Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM.

Ungvár, 1809. julius 2.

27. SZÁM.

SZERKESZTŐSÉG:

Ungvár, Vármegy eház-ti r 1. szám.

A szei keszlőliöz inlézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részéi illeti. Levelek csak bérmontesen fngadialnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki löl jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

KIADÓHIVATAL:

Széliely és Illés könyvnyomdája.

Előfizetési feltételek:

Eixész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre ... 2 » | Egyes szám 10 kr.

Hirdetések.

előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.

A lap megjelen minden vasánnp.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Nyilttér soronkint 20 kr.

ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Az elhagyott gyermekek gondozása.

Az 1886: XII. t.-czik 145. gát gyökeresen megváltoztatta a múlt évi XXI. törvény; eddig ugyanis a lelenczek és elhagyott gyermekek gon dozása teljesen a községek terhe volt; most ezt u feladatot az állam magára vállalta. Ez utóbbi törvény 14. §-ának felhatalmazása alapján a belügyminiszter 1899. évi május hó 4-iki kelettel 50,000. szám alatt egy terjedelmes szabályrendeletet a lőtt ki, mely a törvényhatóság utján megküldetett az ösz- szes anyakönyvvezetőknek; e fontos miniszteri intézkedést ismertetjük jelen czikkiink keretében.

A miniszteri rendelet, mely két fejezetből, 25 g-ból és iromány-mintákból áll, legelőbb következőleg definiál:

elhagyottnak tekintendő minden oly hót éven aluli gyermek:

a) a ki köz- vagy magánhelyen elhagyatva ta- láltátik (lelencz);

b) árvaházban el nem helyezhető vagyontalan árva;

c) ki szüleinek betegsége, kórház, tébolyda, íogliáz vagy fegyházban léte miatt hatósági gondozásra szorul;

ü) minden oly gyermek, kit hozzátartozói eltartani képtelenek.

A gyermeket elhagyottnak nyilvánítani a közigazgatási hatóság joga; az ily gyermek tartása az országos betegápolási alapot terheli. Minden eset a miniszterhez bejelentendő. Csecsemők dajkához adandók; az ily dadák orvosilag megvizsgáltatnak. Szoptatós-dajka minőségben szolgáló nő gyermeke teljesen elhagyottnak nem minősíthető.

A gyermekek csak oly családoknál helyezhetők el, melyeknek erre az egészségi, erkölcsi, ke reseti és lakásviszonyok mérlegelése után a hatósági orvos gyermektartásra engedélyt ád; gyermektelen hitestársak előnyben részesülnek. E gyermekek betegség esetén ingyen kapnak gyógyszert, s az orvos általi gyógykezelés kötelező.

A gondozók tartoznak az elhagyott gyermekeket 8—6 éves korukban óvodákba járatni, azontúl iskolába, a mi igazolandó.

A jó tápanya két óv után 20 frt jutalomban részesül, a hanyag ellen bűnvádi eljárás folyamatba tehető.

A gyermekek illetősége szerinti községe tartozik ellenőrizni, vájjon a szülők és nagyszülők vagyoni állapotában kedvező fordulat állott-e be és minden óv végén erről a szolgabirót értesíteni; hét éven túl a gyermekekről való gondoskodás a községekre száll; ugyancsak e községek feladata a részben fizetni képes szülőktől a hozzájárulási ősz- szeget behajtani; e hozzájárulási összeget is a szol- gabiró állapítja meg.

Minden ápolandó gyermekről a miniszter fizetési könyvet állít ki, a melynek alapján az adóhivatalok az ápolási dijat havonkint fizetik. Vitás ügyekben az illetékes hatóságok: szolgabiró, illetve polgármester (Budapesten a főkapi ány), másodfokban az alispán, illetve a városi tanács, harmadfokban a közigazgatási bizotts'g; végül panasznak is van helye a közigazgatási bizottsághoz.

Minden ily gyermekről díjtalanul szolgáltatandó ki az anyakönyvi kivonat, melynek egy példánya a miniszterhez felterjesztendő. Minden község nyilvánkönyvet vezet róluk; az illetékes orvos óv- negyedenkint meglátogatja az elhelyezetteket és a tapasztaltakról jelentést tesz.Az ápolási dijakat a belügyminiszter a helyi viszonyokhoz mérten megállapítja.

* *

*

A szabályrendelet második fejezete arról a törekvésről szól, hogy az állam igyekezni fog e gyermekek elhelyezésére menedékházakat, lelenczintéze- teket felállítani, minők eddigelé a Fehér Keresztegyesület és fiókjai, a Budapesti Első Gyermekmen- hely-egylet és telepei. A törvény intencziója ugyanis az, hogy a hol ily emberbaráti intézmények vannak, ott az elhelyezés ezekben történjenek, melyeket a törvényhatóság felügyelete alá helyez, azoknak negyedóvenkiuti megvizsgálását elrendeli.

Az ily intézetekben elhelyezett gyermekek közül azokat, a kikeket a közigazgatási hatóság elhagyottaknak minősít, az országos betegápolási alapból tartják fen, miért is ezekről törzskönyv vezetendő, a dijakat évnegyedenkint veszik fel.

* *

*

Ezen rövid ismertetésből megismerjük az 1898: XXI. t. czikk emberbaráti szellemét, annak igazán szükségszerűségét, de egyúttal világossá válik előttünk az is, hogy mindennek daczára a társadalmi utón való intézkedéseknek még igen nagy tere marad fen az elhagyott gyermekek fentartása érdekében, a mint hogy e törvény is egész határozottsággal kimondja, hogy az állam számit a magánegyesületek közreműködésére, mert e téren a\ állam a társadalom közreműködését soha sem nélkülözheti.

A kéményseprés Ungvári.

Ungvár város képviselőtestülete által a kémény- seprés ügyében hozott szabályrendeletet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter nem hagyta jóvá, s elrendelte, hogy Ungvár város a jövőben is egy munkakerületet képezzen s hogy a dijakat emelni kell.

A miniszteri rendelet szerint a kérdéses szabály- rendelet megvizsgáltatván, az az alább felsorolt okokból jóváhagyásra alkalmasnak nem találtatott.

Mindenekelőtt kifogása van a miniszternek ugyanis a kérdéses szabályrendelet 2. §-ának ama rendelkezése ellen, mclylyei a város területe két kéményseprői munkakerülőire osztatik.

Ez az intézkedés ugyanis, eltekintve a város mostani egyetlen munkakerületének birtokában levő reáljogu kéményseprő törvényes igényétől, csak abban az esetben állhatna meg, ha a kerületi felosztást tűzrendészed érdekek tennék indokolttá s nevezetesen, ha a város területén levő kémények nagy száma folytán azoknak kellő tisztításáról egy kéményseprő nem gondoskodhatnék, ennélfogva a város területének két kéményseprői munkakerületre való felosztása tűzrendészet! szempontból okvetlenül szükségesnek mutatkoznék.

A fölterjesztett iratok szerint azonban Ungvár város területén legfeljebb 3200. részint egész éven, részint féléven át használt kémény van ; ennyi kéménynek a tisztását pedig, mint azt tapasztalati tények mutatják, megfelelő számú segédmunkaerő alkalmazásával egy kéményseprő is kielégítő módon elvégezheti, s igy Ungvár varos területének két kéményseprői munkakerületre való felosztása a kémények számára

Orosz reminiszezencziák a magyar szabadság-harez idejéből.

(Folytatás.)

Lipnikben, Galiczia egy városkájában utolérte gróf Rüdigert junius 5-én Aaterberg ezredes, Paskievics szárnysegéde, hogy átadja neki a tábornagy parancsát, hogy Eperjesnek induljanak és a fősereg jobb szárnyával egyesüljenek. Éltől az egyesüléstől Paskievics sokat várt, ugv, hogy Rüdiger a parancs kivitelében a legmesszebbmenő óvóintézkedéseket léptette életbe. Hogy azonban a magyarok állásáról megbízható híreket szerezzen, Rüdiger gróf Lublón, a magyar-galic/.iai határon fekvő városkánál megállt és parancsot adott néhány tisztnek, hogy a terepet tanulmányozzák. E tisztek közölt volt Grigorov is. Megtudta, bogy a lorradalom lelke a magyar papság volt. A templomokban a felkelést prédikáltak, dicsőítették Kossuthot, mint a haza megmen- löjét, kiosztották a nép között a debreczeni tanács forradalmi proklamáczióit és minden eszközt megragadtak, hogy a népet Kossuth terveinek megnyerjék. Ennekloly- tán az oroszok elhatározták, hogy eltognak egy magyar papol, hogy altól bővebbet tudjanak meg a magyarok közelségéről és erejéről. Véletlenül megtudta Rüdiger, hogy a lublói plébános egyik legbu/.góbb hive a forradalmi kormánynak. Maga elé hozatta. D; a papot semmivel sem tudták rábírni, hogy az oroszoknak lelvilágo- silást adjon a magyarok hadállásáról. Megígérték neki, hogy egy millió rubel jutalmat kap, de a pap kijelentette, hogy semmit sem lúd Ekkor Rüdiger megparancsolta Witkow.szky vezérkari kapitánynak, hogy szigorú eszközöket alkalmazzon és minden áron tudja meg tőle a való tényállást. Ez azt jelentette, hogy erőszakot alkalmazzanak a pap ellen. Fegyveres kozákok vitték a papot a vezérkari épületbfe, a mely egy nagy istállóból

állolt. Az egyik sarokban állt egy hordó tele vizzel. Kezdődött a kihallgatás, a melynek Grigorov szemtanúja volt. De minden fenyegetés és megfélemlítés hiábavalónak bizonyult. A pap megtagadott minden felvilágosítást. Ekkor Grigorovnak, mint ő mondja, ■» fényes<■ ötlete támadt; egyike amaz ötleteknek volt ez, a melyeket valószinüleg Sasz tábornoktól vett át. Levetkőztette a papot és beültette a hordóba; elébe állított egy kozákot, a ki (öltött pisztolyt tartott a kezében. Intésére a kozák a ravaszt megérintette, mire a pap a viz alá bukott, de csakhamar lelmerült megint. Ez a proczedura néhány óra hosszáig tartott, a mig a megkinzott ember végképen kimerült és elhatározta, hogy vallani fog. Vallomásából megtudták az oroszok, hogy a magyarok Zeben városka előli vannak. Seregök 3000 emberből áll Az oroszok által tartott kémszemle megerősítette a pap állításait. A mig Rüdiger készületeket tett, hogy Z bitibe induljon, hogy a magyarokat megtámadja, megtudla, hogy egy csapat forradalmár a Lubló és Po- locz közt levő erdőségben van. Odavezényelt egy kozákezredet, a mely este az első magyar foglyokkal visszaérkezett. De a fogoly kora világossá tette Rüdiger előtt, hogy a forradalmi hangulat Magyarországban tetőfokára lép 11. A loglyok csaknem mind gyermekek voltak még ... Szürke egyenruhát viseltek és előőrsi szolgálatokat teljesítettek. Rüdiger nagy gyöngédséggel fogadta a gyermeket, megnyugtatta őket és elrendelte, hogy valameny- nyi az osztrák őrségnek adandó át. De előbb parancsot adott, hogy a gyermekeket, mint a hősiesség minta- képűt megmutassák az orosz csapatoknak. Az orosz katonák, a mikor a kisded csapatot meglátták, üdvrivalgásba törtek ki, megcsókolták őket és kétszersültet adtak nekik . . .

E közben Rüdiger az orosz csapatok avantgardeját Lisscczky tábornok vezénylete alatt Hetarsba dirigálta, ameynek közűében táborozott a magyar sereg egy

része. S mintha a vélelienség akarta volna, hogy az oroszok bizalmatlansága a lengyelek ellen még nagyobb legyen, a lölkelök a lengyel Wisocki parancsnoksága alatt álltak, a ki igénybe vette a kitüntetést, hogy első lehessen, a ki a gyűlölt oroszokat megtámadhassa. Óhaja azonbann rosszul végződött. A fölkelők vereséget szenvedtek és sok embert és municziót vesztettek. Wisocki maga is csak nagynehezen menekült. Ennek a veszteségnek nagy hatása volt a későbbi fejleményekre. Véresen bebizonyult, mennyire igaza volt Ksssuth prokla- mácziójának, a melyben az oroszokat irtózatos színben íestette le. Magyarországon mindenfelé nagyon deprimáló hatása volt ennek a vereségnek, a melynek hire villámgyorsan elterjedt. Túlozták is a veszteséget, úgy, hogy ebben szinte látták az egész forradalmi mozgalom tönkretételét. A vereség által okozott csalódás hatása, amelyet még a Görgeibe vetett remény sem enyhített, még jobban megnyilvánult, a mikor az orosz csapatok Eperjesnek, Kassának és Miskolcznak indultak. Eperjesen, a hol Rüdiger és Paskievics ismét találkoztak, az oroszokat lelkesülten logadták. A házakat pompásan feldíszítették ; hölgyek álltok az ablakokon s virágokat hintettek az utczára. Annyira mentek, hogy a városkapi- tány a lölkelök lobogóját az orosz vezér lábai elé tette . . . Kassán hasonlóan fogadták őket, a hol még nyomai voltak a lölkelök csapatainak. Miskolczon, a hol megtudták, hogy Kossuth és kormánya Szegedre mentek, Paskievics herczeget egy nemesi küldöttség fogadta, amely az orosz fegyvereket áldotta és kérte a herczeget, hogy a legszigorúbb eszközökkel hajtsa végre az ország paczifikáczióját. A lakosság kiszolgáltatta a her- czegnek Kossuth legújabb proklamáczióit. A magyar hazafiak titkos reménye most már csak Görgei volt, de ez a remény is csakhamar eloszlott.

A világosi eseményeket Grigorov következőkben Írja le. A fejezetben Grigorov Görgeinek eddig ösmeretuupuiik mai ssáma Q oldalra tarjad.