Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-02-05 / 6. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 6-ik számához. halra eső község útja tűnik szemünkbe. E rossz ut vezet tel Domasina laluba, melynek 281 lakója közül 269 gr. kath., 12 pedig izraelita. Jó távolra|bent, a hegyek között lekszik e kis község, melynek lakói löldmivelés, marhatenyésztés és kincstári napszámos-munkával foglalkoznak. Földjük rósz, a nép szegény, de iparkodó. Gör. kath. felekezeti iskolájában okleveles tanitó foglalkozik a gyermekek kiképzésével, eléggé sikeresen. E helységből visszatérve az imént leirt utón az állami útra, s azon haladva tovább, tágasabb völgyben nem sokára Kosztrina községbe érünk, melyet az állami ut szel keresztül. Lakosainak száma 886. És pedig róm. kath. 4, gr. kath. 799, izr. 7 . Érdekes látványt nyújt az átutazónak a Kosztrina község elején, magaslaton épített s ujjabban javított lalemploma, melytől nem messze alantabb lekozik Széchenyi Béla gróf csinos vadászlaka, hol a nemes grót évenkint vármegyénk tőispánja Török József továbbá Erdődy György, Károlyi Alajos grófokkal s Pausinger hires állatfestővel, mint meghívott vadászlarsaiéál szokta kipihenni a vadászat fáradalmait. Kosztrinának van gr. kath. parochiaja s jó karban levő gör. kath. felekezeti iskolája. A lalu kiterjed az Ungon túlra is, azt a részét Kosztrina Hosztokának hívják. Itt van egy forrás, melyről állítólag a régi latinok is tudtak volna, s melynek vizét a nép köszvény bántalmak ellen használja jó sikerrel. E forrás erősen jód tartalmú. Ha valaki áldozna reá, szép jövendőjü fürdőt lehetne itt alapítani, a mely számos betegnek adhatna enyhülést és gyógyulást, s nagyon elősegítené a község felvirágzását. Talán ha a vasul kiépül —- kényelmesebb lévén az odajutlialás — iesz is oly ember, aki nem sajnálja meggyőződést szerezni állításom valódiságáról s a na sl alig ismert hely még hírneves fürdővé válh tik a jövőben. Kosztrina szegény népe töldmiveléssel, barom- tenyésztéssel és kincstári napszámos-munkával loglalkozik. Van rendes, okleveles gk. felekezeti tanítója, ki helenkint kétszer kijár tanítani Kosztrina Rosztokára is. Kosztrilláról hosszú utat kell tenni addig, mig az ember a »Zsornova» völgyebe ér. Itt az utmester által lakott egyetlen ház áll az Ung hídja melleit, mely 2 éve lett újból felépítve, mivel az 1894-iki árvíz a régi hidat elseperte. E hid középpontja épen a N.tgy-Berezna s [Izsók között levő távolságnak. Itt megyünk át legelőször az Ung tolyón, mely most már balról esik s a nyáron által gyönyörű virágos rét alatt folyik odább. Nehány perez múlva erősen emelkedni kezd az ul s hegybe viszen lel s midőn a legmagasabb pontra érünk, táljuk a millennium emlékére ültetett szép, szabályos, bekerített területen levő apró emlékfákat. Ezektől balra elég jó karban levő ut vezet U-Sztuzsicza községbe, mely hegyek közölt, szűk völgyben fekszik. Lakosainak szama 410, ezekből görög kath. 390, izraelita 20. * A szegénységgel küzdő nép földmívelés és faler- meléssel loglalkozik. Földje rossz, alig szántható s a megélhetést épen nem biztosítja. O-Sztuzsiczán van gk. templom és parochia. Felekezeti iskolájában értelmes tanitó tanít. De mig tanítója jó, addig az iskola épülete elhanyagolt s rossz állapotban van. Ü-Sztuzsiczát elhagyva Uj-Sztuzsiczára érünk. E község lakosainak száma 364. Ezek között van rk. 7, gk. 327, izr. 30. Tanítója jelenleg nincsen, iskolája elhanyagolt, rossz s nem alkalmas a tankötelesek befogadására. Itt tehát a népnevelés szünetel. A lakosok szegények, földjük rossz. Kincstári napszámos-munka és a marha-tenyésztés ad az embereknek néminemű jövedelmet. Ü-Szluzsicza után Záhorb község következik, melynek 236 lakója közül gör. kath. 223, izr. 23. A nép szegény. Földmiveléssel és kincstári napszámos-munkával keresi kenyerét. Silány földjének megművelése nehéz s a löld alig adja vissza a bele vetett magot, vagy beültetett krumplit. Felekezeti iskolája elhanyagolt, tanítója magyarul nem tud. Visszatérve a rendes országúira s a millennáris ültetményektől most már lefelé tartva, nem sokára egész az útig lenyúló szép tenyveshez érünk és Sztavna községbe jutottunk. Sztavnanak 788 lakója közül róm kath. 40, gk. 667, izr. 67. Sztavna körjegyzői székhely. Van benne csendörőrsparancsnokság. Itt van egy kincstári erdögondnokság is. Magaslaton fekvő Iából épített kicsiny gk. temploma van. A papi lak jó karban levő elég kényelmes épület. Gör. kath. a kisebb igényeknek megfelelő jo állapotú iskolájában szorgalmas tanitó oktatja növendékeit. A község népe szegény. Foglalkozása: löldmivelés és kincstári napszámos-munka. Régebben volt itten hamuzsirfőző, ma már nincsen. Szlavna magyarul »megálló helyet» jelent, hihetőleg onnan kapta nevét, hogy az U/soktól jövő fuvarosok itt pihentetik első j?ben gebéiket, A község alatt balról folyik az Ung, a mely az alsó részen az országutat is veszélyezteti, mert már medrét odáig ásta ki, miért is az ut megvédése érdekében több védgát (sarkantyú) van emelve. Modern újságolvasás. Mi kisvárosiak fogalmat sem bírunk alkotni arról, hogy a fővárosok közönsége mennyi újságot olvas el naponkint, mennyit áldoz még a legszerényebb viszonyok közt élő hivatainokocska is az újságolvasás szenvedélyének. A könyvnyomtatás kifejlett technikájának köszönhető elsősorban az újság irodalom azon rohamos kifejlődése, melyet az utóbbi 2 év alatt tett meg és a mit tapasztalunk, ha pár napot például Budapesten töltünk. Még csak pár évvel ezelőtt csodálatot keltettek az úgynevezett rotácziós gépek, melyek óránkint 12—16000 lappéldányt képesek teljesen expediálható állapotba hozni, a minek legfontosabb eredménye az voll, hogy a napilapokat éjjeli 2 órakor lezárni elég idő volt és azért a reggeli postára készen voltak, holott azelőtt éjfélkor a szedést be ke1 lelt szüntetni, különben elkéselt a lap. Hihetetlen nagy vívmány volt már ez a két órai nyereség is és a lapoknak küllőid rovata élénkült vele. A Lloyd és Nemzet esti lapja, visszaemlékszünk, — igen kis terjedelmű volt, alig egyéb, mint a képviselőházi ülés rövid ismertetése és egy pár újdonság, a mi a reggeli lapból kimaradt. Pár éve már, hogy a nyomtatási technika megengedhetővé lelte, hogy oly nagy lapok mint a Magyarország és Magyar újság az esteli órákban megjelenhetett, és a mely lapok a képviselőházi beszédeket szószeririt hozhatták, bár délután hat órakor már a [testi tőzsdékben áruljak. A olvasó közönség nagy örömmel fogadta ezt az újítást és ez az esteli megjelenés alapította meg a »Magyarországnak» nagy elterjedését, mert a nagyvárosi közönség valóságos falánksággal leste a nagy terjedelmű esli lapnak megjelenéséi. De ma már ez sem elégili ki az újságolvasók kívánságát; a reggeli lapok olvasói man tudják bevárni a Magyarország megjelenését és mohó kívánsággal keresik már a d li órákban megjelenő Magyar esti lapot, melyei 1 krért minden ulcza,-árkon, minden villany- vasúti állomáson szemtelen tolakodással kínálnak; és alig telték télre ezt a kis lapocskát, — alig esteledik és már 4 óra tájban az Esti újságot veszi meg és abban keresi a szenzacziúl; hat órakor a Magyar újságot olvassa és hétkor, midőn a színházba megy, a Színházi lapokat nyomják kezébe — és a lüggöny télgördüléseig újságot olvas az egész földszint, páholy és karzatok, — a felvonás közökben megint csak újságot olvasnak. Gsak ágyában pihen meg a fővárosi ember, de már reggel 6 órakor a kihordó asszony megkopogtatja ablakát és átnyújtja a reggeli lapot és kezdődik újból a tegnapi mohóság. Mi ezt a szenvedélyt nem ismerjük; több lapot nem is (ismerünk, Így a Vasárnapi újságot, Héttői újságot soha sem látjuk; — ezek kizárólag a fővárosi emberek részére lesznek nyomtatva. Mi csak délben és este lessük a posta érkeztél és azokat elolvasva megnyugodva várjuk a másnapot Sőt heti lapjainkat, melyek a mi megyénk és a mi városunk ügyeit szellőztetik, — sem olvassuk azzal a kivánc isággal, mely igazán jogosult volna ; és bár e lapok, már a reggeli órákban jelennek meg, — türtőztetjük magunkat estig, mig a kaszinóban kézhez jut. Ilyen a vidék vérmérséklete. TARKASÁGOK. A jövő embere. — Pillanatnyi felvétel egy népbank közgyűlésén. — Bevezetés; olyan monológ-féle. A jövő embere: A papám azt mondta, hogy én egy Landes-ca paci tat vagyok. Első pillanatra megdöbbentett e kijelentés, de amint kissé után gondolkoztam, bizony magam is beláttam, hogy a papám mondott valamit; csak az a baj. hogy amit mondott, nem reám, de másra illik. No, de nem baj. Lehet, hogy annak van igaza, aki azt mondta, hogy én a »jövő» embere: vagyok. Próbáljuk meg, igazat mondott-e ? (El.) Egy népbank közgyűlésén. A jövő embere: Itt vagyok, amint látják; s amiért jöttem, az az, hogy elmondjam, amit különben Önöknek tudniok kell, hogy én a jövő embere vagyok (Nagy áimélkodás.) Ne álmélkodjanak. hanem hallják inkább, hogy én mitakarok a jövőben. (Ne szóljon tovább!) Már miért ne szólanék! Szólok biz én, még pedig első sorban is kimondom azt, hogy a főtisztnek a jövőben nem szabad szakáit viselnie. A pénztárosnak a könyvelő, a könyvelőnek meg a pénztáros helyét kell elfoglalnia, igy lesz keresztülvive a nagy reform, a népbank reformja, amit én annyira óhajtok. (Sóhajtások.) Óhajtás és sóhajtás az nem két egyforma dolog, ne tessék tehát sóhajtani, hanem inkább elősegíteni azt, amit én óhajtok. (Igazgatósági tag akar lenni?) No éí miért ne? Nincsen elég részvényem, nem vagyok-e én papám szerint egy Landes-capacität? s ha tán nem is volnék az, de Bankcapac.iUit még válhat belőlem, s lehet hogy az osztalékot 2 i perczentre emelem ... (A közgyűlés tagjai iassankint a mellékterembe vonulnak. mire a jövő embere egy kissé gondolkodni kezd, hogy hova is tűnnek hallgatói, azulán tovább folytatja). Most e bank «"/„• ra adja a pénzt, de ha en igazgatósági tag leszek, ló°/0-ért fogjuk adni. (Hogyan?) Hogyan? hát csak úgy, hogy koronákban fogunk számítani az eddigi osztrák érték helyett, s akkor az osz- lalék is megkétszereződik! No, nem vagyok éti egy valódi Bank- capacitiit? (Nem!) Miért nem? tán csak nem azt akarják ezzel mondani, hogy nem választanak meg igazgató sági tagnak?? . , . Egy hang: Nem csak akarjuk, de mo idjuk is, hogy Önből igazgatósági tag nem lesz; mert Ón, uram, csak a jövő, a messze jövő embere. S mialatt Ön itt e helyütt szaporította szavait, mi ott benn elütöttük voksait I Megválasztottuk egytől-egyig mindazokat, akik a banknak eddig is javára voltak. (Harsány éljenzés.) Végszó ; olyan monológ-féle. A jövő embere: Tehát megbuktam, azt mondták, hogy a messze jövő embere vágyóit. Uh! Qhj De hogyan is gondolhattam arra, hogy ma meg válasz szanak, mikor magam is a jövő emberének mutattam be magamat ! I No de se baj! majd jövőre! mert hisz a nóta is azt mondja : Kicsiny vagyok én, Majd meg növök én, Esztendőre, vagy kettőre . . . ? Gyuri. KÜLÖNFÉLÉK. * Uj zászlóaljparancsnok. A 11. honvédgyalogezred Ungvart állomásozó zászlóaljának parancsnokává, Lehoczky Jenő alezredes elhunyta folytán, Knezevich m. kir. honvédőrnagy neveztetett ki, aki e hó 3-an, a déli vonattal érkezett varosunkba. * Miniszteri elismerő köszönet. A vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter gelsei Outtmann Izidor karcsavai nagybirtokosnak a karcsavai allami iskola czéljaira mintegy 500 frtot érő telek adományozásáért, illetve a népoktatás érdekében tanúsított nagylelkű hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerését s köszönetét nyilvánította. * Az Ungvár-nagymihályi vasút törzs- részvényeinek Ungvár város által befizetendő összegére sikerült Török József gróf főispán közbenjárására egyik budapesti pénzintézettől 5%-os törlesztéses kölcsönt nyerni. A kölcsönnek szapályszerü felvétele a legközelebbi városi közgyűlés napirendjére fog kitü- zetni. * Kinevezés. Frank Zoltán, tflrócz-szentmartoni áll. polgári iskolai segédtanítót és lapunknak munkatársat, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az oraviczabányai államilag segélyezett községi polgári iskolához rendes tanítóvá nevezte ki, a X. fiz. o. 3. fokozatába. * Az Ungvári Leányok Erzsébet-Köre rendezendő munkakiállitasa alkalmából a következő felhívást bocsátottá ki: Kérelem! Az „Ungvári Leányok Erzsébet-Köre“ a helybeli jótékony nőegyesületek javára február hó 10 tői 14-ikéig, a Teleki-utczan, özv. London Zsigmondné házában kézi-munka kiállítást rendez. Kérjük Önt, hogy a kiállítás sikerét előmozdítsa az által, h így a saját készítményt'! vagy tulajdonában levő bármely munkákat, u. irt. hímzés, csipkeverés, festés, lomb- fürészet stb. stb. ti kiállításra átengedje. A kiállítandó kézimunkák mindegyikét egy jegygyei kérjük ellátni, amelyre a „készítette“ vagy „tulajdona“ megjegyzés melle b. nevét is írja. A kézi-munkákat kérjük február 1-től bezárólag 6-ikaig Virányi Sándornéhoz küldeni, s a kiállítás bezárása után, illetve február 15 és 16-án d. e. 9—12, d. u. 2—ó óra között a kiállítás helyiségéből elvitetni. A kézi-munkák tisztán és hibátlanul való visszaszolgáltatásáért a kör felelősséget válhil. Ungvár, 1899. január hó. Tisztelettel: Virányiné Bodor Cornelia, íb. elnök. Tabódy Ida elnök. — Már eddig is néhány száz munka érkezett, s nagyon sok műtárgyat is ígértek, idegenből is. Azokat a kik esetleg elnézés folytán nem kaptak felhívást, ez utón kéri a rendezőség, hogy a jótékony czélra való tekintettel a kiállítás érdekeltségének emelése végett munkáikat beküldjék. * Halálozás. Tüchler Salamon polgártársunk neje, Tüchler Sándor dr., lapunk belmunkatársa, valamint Kende Zsigmond, a Magyar Újság felelős szerkesztőjének édesanyja, e hó 4-én, reggeli 3V2 órakor életének 62-ik evében váratlanul elhunyt. A megboldogult végtisztessége, ma vasárnap, d. e. 11 órakor fog megtörténni, a bozosi-utezai gyászházból. Beke hamvaira ! — A haláleset szomorú hírére a Magyar Újság és a Nemzet szerkesztősége a következő részvetsürgönyt intézte a gyászoló családhoz: „Tekintetes Tüchler Salamon urnák Ungvár. — Fogadja az Uraságodat ért súlyos veszteség alkalmából legmélyebb részvétünk kifejezését. Kérjük ezt a csalad tagjaival is tudatni. A Magyar Újság és Nemzet szerkesztősége: Gajáry Ödön, Thoma Sztlárdi, Bleicher Miksa, Adorján Sándor, Szőcs Pál, Ágai Béla, Polenecz József, Neumann Arthur, Fekete Ignatz, Szalay Emil, Szőllősy Zsigmond, Hegedűs Sándor, Beksics Gusztáv, Fröhlich János, Horváth Lipót, Abonyi Emil, Elek Arthur, Árközy Rickárd, Palóczi Lipót, Kóbor Tamás, Aranyi Lipót, Huszar Vilmos, Lázár Béla, Werner Gyula, Szomory Emil, Vértessy Gyula, Jókai Mór.“ — Fogadja a gyászoló család részünkről is igaz részvétünket. * Elitéit járásbiró. Miként a fővárosi napilapokban olvassuk, Petri József nagy-bereznai kir. járasbirót több rendbeli szabálytalanság miatt a kassai kir. ítélőtábla fegyelmi választmánya 50 forint pénzbírságra Ítélte, s ezt az iteletet, indokainál fogva a kir. kúria kisebb fegyelmi tanácsa m. hó 28-án tartott ülésén helybenhagyta. * Érdekes tervezés. Ungvár város tanácsa azon komoly gondolattal foglalkozik, hogy a város által meg vett, volt szemlész-laktanya helyén csend- őrsegi laktanyát épit és erre már mérnöki felvételek és számítások is történtek. A mennyiben ez a terv pénzügyileg terhes nem lenne, igen okos és helyes megfejtése volna a puszta teher kérdésének, a mivel különben annak idején a közgyűlés is foglalkozni fog. * A Kathoiikus Legény-Egyletnek ma este, a Pannonia-szálló dísztermében tartandó műkedvelői előadással egybekötött zártkörű tánczestélyére ismételve felhívjuk közönségünk figyelmét. * Egyesületi élet. Ungvár város jótékony egyesületeinek egyike, ez áldásos működésének immáron kilenczedik évébe lépő „Gyermekbarát-Egyesület“ e hó 2-an tartotta évi rendes közgyűlését, mely özv. Tabódy Jenőné egyesületi elnök vezetése alatt a vármegyeháza nagytermében, az egyesület tagjainak nem éppen túlságosnak nevezhető érdeklődése mellett
