Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-01 / 1. szám
hatóság által az orsz. betegápolási alap javára külön kimutatással az illetékes kir. adóhivatalhoz havonkint szállítandó be. Az egyidejűleg behajtott orvosi díj pedig esetenkint adandó ki a gyógyszert rendelt orvosnak. 6. §. Az, a kire bebizonyul, hogy a rendelő-orvost, vagy a szegénység igazolására hivatott hatósági közeget személyére nézve tévedésbe ejtette (nevét, állását és lakhelyét a valóságtól eltérőleg vallotta be), az 1879: XL. t.-cz. 43. §-a szerint megtorlandó kihágást követ el. 7. §. Ha a hatósági jegyzékben nyilvántartott, vagy hatóságilag igazolt szegény részére rendeltetik az orsz. betegápolási alap terhére gyógyszer, a rendelő-orvos a vényre ezt Írja: .»szegény jogon«; hatóságilag nem igazolt szegény, vagy nem igazolt íizetésképtelen részére: >állítólag fizetésképtelen«; ha pedig hatóságilag fizetésképtelennek igazolt részére rendeltetik gyógyszer: »fizetésképtelen« szavakat tartozik a vényre ráírni. A szegénységre, il'etve fizetésképtelenségre vonatkozó megjegyzések az orvosi vény tetejére, a beteg neve lölé Írandók. 8. §. A 7. §-ban körülirt jegyzéssel ellátott vényeket tartozik a gyógyszerész: a) Budapesten a kerületi elöljáróságnak, b) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a városi tanácsnak, c) nagyközségben az elöljáróságnak, d) kisközségekben a körjegyzőnek és pedig az a) és b) pont alatti hatóságoknak 8 naponkint, a c) és d) alatti hatóságoknak hónaponkint egy olyan két példányban mellékelt kimutatással beküldeni, mely kimutatásban a folyó-szám rovata mellett külön rovatokban a beteg neve és lakhelye, ingyen rendelés jogczime, valamint a kiszolgáltatott gyógyszer ára, az országos beteg- ápolási alap javára engedeti °/o levonás is kitüntetve és egy rovat a hatósági megjegyzésekre üresen hagyva legyen. 9. §. A beküldött vényeket tartozik a hatóság a kimutatás mindkét példányának vonatkozó tételeivel egybehasonlitani és minden egyes tételre nézve az országos betegápolási alap terhére rendelés indokoltságát megbírálni, a tapasztaltakat a megjegyzés-rovatba bevezetni és ugyanott azokat is megjelölni, melyekre nézve a gyógyszer árának megtérítése, illetőleg kétszeres összegének és az orvosi díjnak behajtása iránti eljárás loganatba vétetik. Azon vényeket, melyeken a szegénység, illetve fizetésképtelenség hatósági ag igazolva nem volt, a hatóság utólag látja el a szegénységi, illetve fizetésképtelenségi igazolványnyal, esetleg azon kijelentésével, hogy az illető beteg fizetésképesj s hogy a vény árának behajtása iránt az intézkedés megtörtént. 10. §. Az orvosi vények a kimutatás egyik példányával sürgősen, legkésőbb beérkezésüktől 14 nap alatt a gyógyszerészének a törvényhatósághoz közvetlen bemutatás végett hivatalosan visszaküldendők, ki azokat e,különítve a törvényhatósági szegődményesek, a kórhazak s más közalapok terhére rendelt gyógyszerekről szóló V' nyéktől és számláktól, mindeu évnegyed végével az 1898. évi 99,000. számú szabályzatban előirt minta szerint szerkesztendő számlával a törvényhatóság utján a belügyminiszterhez felterjeszti. A törvényhatóságnak feladata a területén levő gyógyszertárak számláit es vényeit lőorvosilag felülvizsgálva évnegyedenkint, együttesen külön kimutatással felterjeszteni. 11. §. Késedelmet nem tűrő életveszély esetén a kézi gyógyszertár tartására feljogositoll. orvosok is kiszolgáltathatnak kézi gyógyszertáraikból az első segélyhez szükséges következő gyógyszereket: Aether depuratus, Antidotum arsenici, Aqua calcis, Chloro- tormium, Cuprum sulfuricum, Exlractum secalis cormili, Hydrargyrum bichloratum corrosivum, Hydrargyum chloratum mite, Morphynum hydrochtoricum és Tinclura Opii simpllex, úgyszintén az általuk tartandó kötözőszereket, az országos betegápolási alap terhére ; tartoznak azonban minden ily esetben az ezekről szóló számlát az orvosi vénynyel együtt 48 óra a'alt a községi elöljáróság utján az 1. fokú közegészségi hatóságnak bemutatni, mely azt felülvizsgálja, a rendelés indokoltságai igazolja, fizetésképesség esetén a gyógyszer árának megtérítése, illetve behajtása iránt intézkedik, szegénység igazolása esetén pedig a törvényhatóság utján utalványozás végett a belügyminiszterhez felterjeszti. 12. §. A hatóságoknak fentebb rendelt eljárása ellen, az azokra nézve közvetlen feletbes hatósághoz a lelek részéről felszólamlásnak van helye. A felszólamlás érdemében hozott határozat tovább nem telebbezhető. 13. §. A városi és községi közegek a fentiekben leiadatukka tett eljárásaikra nézve, a hivataluk ügymenetének vizsgálatára hivatott felsőbb hatóságoknak és a pénzügyi igazgatóságnak (a fő- és székvárosban az adófelügyelőségnek) ellenőrzése alatt állanak, melyek az ellenőrzést időközönkénti vizsgálataik alkalmával az 1. §„ a) pontjában említett nyilvántartás és a 8. §-hoz képest rendelkezésre álló kimutatás egybehasonlitása, valamint egyes esetekben, a szegénység és fizető-képességre nézve eszközlendő puhatolások utján gyakorolják. 14. §, Jelen rendelet a közreműködésre és ellenőrzésre hivatott közegekkel és hatóságokkal, a tiszti löorvos, járási, városi, községi, körorvosok és a szegények számára szükséges gyógyszerek, rendelésére miniszterileg felhatalmazott magán-orvosokkal, valamint a gyógyszerészekkel és a kézi gyógyszertárt tartó orvosokkal miheztartás végett egész terjedelmében közlendő. 15. §. Ezen körrendelet egyidejűleg az 1898. évi XXI. t.-czikkel és az 1898. évi 99,000. számú körrendelettel kiadott szabályzattal 1899. évi január hó elsején lép hatályba, a mikor az 1893. évi 18 036. és 1895. évi 93,756. számú körrendeletek hatályukat vesztik. Budapesten, 1898, évi deczember hó 2-án. Pe rezei, s, k, 133,000. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-cz. 14. §-ának 1., 2., 6. és 7. pontjai felhatalmazzák a belügyminisztert, hogy a betegeknek nyilvános jellegű kórházakba és gyógyintézetekbe való szállítása, felvétele, azokban tartása, az ápolási költségek megállapítása, nyilvántartása, érvényesítése és elszámolása körül követendő eljárást, illetőleg a magánkórházak és gyógyintézetek által az országos belegápolási alappal és az államkincstárral szemben a szegény betegek ápolási dijainak megtérítése tekintetében emelhető igények feltételeit szabályozza; továbbá a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtásának módját a kózadók kezeléséről szóló törvény (1883 : XLIV. t.-cz.) rendelkezéseinek lehető figyelembe vételével; úgyszintén a külföldiek után felmerült és a külállamokkal szemben érvényesíthető ápolási és szállítási költségek kifizetésének módját és pedig a betegsegélyző-pénztárakkal, társládákal, pénztári- és társláda-tagokkal szemben követendő eljárásra vonatkozó résznek a kereskedelemügyi, illetőleg pénzügyi miniszterrel egyetértőleg való megállapítása mellett meghatározza A felsorolt szabályozandó kérdések a gyógyintézetek különféle visszonyaival olyannyira szerves összefüggésben vannak, hogy azok rendezése elkülönítetten alig loganatositható; s ezért az úgy, mint ez az 1876. évi 51,661. számú körrendelettel kiadott szabályrendeletben történt, most is a kórházakról, gyógyintézetekről és üdülohazakrói készült uj szabályrendeletbe foglaltatott össze. Midőn ezen »Szabályrendeletet a kórházakról, gyógyintézetekről és üdülőházakról« több példányban ide mellékelve tudomás, alkalmazkodás és további megfelelő eljárás és intézkedés végett (a czimnek) kiadom, egyszersmind figyelmét az alábbiakra hívom tel. Ezen szabályrendelet az 1898. évi XXI. t.-czikkel egyidejűleg 1899. év január hava 1-én lép életbe; ennélfogva szükséges, hogy annak az első sorban érdekeltekkel való közlése és a legszélesb körben való közhírré tétele haladéktalanul megtörténjék és mindazon előkészületek, melyek a fennakadást nem tűrő életbelépést biztosítják, leggyorsabban és legpontosabban megtétessenek, úgy, hogy* az életbelépés napján nemcsak a helyi és a közigazgatási hatóságok és ezek közegei, kiknek a vagyoni viszonyok kinyomozása és bizonyításán kivül még a szállítás körüh eljárásban is fontos feladataik lesznek ; úgyszintén a betegápolással foglalkozó intézetek mindannyian, de az egész lakosság is kellő- tájékozással bírhasson úgy a leendők, mint a jogok és kötelességek tekintetében, melyek a szabályrendeletből reájuk háramlanak. Átmeneti intézkedésképen rendelem, hogy minden kórház, vagy gyógyintézetben 1898. évi deczember hava 31-én és pedig éjjeli 12 óráig terje őleg a beteglélszám megállapittassék és az 1899. évi január hava 1-re átmenő beteglétszám vezettessék be az uj ápolási törzskönyvbe, mely utóbbi nap kezdetével a felvétel csak az uj betegfelvételi jegyzőkönyv és fejlap használata mellett foglalhat helyet és minthogy az 1898. évi deczember hó 31-ig történő betegápolás külön lelszámi- tási és elszámolási eljárás alá esik, az 1899. évi januar hó 1 én még ápolás alatt álló betegekről uj fejlapok szerkésztendök, melyeken csupán a most említett nap szerepelhet a (elvétel napjaként ; de a jegyzet-rovatban [eltüntetendő azon nap, melyen a beteg 1899. évi január hó 1 -je előtt véletelt lel. Ezen körülmény a hoászadalmás betegeknek három hónapon túl való ápolása iránti engedély kérése tekintetében mit sem változtat. Különösen felhívom a (czim) figyelmét arra, hogy a s/.abályrendelet szerint kiállítandó vagyoni és szegénységi bizonyítványok a valóságnak teljesen megfelelően és pontosan állíttassanak ki és e végből a vagyoni és fizetésképességi viszonyok és a fizetésre kötelezettek kiderítése a lehető legbehatóbban és éber körültekintéssel végzett puhatolások utján foganatosiltassék ; mert ha netalán e részben bárminemű lanyhaságnak, hanyagságnak, vagy épen rosszhiszeműségnek jönnék nyomára, a megtorlás iránt kérlelhetlen szigorral fogok intézkedni és a vétkesek ellenében az anyagi felelősségnek teljes súlya log érvényesíttetni. E részben a (czimtől) és illető közegeitől a legébirebb felügyeletet és ellenőrzést, szükség esetén peidg gyors és erélyes intézkedést várok. Ezzel szemben viszont figyelmét kiválóan irányítom a szabályrendeletnek az ápolási költségek magánosoktól való behajtását illető részének ama rendelkezésére, mely a megélhetést veszélyeztethető szigorú eljárás enylhitésére nyújt módot .és e részben a közigazgatási bizottságnak diseretionarius jellegű hatáskört biztosit. Gondoskodjék kellően arról, hogy egyfelől az érdekeltek kellően tájékoztatva legyenek a megélhetésüket alapjában veszélyeztető intézkedés elhárításának lehetőségéről és másrészt, hogy csak oly esetben legyen helye a behajtási eljárás féibenmaradásának, midőn erre teljes méltánylást érdemlő alapos ok forog fenn. Megkívánom különben, hogy ily kivételes ügyek mindig oly módon jussanak döntésem alá, hogy a kérdés a helyi viszonyok és megélhetési teltételek szempontjából is kellően meg világíttassák, mi tekintetben az adandó felvilágosítás annál inkább lelkiismeretes mérlegelésen alapuljon, mert az országos belegápolási alap és az állam- kincstár úgy is nagymérvű érdekeltségénél fogva, az államháztartás lényegesen befolyásoltatik és abban a terhek nagyobbodása könnyen sulyosbitólag fogna kihatni áz összes teherviselő lakosság anyagi érdekeire. Ezen körrendeletemmel kiadott szabályrendelet akadálytalan életbeléptét és annak pontos megtartását ok vetetlenül elvárom. Budapest, 1898. évi deczember hó 21-én. Perczel, s, k. Hangverseny. A Fehér Kereszt és Ungmegyei Nőegyesület a múlt hét kedd estéjén jótékonyczélu hangversenyt rendezett, amely azonban csak erkölcsileg mondható sikerültnek. A jótékonyczélu estély, mely inkább Békéi Józsa hangversenyének mondandó, nem volt oly látogatott, a minőt joggal reméltünk és vártunk. Ha ennek okát keressük, könnyen meg is találjuk. A mi közönségünk nagyon szereli a hangversenyeket, de mégis csak akkor, ha a hirdetmény igy végződik : „hangverseny után közkívánatra táncz“; mivel pedig ezúttal épen az lett jelentve, hogy táncz nem lesz, meg van fejtve a közönség távolmaradása. Mindazonáltal a fiatal hegedümüvésznő meg lehet elégedve az elért sikerrel; mert mig egyrészről elmond- haljuk a jelenvolt középszámu hallgatóságról, hogy a vármegye és város szine-java, előkelősége volt, és ez az intelligens közönség lelkesen tapsolta meg műsorának minden számát, másrészről megvigasztaljuk a művész kisasszonyt azzal is talán, ha elmondjuk, hogy oly művészek, mint Thoman István, Ney Dávid működtek kö/re teljesen üres ház előtt és hogy Hubay konczert- jére is fogdosni kellett az embereket. De a kik ott voltunk, nagy gyönyörűséggel élveztük a magasra törekvő művésznő csiszolt technikájú, alapos készült.ségü tiszta játékát, klasszikusan nyugodt előadását, melyhez csak a szenvedély erősebb kifejezését szerettük volna még hallani. Művészetét eléggé dicséri, hogy magyar leány létére elnyerte a berlini zeneakadémián — melyet allamköltségen végzett — a Joachim stipendiumot, azt az edes szavú, értékes hegedűt, melyen a hangversenyen játszott. Nagy képzettségét a Chopin »Nocturne«-jének előadásával igazolta be, tökéletes technikáját a Tarantellában ragyogtatta. Közönségünk minden számot lelkes tapsokkal kisért ; természetesen a magyar ábrándokkal érte el a legnagyobb hdást, mert azokat mindnyájan értettük. Szívből örvendünk, hogy e sokat igérö nagy tehetséggel megismerkedtünk és Kívánjuk neki, hogy művészi kőrútján az anyagi siker erősebben fűződjék érdemes művészi kvalitásához. A hegedű-szólókat Ország Jakabné úrnő látta el kellő mérséklettel, a tőle megszokott müértelemmel. Igen csinosan szavalt egy hosszú költői beszélyt, — vagy balladát, Grabovszky Berta urbölgy, sokszor eltalálva a tegigazabb hangokat. — Szabó Zoltán egy monologot adott elő nagy hatással, zajos derültséget keltve. Mondanunk sem kell, hogy e két jeles műkedvelő hálás tapsokban részesült. Az est lezajlása után a közönség, melynek soraiban ott láttuk Firczák Gyula megyés püspököt, — a tisztikar számos tagját, Thoman István zongora-, Plotényi Nándor hegedű-művészt, csakhamar távozott, — mikor is hallomásunk szerint a ruhatárban valósággal megzsarolták az azt igénybe vevőket; mit is megjegyezni tessék ! K ÜLŐ N FÉLÉK. Lapunk tisztelt munkatársainak s olvasóinknak a legboldogabb újévet kivánunk. * Ungvár virilisei. Ungvár városában az 1899. évi virilisek névsora ekként állíttatott össze: Ungvári takarékpénztár 3559.50 kr., Kincstári uradalom erdészeti ág 2862.74 kr., Ungvári népbank 2790.81 kr., Ungvári ipar- és keresk. bank 2046.46 kr., * Firczák Gyula 1330.14 kr., * Bradacs Gyula 1309 78 kr., * Nehrebeczky György 1149.56 kr., Gfosz Ábrahám 1018.86 kr., Bródi Zsigmond 1012.45 kr., ’ Langer Bódog 906.—, özv. Guttmrnn Ignáczné 893.10 kr., Szeidler Lipót 716.62 kr., * Farkas Ferencz 694.24 kr., Lónyai Ferenczné 692.68 kr., *Dr. Preusz Adolf 653.30 kr., Róth Pinkász 647.26 kr., Weinberger Adolfné 633.67 kr., * Lám Sándor 605.88 kr., Gottlieb Ábrahám 600.28 kr., * Reismann Bertalan 586.24 kr., * Bene Lajos 583.64 kr., Lendvai Ignácz 576.94 kr., * Túrjai János 572.10 kr., Schulmann Jakab 569 24 kr., * Dr. Virányi Sándor 562.—, *Gazdagh Elemér 543.28 kr., * Haraszthy Gyula 537.09 kr., * Dr. Brujmann Béla 536.80 kr., * Dr. Novak Endre 527.20 kr., özv. Bé- ressy Andrásné 515.50 kr., * Dr. Molnár Mór 511.94 kr., Winkler Lemelné 506.09 kr., * Dr. Ország Jakab 488.62 kr., * Uampel János 485.85 kr., Roth Sándor 484.90 kr., Sárkány Imréné 468.20 kr., Turner András örök. 438.98 kr., Csonka Luczián 427.—, Gottlieb Mihály 419.68 kr., * Hoffmann Béla 411.66 kr., Keiner Izrael örök. 301.06 kr., Zipszer Mór 388.06 kr., Ungvári bútorgyár 384.61 kr., Ja- kubovics Áron 370.37 kr., Sternberger Mór 364.06 kr., Fischman Sámuel 462.29 kr., Roth Sámuel 359.60 kr., Dr. Weinberger Mór 354.40 kr., gelsei Guttman Isidor 354,02 kr., *Dr. Levy József 344.16 kr., Heiman Barnát 344.06 kr , *Popovics Miklós 341.—, Dr. Klein Zsigmond 338.—, * Dier Lajos 337.56 kr., Szmolniczky Erzsébet 336.23 kr., Nebenzahl Mór 330.37 kr. Póttagok: *Fincicky Mihály 329.02 kr., Fiala Károly 323.64 kr., Rákosi János 323.11 kr., Dr. Bene Sándor 311.92 kr., * Hehelein Karoly 311.48 kr, Stahlberger Mór 295.80 kr., Mittelman Herman 294.79 kr., Spitzer Ármin örök. 291.68 kr., özv. Telendi Antalné 274.23 kr., Richtzeit Regina örök. 271.20 kr., *Szieber Ede 267.52 kr., Peltsárszky Béla 265.14 kr. , Dr. Laudon István 259.98 kr., Refl egyház 222.79 kr. * Bizalmatlanság Sztáray Gábor grófnak. Az ungvári szabadelvű-párt végrehajtó-bizottsága m. hó 27-ére értekezletre hívta össze a szabadelvű- párt tagjait a Koro \a nagytermébe. Az értekezletnek czélja \ olt határozatot hozni Sztáray Gábor grófnak, az. ungvári választó-kerület képviselőjének, a szabadelvű-pártból való kilépése felett. A Korona nagytérj méhen mintegy 500 választó jött össze ez alkalommal,
