Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-02-19 / 8. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 18Ö9. február 19. 8. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeháis-trr 1. szám. A íze.ko&zlőhöz inlézendő minden köz- lem uiy, mely a lap szellemi részét illeti. Levelik csak bérmentesen fogadtatnak el Sí miről sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nőni adatnak vissza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre ... 2 > | Egyes szám 10 kr. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadúhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Ungvár népoktatásának végle ges rendezése. Koszorús költőnk, Jókai Mór, azt mondta, hogy Magyarország másodszori meghódítása a néptanítókra vár. Költői képzeletből eredő r'agyögó frázisnak tekintik sokan e mondását, pedig tényleg nagy igazság rejlik benne. Ki merné tagadásba venni, hogy manap a nyers erő kora nem járt le, hogy ma a népek existentitája nem első sorban műveltségűktől függ? Minél alaposabb, a nép minden rétegeiré kiterjedt valamely nép műveltsége, annál biztosabb, szilárdabb jövője; annál elsőbb helyet követelhet és tényleg foglal is el a népek, nemzetek sorában. A mióta nagy Eötvösiink megalkotta az 1868. évi 38. t.-ezikket a népiskolai közoktatás tárgyában, azóta kétségtelenül rohamosan haladtunk előre, végtelen sok történt nálunk is, évtizedeket pótoltunk, de azért ha végig tekintünk nópnevelésünk nagy mezején; ha összehasoulitjnk ügyünk állását a nyugoti népek oktatásügyével, arra a meggyőződésre jutunk, hogy még sokat, igen sokat kell tennünk, hogy megközelítsük őket; sokat, végtelen sokat kell áldoznunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország Európa népeinek sorában megtartsa elfoglalt állását, a Il-ik ezredben is megállja helyét! De nem akarunk most nagy eulturkérdésekkel foglalkozni, hanem saját, helyi és égető sebeinkre akarunk reáiuutatni, azokra, gyógyirt keresni. Tudvalevő dolog, hogy Halász Ferencz kultus- miniszteri osztálytanácsos, ki magasba vivő pályafutását városunkban, vármegyénkben kezdette meg, Wlassics minisztert meggyőzte arról, hogy az állam első feladatai közé tartozik, hogy az állami iskolákat mintaszerű rendbe hozza, hogy azokat ne- csak belsőleg intenzive fejlessze, hanem külsőleg is a kor, a paedagogia és egészségügy követelményeinek megfelelő épületekben helyezze el. így keletkezett az egy milliós iskolai építkezésekre vonatkozó törvényjavaslat, mely ma — sajnos — a képviselőház asztalán pihen ; igy a. terv, hogy négy millió építkezési kölcsönnek a törlesztését, ha az illető községek e hitelművelethez saját jól felfogott érdekükben hozzájárulnak, a közoktatási tárcza 40—50 évi törlesztési részletekben fedezze. Valóban szép, hogy Halász tanácsos szeme vármegyénkén, hová bizonyára kedves emlékek főzik, nemcsak megakadt, hanem azon előnyben részesítette, hogy nem kevesebb, mint 26 iskolának végleges rendezését tűzte ki feladatul, sőt most újabban újra 7-nek előmunkálatait engedélyeztette. A 26 iskola közül 10 az eg, millió írtból fog rendbe hozatni, a többinek építkezése törlesztéses kölcsönnel van tervbe véve. Ez utóbbiak közzé tartozik Ungvár városának két áll. iskolája is. Ungvár városának legtöbb népiskolája, — értvén helyiségeiket, — ha végig pillantunk rajtuk, bizony-bizony kritika tárgyát képezheti. Itt a legfőbb ideje, hogy intézeteink a szomszédos vármegyék székvárosainak népiskoláival egy vonalra emeltessenek, hogy e kérdés alaposan rendeztessék. A rendezésnek módját a közoktatási kormány megjelölte, rajtunk függ, hogy a terv megvalósuljon s nem kételkedünk benne, hogy városatyáink megragadják a talán soha vissza nem térő kedvező alkalmat és gyermekeik, a jövő nemzedék érdekében meghozzák azt a csekély áldozatot, melyet az ügy, első sorban önérdekünk kíván és biztosítják isko - {Iáinak jövőbeli fejlődését. Miről is van szó? Arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi kormány leirattal értesítette a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy Ungvárt úgy a Drugethtóren, valamint a Sas-téren hajlandó a kor kívánalmainak megfelelő iskolai épületeket még 1899. folyamán emelni, ha Ungvár városa az építkezéshez szüksé ges 95—98,000 frt. tőkét, melyet 40—50 év alatt a közoktatásügyi tárcza törleszt, saját neve alatt felveszi ; ha az épületeket állandóan jókarban tartja és tűzkár elleni biztosítását elvállalja. A tárgy fontossága, messze a jövőbe kiható volta, megérdemli, hogy vele behatóbban foglalkozzunk. Nézzük, milyenek is lesznek ezen épületek, mi előny s mi hátrány hárolhat a városra, ha a kormány kívánalmait teljesiti. A Drugeth-téren 14.000 frt költséggel megvette az állam a Lehoczky-féle majdnem 3 holdnyi telket, melyen most az állami óvoda van elhe lyezve. Az óvoda a Drugeth-téri másik állami épületbe, mely szintén átalakítás alá kerülne, lenne átköltöztetve, a Lehoczky féle telken pedig 48.000 frt költséggel egy mintaszerű iskolai épület emeltetnék, mely 9 szép és világos tantermet, 1 igazgatói irodát, 1 tanácskozási helyiséget és szertárt, 1 igazgatói, 1 tanítói és 1 szolgalakást foglalna ma gában. Az igazgatói lakáson felül azért terveztetett egy tanítói lakás is, hogy idővel, ha azt a szükség úgy hozza magával, 2 tantermet lehessen csinálni. Jelenleg a Drugeth-téren 7 osztály van elhelyezve, fejlesztésre e szerint felmaradna 2, illetve 4 osztály, tehát a jövőről is jól van gondoskodva. Tervbe vétetett az is, hogy ezen iskola mellett levő nagy kert fa- és szőllőiskolává fog berendeztetni, egy szaktanító alkalmaztatni, ki az V—YI. osztályú ifjúságot — a mi helyi viszonyaink közt igen fontos — ebbe is bevezeti. A Sas-téren az állam már néhány évvel ezelőtt szerzett 8.000 írtért egy telket s mivel ez nem elégséges, a szomszédos Tiichler-fóle telekre nézve az egyezség már létrejött. F ‘két telken 11 tanteremmel, 1 tanácskozási teremmel és szertárral, 1 tanítói és 1 szolgalakással biró emeletes épületre most készülnek a tervek. Ez az épület is 40—48.000 írtba fog kerülni és ha figyelembe vesszük azt, hogy jelenleg a Sas-tér környékén 9 osztály van elhelyezve; továbbá, hogy a Mária-ház is rendezett viszonyok közt van, úgy az Ung balpartján levő városrész népoktatás ügyeinek fejlesztésére 2 terem marad fel, a mi elégséges is. Ezen iskolára tervbe van véve egy olyan tanítónő alkalmazása, aki képes Jön a hajnal. — Az „Ung‘ eredeti tár ez áj a. — Irta : Walter Ferencz. Mikor leszáll a löldre az alkony és köröskörül sötétbe burkol mindent, akkor én inár szobámban ülök és dolgozok. Tulajdonképen az este is a legalkalmasabb a munkára. — Imádom az estét. Kedvelője vagyok a boron gós, bus hangulatoknak és az este magában rejti mindazon elemeket, mik lelkem eltogódottá, érzékeny- nyé teszik. Már maga a lényes Nap, ez isteni erő lealkonyu- lása is mily szomoriló. Mily rémületben lehetett az első emberi pár, mikor az égboltozaton rohamos sebességgel vágtató tűzgömb egyszer csak eltűnt és ők magukra maradtak a nagy némaságban. Bár Schoppenhauer bölcsészeiét még nem tanulták, a Skeptizismus már is leitámadhatott bennük, egy nagy ? jel a Holnap iránt. A mesés századok, ezredek rég letűntek, de egy titkos, néma kérdőjelt minden este kiolvasok a természet hierogliphekkel teljes könyvéből. Itt ülök most íróasztalom előtt és dolgozok. A lény, mit egy egyszerű petroleumégő terjeszt, kellemesen mérsékelten éri szemeimet és tisztességes világot vet az Íróasztalon levő, valamint a szobaberendezést képező tárgyakra. Láthatóvá teszi kedvelt könyveimet, irományaimat, drága leveleket, mit szeretetteimtől kapok és én egyre oly otthonosan érzem magam. De akárhogy is veszem a dolgot, csak is a Ma az, mi gyönyörködtet. Minden ember élettörténete egy rövidre szabott, de nem kevésbbé gyönyörködtető világtörténet, melynek szintén meg vannak a maga szakai. Az egyes napok belejezett egésznek vehetők, melyek csak ok és okozati összefüggésben állanak egymással. Az az érzés vagy indulat, mi tegnap vagy ma bennem uralkodott, nem lesz b >lnap a nap ugyanazon szakában uralkodó és a mit ma jónak tartok, holnap pirulással vonom vissza. Mindig csak a jelen, a futásában megáPitott és jelentőségteljessé növesztett perez dönt és hogy ez igy van, az az emberi természetnek jellemző és veleszületett sajátsága. Én minden nap leélem a magam történetét, lelkesedek, csüggedek, örülök vagy bánkódom, már hogy mi jön ream. És az emberek nagy tömegére teljesen közönyös, mit érzek, mit gondolok én. Szobám 4 talán nem hat keresztül és a vásári nép a maga Iájában csak is azt veszi figyelembe, mi kihatásaiban jelentkezik. Meg van ebben magyarázva az is, hogy miért siratom én a Napot. Világért sem természetimáüásból, hanem a magam paraszt eszével úgy logom lel a dolgot, hogy evvel le jön zárva az egy napi világtörténet tarka könyve, mibe az én történeteim is feljönnek jegyezve, és e könyv már többé rám s másokra is megszerezhetet- lenné válik és eltűnik minden reménység, hogy még valamikor hatalmunkba ejthessük. Nem marad más hátra, mint az emlékezet, mely szívesebben őrzi meg az erős, hevesebb benyomásokat, a nagy szenvedélyek töredékes viaszképe, sokszor gyöt- röt hagynak hátra és a kellemes perczek emlékei ösz- szeolvadnak másokkal, elhalványodnak, mig végre is eltűnnek. És akkor előáll egy kép, mely mintha az északi költők sötét modorában volna tartva, nem toglal mu- gaba fájdalmas emlékeknél egyebet. Belebámulva az égő lámpaténybe. messze kiviké ízelve az utcza zaját, lassanként sorra (eltűnnek az árnyak, nézünk, de nem latunk, gondolkozásunkat meg- zsibb.isztja a rettenetes visszaemlékezés, érzékeinket is gondolatainkat kötik le. És szeretnénk távol lenni, valahol messze, hol a Lethe vizéből iva, ne kelljen a múlttal törődnünk, bele merülnünk a vásári élet zajába és együtt örülni a mulatósokkal. A halál előre veti árnyékát és egy percze megborzongat bennünket. Végig lulunk hirtelen egész életünk folyamatán és aggódva kérdjük, hol és miben vétettünk. Sokban! Ha mi nem, mások ellenünk. Vétek és vétek mindenütt. Majd a hirtelen kétségbeeséstől elragadtatva óhajtjuk is a rejtelmes Véget, a megszabadító Halait! A szoba lassanként kihűl és a hideg nagyon is érezhetővé válik. Az utcza másik oldaláról bevetődik egy lángsugár. Ott ég a gázlámpa. A fal halványkékes, lámpánk kialvó félben lévén, egyre rémesebb lesz megvilágított szobafal és kint a toronyóra lassan, ijesztő nyugodtsággal veri az éjfélt. Egy hirtelen szélroham, a lámpa kialszik és magunkra maradiunk kétségeinkkel, gondolatainkkal. Tehát lezáródott már egy nap és hogyan kezdődik a másik. Íme lázasan dűlünk a pamlagon végig, csodálatos izgatottság vesz erőt rajtunk, kezünk reszket, fogaink közül szakgatott hangok törnek ki. Fájdalmas nyögéshez hasonlítanak. Sírunk és siratunk. Megkönyebitő és tájdalmat okozó sirás. Sírunk, hogy gondolataink fizikai erővel más útra terelvén, enyhülést érezzünk és siratun , mivel gyarlóságunkat keltős erővel látjuk be. Istenem, mily bűnösök is vagyunk. Most mikor megvesztegető tekintet, ruházat, modor műveltség és más tényezők nem érvényesülhetnek a szoba kékes sötétében, igaz tükröt tarthatunk magunk elé és fájdalmas sikolylyal egy más embert ösmerünk fel a dédelgetett szalonhősben. Meztelen állunk, egész vadságunk, rossz hajlamaink, szándékaink leleplezve tűnnek fel és ez minden másnál jobban fáj. Hol fog ez végződni ? Ilyenkor vagy a fal felé nyúlunk, hol a fegyver függ, vagy még jobban belemélyedünk a vizsgálódásba. Valami démoni erő arra készlet, hogy járjuk tovább és többször is meg a golgothát, miközben görcsös zokogás reszketteti meg tagjainkat és körmeink tájó sebet vágnak mellünkben. Kint az ablak alatt egy szerelmes párad találkát. A szavak behangzanak és egy perczig derűsen töltik be a szoba vigasztalan sötétét. De csak egy pereznyi időig. Özönével ébrednek most tel a vissszaemlékezések, itt is, ott is felmerül egy bajos leányfej és vádolólag mulat reád. Katukát csak megcsókoltad, Elzával találkád is volt, ......... ... — i i i ■ Lapunk mai száma 8 oldali? a terjed,
