Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-06-04 / 23. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 23-ik számához. Összeállítva az egyes vonalak szerint ezen ajánlatokat kitűnik, hogy legolcsóbb volt: 1. A csap-csernyő-ásványi útra: Rosenblüth Sándor 5703 Irt; Weisz Bertalan 5907 Irt 50 kr.; Hersko- vils Bernát 6218 frt 75 kr. ; Fischmann Sámuel 6230 Irt 09 kr.; Reiszmann Leo 6375 Irt.; Weisz Kálmán 6562 Irt 50 kr.; Ádám Sándor és társa 6812 frt 50 kr. 2. Az ungvár-kapos vajáni útra : Rosenblüth Sándor 5985 frt; Weisz Bertalan 6164 Irt 25 kr. ; Fisch- inann Sámuel 6472 Irt; Reiszmann Leo 6506 frt 47 kr.; Weisz Kálmán 6959 Irt; Kron Gyula 6990 irt; Észter- házi Károly és társa 7799 Irt. 3. A nagy-mihály-palágy-veskóczi útra : Fischmann Sámuel 8970 Irt 40 kr.; Weisz Kálmán 9826 Irt; Weisz Bertalan 9896 Irt 25 kr; Herskcvics Bernát 9965 Irt 90 kr.; Lenarovits József 10073 Irt; mint csak egy részére a vonalnak, figyelembe nem vehető Reiszmann Leo és Weinberger Sámuel ajánlata. Már mostan figyelembe véve azon ajánlatokat, melyek mindhárom útvonalra egy vállalkozó által tétettek, azok a következők : Csap esernyő- Ungvár- N.-Mihály- ásványi ut Kapos- palágy- Összesen vajáni ut veskóci ut Fischmann S. 623009 6472-— 8970 40 21672-49 frt Weisz Bert. 5937-50 6164 25 9896-25 21998’— írt Weisz Kálm. 6562-50 69591— 9826-— 23247-50 Irt E három közül nyilvánvaló, hogy Fischmann Sámuel ajánlata volt a legolcsóbb. Miután pedig Fischmann ajánlatában kijelentette, hogy csakis mindhárom vonalra pályázik, de külön egyikre vagy másikra nem, igy ezen ajánlatokat illetőleg a bíráló bizottság azon helyzetbe jutott, hogy ha elfogadná Rosenblüth Sándor mindkét első vonalra pályázót 11688 Írttal és a harmadik útvonalra Fischmann után következő legolcsóbb ajánlatot, Weisz Kálmánét fogadná el 9826 forinttal, az esetben az egész vállalat volna 21514 írt; tehát azok közt és Fischmann mindhárom vonalra tett 21672 frtos ajánlata közt lenne drágább Fischmann vállalata évenkint 158 Írttal, — a bizottság azon indokból, hogy inkább hajlandóbb 158 frt többlettel kiadni a vállalatot Fischmannak, kit mint régi pontos vállalkozót ösmert, mint két ösmeretlen vállalkozóval viszonyba lépni, — a vállalatot Fischmannak adta ki. A vállalatot egy kiküldött bizottság adta ki nyilvános versenytárgyaláson, melynek elnöke az alispán, tagjai az államépitészeti hivatal főnöke, a vármegyei tiszti főügyész, a főszámvevő és a bizottsági jegyző. Tehát nem az alispán önkényé működött, mint a nevezett bizottsági tag urak gyanúsító felszólalása igyekezett erősíteni. Hogy pedig a Fischman Sámuel ajánlata \ nyerte el a vállalatot, annak még a következő oka is volt. Fischman a megyének állandó vállalkozója, ki pontosan és tisztességesen teljesítette munkáját mindezideig. Beruházásokat lelt, bányát bérelt, követ termelt, szekereket, bányászó kőtörő eszközöket szerzett be több ezer loriníig s igy a bizottság, kinek a törvény szabad választást engedett a pályázók közül, még az esetre is, ha valamivel magasabb is az ajánlata, csak ha a vállalkozóban teljes garancziát lát. Már pedig a valódi tényállás az, hogy Rosenblüth Sándor a bizottság előtt teljesen ismeretlen egyéniség, kinek vagyoni viszonyairól senki sem tudott többet, minthogy egy teljesen vagyonbukott embernek talán még kiskorú fia, ki vállalatokban soha részt nem vett. Szigorú kötelessége volt tehát a bizottságnak, hogy a vármegye közönségének érdeket védje, — az utak kiépítését, javítását biztosítsa. — Ezt pedig a beadott pályázatok komoly figyelembevételével máskép nem tehette. A ki mást állít vagy gonosz vagy hazudik, mert o kérdésben nem a szájaskodás, de a hivatalos okmányok bizonyítanak, melyeket megtekinteni minden tisztességes embernek jogában és módjában áll. A vármegye által építendő uj laktanyához szükséges kőszállitás ügyében az ungvári mamalommal kötött szerződés jóváhagyatott. A csapvidéki hitelszövetkezetnél 41/2°/0-nyi kamatozás mellett 7000 Irtnyi pénztári felesleg elhelyezése határoztatott. A szobránczi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában a járás 51 községe a telekkönyvek elszállítása és a telekkönyvi hivatal felszerelési költségeinek fedezését felajánlotta. Ehhez a törvényhatósági bizottság hozzájárult. Több kevésbbé közérdekű előterjesztés után megválasztattak a központi választmányba Lüley Sándor dr., a közigazgatási bizottságba PreusZ Adolf dr., az állandó választmányba Borsai Miklós, a megyei tiszti nyugdijválasztmányba Árky Fülöp, a népnevelési bizottságba Schürger Ferencz, a körjegyzői szigorló-bizottságba Minay István. Az igazoló-választmány elnökéül a főispán által Hódoly László neveztetett ki. Városi közgyűlés Jun. 2. — Ungvár város képviselő-teslülete gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott e hó 2-án. A 9 órára összehívott, de csak 10 órakor megnyitott közgyűlésen első sorban bejelentetett, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a jelenlegi városházának eladása, az elemi iskolák építési kölcsöne felvétele ügyében hozott határozatokat, s hogy ugyancsak a törvényhatósági bizottság a szobráncz-nagymi- hályi vasút ügyében hozott határozatot megsemmisítve, a várost a jegyzett 15,000 Irinyi törzsrészvény beváltására utasította. A városházi határozat felolvasása után Gaar Iván intézett kérdést a polgármesterhez, hogy hol lesz hát a városháza a jövő tavaszon, amikor az épület átadandó. A polgármester válaszában kijelenté, hogy a tervek már készen vannak, de a bizottságok öt ülésen annyi megbízást adtak a tanácsnak, hogy az most még nem, de rövid idő alatt a közgyűlés elé fog kerülhetni. A szobráncz-nagymihályi vasút ügyében hozott törvényhatósági határozat meglelebbezését mondotta ki a közgyűlés többsége, a tanács javaslata alapján és Farkas Ferencz felszólalása után. Tudomásul vétetett továbbá a m. kir. belügyminiszter leirata, meiylyel jóváhagyja, hogy a közkórházi egyházi teendők ellátásáért a czeholnyai gör. kath. lelkész évi-200, a kántor pedig 40 Írtban részesittessék a jövő évtől kezdve, — valámint hogy Lehoczky Béla volt tüzoltó-alparancsnok még 550 frt adassék méltányossági okokból. Itt Gaar Iván azt indítványozta, hogy amennyiben a segélyt a képviselő-testület a tűzoltói váltsagdii- alapból szavazta meg, az pedig ma még csak 3 Irt, — a segély min addig ki ne fizettessék, mig az alap a kellő összeggel nem rendelkezik Ez indítványt Hampel János is pártolta, a többség azonban nem logadta el, mert úgymond, a tanács úgy sincs azt jogosítva más alapból kifbzetni. Most, a közgyűlési meghívó szerint következett: „ Ungvár város árvaszéke által 1898. évről szerkesztett gyampénztári mérleg.“ Ez a pont tulajdonképen azt akarta jelenteni, hogy az 1898. évi árvaszéki számadások ügyében kell a közgyűlésnek határozatot hozni s a felmentvényt megadni, vagy meg nem adni, de a főjegyző előadó előkészület- lensége lolytán ez már csak akkor került igy szőnyegre, mikor Gaar Iván általános helyeslés között erre a polgármester és a közgyűlés figyelmét felhívta. E figyelmeztetés folytán bemutattatott azután nemcsak a gyámpénztári mérleg, de a számvevőileg felülvizsgált zárszámadás is, amit azok elfogadása és a felmentvény megadása követett. Novák Endre dr. közkórházi igazgatónak 4 heti szabadság engedélyeztetett. Távoliéte alatt az igazgatói teendőket Brujmann Béla dr. főorvos fogja teljesíteni. A III. osztályú kereseti adó kivetésére hivatott bizottságba a város részéről bizalmi férfiakul Farkas Ferencz és Thirmann Samu választattak meg. A községi választók névjegyzékének összeállítása ellen beadott észrevételek tárgyalásához, valamint a képviselő-testületi tagválasztások igazolásához szükséges bizottságba a képviselő-testület által Rákosi János és Reismann Bertalan választattak be. Az 1895., 1896. és 1897. évi zárszámadások elfogadtattak, s azok a törvényhatósági bizottsághoz felterjesztetni határoztattak. Végül a tanács még egy havi indemnitit adatott meg, s ezzel a közgyűlés véget ért. Tanitógyülés Jószán. Az >Ungvármegyei Néptanító-Egyesület« szobránczi járásköre f. évi tavaszi gyűlését m. hó 24-én Jószán, a gör. kath. népiskolában tartotta meg. Az egyesület tagjai mondhatni teljes számmal jelentek meg az oly tanulságos és élvezetesnek Ígérkező gyűlésen; de a járásbeli értelmiség is megmutatta, hogy szivén viseli az ország legszentebb ügyét, a népnevelést, mert oly nagy számmal jött el a nemzet napszámosainak eszmecseréit meghallgatni, hogy a különben tágas tanterem most kicsinek bizonyult. Mielőtt a gyűlés kezdetét vette volna, Ernői János, jószai gör. kath. lelkész igen szép beszéddel köszönte meg a szobránczi járás tanítóinak, hogy tanácskozásuk helyéül Jószát választották, beszéde további részében lejtegette, hogy mily nagy leiadat vár hazánkban különösen az olyan tanítókra, kik idegen ajkú nép között működnek. Gyakorlati tanítást Monies Mihály jószai tanító tartott, elég szép sikerrel mutatta be, hogy mikép szokta ő a szláv anyanyelvű növendékeket a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján magyar beszédre tanítani. Reviczky István és Grigássy Károly hozzászólása után a tanítás sikerültnek nyilváníttatott. Ezután Grigássy Károly alelnök mondotta el megnyitó-beszédét, melyben fejtegette, hogy mily nagy hátrányára van a tanítás es nevelésnek az, hogy nálunk az alsó néposztály még mindig csak egyoldalulag veszi a tanító működését, kerte kartársait, hogy igyekezzenek a pórnéppel is beláttatni, hogy mily nagy hordereje van manapság a tanításnak, szóval: meg kell nyerni a tanítás és nevelésnek tanítványaink szüleit is, akkor köny- nyebben és eredményesebben munkálkodhatunk a kultúra csemetés kertjében. Majd Molnár Amália szobránczi tanítónő tartotta meg felolvasását, melynek czime: «Cseveges nevelészeti szempontból« volt. Felolvasásának elején összehasonlítást tett a tanító és tanítónő között az iskolában, az erkölcsös nevelésről szólva, elitélte a fiú- és leány-osztályok együttes tanítását. A gyűlés éljenzéssel fogadta a felolvasást és elhatározta, hogy ezen felolvasás a tek. Szerkesztő ur b. engedelmével az »Ung« lapba tétessék közzé. (Szívesen vesszük. Szerk.) Végre Benke Zsigmond vajnasinai áll. tanító ült a lelolvasó-asztalhoz, ki az évzáró vizsgálatokról igen tanulságosan értekezett. Miután az őszi gyűlésen megválasztott elnök a járáskörből eltávozott, elnökválasztás vált szükségessé. Elnökké egyhangúlag Grigássy Károly porosztói, alel- nökké: Zaboray János zavatkai áll. tanító választatott meg. Gyűlés után a jószi lürdőben 80 terilékü közösebéd volt. Igazán meglepő volt a jószai inlelligencziától az a fogadtatás, melyben bennünket részesített ; Jósza községtől az 72 órányira fekvő fürdőhöz már járhatatlanná váll ut. teljesen kijavíttatott, a fürdő renováltatott, asztalok, padok, kuglizó, egész újonnan lettek átdolgozva, sőt több uj sétaút nyittatott; az utón kél szép diadalkapu lett felállítva. Mindezekért a főérdem Pulchárt Miksa uradalmi erdészé, kinek nagy segítségére volt Fekete Bertalan körjegyző is. Midőn letelepedtünk a tehér asztalok körül s vártuk Szilágyi Lajos közkedvelt, konyhájának lőztjél, rázendített a n.-mihályi első banda egy szép lassúra, mely az egetverő Vihorlát tövében kellemesebben érintene a hallgatóság fülét, mint. bármely tánezteremben. Ebéd közben több felköszötitő is elhangzott Grigássy Károly Wlassics miniszterért, Zaboray a kir. tanfelügyelőért ürített poharat; Artimovics Emil az összetartásra mondott szép felköszöntöt, mig Kolb Károly a tanügybarátokat éltette. Ebéd után a fiatalság tánezra kerekedett s a táncz csak éjiéi után ért véget. Egy jelenvolt. KÜLÖN FÉLÉK. * Űrnap. Zöldsátorok alatt a mezei otthonba vonult Úristen ülte csütörtökön ünnepét, kegyes, fényes isteni majálisát. Oltárait kivitte a szabadba, napjai ott környezték és dicsérték hatalmát, esdettek segedelmét. A szentségek szentségét napfény alatt, szabad levegőn hordozták körül, egy templom volt az egész utcza, az egész tér, a zöldlevelü fák úgy állottak, mint a magas kanueláberek s eleven tömjénszemekkel áradoztak a hajlongó virágok. És'a merre az Urnák szent jelvényét hordták, térdre ereszkedett a megszámlálhatatlan eleven sokaság és verte bűnös mellét és küldte fel szárnyas dalokon engesztelő, esedező imáját. Azután megcsendült egy kis csengetyü, mély csend lett arra, önkéntelenebb es gyorsabb mint a gyilkos magú fegyverek után támadt. Nagy nap ez : az Ur napja. A legszebb és legfenségesebb ünnepek egyikét ülte meg csütörtökön a katholikus világ. Magasztos ez az ünnep azért, mert annak emlékére alapittatott, hogy a szentelt ostya Krisztus testévé alakult át. Orbán papa h zta be Űrnapját J 264-ben és azóta a hívek ajtato- san ünnepük meg minden évben ezt az ünnepet, mely mindig a szentháromság vasárnap után következő első csütörtökre esik. Városunkban reggeli 8 órakor vette kezdetét. * Blaha Lujza Ungváron. Tegnap délután 4 órakor érkezett hozánk a legnagyobb magyar színművésznő, kit a pályaudvaron a város és a Közművelőd-, si Egylet művészeti szakosztálya részéről küldöttség fogadott, ezek szónoka Berzeviczy István rendőrkapitányunk volt, ki őt üdvözölvén, körülbelül e szavakkal válaszolt: A nem várt fogadtatás megörvendeztet, fogadják érte most szóval kifejezett köszöne- lemet, holnap majd dalaimmal leszek érte hálás. Ezután a küldöttség tagjait a szónok bemutatta és a művésznőt a magánfogatok sora kisérte a Korona-szállóba, hol a nagy művésznő lakása van. * Az Ungmegyei nőegylet áltál e hó 11 -éré tervezett hangversenye, bizonytalan időre halasztatott el, a hangverseny napját annak idején közölni fogjuk. * Közgyűlés. Az Ungmegyei Közművelődési Egyesület f. ho 11-en, vasarnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében rendes évi közgyűlést tart. Ezen a közgyűlésen a magyar nyelv tanításában kiváló eredményt felmutatott megyei tnnitók jutalomban részesülnek. * Exhumálás. Sztáray Antal gróf holttestét m. hó 29-én eddigi nagy-mihályi nyugvó helyéről ex- humálálták és a Hradekon felépült mauzóleumba átszállították ; az exhumálásnál a hatóság képviseletében Füzesséry Tamás főszolgabiro és dr. Widder Márk járási tiszti orvos volt jelen. Az egyházi szertartást Kapossy Menyhért vásárhelj-i róm. kath. lelkész végezte. A nagy-mihályiak csak a szertartás alkalmával értesültek az exhumálásról s igy az átszállítási szertartásnál csupán a család és az uradalmi tisztviselők vettek részt. * Csóka Sándor színtársulata, ma vasárnap kezdi meg előadásainak sorozatát a színkörben, még pedig kellemes meglepetéssel: Blaha Lujui úrnő vendégjátékával. Báró Splényi Ödönné Blaha Lujza úrnő, aki a szinpadtól visszavonulni készül, négy legjobb szerepében fog fellepni s egyúttal búcsút venni váimegyénk közönségétől. Ma vasárnap „A piros bu- gyelláris“, hétfőn „A tót leány“, kedden „A gyímesi vadvirág“, szerdán pedig „Náni“ kerül színre. A társulatot s annak világhírű vendégét szivünk teljes melegével üdvözöljük s kívánjuk, hogy köztünk időzésük a legkellemesebb emlékeik közé tartozzék. — A társulat tagjainak névsora ez: Nők: Csókáné Almássy Julia, hősnő és társalgási színésznő, Baghyné Bodroghy Mariska, sugónő, B. Kovács Margit, másod szende, B. Abonyi Aranka, naiva színésznő és Operette énekesnő, Csongory Mariska op. primadonna és szubrett-énekesnó, Huckstedt Irén, operette coloratur-primadonna, Mai- kovits Margit, drámai szende és társalgási színésznő, Nagy Vilma, másodnaiva es segéd-karszinésznő, R. Keresztessy Amália, drámai és vígjátéki anya, Tharasszo- vits Margit, operette komika és vígjátéki anya, Rátonyi Stefiké, op. enekesnő és szubrette színésznő. V. Bozóky Mariska, Kovács Jolánka, Göböllös Vilma, Pásztor Margit segéd- es karénekesnők, Nagy Giziké, Acke Irénke, Beke Juliska gyermekszereplők. Férfiak: Baghy Gyula, jellem- es bonvivant-szinész, Bethleni László opera- és operette-bariton, népszínmű énekes. Beke Gyula, segédapa- és karszinész, Bihary Zoltán, karmester, Breznay Géza, jellemkomikus, kedélyes apa, Győré Alajos, hős- és apaszinész, Hernády János, segéd- és karszinész, Hunfi Imre, opera- és operette- tenorista. Kutassy Endre, másodszerelmes és karszinész, Molnár Gyula, lyrai szerelmes és társalgási színész, Réthy B. István, .komikus, naturbursch op. tenor buffo, Vihary Elemér, op. buffo-komikus, kedélyes apa (titkár), Nagylaky Cs. György, segéd- karszinész, S.ighy
