Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-22 / 4. szám
Ezután következett a tisztviselők választása. Megválasztattak : Elnökké : Tabódy Ida, titkárrá: Weltmann Irén, pénztárnokká: Pásztor Ilona, könyvtárnokká : Szoták Margit. Választmányi tagokká : Farkas Erzsébet, Fodor Éva, Fincicky Ida, Sirokay Anna, Pásztor Aranka, Torncsányi Márta, Kiss Berta, Mihalkovich Irén, Kranzthor Irén, Seidler Emmy, Zákány Ilona, Hódoly Erzsébet. Megválasztás után, a tisztviselők nevében Tabódy Ida a következőkben mondott köszönetét: Mélyen tisztelt Vendégek ! Tisztelt Közgyűlés ! Megalakult tehát, nemes czélu körünk s e kör megalakulása, hisszük, hogy kevés kivétellel, mindenkinél jóakaratra s a kezdet nehézségeiben támogatásra fog találni. Egy nő emlékére alakítottuk meg körünket, — oly nő emlékére, ki mindenütt és mindenben mintája volt az örök nőiségnek, ki mindig csak a szépet, jót s az igazat kereste. Királyné volt----------hazánknak igazi édes anyja. Egy nő gyöngéd szivével fogta fel népeinek helyzetét, enyhítette nyomorát, letörölte a szenvedők könnyeit s érvényre juttatta mindenütt az igazságot. Megértette a nyomort, megértette a más baját, fajdalmát, — mert igazi nő volt és mert ő is sokat szenvedett. Fejét királynői arany-koszorú ékesítette, — szivét a szenvedés martyr-koszoruja fonta körül. Múlt év szeptember hó 10-én gyilkos merényletnek esett áldozatul a mi szeretett, szenvedő királynénk. —-------Az emberi gonoszság legalacsonyabb fokáig lealjasodott emberi szörny — máskép nem nevezhetem — vetett véget drága életének, örökös gyászt borítva sziveinkre . . . De nem akarok tovább időzni e pontnál, a mely mindnyájunkra nézve csak fájdalmas lehel. Nyugodjunk bele Isten akaratába, a melyet megmásítani úgy sem áll hatalmunkban. Nyugtasson, vigasztaljon az a tudót, hogy jó királynénk nem szenved többé —-----Ü megtalálta immár, mit a földön vágyóan keresett, — a nyugalmat. Halála után szeretetél bizonyítani, kegyeletét leróni igyekszik mindenki. — Mi emlékére alakítottuk meg körünket, a melynek czélja már ismeretes Önök előtt. E kör elnökévé a közgyűlés bizalma en- gemet választott; e bizalomért úgy a saját, mint a kor összes tisztviselőinek nevében a t. Közgyűlésnek őszinte köszönetemet tejezem ki. Legyenek, kérem, meggyőződve, hogy igyekezni fogunk a kör emelkedését, virágzását — tehetségünkhöz képest —- elő mozdítani. Halás köszönetemet fejezem ki a kör összes tagjai nevében a tb. Elnöknőnek s Elnöknek, hogy körünk vezetései elvállalták, mert csak az ő vezetésük alatt érhetjük el a sikert, érhetjük el körünk felvirágzását. Végül kösziinetepjot fejezem ki npinH«srol«v-'. korunkét mar eddig is pártolták, támogattak, — kerve, tartsak meg azt továbbra is jóakaratukban, támogassanak munkánk nehézségeiben, hogy elérhessük mindazt, amit czélul tűztünk ki magunknak, hogy körünk meipó legyen >Erzsébet-kör“-nek neveztetni! Végül általános érdeklődés között Schürger Fe- rencz tb. elnök a következő beszéddel zárta be a közgyűlést : Mélyen tisztelt Vendégek ! Tisztelt Közgyűlés! Azon szép szavak után, melyeket t. elnöktársaim ajkairól hallottunk, nekem csak kevés szavam lehet. Feladatom nem annyira uj szempontok kiemelése, mint inkább a közgyűlésen felvetett eszmék összefoglalása lesz, még pedig három főkérdés alakjában. Az első kérdés: mi a kör czélja, feladata ? a második : van-e szükség ily ünképző-körre ? és a harmadik: megvannak-e azon előfeltéelek, melyek a kör czéljának elérésénél elengedhetdenek ? Az első kérdsre könnyű a felelet, megadják azt a körnek immár elogadott alapszabályai. Ezek szerint a kör czélja felnőt leányainknak a tudomány, szép- irodalom, művésze: és női-munkakörök terén való tovább képzése. Ötként elesnek tehát azon aggodalmak, melyeket azo: táplálnak, a kik körünkről azt hirdetik, hogy a háá üzhelytől idegenkedő, tudós nőket akar nevelni. Avagr csakugyan akadhatnak még oly elfogultak, a kik ax Íjiszik, hogy a magasabb műveltség és háziasság egymást kizáró fogalmak? A másik kérdés-e is igennel felelek. A műveltség nagy előhaladása, a mai kor szelleme, mely a nőknek az állami és társadami életben mindig nagyobbodó jogkört biztosit, feltételezi, sőt követeli, hogy a nők is a korszellem által megkívánt szelesebb szellemi látókörre szert tenni igyekezzenek. A nőkérdésnek ilyen irányban való megadását látjuk nemcsak Amerikában, hanem Europe összes kultur-állai-naiban is, ugyanazt látjv’ i is, hol már az egyetem kapui is megn előtt. A nagyot i, hol megfelelő iskolák, múzeumok, kö ’.házak, mütárlatok, kiállítások stb. k z önképzésre, a hol, azt lehet mondani ;ővel szívják magukba a művelődés különböző e.v- Jt, ott megengedem, hogy felesleges az ily irányt! önképzőkör, de nálunk, hol mindezen kultur-tényezőknek híjában vagyunk, hol az iskolából kikerült leány csak ritka kedvező esetben folytathatja önerejéből tovaképzését, csak örömmel és lelkesedéssel lehet üdvözölnünk leányainknak azon nemes törekvését, mely a megfelelő kultur-tényezők hiányát a társulás, az egyesületi erők felhasználásával akarja pótolni. A mi pedig azon kérdést illeti, vájjon megvannak-e a szükséges és czélravezető előfeltételek, e kérdésre, igaz, csak a jövő fogja a feleletet megadni; de már most is látunk e, yet-mást, mely sikerrel biztat. Ilyen az önképzőkör tagjainak lelkes odaadasa az ügy iránt. Nem felsőbb parancsra alakult az egyesület, hanem a tagok maguk pendítették és érleltek meg az eszmét. Aztán a nagy közönség meleg érdeklődése, melyet kezdettől a megalakulásig mindig tanúsított s reméljük, a jövőben sem fog a körtől megvonni. Igaz, hogy ellenségeink is vannak, kik támadnak bennünket. De kerdem, mi.•mm született meg egy, még oly üdvös eszme is, mely támadásoknak ne lett volna kitéve. Sőt nézetem szerint a kritika, mig az irodalmi illem határai között mozog, még hasznára van az ügynek Én remelem, hogy önképző-körünk, ha egyszer működését megkezdette, feltüntetett sikere által még azokat is meg fogja nyerni, a kik most gyanús szemmel nézne* 1' ''1'v,,ulaca elé Midőn azi yben személyemet rész marui.iL, kívánóm, Hogy t a leg na gyobb siker kö tárgyában kiadott rendeletéi miatt, különösen azért is, mert a rendeletekkel egyes hatóságok nincsenek teljesen tisztában, de sőt maga a vármegyei mér- tókhitelesitő-hivatal sem úgy hitelesít, mikét,t az előírva van. Jelen sorainkkal czélunk vármegyénk vendéglőseit és korcsmarosait a bírságoktól megkímélni s egyúttal kitanitani, miként hitelesíttessenek, illetve mily hitelesítést fogadjanak el a vármegyei mértékhitele.'im- hivataltól. Hogy ezt elérhessük, legelső sorban is közöljük, hogy a koronabélyeggel való hitelesítés nem ujitas. Ez még az 1890. evben elrendeltetett a kereskedelem ügyi m. kir. miniszter által. Ez időtől fogva látható az üvegeken és palaczkokon a következő bélyeg: A közgyűlésén nagy un autvm, be tagnak, úgy, hogy a körnek már is igen tekintélyes számú tagja van. Az üvegpalaezkok és poharak hitelesítése. Sok kellemetlenséget és meglehetős összegű pénzbírságot okozott már vármegyénk vendéglőseinek és korcsmárosainak, mikép az általuk kimérésre használt üvegek és palaczkok nem voltak kellőleg hitelesítve. És ilyen kellemetlenségre és birságfizetésre most ismét alkalom mutatkozik, a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a koronabélyeggel való hitelesítés X. galicziai város vendéglőjében császári tisztek mulattak. Elvonult az orosz, amely bizony nem valami jó szemmel nézte soha szövetséges társát. Szabad volt a vásár, lehetett dicsekedni is Az asztalfőn ülő őrnagy geniális találékonysággal beszélte el, hogyan kerítette be s telte tönkre egy zászló- aljával a honvédség egész ezredét. Egy buldogg képű hadnagy, nagy tüzzet beszélte, hogy sikerült neki egyetlen csapással két honvédet harczképtelenné sebesiteni. Folyt a szóáradat s a jo magyar bor. Összekoczczantak a poharak. — A buldogg képű ekkor az átelleni asztalnál egy Szent Bazil-rendü szerzetest pillantott meg, aki szerzete számára koldulván, betért a vendéglőbe s épen egyszerű vacsoráját költé el. A hadnagy kissé borosán, kedvet kapott a pappal kötekedni; teletöltött egy poharat, fitymáló arczczal tépett a szerzeteshez s igy szólt: Ugyék, szent atyuskám, jó bor, a kutya magyarok tokaj iából való !«• A szerzetes a németül mondott (elhívásra, Iran- cziául feleié :>Köszönöm, hadnagy ur, nem iszom.* — Hogyan Ön barátocskám ért németül s francziául válaszol, miért nem felel a kérdés nyelvén, mi? e szavainál oda tartá kellemetlen arczát a szerzetes arczához kihívóan. A pap csendes, de nyomatékos hangon felelte: mert nem rokonszenvezem Önökkel. — S miért nem? hál? kérdé a hadnagy kiállhatat- lanul kellemetlen orrhangon. — Mert százezer muszka katona jött be az Önök segítségére, Önöknek emberei voltak megbízva az élelmezéssel, s ezt oly jól teljesítették, hogy a nyers termények evésére képyszeritett szegény oroszokból, többet ragadott el a pestis, mint ölt meg annak a derék magyar seregnek fegyvere . . . — Bagázs! otromba ficzkó! kiáltá képéből kikelve a hadnagy; ha kard volna oldalán, máskép bánnék el veled, te a rongyos pap, de igy reverendád miatt csak ezt az elégtételt veszem hazug szavaidért, — s ezeket mo >dva, — pohara tartalmát oda öntötte a pap ar- czába ... A Bazilita kiegyenesedett. Nem volt már többé jámbor szerzetes, harag villáma csillant ki szemeiből, odalépett a többi tiszthez s kardot kéri tőlük, hogy elégtételt vegyen a sértésért röktön. A tisztek mulattak a barát felfortyanásán, — a minek haragját minősítették, — valamelyik átnyujtá neki kardját; hirtelen széttolták az asztalokat, székeket s összeállították az ellenfeleket. Érdekes párbaj: csillogó uniformis és reverenda purbaja.*) Vezényszóra megvillantak a fegyverek s összecsendültek a pengék. — Pár másodpercz múlva aztán a hadnagy, a ki állítása szerint két honvédet tett egy csapásra harczképtelenné, óriási prim-vágást kapott a fejére s hangos jajkiáltással esett hanyatt .... A Bazilita leeresztő kardját, oda lépett az őrnagy elé s igy szólt: mielőtt a szent Bazil-rendüek szerzetese lettem volna, Miklós czár kapitánya voltam; nevem: Paulow Iván. Szomorúan zúgtak a harangok . . . Tisztet temettek: párbajban esett el ... • Ugyanakkor a debreczeni collegiumban sebhelyes homloku diák gondolt hálával egy muszka tisztre, a ki életét mentette meg s teljes szabadságát eszközölte ki a debreczeni veszteit csata után. A Baziliták zárdájának egyik czellájában pedig jámbor szerzetes imádkozott az elhunytakért, de különösen egy ifjú leányért, a ki a moszkvai temetőben, myrlusz-koszoruval fején, menyasszonyi álmát álad ja soká .... örökké. Megtörtént lény. 36 illetve a korona alatt azon szám, mely a hitelesítést eszközlő hivatalt tünteti fel. Maganak a koronabélyegnek vaió használata azonban még nem elegendő ahoz, hogy a palaczk, vagy pohár egyúttal hitelesített is legyen. Nem pedis? azért, mert a kereskedelemügyi m. királyi miniszter 80,357—1890. számú rendeletében határozottan előírja. hogy úgy a palaczkoknál, mint a poharaknál a mérték jelzése (mennyiség és jelvény pl- 0‘5 L ) a vonás alatt maradandólag és elválaszthatatkínul fel legyen jegyezve. E vonásoknak pedig, melyeknek használata Ung- varmegyében általában nem szokásos, palaczkoknál legalább is 1 cm., poharaknál pedig legalább is 2 cm. hosszunknak kell lenniük s a jelzés és az edény között levő térségben az újabb rendelet szerint legfeljebb 0'7 liter mennyiségnek szabad elférnie. Ezek a fő alapintézkedései a koronabélyeggel való hitelesítésnek. Alább fogjuk közölni az ide vonatkozó miniszteri rcndeleteket, közöttük azt is, mely a fenn ismertetett s módosított koronabélyegzés kötelező használata ügyében kitűzött határidőt az 1899. évi julius hó 1- i-t meghosszabbítja s melylyel együtt rámutatunk Ung- var város rendőrkapitányának azon nem időszerű intézkedésére, mely a módosított korona-bélyegü hitelesítést már most elrendelte. Mielőtt azonban a rendeleteket ismertettünk, esetleges tévedések elkerülése végett már itt hangsúlyozzuk, hogy üvegeket és poharakat csakis a vendéglősök, korcsmárosok s egyéb oly nyilvános hely tulajdonosak, mint bodegások, borozók és mulató-tulajdonosak tartoznak hitelesíttetni, a kik közönségesen bort, vagy sört mérnek. Bortermelők, a kik saját termésű boraikat honatjk forgalomba bedugaszolt és lepecsételt palacz- kokban, azok luteíesitetlen üvegekben mérhetik boraikat. Most tehát lássuk a rendeleteket: Az első, a mely a koronahitelesitést rendeli el, a következő : 80,257. szám 1890. jan. 6. Hitelesíthetők olyan 2 literes, 1 literes, 0'5 I., 0-3 1., 0-2 1., 01 1., 0 05 1., 002 1. és 001 literes üveg-palaczkok, a melyben az űrtartalom határa a palaczk nyakan egy vízszintes, legalább is 1 cm. hosszú vonással maradandólag van jelölve, ha az űrtartalom eltérése 2 I. és 1 ütemei az egész 1/4oo-résznél, az O'ö 1., 0‘3 1. és 0'2 liternél az egész 1/2oo-résznél, az OH-tői lefelé tartalomnál pedig az egésznek Vioo-részénél nem nagyobb. A palaczk szája és a jelzés közt legalább is 3 cm.-nyi-tér legyen. (Ez az intézkedés módosíttatott. Lásd az alább közlött 31,482/VI—1897. szánni rendeletet.) Hitelesíthetők végre olyan 1 1., 0-5 1., 0 3 1. és 02 1. poharak, a melyeknek oldalán a mértek határa egy vízszintes, legalább is 2 cm. hosszú vonással van maradandólag megjelölve, ha a pohár átmérője ott, hol a mérték határának jele van, legfeljebb 7 cm. átmérővel bir és ha az eltérés az 1 I. pohárnál az egésznek V400, az 0 5 1., 0-3 1. és 0'2 1. pedig az egésznek V200-részénél nem nagyobb. A pohár széle és a vonás közt legalább is L5 cm. távolság legyen. (Ez az intézkedés is módosíttatott. Lásd az alább közlött 31,482/V| —1897. számú rendeletet.) Egy és ugyanazon poháron a fentebb említettek közül több mérték is megjelölhető. Úgy a palaczkoknál, mint a poharaknál, a mérték jelzése (mennyisége és jelvény pl. 0 5. L.) a vonás alatt maradandólag és elválaszthatatlanul fel legyen jegyezve. (Kitűnik ez intézkedésből az, hogy ha a mér- tékhitelesitő-hivatal rossz anyagot használ a jelzéshez, az esetben a hivatal az uj jelzést és bélyegzést ingyen tartozik újból teljesíteni. Czikkiró.) Az üvegek bélyegzésére fluor hydrogén-sav alkalmazandó. A hitelesitésidij maximuma a palaczkokra, mint a poharakra nézve űrtartalom-különbség nélkül 4 kr.; mig a poharaknál, ha azokon több méiték van föl - jegyezve, minden egynél több mérték megvizsgálásáért külön még 2 kr. fizetendő maximal-dijképen. Ezen rendelet által az 1876. évi 2162. szám alatt a vendéglőkben és korcsmákban használt palaczkok es poharak megjelölése tárgyában kiadott földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet nem érintetik. * # * A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az 1897. évi augusztus hó 2l-én 31,482/Vl, szám alatt, a Lut
