Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-06-04 / 23. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 23-ik számához. Összeállítva az egyes vonalak szerint ezen ajánla­tokat kitűnik, hogy legolcsóbb volt: 1. A csap-csernyő-ásványi útra: Rosenblüth Sán­dor 5703 Irt; Weisz Bertalan 5907 Irt 50 kr.; Hersko- vils Bernát 6218 frt 75 kr. ; Fischmann Sámuel 6230 Irt 09 kr.; Reiszmann Leo 6375 Irt.; Weisz Kálmán 6562 Irt 50 kr.; Ádám Sándor és társa 6812 frt 50 kr. 2. Az ungvár-kapos vajáni útra : Rosenblüth Sán­dor 5985 frt; Weisz Bertalan 6164 Irt 25 kr. ; Fisch- inann Sámuel 6472 Irt; Reiszmann Leo 6506 frt 47 kr.; Weisz Kálmán 6959 Irt; Kron Gyula 6990 irt; Észter- házi Károly és társa 7799 Irt. 3. A nagy-mihály-palágy-veskóczi útra : Fischmann Sámuel 8970 Irt 40 kr.; Weisz Kálmán 9826 Irt; Weisz Bertalan 9896 Irt 25 kr; Herskcvics Bernát 9965 Irt 90 kr.; Lenarovits József 10073 Irt; mint csak egy részére a vonalnak, figyelembe nem vehető Reiszmann Leo és Weinberger Sámuel ajánlata. Már mostan figyelembe véve azon ajánlatokat, melyek mindhárom útvonalra egy vállalkozó által tétettek, azok a következők : Csap esernyő- Ungvár- N.-Mihály- ásványi ut Kapos- palágy- Összesen vajáni ut veskóci ut Fischmann S. 623009 6472-— 8970 40 21672-49 frt Weisz Bert. 5937-50 6164 25 9896-25 21998’— írt Weisz Kálm. 6562-50 69591— 9826-— 23247-50 Irt E három közül nyilvánvaló, hogy Fischmann Sá­muel ajánlata volt a legolcsóbb. Miután pedig Fischmann ajánlatában kijelentette, hogy csakis mindhárom vonalra pályázik, de külön egyikre vagy másikra nem, igy ezen ajánlatokat illetőleg a bíráló bizottság azon helyzetbe jutott, hogy ha elfo­gadná Rosenblüth Sándor mindkét első vonalra pályázót 11688 Írttal és a harmadik útvonalra Fischmann után következő legolcsóbb ajánlatot, Weisz Kálmánét fogadná el 9826 forinttal, az esetben az egész vállalat volna 21514 írt; tehát azok közt és Fischmann mindhárom vonalra tett 21672 frtos ajánlata közt lenne drágább Fischmann vállalata évenkint 158 Írttal, — a bizottság azon indokból, hogy inkább hajlandóbb 158 frt több­lettel kiadni a vállalatot Fischmannak, kit mint régi pontos vállalkozót ösmert, mint két ösmeretlen vállal­kozóval viszonyba lépni, — a vállalatot Fischmannak adta ki. A vállalatot egy kiküldött bizottság adta ki nyil­vános versenytárgyaláson, melynek elnöke az alispán, tagjai az államépitészeti hivatal főnöke, a vármegyei tiszti főügyész, a főszámvevő és a bizottsági jegyző. Tehát nem az alispán önkényé működött, mint a ne­vezett bizottsági tag urak gyanúsító felszólalása igyeke­zett erősíteni. Hogy pedig a Fischman Sámuel ajánlata \ nyerte el a vállalatot, annak még a következő oka is volt. Fischman a megyének állandó vállalkozója, ki pon­tosan és tisztességesen teljesítette munkáját mindezideig. Beruházásokat lelt, bányát bérelt, követ termelt, szeke­reket, bányászó kőtörő eszközöket szerzett be több ezer loriníig s igy a bizottság, kinek a törvény szabad vá­lasztást engedett a pályázók közül, még az esetre is, ha valamivel magasabb is az ajánlata, csak ha a vállalko­zóban teljes garancziát lát. Már pedig a valódi tény­állás az, hogy Rosenblüth Sándor a bizottság előtt tel­jesen ismeretlen egyéniség, kinek vagyoni viszonyairól senki sem tudott többet, minthogy egy teljesen vagyon­bukott embernek talán még kiskorú fia, ki vállalatok­ban soha részt nem vett. Szigorú kötelessége volt tehát a bizottságnak, hogy a vármegye közönségének érdeket védje, — az utak kiépítését, javítását biztosítsa. — Ezt pedig a beadott pályázatok komoly figyelembevételével máskép nem tehette. A ki mást állít vagy gonosz vagy hazudik, mert o kérdésben nem a szájaskodás, de a hivatalos okmányok bizonyítanak, melyeket megtekinteni minden tisztességes embernek jogában és módjában áll. A vármegye által építendő uj laktanyához szük­séges kőszállitás ügyében az ungvári mamalommal kötött szerződés jóváhagyatott. A csapvidéki hitelszövetkezetnél 41/2°/0-nyi kamatozás mellett 7000 Irtnyi pénztári felesleg elhelye­zése határoztatott. A szobránczi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában a járás 51 köz­sége a telekkönyvek elszállítása és a telekkönyvi hiva­tal felszerelési költségeinek fedezését felajánlotta. Ehhez a törvényhatósági bizottság hozzájárult. Több kevésbbé közérdekű előterjesztés után meg­választattak a központi választmányba Lüley Sándor dr., a közigazgatási bizottságba PreusZ Adolf dr., az állandó választmányba Borsai Miklós, a megyei tiszti nyugdijválasztmányba Árky Fülöp, a népnevelési bizott­ságba Schürger Ferencz, a körjegyzői szigorló-bizottságba Minay István. Az igazoló-választmány elnökéül a főispán által Hódoly László neveztetett ki. Városi közgyűlés Jun. 2. — Ungvár város képviselő-teslülete gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott e hó 2-án. A 9 órára összehívott, de csak 10 órakor meg­nyitott közgyűlésen első sorban bejelentetett, hogy a vár­megye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a jelenlegi városházának eladása, az elemi iskolák építési kölcsöne felvétele ügyében hozott határozatokat, s hogy ugyan­csak a törvényhatósági bizottság a szobráncz-nagymi- hályi vasút ügyében hozott határozatot megsemmisítve, a várost a jegyzett 15,000 Irinyi törzsrészvény beváltá­sára utasította. A városházi határozat felolvasása után Gaar Iván intézett kérdést a polgármesterhez, hogy hol lesz hát a városháza a jövő tavaszon, amikor az épület átadandó. A polgármester válaszában kijelenté, hogy a tervek már készen vannak, de a bizottságok öt ülésen annyi meg­bízást adtak a tanácsnak, hogy az most még nem, de rövid idő alatt a közgyűlés elé fog kerülhetni. A szobráncz-nagymihályi vasút ügyében hozott törvényhatósági határozat meglelebbezését mondotta ki a közgyűlés többsége, a tanács javaslata alapján és Farkas Ferencz felszólalása után. Tudomásul vétetett továbbá a m. kir. belügyminisz­ter leirata, meiylyel jóváhagyja, hogy a közkórházi egy­házi teendők ellátásáért a czeholnyai gör. kath. lelkész évi-200, a kántor pedig 40 Írtban részesittessék a jövő évtől kezdve, — valámint hogy Lehoczky Béla volt tüzoltó-alparancsnok még 550 frt adassék méltányossági okokból. Itt Gaar Iván azt indítványozta, hogy amennyi­ben a segélyt a képviselő-testület a tűzoltói váltsagdii- alapból szavazta meg, az pedig ma még csak 3 Irt, — a segély min addig ki ne fizettessék, mig az alap a kellő összeggel nem rendelkezik Ez indítványt Hampel János is pártolta, a többség azonban nem logadta el, mert úgymond, a tanács úgy sincs azt jogosítva más alap­ból kifbzetni. Most, a közgyűlési meghívó szerint következett: „ Ungvár város árvaszéke által 1898. évről szer­kesztett gyampénztári mérleg.“ Ez a pont tulajdonképen azt akarta jelenteni, hogy az 1898. évi árvaszéki számadások ügyében kell a köz­gyűlésnek határozatot hozni s a felmentvényt megadni, vagy meg nem adni, de a főjegyző előadó előkészület- lensége lolytán ez már csak akkor került igy szőnyegre, mikor Gaar Iván általános helyeslés között erre a pol­gármester és a közgyűlés figyelmét felhívta. E figyelmez­tetés folytán bemutattatott azután nemcsak a gyámpénz­tári mérleg, de a számvevőileg felülvizsgált zárszám­adás is, amit azok elfogadása és a felmentvény meg­adása követett. Novák Endre dr. közkórházi igazgatónak 4 heti szabadság engedélyeztetett. Távoliéte alatt az igazgatói teendőket Brujmann Béla dr. főorvos fogja teljesíteni. A III. osztályú kereseti adó kivetésére hivatott bizottságba a város részéről bizalmi férfiakul Farkas Ferencz és Thirmann Samu választattak meg. A községi választók névjegyzékének összeállítása ellen beadott észrevételek tárgyalásához, valamint a képviselő-testületi tagválasztások igazolásához szükséges bizottságba a képviselő-testület által Rákosi János és Reismann Bertalan választattak be. Az 1895., 1896. és 1897. évi zárszámadások elfo­gadtattak, s azok a törvényhatósági bizottsághoz felter­jesztetni határoztattak. Végül a tanács még egy havi indemnitit adatott meg, s ezzel a közgyűlés véget ért. Tanitógyülés Jószán. Az >Ungvármegyei Néptanító-Egyesület« szobránczi járásköre f. évi tavaszi gyűlését m. hó 24-én Jószán, a gör. kath. népiskolában tartotta meg. Az egyesület tagjai mondhatni teljes számmal jelentek meg az oly tanulságos és élvezetesnek Ígérkező gyűlésen; de a já­rásbeli értelmiség is megmutatta, hogy szivén viseli az ország legszentebb ügyét, a népnevelést, mert oly nagy számmal jött el a nemzet napszámosainak eszmecseréit meghallgatni, hogy a különben tágas tanterem most kicsinek bizonyult. Mielőtt a gyűlés kezdetét vette volna, Ernői Já­nos, jószai gör. kath. lelkész igen szép beszéddel kö­szönte meg a szobránczi járás tanítóinak, hogy tanács­kozásuk helyéül Jószát választották, beszéde további részében lejtegette, hogy mily nagy leiadat vár hazánk­ban különösen az olyan tanítókra, kik idegen ajkú nép között működnek. Gyakorlati tanítást Monies Mihály jószai tanító tartott, elég szép sikerrel mutatta be, hogy mikép szokta ő a szláv anyanyelvű növendékeket a beszéd- és értelem­gyakorlatok alapján magyar beszédre tanítani. Reviczky István és Grigássy Károly hozzászólása után a tanítás sikerültnek nyilváníttatott. Ezután Grigássy Károly alelnök mondotta el meg­nyitó-beszédét, melyben fejtegette, hogy mily nagy hát­rányára van a tanítás es nevelésnek az, hogy nálunk az alsó néposztály még mindig csak egyoldalulag veszi a tanító működését, kerte kartársait, hogy igyekezzenek a pórnéppel is beláttatni, hogy mily nagy hordereje van manapság a tanításnak, szóval: meg kell nyerni a taní­tás és nevelésnek tanítványaink szüleit is, akkor köny- nyebben és eredményesebben munkálkodhatunk a kul­túra csemetés kertjében. Majd Molnár Amália szobránczi tanítónő tartotta meg felolvasását, melynek czime: «Cseveges nevelészeti szempontból« volt. Felolvasásának elején összehasonlí­tást tett a tanító és tanítónő között az iskolában, az erkölcsös nevelésről szólva, elitélte a fiú- és leány-osz­tályok együttes tanítását. A gyűlés éljenzéssel fogadta a felolvasást és elhatározta, hogy ezen felolvasás a tek. Szerkesztő ur b. engedelmével az »Ung« lapba tétessék közzé. (Szívesen vesszük. Szerk.) Végre Benke Zsigmond vajnasinai áll. tanító ült a lelolvasó-asztalhoz, ki az évzáró vizsgálatokról igen tanulságosan értekezett. Miután az őszi gyűlésen megválasztott elnök a já­ráskörből eltávozott, elnökválasztás vált szükségessé. Elnökké egyhangúlag Grigássy Károly porosztói, alel- nökké: Zaboray János zavatkai áll. tanító választa­tott meg. Gyűlés után a jószi lürdőben 80 terilékü közös­ebéd volt. Igazán meglepő volt a jószai inlelligencziától az a fogadtatás, melyben bennünket részesített ; Jósza köz­ségtől az 72 órányira fekvő fürdőhöz már járhatatlanná váll ut. teljesen kijavíttatott, a fürdő renováltatott, asz­talok, padok, kuglizó, egész újonnan lettek átdolgozva, sőt több uj sétaút nyittatott; az utón kél szép diadal­kapu lett felállítva. Mindezekért a főérdem Pulchárt Miksa uradalmi erdészé, kinek nagy segítségére volt Fekete Bertalan körjegyző is. Midőn letelepedtünk a tehér asztalok körül s vár­tuk Szilágyi Lajos közkedvelt, konyhájának lőztjél, rázendített a n.-mihályi első banda egy szép lassúra, mely az egetverő Vihorlát tövében kellemesebben érin­tene a hallgatóság fülét, mint. bármely tánezteremben. Ebéd közben több felköszötitő is elhangzott Grigássy Károly Wlassics miniszterért, Zaboray a kir. tanfel­ügyelőért ürített poharat; Artimovics Emil az össze­tartásra mondott szép felköszöntöt, mig Kolb Károly a tanügybarátokat éltette. Ebéd után a fiatalság tánezra kerekedett s a táncz csak éjiéi után ért véget. Egy jelenvolt. KÜLÖN FÉLÉK. * Űrnap. Zöldsátorok alatt a mezei otthonba vonult Úristen ülte csütörtökön ünnepét, kegyes, fé­nyes isteni majálisát. Oltárait kivitte a szabadba, napjai ott környezték és dicsérték hatalmát, esdettek sege­delmét. A szentségek szentségét napfény alatt, szabad levegőn hordozták körül, egy templom volt az egész utcza, az egész tér, a zöldlevelü fák úgy állottak, mint a magas kanueláberek s eleven tömjénszemekkel ára­doztak a hajlongó virágok. És'a merre az Urnák szent jelvényét hordták, térdre ereszkedett a megszámlálha­tatlan eleven sokaság és verte bűnös mellét és küldte fel szárnyas dalokon engesztelő, esedező imáját. Azután megcsendült egy kis csengetyü, mély csend lett arra, önkéntelenebb es gyorsabb mint a gyilkos magú fegy­verek után támadt. Nagy nap ez : az Ur napja. A legszebb és legfenségesebb ünnepek egyikét ülte meg csütörtökön a katholikus világ. Magasztos ez az ünnep azért, mert annak emlékére alapittatott, hogy a szen­telt ostya Krisztus testévé alakult át. Orbán papa h zta be Űrnapját J 264-ben és azóta a hívek ajtato- san ünnepük meg minden évben ezt az ünnepet, mely mindig a szentháromság vasárnap után következő első csütörtökre esik. Városunkban reggeli 8 órakor vette kezdetét. * Blaha Lujza Ungváron. Tegnap dél­után 4 órakor érkezett hozánk a legnagyobb magyar színművésznő, kit a pályaudvaron a város és a Köz­művelőd-, si Egylet művészeti szakosztálya részéről kül­döttség fogadott, ezek szónoka Berzeviczy István rendőrkapitányunk volt, ki őt üdvözölvén, körülbelül e szavakkal válaszolt: A nem várt fogadtatás megör­vendeztet, fogadják érte most szóval kifejezett köszöne- lemet, holnap majd dalaimmal leszek érte hálás. Ezután a küldöttség tagjait a szónok bemutatta és a művésznőt a magánfogatok sora kisérte a Korona-szállóba, hol a nagy művésznő lakása van. * Az Ungmegyei nőegylet áltál e hó 11 -éré tervezett hangversenye, bizonytalan időre halasztatott el, a hangverseny napját annak idején közölni fogjuk. * Közgyűlés. Az Ungmegyei Közművelődési Egyesület f. ho 11-en, vasarnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében rendes évi közgyűlést tart. Ezen a közgyűlésen a magyar nyelv tanításában kiváló eredményt felmutatott megyei tnnitók jutalom­ban részesülnek. * Exhumálás. Sztáray Antal gróf holttestét m. hó 29-én eddigi nagy-mihályi nyugvó helyéről ex- humálálták és a Hradekon felépült mauzóleumba átszál­lították ; az exhumálásnál a hatóság képviseletében Füzesséry Tamás főszolgabiro és dr. Widder Márk járási tiszti orvos volt jelen. Az egyházi szertartást Kapossy Menyhért vásárhelj-i róm. kath. lelkész vé­gezte. A nagy-mihályiak csak a szertartás alkalmával értesültek az exhumálásról s igy az átszállítási szer­tartásnál csupán a család és az uradalmi tisztviselők vettek részt. * Csóka Sándor színtársulata, ma va­sárnap kezdi meg előadásainak sorozatát a színkör­ben, még pedig kellemes meglepetéssel: Blaha Lujui úrnő vendégjátékával. Báró Splényi Ödönné Blaha Lujza úrnő, aki a szinpadtól visszavonulni készül, négy legjobb szerepében fog fellepni s egyúttal búcsút venni váimegyénk közönségétől. Ma vasárnap „A piros bu- gyelláris“, hétfőn „A tót leány“, kedden „A gyímesi vadvirág“, szerdán pedig „Náni“ kerül színre. A tár­sulatot s annak világhírű vendégét szivünk teljes me­legével üdvözöljük s kívánjuk, hogy köztünk időzésük a legkellemesebb emlékeik közé tartozzék. — A társu­lat tagjainak névsora ez: Nők: Csókáné Almássy Julia, hősnő és társalgási színésznő, Baghyné Bodroghy Mariska, sugónő, B. Kovács Margit, másod szende, B. Abonyi Aranka, naiva színésznő és Operette énekesnő, Csongory Mariska op. primadonna és szubrett-énekesnó, Huckstedt Irén, operette coloratur-primadonna, Mai- kovits Margit, drámai szende és társalgási színésznő, Nagy Vilma, másodnaiva es segéd-karszinésznő, R. Keresztessy Amália, drámai és vígjátéki anya, Tharasszo- vits Margit, operette komika és vígjátéki anya, Rátonyi Stefiké, op. enekesnő és szubrette színésznő. V. Bozóky Mariska, Kovács Jolánka, Göböllös Vilma, Pásztor Margit segéd- es karénekesnők, Nagy Giziké, Acke Irénke, Beke Juliska gyermekszereplők. Férfiak: Baghy Gyula, jellem- es bonvivant-szinész, Bethleni László opera- és operette-bariton, népszínmű énekes. Beke Gyula, segédapa- és karszinész, Bihary Zoltán, karmester, Breznay Géza, jellemkomikus, kedélyes apa, Győré Alajos, hős- és apaszinész, Hernády János, se­géd- és karszinész, Hunfi Imre, opera- és operette- tenorista. Kutassy Endre, másodszerelmes és karszinész, Molnár Gyula, lyrai szerelmes és társalgási színész, Réthy B. István, .komikus, naturbursch op. tenor buffo, Vihary Elemér, op. buffo-komikus, kedélyes apa (tit­kár), Nagylaky Cs. György, segéd- karszinész, S.ighy

Next

/
Oldalképek
Tartalom