Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

az adótelszólamlási bizottság még e hó folyamán meg­kezdi működését. Tudomásul vétetett, hogy a bezői beteg körjegyző helyettesítésével Orosz János okleves jegyző bíza­tott meg. A közgazdasági előadónak jelentése tudomásul vétetett. Ezt egész terjedelmében lapunk más helyén közöljük. Orosz János bezői h. körjegyzőnek bezői anya­könyvvezetővé, Pákán Emil daróczi segédjegyzőnek daróczi h. anyakönyvvezetővé leendő kinevezése iránt a belügyminiszterhez sürgős lelterjesztés intézése hatá- roztatott. Olvastatott a kereskedelemügyi m. kir. miniszter­nek rendelete, melylyel utasít ja a bizottságot, hogy a törvényhatósági közutakra szükséges íedanyag szállítására nézve Rosenbliith Sándorral a tárgyalást azonnal irditsa meg s annak eredményéről tegyen jelen­tést. Egyúttal olvastatott az alispán jelentése, hogy a tárgyalást e hó 3 és 6-án megtartotta. A közigazgatási bizottság a miniszteri rendeletet és az alispán jelentését tudomásul vette; azonban figye­lemmel azon fontos körülményre, hogy a kavicsszállitás a folyó évre Fismán Sámuel szerződéssel biró jóhiszemű vállalkozó részéről legnagyobb részben már be is lejez- tetett, tekintettel arra, hogy Bosenblüth Sán­dornak som a közigazgatási, sem a törvényhatósági bi­zottság szerződésen alapuló jogokat, avagy igényelhető kártérítési követeléseket nem nyújtott, sőt Rosenbliith Sándor, mint oly egyén, kinek a törvényhatósággal szem­ben szerződése nincs, — igényekkel jegi alap hiányában tel sem léphet: a nem teljesített munka és anyagárakat tehát nem is követelheti, — ennélfogva a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez újabb leiirat intézését határozza oly czélból, hogy tekintve a már betejezett tényeket és a törvényhatóságra esetleg háramolható károsodást, lennebb hivatkozott rendeletét megváltoztatni, illetve a kavicsszállitást a folyó évre a létező állapot szerint hagyja meg. Amennyiben azonban a keresk. miniszter a megegyezés megtörténte esetében rendeletének feltétlen végrehajtását követeli, annálfogva a közigazgatási bizottság utasítja az alispánt, hogy az ira ok alapján a vállalati szerződést 1900. január hó 1 töl kezdve Rosenblüth Sándorral kösse meg. Palyó János ungvári lakos panaszt emelt a köz- igazgatási bizottság előtt Ungvár város adóhivatala ellen, városi póladójának rendezése tárgyában. E panasz-kér­vény kiadatott a vármegyei számvevőnek jelentésté­tel végett. A szerednyei körjegyzőség kettéválasztása ügyében a belügyminiszterhez lelterjesztés intézése ha- lároztatott. Élénk derültségei kellett Weinberger Lipót ung­vári lakos, úgyis mint Weinberger Lajos megbízottjá­nak lelebbezése, melyben telebbező azt állítja, hogy Weinberger Lajosra Ungvári tökekainat-adó nem vethető ki; mert W. Lajos nem ungvári lakos. Ezzel szemben pedig a pénzügyigazgatósági előadó hosszas hivatalos levelezés eredményekép kimutatja, hogy igenis, Wein­berger Lajos sem debreczeni, sem velenczei lakos, s igy biriokait véve tekintetbe, ungvári lakosnak kell te­kinteni. Több kevésbé közérdekű ügy letárgyalása után a Nechreczky György halála folytán megüresedett he­lyekre a következő választások történtek: a fegyelmi választmányba Preusz Adóit dr., a vármegyei pótadó- felszólamlási bizottságba lvántsy László dr., az erdei II. fokú bíróságba Preusz Adolf dr. és a beerdősitést igénylő kopár területek helyi bizottságába Fejér Manó választattak meg. Az ung’völg'yi vasút üzleteredménye. Az Ungvár városi 1»99. évi költségvetés tárgyalása alkalmával Mocsáry Géza t. ügyész indítványba hozta, hogy a polgármester, úgyis mint az ungvölgvi h. é. vasút igazgatóságának tagja, tegyen a képviselőtestület­nek jelentést a vasút üzleti eredményéről s egyúttal igyekezzék odahatni, hogy az igazgatási költségek apasz- lásával a törzsrészvényesek is osztalékhoz jussanak. A polgármester Ígéretet is tett, hogy a mennyire lehetséges, az üzleti eredményt meg lógja ismertetni. Közönségünk megnyugtatására vélünk cselekedni, ha a polgármesteri választ megelőzőleg, a különben is sok érdekes részlettel biró, s az U. V. V.-társaság ez évi junius hó 9-én tartott közgyűlése elé terjesztett igaz­gatósági jelentést és üzleti eredményt teljesen egészében közreadjuk, amint következik : 1. Igazgatósági jelentés. Az alapszabályok 19. §-a értelmében van szeren­csénk az 1898. évről szóló üzletjelenlésünket ezennel előterjeszteni. A személy- és áruforgalom utáni bevétel az előző üzletévhez képest növekedett. A személyforgalomban 1770 utassal ugyan kevesebb szállíttatott, de a bevétel mégis 181 Irt 72 krral növekedett. Az áruforgalomban 14,267‘6 tonnával több szállíttatott, mely után a bevé­teli többlet 14,674 Irt 52 kr. —- Ezen jelentékenyebb emelkedés leginkább tűzifára, épület- és haszon­fára esik. Az év folyamán vonalunkon összesen szállí­tottunk : 96,251 utast, 113 4 tonna podgyászt, 112,974.i „ fizető árut és 3078.5 ,, önköltségü árut. Az utasokból esik : az I-ső kocsiosztályra 0'4o%> a Il-ik „ „ 8.i5<>/0 u Ill-ik „ „ 91.«% Fizető teheráruknál forgalmunk zömét a következő czikkek képezték : Épület- és haszonfa, nevezete­sen talpfa és deszka . . 49,010.3 tonna — 43% Tűzifa.................................... 45,763.3 „ '= 41°/0 Faszén ................................... 8,906.i „ = 8% Összesen: 103,679.7 tonna = 92°/0 mig 9,229*4 tonna = 8% különféle czikkekre esik. Az össz-áruforgalmat 80 drb. saját teherkocsival, 107 drb. kölcsönkocsival és 6 drb. Bantlin-féle tarfány- kocsival bonyolítottuk le. Ezeken kívül megfordult vo­nalunkon 1728 drb. MÁV. és 75 drb. más vasutak tulajdonát képező teherkocsi. Az összes idegen teherko­csik vonalunkon 105,028 kocsikilométert tettek. A kocsitelepünkbe tartozó 193 drb. teherkocsiból, — egy-egy kocsinak sokszori átmenetével — az év fo­lyamán átment a m. kir. államvasutakra és más idegen vasútra 8644 kocsi, melyek az illető idegen vasutakon eszesen 4.137,341 kocsikilométert futottak be. A ked­vező kocsiforgalom pénzbeli eredménye az üzletszámlá­ban 24,862 frt 44 kr. bevételi egyenleggel szerepel, úgy hogy a birtokunkban levő minden egyes kocsi az év folyamán az idegen vasutakon 129 Irtot keresett. Üzlelbevételeink a lefolyt évben következőleg ala­kullak : A személyszállítás bevétele volt: 27,088 frt 46 kr. A podgy ász „ „ „ 611 frt 62 kr. Az áruszállítás „ „ 137,812 frt 94 kr. Tehát a szállítási bevételek összege: 165,513 Irt 02 kr. Különfélék mint . kocsibérek, távir- dai , rakbér stb. bevételek : . . 27,537 Irt 92 kr. Emiellogvaaz üzembevételek összege: 193,050 Irt 94 kr. Az összkiadások tellek: 107,742 frt 31 kr. Tehát marad mint üzlet-fölösleg : 85,308 frt 63 kr. Hozzá egyenleg-áthozal a múlt évről : 415 frt 29 kr. Összesen: 85,723 Irt 92 kr. A szállítási bevételekből esik egy pályakilométerre: 3849 frt — kr. Az elegybevételekből esik egy pálya­kilométerre : 4490 Irt — kr. A 107,742 Irt 31 krl tevő összkiadásokból ^vonatván a tu­lajdonképen nem vasútüzemi kiadások: 20,183 frt 22 kr. marad tisztán vasútüzemi kiadás: 87,559 Irt 09 kr. mely az összbevételek 45’35%-áf, mig a tulajdonképen nem vasútüzemi kiadások az összbevételek 10'45%-át teszik. A vasútüzemi kiadásokból esik egy pályakilo­méterre 2036 frt. A tulajdonképen nem vasútüzemi kiadásokból esik egy pályakilométerre 469 Irt. Az összkiadásokból esik egy pályakilométerre 2505 Irt. Az üzfetfölösleg 85,308 Irt 63 kr., vagyis az össz­bevétel 44-20°/0-ka; ebből esik egy pályakilométerre 1984 frt. A forgalom, a bevételek és a kiadások egyéb rész­letei a jelentésünkhöz csatolt táblázatokban foglaltatnak. A lolyó évi üzletkiadásokra vonatkozólag van sze­rencsénk megjegyezni, hogy a mutatkozó többletet ré­szint a vasútüzemi kiadásoknak a nagyobb teljesítmé­nyek folytán 4268 Írttal való emelkedése, részint a kü- löuléle tulajdonképen nem vasutüzleti kiadások­nak, u. m. központi kiadások, nyugdíj hozzájárulások stb. emelkedése idézte elő. Az általunk tervezett építkezésekre nézve van sze­rencsénk a következő je entést tenni: Vonalunknak Nagy-Bereznától az ország határáig leendő továbbépítésére vonatkozólag jelentjük, hogy az uj vonal Stavnáig terjedő részének traceirozásával, va­lamint az erre vonatkozó munkálatokkal már teljesen elkészültünk, úgy, hogy ezen nagy-berezna—stavnai vo­nalrész közigazgatási bejárása rövid idő alatt meg lesz tartható. A Stavnától az ország határáig terjedő vonalrész irányára nézve, hogy t. i. az Uzsok, vagy Wolosale felé traceirozlassék-e ? Minister ur Ö Nagyméltósága ez ideig még nem döntött, minélfogva — habár mindkét irány már tanulmányozás tárgyát képezte, — végleges nyom­jelzés nem eszközölhető mindaddig, mig Ő Nagyméltó­sága ez ügyben véglegesen határozni nem fog. A tra_- ceirozási költségekre szükséges hitelt Minister ur Ő Nagyméltósága az eredetileg engedélyezett 18,500 frrtól a munkálatok gyorsítása czimén 21,000 frtra felemelte s ezenfelül meglevő ungvár—nagy-bereznai vonalunk elsőrangusitásának tervezésére további 3500 frt hitelt engedélyezett, úgy hogy e két czimen együttvéve 24,500 hitel áll rendelkezésünkre, mely általunk üzleti jövedel­meinkből előlegezett költség-szükséglet, ha a folytatólagos vonal épitése részünkre log engedélyeztetni, ezen vonal épilési tőkéjéből, ellenkező esetben pedig az állam által fog fedeztetni; utóbbi esetben azonban csakis az enge­délyezett hitelösszeg erejéig, minélfogva az esetleges túl­lépéssel járó, valamint azon nem várt esetben, ha az általunk készítendő tervek egészben vagy részben elfo­gadhatóknak nem találtatnának, felmerülhető koczkáza- tok fedezésére az előző évben követelt eljáráshoz képest az 1898. évi jövedelemből is kötelességszerüleg 3000 Irtot reserváltunk, mely most már 6000 Írtra rugó traceirozási tartalék, a további fejleményekhez képest a részvényesek javára remélhetőleg egészben vagy részben fel fog szabadulni. Megjegyezzük még, hogy úgy a tervezett határ­széli uj vonal építésének, mint meglevő vonalunk eset­leges átalakításának műszaki módozatai a m. kir. keres­kedelemügyi ministeriumban képviselőink közreműkö­dése mellett ismételt értekezletek és beható megbeszé­lések tárgyát képezték, melyek eredményéhez képest felszólítást kaptunk, hogy a vasút általunk leendő ki­építésénél? feltételezése me|letf az engedélyezési feltéte­lekre vonatkozó ajánlatainkat tegyük meg. Ez irányban a tanulmányokat sürgősen folyamatba tettük és önként értetik, hogy minden ide vonatkozó lépésünket részvé­nyeseink közgyűlése jóváhagyásának fentartásával fog­juk megtenni. Jelentjük továbbá, hogy abban a feltevésben, mi­szerint a határszéli vonal kiépítésének ügye az imént jelzett irányban, illetve lársasági üzemünk fentartása mellett fog elintézést nyerni, tárgyalásokba bocsátkoz­tunk a tervezett ungvár—nagy-mihályi h. é. vasút elő- engedélyeseit velünk szemben képviselő Mándel, Hofman és Quittnér vállalkozókkal oly irányban, hogy a nevezett h e. vasút előengedélye reánk ruháztassék, hogy továbbá ezen h. é. vasút is mint vasutunk szerves kiegészítő része építési- és alaptőkénk megfelelő emelése utján az említeti vállalkozók, mint építési vállalat közreműködé­sével építtessék ki. Az erre vonatkozó tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, de még nincsenek be­fejezve. Jelentjük végül, hogy két jelentékeny szállító fél az év lolyamán azzal a kéréssel lordult hozzánk, hogy társaságunk az Ublya völgyében egy keskenyvágányu vasutat építtessen. Ennek folytán tárgyalásokba bocsát­koztunk az ezen vidéken levő nagyobb erdő- és fűrész­telep-tulajdonosokkal s miután a vonal jövedelmezősé­gére nézve kedvező kilátásaink vannak, annál is inkább, mivel egyes érdekelt lelek nagyobbmérvü szállítmányok kötelező biztosítására is hajlandóknak nyilatkoztak, a. kereskedelemügyi m. kir. minister ur O Nagyméltóságá­nál egy Kis-Brrezua állomásunkból kiágazókig Orosz- Hrabocz esetleg Szlakcsinig építendő keskenyvágányu vasút építésére nézve az előmunkálati engedélyt kérel­meztük, a mely magas engedély leérke/.lo után a nyom­jelzés iránt intézkedni fogunk. A lelsorolt építési ügyeket illetőleg indítványozzuk, hogy : épilési ügyeink állásáról tett fentebbi jelentésünk tudomásul vétessék és halalmazlassék lel az igazgatóság, hogy úgy a nagy bereznai határszéli, — mint az ungvár- nagy-mihályi vasúti vonalak, úgyszintén a kis-berezna- orosz-hrabóczi, esetleg sztakcsini keskenyvágányu vasutak végleges engedélyének kieszközlése és ezen vonalak ki­építése iránt a közgyűlés jóváhagyásának tentartásával, a szükséges lépéseket megtehesse, illetve az engedé­lyeket megszerezhesse, és az épilési szerződéseket meg­köthesse. A vasúd kocáiknak beszerzésére kereskedelemügyi minister ur Ő Nagyméltóságától kért és általa engedé- lyezeit tőkelelemelés keresztülvitelvén, van szerencsénk bejelenteni, miszerint a beszerzendő koc-ikat egy hazai waggon-gyárban még az év lolyamán megrendeltük, a mely kocsik legkésőbb 1899. év május hó végéig szál­líttatni fognak. Tartalékalapunkra vonatkozólag van szerencsénk a következőket bejelenteni: A tartalékalap két különféle készpénzalapból áll- ván, a folyó év végével ezeket egyesítettük, — a tart. alap tulajdonát képező 1(12 drb. elsőbbségi részvényből egy drb. kisorsol tat vány bevállalod, —• minélfogva a tartalékalap ez év végével a következőkép állott: 101 drb. 100 frlos névér­tékű elsőbbségi részv.-ből 10,100 Irt — kr. névértékben, készpénzben pedig <s 5,954 Irt 73 krból. A bemutatott évi zárlat- sze­rint az 1898. évi tjszta nyereség 85,723 frt 92 krt lett ki. Ezen tiszta nyereség, a mint már fentebb volt sze­rencsénk bejelenteni, a következőképen alakult : 1. Múlt évi áthozat 415 Irt 29 kr. 2. 1898. évi üzleti fölösleg 85,308 Irt 63 kr. Összesen : 85,723 frt 92 kr. Ezen 85,723 frt 92 kr. nyereségből az 1898. év folya­mán kisorsolt 32 drb el­sőbbségi részvény beváltá­sára fordítandó 3,200 frt — kr. A fennmaradó 82,523 frt 92 kr. hovaforditására nézve javasoljuk, hogy: A forgalomban levő 16,038 drb. elsőbbségi rész­vény 50/0ros osztalékára 80,190 forint fordittassék, mint hozzájárulási alapítvány társaságunk alkalmazot­tainak nyugdíjintézete részére 1500 frt adassék, a fen­nmaradó 833 frt 92 kr. pedig az 1899. év számlájára vitessék át. A mennyiben ezen javaslatunk elfogadtatnék, in­tézkedni fogunk, hogy a lolyó évi julius 1-én esedé­kessé váló szelvények a pesti magyar kereskedelmi bank által annak idején beváltassanak. Társaságunk alkalmazottainak nyugdíjintézetére vo­natkozólag van szerencsénk bejelenteni, hogy az végé­vel 40 tagja volt. Vagyona összesen : 20,272 frt 32 kr, mely vagyon 3197 frt 93 krnyi értékpapírból, egy 6835 frt 50 krt képviselő házból és 10,238 trt 90 kr. gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéből áll. Ez alkalommal van szetencsénk a t. közgyűlésnek javaslatot tenni az iránt, miszerint az alapszabályok 30. §-ának, mely szerint az igazgatóság legalább 5 és leg- leljebb 14 tagból áll, oly értelemben való módosításai elhatározni mélióztassék, hogy az igazgatósági tagok létszáma legalább 10 és legfeljebb 20 legyen. Midőn végül még tisztelettel bejelentjük, hogy az 1896. évi május hó 20-án tartott rendes évi közgyűlés állal három évre választott igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagok megbízatása ezennel lejárt, van sze­rencsénk a t. közgyűlést kérni: miszerint ezen jelenté­sünket tudomásul venni, a nyereség szétosztására vo­natkozó javaslatunkat elfogadni és ügy részünkre, mint a lelügyelőbizoltság részére a felmentvényt megadni, végül pedig az igazgatósági és felügyelőbizottsági tago­kat három évre újból választani méltóztassék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom