséges, szükséges a faiskola valamely alkalmas helyén kutat ásni. Végre el kell látni a faiskolát a szükséges eszközökkel. Ilyen eszközök: az ásó, csákány, nagy és kis kapa, gereblye, zsinór, fűrész, kerlészkés, nyesőolló, ufnyeső, lenökíi, kaparó, drótkefe, oltóviaszlartó, kötőanyag, veder, kupa, öntözőkanna, dézsa, kosár, meszelő és létra slb.

II. Leányok. A gazdasszony kötelességei.

A jó gazdasszonyt lakószobájáról, konyhájáról, baromliudvarárol és zöldséges kertjéről lehet megismerni. A melyik háznál szemetes a szoba, pókhálós a padlás, a konyhában össze-vissza hevernek a kanalak, kések, villák, tányérok és tálak; a kamarát nem lehet kinyitni a sok szeméttől s egymásra halmozott edény és bútordaraboktól, ott mindjárt tudhatjuk, hogy rendetlen, lomha és dologtalan a gazdasszony. A jó gazdasszony- nak kötelessége tehát mindenben rendet tartani, a terményeket és vagyont a romlástól és kártól megoltalmazni, magát és házbelieit mindig tisztán és csinosan tartani; különösen pedig arra ügyelni, hogy szobája, konyhája, kamarája, udvara és kertje ragyogjon a tisztaságtól és rendtől. A cselédekkel is jól kell bánni a gazdasszonynak, mert a goromba bánásmód és rut szavak a cseléd becsületérzését sértik, házsártoskodúvá és gyülölködővé teszik őt. Ne legyen továbbá a gazdasszony lenyüző és haszontalan czifraságokra ne költsön. Jó és ízléses ételekeL készítsen; legyen nyájas és vendégszerető; ne beszéljen sokat s az időt soha se töltse hiába ; legyen sz irgalmas, munkás és takarékos, mert nincs az a telt kamara vagy pénzes láda, mely rossz gazdasszony mellett ki ne ürüljön. Végül legyen a gazdasszony istenfélő és vallásos, mert csak az olyan munkának és igyekezetnek van sikere, melyet Isten áldása kisér.

Mindezekből láthatjuk, hogy a gazdasági ismétlő iskola nem töltötte hasztalan az első évet. De láthatjuk még azt is, hogy az általános ismétlő iskola korántsem tarthat számot arra, hogy a mezőgazdasági ismétlő iskolával sikerrel versenyezhet. Amabban a hat even keresztül szerzett ismeretek ismétlése, begyakorlása és állandósítása van czélba véve a nélkül, hogy alkalma nyílnék a növendékeknek kézzel loghatólag és szemmel láthatólag lépten-nyomon tapasztalni, hogy az elméletnek gyakorlati értéke is van; ebben azonban az elmélet karöltve jár a gyakorlattal, sőt ez utóbbi sokszor megelőzi amazt. Ha oltunk a faiskolában, a tanítvány odahaza nyomban hozzálát kertlök vadaianyainak beoltásához ; ha leány megtanulja, miért nem tanácsos páros

számban tenni a tojásokat a kotló alá, édes anyja élőt már hasznosíthatja is teóriáját.

Azért örömmel kell üdvözölni a gazdaközönségnek vármegyénk közigazgatási bizottsága ama legújabb intézkedését, melylyej a gazdsági iskolák szervezését sürgeti. Bár lenne foganatja is, s a gazd. ismétlő iskolák működésének nyoma mielőbb meglátszanék eléggé hátramaradt nemzetgazdaságunkon! Marosi Pál.

A homoki szőlők veszedelme

Paksról írják, hogy az ottani szőlőket újból nagy veszedelem érte, a nép által lisztharmat, penészharmatnak nevezett „Oidium“ fellépte által. E veszedelmes gombafaj, mely különösen eső és szél utján terjed, s erősen támadja meg a szőlőszemeket, most lépett fel először ily nagy mértékben s az idei termést, mely eddig igen szépnek mutatkozott, lönkrejutással fenyegeti.

A lisztharmat, penészharmat, vagy a hogy tudományosan nevezik : oidium, ama szűlöbetegségek közé tartozik, mely a homoki szőlőket Jiem kíméli meg s itt-ott máris tetemes károkat lelt bennök, mert ez a betegség úgy mennyiségileg, mint minőségileg egyaránt teszi tönkre e termést. A mely szőlőben ez e betegség föllép, olt a szőlöbogyók megránczosodnak, behorpadnak, egyik oldalukon dudorszerüen kiemelkedik a mag; az ilyen bogyók a legkedvezőbb időjárás mellett sem érnek meg, minek következtében az ilyen beteg fürtök kevés, fonnyadt, igen kevés czukorlartalmu mustot adnak.

A liszlharmat a leveleken és a hajtásokon is fellép s már a szölővirágzás idején észre lehet venni, ha a szőlöleveleket megvizsgáljuk. Kezdetben 1 — 2 miliméler átmérőjű szennyes fehér loltok alakjában jelentkezik a szőlőleveleken, ezek a foltok azután nápról-napra nagyobbodnak, mig végre egymással összeforrva, krajczár- nagyságuakká fejlődnek.

A kezdetben szennyes fehér toltok néha korábban, néha későbben megbámulnák s a beleg levelek idő előtt hervadni kezdenek, ellonnyadnak, de nem hullnak le, mint a peronoszporás levelek.

A hajtásokon, főleg a fásulni kezdő vesszők izközén, a lisztharmatos foltok szintén igen jellemzők, úgy, hogy ha valaki csak egyszer látott ilyen beteg vesszőt, azt más betegséggel többé össze nem tévesztheti. Az oidium nem az egész hajtást, hanem csak egyes izközöket ékte- lenit el, úgy, hogy azok azt a benyomást teszik, mintha azokat gömbölyű vassal gyengén megpörkölték volna s igy párduczos foltokat mutatnak. Rendszerint 8—10 és több ily borsó- vagy egresnagyságu loll látható egy csoportban. E toltok átmenetileg szintén hamvasszürkék, de később megbámulnák, sőt mégis leketcdnek.

Sok esetben csak a lürtökel támadja meg a liszt- harmat, melyek liszlporos rétegekkel bevontaknak látszanak ilyenkor. Ha az ilyen lürtöket azonnal kellő kezelés alá nem vesszük, a bogyók megrepedeznek, elszáradnak és megpenészesednek. A hol a betegség már annyira fejlődött, ott a termést megmenteni nem lehel.

A ki tehát a szőlőjét a lisztharmat pusztításától meg akarja óvni, az addig lásson a védekezéshez, mig a gomba miczeliuma a héjrétegnek csak lelső szövetén élösködik, mert csak akkor hatol beljebb, midőn a héj felső szövetének sejtnedvéi felemésztette

Már most az a kérdés, mivel és hogyan rendelkezzünk a veszélyes szőlőbelegség ellen.

Legbiztosabb, sőt. mondhatjuk egyedül biztos szer a kénpor ojtolt mészporral keverten, csakhogy ennek a keveréknek a helyes elkészítési módja sokkal komplikáltabb, minthogy azt akármely munkásra bízzuk. Sokkal czélszerübb, ha a szőlősgazda, kinek szöllőjében a lisztharmat fellépett, az úgynevezett bordói rézkénport használja, melyben a kénport és meszet mar helyes arányban keverve és oly finomra törve kapja, hogy biztosan rátapad a szőlő leveleire, száraira és bogyóira és azonkívül bizonyos mennyiségű víztelenített rézgálicz is van

Végem van, végem van, végem van . . .

De erre már nem várt gyorsasággal megjött a felelet: Majd holnap, majd holnap, majd holnap . , . Hahaha, hahaha, haha ha . ..!

Hadnagy ur, hadnagy ur. hadnagy ur I számolunk... .Biztosan, biztosan, biztosan.

Egy kettő, egy kettő, egy kettő ... durr zsi. .. zsiii .. Az uram, az uram, az uram . . . oda van. 'Átkozott, átkozott, átkozott!

Add vissza, add vissza, add vissza —• a rózsám. Hahaha ! hahaha! hahaha !

Hársfalváról.

— Az „Ung“ eredeti tárczája. —

Ha a gyógyfürdőkről ugyanaz állana, ami a nőkről, t. i. hogy azok a legjobbak, a kikről legritkábban beszélnek, akkor a czimben megnevezett és jelenlegi tartózkodásunk helyét jelző lürdőt a legjobbnak kellene tartanunk. Tényleg azonban meglorditva áll a dolog. Hárslalváról tudtunkkal legalább vajmi ritkán történik megemlékezés a napi sajlóban, és legtöllebb egyik-másik háládalos betege adja szájról-szájra tovább a nemcsak egészségügyi, de nemzetgazduságtani szempontból is több méltánylást, de főleg nagyobb publicitást érdemlő tulajdonait. Ezen tudatból kifolyólag e fürdőben szerzett tapasztalatainkkal annál szívesebben járulunk a közjóhoz, mert módunkban van a hozzá hasonló külföldieket is, saját szemléletünk alapján párhuzamba hozni s mindazt kiemelni, mihen a külföldiek előtt előnyben vagyunk.

E tekintetben pedig kezdjük avval, ami Hársfáivá jellegét képezi. Aki csak rövid időn á is tartózkodik Hársíálván, annak előnyösen feltűnik széltől védett fekvése és nagyon enyhe levegője. Ehhez képest első sorban és főképpen az olyan levegőre utalt vérszegények, sápkórosok s kiválólag tüdőhurutosak keresik föl és ha bajuk még csak kezdetleges, itt találják is gyógyulásokat.

Első pillanatra azt gondoltuk, hogy — Gleichenbergben vagyunk, ha a két hatalmas hárstasortól határolt sétáján a nagyobbára ülő, kevésbbé sétáló közönséget vettük lutó szemlére; később azonban meggyőződtünk arról, hogy más betegségek gyógyhelyeit, is képviseli Hársfáivá, nevezetesen Franczensbádot és Kárlsbádot. Az elsőt, kivált a gyengébb szervezetű nőnem, ivarszerveinek különféle betegségeiből eredt általános elsatnyulását képzeli itt pótolhatni; a másodikat gyomorbajosak, ha bajuk még nem súlyos kóros elváltozásból ered. A maradék végre azokból, kik a mindennapi élet harczaban kimerülve, itt keresnek pihenést, nyugalmat és megfelelő szórakozást. Mert bármennyire különösnek tetssék, a szórakozás egyik — és nem a legutolsó gyógyhatány ; mert tapasztalatilag: aki busul, az nem gyógyul ! A magyar fürdők pedig már régen arról híresek, hogy azokban nemcsak a test gyógyul meg, de igen gyakran a lélek is. Sőt nem egyre közülük az az állandó panasz, hogy kevés benne a csend, semmi a rend (kivált az étrend!) s nagyon sok a mindenféle zene, -— fent és lent. Ezért aki nem gyógyulni, de szórakozni megy lürdőre, az bízvást magyar fürdőre menjen.

Hársfáivá nem ezek közül való. Elsősorban gyógyhely ! A Beszkidek alján, 230 m. a tenger fölött való és északról kellően védett fekvése elsőrangú gyógyhelynek minősiti. De különben is értelmes és körültekintő fürdőgondnoksága megértette már a mai kor igényeihez mérten, a kellő kényelmen kívül oly gyógy- hatányokat létesíteni, melyek — mint a hidegviz-gyógy- intézet, melynek savanyu és vasas fürdői, újonnan berendezett sós- és fenyő belégzési intézete, Dr. Wachsler Ede, budapesti szakavatott buzgó és fiatal orvos állal vezettetve; továbbá melegtejintézele, juhsavó és massage kúrája mind oda hatnak, hogy a lent nevezett bajok a legjobb sikerrel gyógyuljanak. A kik pedig kirándulásra áhítoznak, ime a természet bámulatra méltó szépségével pazarul felékesitette kies völgyben egyebek közt, (mint pl. a »Vicsa völgy»-et) a honunkban annyira

elterjedt >Luhi* (Erzsébet és Margit), továbbá a >Szoly- vai viz* és végre a >Polenai viz* forrását keresheti löl. Bennünket szakértői minőségünknél lógva csak ezen utóbbiak érdekeltek s egyik szép napon, a lürdő orvosa és gyógyszerésze kíséretében tel is kerestük azokat.

Első czélunkat fordított rendben a Hársfalváhóz való fekvésükre nézve a PPolenai viz* képezte. És méltán. Már a fekvése is olyan, hogy megérdemli az egy és egy fél órába kerülő kirándulást. Mert igazán egy második »Tempe-völgy*, melynek üde és tiszta levegőjénél különbet, nem is képzelhet az ember! Érzi ezt különben mindjárt egy olyan, a tőváro; különfélekép megszennyezett légköréből ideiglenesen ideszakadl magamfajta bureaukrata. Mert a tüslpor és korom helyeit ózonnal megtelilelt levegő kimondhatatlan hatással van a testre: Iriss vérkeringést érzünk ereinkben és lelkünk mintha villanyáram rázta volna fel a tespedésből, szabadon érzi magát: fölülemelkedik bánaton, gondon, szárnyat nyer és csak boldogságot érez. Hát még ásványvize I Csodálatos, hogy ezen viz a helyett, hogy első helyen volna megemlítve, eszerint méltatva is csak a harmadik helyre szorult, — és a közforgalomban, de még az orvosi gyakorlatban is alig szerepel. Pedig kétségtelen, hogy vegyi összetételénél fogva nagyobb halassal bir a különben eléggé 'ismert Szolyvainál is, sőt amint, meggyőződtünk, nagyobb kell is hogy legyen, a mennyiben a clórsók még. a Szolyvainál is nagyobb mennyiségben fordulnak benne elő és natronbicarbónálot is többet tartalmaz. De még más tekintetben is egyetértünk ama chémiui szakértőkkel és kivaló lürdóorvo- sokkal, kik azt tartják, hogy a mennyiben az égvényes ásványvizek halóképessége a kettedszénsavas nalron- tartalom arányában növekszik: emeli ezen hatást, főleg a hugysav és hugysavsó nak a szervezetben oldott állapotban tartására nézve, ha megfelelő konyhasómennyiség járul hozzá. Ha még hozzátesszük, hogy egy égve- nyes savanyuvizrek — minő a szóban levő — értékét, első sorban a kettedszénsavas nátron tartalmától, konyhasó