Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

* Sertés-szállítási rendelkezések. A föld- mivelésügyi miniszter három újabb rendeletben szabályozza a sertésforgalmat, amelyekkel az eddigi rendeletek hatályon kívül helyeztetnek. A z első rendelet a sertéseknek Magyarország területéről Budapcst- Ferenczvárosra való szállításának módozatait Írja körül. E szerint a vasútra való feladás előtt az illető kirendelt szakértő által megvizsgált és egészségesnek talált sertések Budapestre a ferenczvárosi pályaudvar pétróleumraktár rakodójára, kizárólag leölés czéljából vasúton, Magyarország bármely községéből minden külön engedély nélkül szállíthatók s a ferenczvárosi rendező-palyaudvar petróleumraktár-rakodóján rakandók ki. Ha a szállítás valamely sertésvészszel (sertéskolera), sertésorbánczczal vagy ragadós száj- és körömfájással fertőzött községekből történnék, az esetre ezen körülmény a marhaleveleken világosan feltüntetendő és a sertések, a mennyiben állami, vármegyei, városi, községi vagy körállatorvos által előzetesen meg nem vizsgáltattak — a származási helyről a község határán kívül fekvő vasúti felrakodóhoz csakis szekereken szállíthatók. E szabályok betartását a vasúti rakodóhoz kirendelt szakértő a berakodás alkalmával pontosan ellenőrizni tartozik. A kellő jelzéssel el nem látott marhalevéllel vitt, vagy amennyiben az előzetes megvizsgálás kelK-en kiállított állatorvosi bizonyitványnyal nem igazoltatik, a rakodóhoz a község határán kívül lábon hajtott sertések elszállítását a kirendelt szakértő meg nem engedheti. Ragadós betegségben levő, vagy annak gyanújában álló sertéseket elszállítás czéljából a rakodóhoz vinni, vagy hajtani szigorúan tilos. A ferenczvárosi pályaudvarra szállított sertések eladás után szekereken csakis hentesekhez szállíthatók és a Budapest-Ferenczvárosra való megérkezéstől számítva legkésőbb 5 nap alatt leölendők. Ezen sertéseknek vidékre való eladasa és elszállítása feltétlenül tilos. Második rendeletével a miniszter sertésvészszel, vagy ragadós száj- és körömfájással fertőzőit magyarországi községekből származó sertéseknek a bécsi vágóhidakra szállítása iránt intézkedik, mig a harmadik rendelete a magyarországi sertéseknek a kőbányai és győri állategészségügyi hivatalok felügyelete alatt álló sertés-, szállások területére való szállításáról szól.

* A verkli tudvalevőleg a legkönnyebb hangszerek egyike. Nem is tudnánk hamarjában valami ennél is könnyebb hangszert. Azaz hogy mégis, a harangozás se nagy zenei tudást igényel s elvégre az is hangszer. Sokan gondolkoztak már azon, hogy tulajdonképen miért verklizik a t. kéregető emberiség egy nem jelentéktelen része. Hogy valami nagy élvezetet szereznek vele azoknak, a kik hallgatni kénytelenek, azt határozottan tagadjuk. Ellenkezőleg, szívesen adnak egy pár krajczárt, csakhogy szabaduljanak a fülsértő kornyikálástól. Újabban Ungvar városa valóságos Mekkájává vált e szabad zeneművészeknek, akik egyes utczakon valóságos hangversenyeket rendeznek. Ezek valóságos „sétahangversenyek“, amennyiben a derék művészek járkálás közben is tudják kezelni az isteni hangszert. Sokan már messziről kerülik azon utczákat, amelyeken a verklisek gyakorolják művészetüket, nemcsak azért, hogy ne legyenek kénytelenek hallgatni a verklit, hanem azért is, mert a verklisek a legszemtelenebb zsaralók közé tartoznak. A jótékonyság igen szép erény, de az ember ne legyen kénytelen zenekiséret mellett áldozni annak. Nem ártana tehát egy kicsit megrendszabályozni a verkliseket.

* Gimnáziumi tanulókat pót-, esetleg magánvizsgálatra előkészít Vili. osztályú gimnáziumi tanuló. Czime megtudható a kiadóhivatalban.

* Juhvásár. Szerednyén julius 12-én lesz megtartva a juhvásár.

* Házassági statisztika. Ungvar város anyakönyvvezetői hivatalában 1898. jul. 2-től jul. 9-ig a következő házasságok köttettek : Bodák Lajos ev. ref. kisbirtokos és Balog Juliánná rk., Halász Dániel ev. ref. államvasuti állomási elöljáró és Zékány Melania gk., Johannik József rk. gőzmalmi munkás és Makszin Zsuzsánna ev. ref. vallásuak között.

* Állategészségügyünk. Lépíone: Baranya 1 udvar, lske 2 udvar, összesen 2 község, 3 udvar. Sertós-orbáncz: Győröcske 1 udvar, Ungvár 1 udv., összesen 2 község, 2 udvar. Sertósvósz : Csap 53 udvar, Csepely 13 udvar, Győröcske 1 puszta, Iglincz 32 udvar, Kis-Szeretva 1 udvar, Nagy-Kapós 34 udv., Orlyova 17 udvar, összesen 7 község, 149 udvar.

* Egy tanítójelölt a szünidőn át Ung- váron lakó elemi iskolai tanulók tanítását hajlandó elvállalni vagy fizetés, vagy teljes ellátás ellenében. Czime megtudható a kiadóhivatalban.

* Elhaltak névsora. Ungvár városában 1898. jul. 2-től jul. 9 ig a következő halálesetek történtek : Skripeczki Béla gk. 3 hónapos gyermek, Pap Sándor ev. ref. 6 hónapos gyermek, Kleidenicz Maria Vuni- balda rk. 34 éves irgalmas nővér, Czifli Márton ág. hitv. ev. 53 éves napszámos, Vas Gergely ev. ref. 18 éves napszámos, Slifka János róm. kath. 6 hónapos gyermek, Árva Anna gör. kath. 7 éves gyermek, Stern Juliska izr. 5 napos gyermek, Stern Hermann izr. 11 éves gyermek, Mazsorán János gk. 50 éves ács-segéd, Spisák Margit, gk. 3 hónapos gyermek. — Ezen 11 halálesettel szemben a születések száma 7. Halva született 1.

Selyem damaszt 75 krtól 14 frt 65 krig méterenként, —valamint fekete, fehér és színes Henno- berg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként, — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát- fogyasztóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldenek: Henneberg G. selyemgyárai (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó.

Hivatalos közlemények.

Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1898. évi május hó 31-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata.

63. (3325.) Az állandó választmány bemutatja a nagymélt. m. kir. honvédelmi miniszter urnák folyó évi 17,609. sz. a. kelt leiratát, melyben a vármegye közönségének tudomására hozza, hogy a törvényhatósági tisztviselők fiai ugyanoly tandíj mellett vétetnek fel a m. kir. honvéd hadapród-iskolákba, mint az állami hivatalnokok fiai.

A törvényhatósági bizottság a leiratot tudomásul veszi s azt az »Ung» törvényhatósági közlönyben közhírré tenni rendeli.

Jegyzetté s kiadta:

Minay István,

tb. főjegyző.

Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvári, 1898. évi május hó 31-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata.

65. (5857). Felolvastatott a nagyméltóságu löld- mivelésügyi m. kir. Miniszter urnák folyó évi 49232. számú körrendeleté, melylyel a csikós lábú buzalégy irtása tárgyában kiadott utasítást a gazdaközönség körében leendő ismertetés végett 4 példányban azzal az értesítéssel küldi le, hogy ezen utasítás a Földmivelési Értesítőben és a Néplapban már közölve lelt.

A törvényhatósági bizottság a buzalégy irtására vonatkozó útmutatást az *Ung< hírlapban is közzétenni rendeli.

Jegyzetté s kiadta: Min ay 1st ván,

tb. főjegyző.

Útmutatás a csíkos lábú buzalégy irtására.

A csikós lábú buzalégy (Chlorops taeniopus) nálunk kétféle kárt lesz: az egyiket őszszel a fiatal vetés megfertőzésével, a másikat tavaszszal a szalmaszál legfelső részének sajátszerü •megtámadásával.

Az őszi kártétel, mely legjellemzőbb alakban a búzánál látható, abból áll, hogy a légy kis áiczája a levelet) lecsúszva, a fiatal veté közepébe húzódik, a mely azután rendellenesen nő és valósággaljjkis hagyma- alakúvá fejlődik. E megvastagodott tőben azután megtalálható az álcza, mely az egész telet, mint ilyen huzza ki. Ez az álcza fehér, teljesen tűnőit korában 6 — 7*5 mill, hosszú, hengeres testű, testvége két nyúlványban végződik és fehér alapszínéből kirí a bélcsőnek áttetsző és sötétlő vonal alakjában látható rajza. Bábja, mely ugyancsak a buzatöben tavaszszal található, 6 —7 millim. hosszú, fényes, sárgás-barna, hengeres idomú és mindkét végén hirtelen kihegyesedik. A kora tavaszszal rajzó kis légy czitromsárga és hálán fekete-barnás sávokkal (csíkokkal) bir. Ez nemcsak a gabonaléléket, de a vadontermő tüféléket is szereti.

Tavaszi rajzáskor meg szokta fertőzni a gyenge késő őszi, vagy tavaszi buzavetéseket. Ez a második kártétele azonban egészen elüt az őszitől, a mennyiben petéjét most a gabonaszárak hegyére tojja s az abból kikelt álcza nem húzódik lefelé a gyökérhez, hanem a kalászhüvelyen át levándorol közvetlenül a kalász alatt levő első bütyök-közre: itt nem rágja át a szárt, hanem a levélhüvely alatt olyan csatornát vág rajta, a mely éppen a száron, körülbelül két milliméter szélességben húzódik a nélkül, hogy az álcza annak falát befelé (a szár közepe felé) átrágná. E támadás folytán a fertőzött szárnál három jelenség látható: először is a kalász — mint mondani szokás — hasban marad, hüvelyéből nem bújik ki; másodszor a szárnak megtámadott bütyök-köze feltűnően megvastagodik, vagyis, mint azt nevezni szokás, köszvényes (podagrás) lesz és aránylag véve rövid marad; harmadszor pedig a megvastagodott (köszvényes) száron mindig ott van a rágott csatorna, mely az álcza szennyes-barnás ürülékével tele van. Ez a három jelenség leltétien ismertető-jele e légy tavaszi kártételének. Áiczája és bábja, inelÁ e helyen található, most is olyan, mint a milyen az őszi nemzedéknél volt.

A csikós lábú buzalégy tavaszi kártétele leginkább a táblák szélein, kivált füves mesgyékkel, rétekkel határos részeken látható, világos jeléül annak, hogy e légy a vadon termő Hívekből húzódott ide. Akad azonban elvétve a táblák belsejében is.

Aratás idején kikéi a légy s akkor, ha késő tavaszi vetés nincs, vadon termő lüvekre vándorol, a honnan a nyári ivadéka ismét az őszi vetésekbe kerül vissza.

Magyarországon, honi tapasztalataink szerinl, mind a két kár egyformán veszélyes, noha gazdáink inkább csak a tavaszi bajt ismerik, az őszit egyszerűen a hesz- szeni légynek tulajdonítják.

Védekezésül ellene szintén csak késő őszi vetést lehet ajánlani, de az előzetesén (augusztus vége felé) alkalmazott csalogató-vetésekkel együitesen. Ezt a csalo- gató-vetést azután rendesen őszi vetéskor, mélyen le kell szántani. Nagy gond (ordítandó természetesen arra is, hogy a búzaföldek szomszédságában a mesgyék lűve, ha egészen ki nem irtható, legalább gyakrabban (kivált augusztusban) levágassák, hogy a benne élő áiczákkal együtt elszáradjon.

Minthogy e légytől e tavaszi gyönge vetés is igen s jkat szenved, azért gondoskodni kell, hogy az korai és erőteljes legyen.

Ugyancsak tavaszszal lehet menteni azt az őszi vetést is, a melyet e légy már az előző őszszel támadott meg: ebbe tavaszszal loltonkint csalogatóul egy-két barázdába búzát kell vetni. A tavaszszal rajzó legyek inkább ezt a gyenge (csalogató) vetést lepik el s az őszit nem bántják. Az ilyen tavaszi csalogató-vetést akkor kell leszálltain, ha a fehér álezák már láthatók benne.

Német gazdák azt tartják, hogy a bánáti magyar búza némileg ment e légy támadásától, a mennyiben erőteljes vetést ád, a melyben e rovar kevesebb kart tehet. Noha nálunk e tekintetben próba nem történi, kívánatos volna, hogy gazdáink a bánáti búzának ezt a tulajdonságát szintén kipróbálnák.

M. kir. állami Rovartani Állomás.

Másolat. Ungvármegye szabályrendelete az iskolai rend védelméről. 36.(1632). sz. közgy. 1898. 1-ső szakasz : A mennyibben súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem forog fenn kihágást követ el és 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki : a)

valamely nyilvános iskola tanhelyiségében a tanítás ideje alatt törvényes jogosultság avagy az iskola igazgatójának vagy az illető tanítónak engedehne nélkül megjelenvén, az ott tanítónak felhívására azonnal el nem távozik, vagy még éppen valamely módon a tanítást; megzavarja; b) a ki az iskola bármely helyiségében a a tanulók jelenlétében vallási és erkölcsöt sértő szavakat mond, vagy a tanár vagy a tanító iránti tiszteletet sértő viselkedést tanúsít.. 2-ik szakasz: Kihágást követ el és 50 Írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a szülő, gyám, vagy a tanulóra felügyeletet gyakorló más személy, ki a tanulóra vonatkozó iskolai intézkedést tudva meghiúsítja, vagy a tanítványt az ily intézkedés iránti engedetlenségre rábírja. 3-ik szakasz : A pénz büntetés az illető iskola alapjának javára fordítandó és behajthatatlanság esetén az 1879. XL. t.-cz. 22., 29. és 30. szakasza szerint elzárásra változtatandó át. 4-ik szakasz: Ebbe a szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására illetékes hatóság: első fokú: Ungvár városban a rendőrkapitány, a járásokban a főszolgabiró ; a második loku: az alispán, a harmadik fokú: a kir. belügyminiszter. A büntető eljárás az ügyre nézve érdekelt tanár, vagy tanító feljelentésére az illető tanintézeti igazgató vagy gondnoksági iskolaszéki elnök felhatalmazása folytán indítható meg Ungvárt, 1898. február 24-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésből. Kende s. k., alispán. — M. kir. belügyminiszter. 54589. sz. Ezen szabályrendeletei az 1879. évi XL. t.-cz. 5. szakasza alapján n eg- erősitem. Budapesten, 1898. junius hó 2 án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre s. k , államtitkár;

*

62H8. XJngvármegye alispánjától.

k. i. %. szA tok. főszolgabíróknak és Ungvár város tok- polgármesterének.

Az iskolai rend védelmére alkotott vármegyei szabályrendeletet, a nagyin, m. kir. belügyminiszter ur f. évi 54589. sz. a. jóváhagyván, a jóváhagyási záradékkal ellátott szabályrendelet 1 — 1 példányát az 1886. évi XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében leendő eljárás végett má- solalban megküldöm, valamint az >Ung» lap utján tudomás s miheztartás végett közhírré teszem.

Ungvárt, 1898. junius hó 12.

Az alispán helyett:

Minay István,

tb. főjegyző.

Irodalmi értesítő.

A „Vasárnapi Újság“ julius 3-iki száma 19 képpel s a következő tartalommal jelent meg: „Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848. julius 5-én“ (képekkel az Országos Képtárban őrzött egykorú rajzok után). — Költemények : „Szabadban,“ Endrődi Sándortól; „Fiam születésén“ Mazar- thimtól. — Regénytár: „Dáma.“ Történeti körkép. Irta Baksay Sándor (Kimnach László eredeti rajzaival). „A kétlábú farkas.“ Regény. Irta Karazin Nikolajevics. Nikolaj. Orosz eredetiből fordította Ambrozovics Dezső (képekkel). — „Madách első szerelme.“ Palágyi Menyhérttől. — „Egy gyilkosság a czárok palotájában“ (legujabD adatok nyomán). — „A Filippini-szigetek lakói“ (képekkel Manilából és környékéről). — „Sir Edward Burne-Jones, angol festőművész“ (képekkel). — „Képek a háborúból“ (Auginaldo, a Filippini-szigeti fölkelők vezérének arczképével és képekkel a spanyol- amerikai háborúból). — Irodalom és művészet. Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“-kat együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadó - hivatalában. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 frt 20 kr.

Mezőgazdasági Káté. Irta: Mika Ottokár. Mint az annyi hasznos dolgot népies modorban ismertető „Falusi könyvtár“ czimü vállalat 45. füzete jelent meg a Franklin-Társulat kiadásában a „Mezőgazdasági Káté“. Népies nyelven, röviden, de világosan kiterjeszkedik ezen munka a gazdálkodás minden ágára. Kérdésekben és feleletekben tárgyalja a talaj, a földmivelő-eszközök, a trágya, a vetés stb. ismertetését; áttér azután a különféle gazdasági növények termesztésére s dióhéjban elmondja az ide vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat. Ismerteti röviden a különböző gazdasági rendszereket, az állattenyésztést, kertészetet, valamint kiterjeszkedik a baromfitenyésztésre, méhészetre és selyemtenyésztésre is. A kik a különféle gazdasági ágakban rövid áttekintést kívánnak tenni, azok haszonnal forgathatják Mika ezen kis könyvét. A „Mezőgazdasági Káté“ ára fűzve 50 kr.

Szerkesztői üzenetek.

Dr. Sz. K. Kolozsvár. A küldeményt köszönettel vettük, az ajánlkozást örömmel fogadjuk. Levél és t.-példány megy.

G. K. a..-Németi. Költeményeket csak kivételesen közlünk. A beküldött kivételt annál kevésbbé képezhet, mert alapos átdolgozást igényel.

z. D. Ungvár. Nemsokára közöljük.

H. J. Budapest. Köszönettel vettük.