Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-06-04 / 23. szám

a kórral nem haladunk, csakhamar észre fog­juk venni, hogy mások túlszárnyalnak bennünket. Mert vállvetve erőssé válik a gyenge is, magára hagyva elgyehgulhet az erős is. : Ungvár,-'1899. évi május hó 25-én. Nemes Józseí, ' - ' - vm. szőlő és fateny. biztos. j-rt" J- ■■■■--Y-n—-----r ' ' n>, Thaly Kálmán. Az pngmegyei Közművelődési Egyesület ez idei történetének' bizonyára leglényesebb napjai azok lesz­nek,»TilWfelyekén nagynevű vendegének előadása, itteni “tartózkodása lesz leljegyezve. És mi részünkről szívesen «lisméFfÜk, hogy' a közművelődési Egyesület irodalmi szakosztálya, egész tisztikara nagy ügyességgel és kitűnő sikerrel rendelkezett, ügy a logadtatás, mint a felolva­sás alatt, a kitűnő vendég egész itt tartózkodása és a telt kirándulások alatt mindenütt ott láttuk a rendezők tapintatos, ügyes> kezét >* Tlgily Kálmánt, már Csapon fogadta egy küldött­ség Novak"'Endre drral, ki egyúttal házigazdája is volt.-" itt tartózkodása alatt. Az ungvári állomáson Török Jó­zsel grót tőispán,, az irodalmi szakosztállyal üdvözölte, ‘jésiiz rí kopSiján jött bér a vendég tiszteletére lellobo- ,?T<tái>lt városba. Még aznap délutánját a várban löl- TOfte el kutató szerűiével és olt kellemes meglepetést tartogattak* sk'átó'ára ; ugyanis a gk. papnöVendékekkara t néhány kuruezdalt énekelt a vár fokán, ami látható- 'jliíh.'megh'atóttá ,a Bercsényiek ősz történészét, i mji l|t (artókkodasánák fénypontja volt a vasárnap dflé/őtt. tartott szabad előadása, mely a »Társaskör» haJafüliiíjTé'rmébétf óriási közönséget vonzott és mely KÖ^pnség'triindvégig leszült (igyeiémmel, a legnagyobb .érdeklődéssel hallgatta a 2 oras csevegést. Ä homonnai •*Í^illgélhek és á Bercsényiek korszakából helyi viszo­nyainkra való figyéjetíjmel előadott szemelvényeket bő- -imm hem akarjuk' ismertetni, mert az előadás a 'ÉSztyuivelÓdési Egyesület évkönyvében meg lesz és an­nak'kincsét fogja képezni.'Tele volt az hazafias lelke­sedéssel, legkisebb részletekig menő kutatásokkal, eredeti okmányok bemutatásával,, a mi a vonzó modorban tar- •fóYÍ előadást. magás tddolnányos .színvonalra emelte. tivqlsfó1 érdedé voll az előadásnak, hogy a száraz adátókaj, ‘ kutjorräsokgt a legérdekesebb modorban, a 1 kéflerífisét, a'éáázno^ál vegyítve adta elő, mint a példa- ^1^szé8Kmóhdja: j'afájzVa tanított meg bennünket ösmerni ^eáhisáé'ItiíS'''múltát, megyénk és városunk történőiét. előadás után Novak Endre dr. köszönte meg 8TJáAly Kálmánnak azt a kitüntetést, mely az egyesü létet; aV. 9 megjelenésével érte és Schihger Ferenc/, mégftejbe,'" hpgy ák előadás anyagát engedje át az Év­könyv száthá'ra. ;DéíJ)én' Kende Péter vendége volt, az estét pedig ^Fitózák Gyula megyés püspöknél töltötte. Hétlőn tőis- J bábunk! társaságában a szobránczi fürdőt nézte meg, ''Kéddeii pedig I^agy-Be'réznára ment, miről alábbi sorok ’ pillékéinek még. ■ jsm Kirándulás Nagy-Bereziiártt. ^''“j.'Az 'fingva rí Közművelődési Egyesület állal Thaly Kálmán tiszteletére rendezett nagy-hereznai ki­rándulás fényesen sikerült .A vadaskerti megállóhelyen — ; mély .ej, klkátiomrá nemzeti színű szalagokkal és zász- *Fóklál iSáiiy'ésen Voll félcliszitve — illusztris társaság gyűlt ggyjie, kik. a .tőispánnal élükön várták Thaly Kálmánt Kmfk’őíySÜ,tífii)épelt 'Novák^ Érjcirq dr, tőorvos kiséreté- .•|^'é:n;,1me^efefit, á katpnazenékáV rázendített a Rákóczy- 1 ihdtfféra és ’ elmék hángj ai mellett indult meg a vonat ; Nagy-Bereznáral1 3/’ /!lPeréósenyben Bántlin Ágost dr. várta a kirán­duló járs'á^ágot,; kinek kalauzolása és szakszerű magya­rázatul hiellett/megtekintették az ottani gyárat és annak , uíé'met, majd Pogány mérnök szives vezetése mellett ’ az 'állató (átéíitŐ-lélepet néztek meg. Ezután Bantlin ; Ágost'’ dr. "kitlinő villasreggelivel vendégeié meg a társa- jságót, melynek belejeztével felvillanyozott hangulatban .(olyfalták unokát a felvidék góczpontja leié. A nagy- ‘berezhá'i állóhiáson, hol nagyszámú közönség gyűlt egybe, Deák Bertalan lőszolgabíéó,' tögadta a vendége- ,kétués péázé.dét intézett Thuly'' Kálmánhoz, kérve őt, 3Rögyj befolyásával'hasson óda, inikép a szegény felvi­déki nírtén nép érdekeit magasabb helyről istápolják Thaly Kálmán válaszában kiemelte, mily örömmel jőttó.adeividék e kies pontjára, Rákoczy és Bercsényi ! kédvéít' vidékélte és biztosítottá a szónokot, bogy a sze­gény oroszok sorsa senkinek sem fekszik úgy ászivén, «Hifit, neki, ki ismeri a derék nép ragaszkodását a ma fftW- htfíráÉöZ’rés akik minden'' jo és rosszban hűséges 'Osztály öMai voltak a magyar nemzetnek. Kinyilatkozlalá, hogy úgy a «közoktatási/mini a föidmivelési miniszterek :fig.y.elt»élxíel lógja::bivni a '«felvidéki becsületes rutén ,népi-támogatására, lí n * •..•■VlMajd a vendégek hosszú kocsisorban vonultak az iskola épülete elé,' hol Adamlcovich Jenő r. k. pléba- nosMogádta szép beszéd kíséretében a megjelenteket, -örömének*adván kitejezést a lölött, hogy az U. K E. .iíagy'-Bereznát választotta első kirándulásának színhe­lyéül. ,Kbbén a momentumban ő egy szebb jövő zálogát látja és hiszi, miként a K. E. jó tőidbe elhintett magja rövidadö.'múlva szép hajtásokat log növelni. A plébá- ; nos beszédét Tötök József grót, vármegyénk tőispánja .tfcöSBüütermeg szívélyes és buzdító szavakkal, melynek - íjetújtezté után aza iskola termében tartották meg az U .IJ£ E.«.irodalmi szakosztályának gyűlését. A kis tanulók — kik ezelőtt orosz ajkúak voltak — ékes magyarság­galmondtak Jelköszöntöket és alkalmi verseket, majd Nßviik Endre dr. olvasott tel „A meghűlésről“, mind- eKisen,lekötve a nagyszámú hallgatóság figyelmét. r.Az ‘ülés ! befejezése után még szavalatok következtek, élénken-dokumentálva a magyar nyelv terjedését és di- Cfjérve; á felvidék Kulturális életének derék vezetőit. I ő- ,;kö*ben! Thaly Kálmán, Jlörök József gróf főispán, lámád Rónáy'i Antal fderdőtanácsos és Koxássy -Efemer főszolgabíró, kíséretében kocsin Csornovára rán­dultak, hogy onnan megtekintsék az ország határszé ét. A krtonazene ezalatt Nagy-Berezna sétahélyén szóra­koztatta a kis város ehhez ritkán szokott közönségét. Az ülés bevégezte után lakomára gyűltek a kirán­dulók és a vidék számos megj°lent vendége a vasút mellett elterülő fedett helyiségben. A kalonazene h..ngjai mellett, vidám pohárcsengés közölt következeit ezután a tósztok hosszú sorozata. Schürger Fcrencz pohárköszöntéjét 0 Felségére állva hallgattak végig, majd Adamkovics József emH- kedell szólásra és szép beszéd kíséretében éltette az U. K E. tagjait, Lüley Sándor dr. a vendégszerető nagy- bereznaiakat, Berzeviczy István városi kapitány az Ungvölgyi vasul vezetőit éltette szellemes pohárköszön­tőjében, majd Novak Endre dr. keltett nagy lelkese­dést, midőn »egy kalap alatt» éltette Thaly Kálmánt, Nesztor ezredest és szeretett tábornokunkat, Kónyát, valamint a hadsereg megjelent tagjait. Felköszöntőket mondtak még Pap János Bantlin Ágostra, Torma Já­nos a felvidék érdemes, öreg tanítója a K. E.-re, Ben kő Józsel r. k. plébános a hölgyekre, Bacsinszky lyúlai lelkész a tanítókra slb. Ezután a katonazene es Kotlár bandájának hangjai mellett a párok tánezra perdültek. Novák Endre dr. nyitotta meg a tánezot egy hangula­tos csárdással, melyet fiatal tánczosuüjével együtt igazi hévvel és érzéssel járt el. Hét óra volt, mikor Thaly Kálmán visszaérkezett a kedélyesen mulato/.ók közé es a beállott szünetben gyönyörű beszéddel és fiatalos kedv­vel méltatta a felvidék szépségeit és poharat emelt a szép hely virágaira, a megjelent hölgyekre. A lelkesedés oly nagy volt, hogy a fiatalság vállaira emelte az ősz tudóst, ki könnyekig meghatva köszönte még ezt a lel­kes óvácziót. Érdekes jelenetek következtek ezután, mindmeg- annyi kedves meglepetés az ünnepeltre nézve. A katonazene kürtöse rázendített a „Szózatra“ és a messze elhallatszó hangok mintha riadóra szólítot­ták volna Rákóczy népét; visszalojtolt lélegzettel, áhítat­tal hallgatták a gyönyörű játékot. Ennek megismétlése után Rónay Antal huzalolt el a czigánynyal néhány orosz nótát, melyeknek hangjaiban Thaly Kálmán egyes magyar motívumokra ismert. Az érdekes és lelejl bet el­len jelenetek után Torma János felvidéki öreg tanító könyben úszó szemekkel mondott köszönetét az illusztris vendégnek megjelenéséért, ki újból megköszönte a nem remélt fogadtatást. Visszautazás közben a társaság kiszállt Perecseny- ben, hol Bantlin Ágost dr. vacsorával fogadta a haza- utazókat. Vacsoránál Török József grót töispáii emel­kedett szólásra, majd Bantlin dr. tósztja után Vidor Mór szavalta el ez alkalomra árt szép költeményét „Tlialy Kálmánhoz“, melynek belejeztével a kirándu­lók ismét vonatra ültek és tolylátták útjukat Ungvárig. Thaly Kálmán szép emlékekkel ellelve távozott városunkból, melyet annyira megkedvelt, hogy kilátásba helyezte gyakori látogatását körünkben, hol igazán jól érezte magát. Vármegyei közgyűlés- Máj. 31. ­Ungvármegye törvényhatósági bizottsága múlt hó 31-én tartotta ez évi második rendes közgyűlését a kül- döttségileg meghívott s a közgyűlési tagok által lelkesen megéljenzett Török Józsel grót lőispán elnöklete alalt, amikor is első sorban lelolvastatott az alispán évne- gyedes jelentése, mely szerint a gazdasági állapotot illetőleg jelenti, hogy a megélhetési viszonyok türhetők, a mindennemű termények állása kifogástalan, s szép reménynyel kecsegtető. A jelentés egyéb részei a köz­igazgatási bizottság elé terjesztett havi jelentések össze­gezései. Végül megemlékezik az alispán Raith Jenő törvényhatósági bizottsági tagnak múlt hó 30-án történt elhunytáról. A vármegyei 1898. évi zárszámadásokra hozott állandó választmányi vélemény határozattá emeltetett. A sertésvésznek szórványos fellépése esetén a zárlat korlátozása tárgyában kiadott löldmivelésügyi m. kjr. miniszteri rendelet tudomásul vétetett. Tudomásul vétetett továbbá, hogy a löldmivelés- iigyi m. kir. miniszter jóváhagyta a mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló törvényezikk alapján a köz­ségeket megillető pénzbüntetések kezeléséről szóló sza­bályrendelet. Szerednye község országos- és hetivásárain szedni szándékolt helypénz-dijszabást a kereskedelemügyi m. kir. miniszter nem hagyta jóvá, mert azok, tekintettel a vidék anyagi viszonyaira, s a környékbeli, de általán a vármegyei községek hasonló díjtételeire, aránytalanul magasak. Eniiéllogva a törvényhatóság uj szabályren­delet készítésére utasította a községet. Az 1898. évi II. t. ez. 71-ik §-a értelmében a községi segélyalapok szervezésére és kezelésére vonatkozó szabályrendelet megalkotására az alispán elnöklete alatt a járási löszolgabirák, a t. főügyész a tőszámvevö, Rónay Antal, Kende Zsigmond és Thuránszky Tivadar küldettek ki. A belügyminiszter rendelete toly tán és Thuránszky Tivadar ellenzése után elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a községek a hivatalos pénzek tartására lüzinentes szekrényeket tartoznak beszerezni, s e szekré­nyek tömeges beszerzése iránt a tárgyalások eszközlésé­vel az alispánt, a járási löszolgabirák és a főszámvevő közrevonásával megbízta. Az esküdtbiróságokról szóló törvény értelmében alakítandó, s az esküdtszéki tagokat összeállító s a beregszászi kir. törvényszéknél működő bizottságba Thuránszky Tivadar, Fellöídy Ödön, Szórálh János és Csopey Gábor választatlak meg. Sajnálattal vette tudomásul a törvényhatósági bi­zottság, hogy a Ludovika-Akadémiában üresedésben levő s a vármegye közönsége által betöltendő Buttler- alapitványi helyre pályázó nem jelentkezett. Községi költségvetések és zárszámadások tárgyal­tattak ezután, melynek lolyamán a neviczkei és ároki körjegyző ellen, mert a f. évi költségvetéseket még be nem terjesztették, fegyelmi vizsgálat rendeltetett el, mig Ungvár város tanácsának a f. évi költségvetés beter­jesztésére junius hó végéig határidő adatott. Az Ungvári felállítani kért negyedik gyógy szertár ügyében a törvényhatósági bizottság a' szak­vélemények és képviselő-testületi vélemény alapján úgy határozott, hogy arra tényleg nincs szükség Ungváron. A vármegyei kavicsszállitás ügyében hozoli kereskedelemügyi miniszteri határozat, amennyiben az a törvényhatóság lörvénybiztosilotla jogkörét korlá­tozni látszik, az összes iratok Rónay Antal, Lüley Sán­dor dr., a t. ügyész és Preusz Aduit dr.-ból »álló bizott­ságnak adatott ki javaslattétel végett, s annak alapjan a kereskedelmi miniszterhez (elterjesztés intézése hata- roztatott. E tárgy lelett hosszabb vita fejlődött ki. Elsőnek Tóth Lajos bizottsági tag szólalt löt a kezeiben lévő miniszteri rendelet másolatával s a nélkül, hogy az előzményeket isméi le vagy a tárgy iratait tanulmá­nyozta volna, nagy elhatározással és elszántsággal ragasz­odon a kereskedelmi miniszter rendeletének végrehaj tusához s megtagadta még azt is, hogy a törvényható­ságnak a kormány bizonyos rendeieteí ellen felirati joga még csak képzelhető is volna. Utánna Thuránszky Tivadar bizottsági tag szó­lalt tel, nem ugyan a tárgyhoz illő komolysággal, ha­nem különös kedélyesseggei és komikus előadással és kétes színezéssel, melynek bűze oda terjedt, hqgy a töi- Vér.yhatósági bizottság tagjait önkívületi állapotba hozza s elhitesse intelligens úri ember léiére, hog^ az alispán talán olyan üzletbe bocsátkozik, mint az egyszeri uii ember, ki két pár ökör vasaltatásáról egy télen át annyi vasat számítolt lel, ami megfelelt a két ökör teljes élő­súlyának, sót megreszkirozta még azt is odakiáliani, hogy a közigazgatási bizottsági határozatba becsempéij/.- tetett az a négy tagból álló küldöttség, mely a jéleii ügynek vizsgálatával az állandó választmány javaslatai ,1 uiegbizatni határoztatolt. Vagyis meggyanúsította a köz- igazgatási bizottságot, melynek maga is tagja, s mell­nek határozathozatalánál személyesen jelen volt, de mar elleledte, vagy nem tudta, hogy a közgyűlésen először az állandó választmány véleménye olvastatott fel, mely a 4 tagból álló bizottság kiküldését hozta a törvényha­tósági bizottságnak javaslatba. Szóval Tóth Lajos bizoit- sági taggal egyült borzasztó dolgot véltek látni s a köd - látyol-képet úgy irányították, hogy a megye alispánjai mindig a ködben, tehát gyanús alakban tüntessék lel. Ez a magyar virtus. Az alispán a tárgyiralok alapján teljesen tel világositó magyarázatot adott a dolog áfásáról, de ez hasztalan volt, mert a két bizott­sági tag ur elkeseredésével a gyanú még növekedett. Hasztalan bizonyította az alispán, hogy tévedésben van­nak s ilt most nem a Fischman zsidóról van szó és annak zsíros vállalkozásáról, de a vármegye autonomi- kus jogainak védelméről, mely a hivatok kereskedelmi miniszteri rendelettel inegcsonkitlatott. Ez mind nem használt semmit, mert ilt 5180 trt rebachot láttak s ke­délyesen mosolyogva hallgatták az alispáni előterjesz­tést idétlen közbeszólásokkal, mely kínos állapotot le- remtett a közgyűlési teremben. Az alispán Thuránszky bizottsági tag gyanúsításait nyilvánosan megbocsátotta azon indokból, hogy sohasem tudja mit cselekszik. Ezután felszólalt az állandó választmány védelmére Lőrinczy Jenő főjegyző, hivatkozva az 1886. évi XXI t.-cz. 19. §-ának utólagos rendelkezésére, az 1890. évi 1. t.-cz. 60. §-ábnn foglalt s a törvényhatóság részére törvényileg biztositotl jogokat s hogy e kérdésben az al­ispánt hálás elismerés illeti meg azon rendkívüli oda­adásáért, melyet a vármegyei ulak építése, rendbehoza­tala körül tolylonosan tanúsít, s nem tartja illőnek, hogy alaptalan gyanúsításokkal élnek éppen azon tisztviselő ellen, ki ha valahol úgy ezen a téren hálást elismerést érdemel. (Általános helyeslés.) Ajánlja az állandó vá­lasztmányjavaslatának ellogadásál. (Eltogadjuk, helyeslés.) Hqgy azonban a törvényhatósági közgyűlésben Tóth Lajos és Thuránszky Tivadar bizottsági tagok altat a kavicsszállitási vállalatra vonatkozólag indított nagy hullámokat telvert vitának az alapját a hivatalos eljárás és ezen vállalatra tett ajánlatok nem ismerése idézte elő, mellőzve minden tapintatot nélkülöző s a tisztesség logalmával össze nem férő személyes gyanú­sításokra vonatkozó czáfolátot, azon reményben, hogy a hivatalos okmányok s ajánlatok részletes közlése bárkit is jobban meggyőznek minden argumentácziónál, közöljük a következőket. A három útvonalra következő ajánlatok tétettek: 1. Az ungvár-csap-csernyŐ-ásványi útra: Méry Bertalan 5937 Irt 50 kr.; Reismann Leo 6375 Irt; Rosenblüth Sándor 5703 Irt; Ádám Sándor és társa 6812 Irt 50 kr.; Weisz Kálmán 6562 trt 50 kr.; Hersko- vics Bernát 6218 Irt 75 kr.; Fischmann Sámuel 6230 Irt 09 kr. 2. Az ungvár-kapós-vajáni útra: Weisz Bertalan 6164 trt 25 kr.; Reismann Leo 6506 trt 47 kr.; Eszlér- házi Károly és társa 7799 frt 10 kr.; Rosenblüth Sándor 5985 frt; Weisz Kálmán 6959 frt; Kron Gyula 6990 írt; Fischmann Sámuel 6472 frt. 3. A nagy-mihály-pálócz-veskóczi útra: Weisz Ber­talan 9896 frt 25 kr.; Lenaroviqs József 10,073 Irt; Reismann Leo' (egy részére) 4421 Irt. 25 kr.; Weisz Kálmán 9826 Irt: Weinberger Sámuel (egy részére) 6741 Irt; Herskovics Bernát 9965 Irt 90 kr.: Fisch- mann Sámuel 8970 Irt 40 kr. 4. Mindössze: Wejsz Bertalan 21,998 trt; Lenaro- vics Józsel 10,073 Irl; Reismann Leo 17,302 írt 71 ki ; Eszlerházi Károly és társa 7799 Irt 10 kr.; Rosenblüth Sándor 11,688 frt; Ádám Sándor és társa 6812 Irt 50 kr.; Weisz Kálmán 23247 Irt 50 kr.; Weinberg r Sámuel 6741 Irt; Herskovics Bernát 16,184 Irt 65 kr. ; Kron Gyula 6990 frt; Fischmann Sámuel 21,672 Irt 49 l«r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom