Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám

* Szekerész katonák vonultak keresztül Ungváron f. hó 19-én. A Kubicsek Ferencz főhadnagy vezetése alatt álló 36 ember 60 lóval tette meg az utat Kassáról Őrlőn át Galicziába s onnan Strijen, Munkácson és Ungváron át vissza Kassára.

* Jelentés az ungvári g. szert. katb. papárva- fiintézet 1897 — 98. tanévi állapotáról“. Ily czim alatt adta ki jelentését dr. Hadzsega Bazil m. e. m. áldozópap, pápai t. káplán, theolog. tanár, intézeti igazgató. A lelkiismeretesen összeállított jelentés teljes megvilágításba helyezi az intézetnek úgy szellemi mint anyagi állapotát. Egyben közölve vannak az intézet házi szabályai, melyek arról győzik meg az olvasót, hogy az intézetbe nyugodtan adhatják a szülők gyermekeiket.

* Növendék létszáma Az ungvári papképző- intézetben a folyó tanévben van 40 theologus, 8 püspöki írnok és 14 gymnasista, vagyis összesen 62 nő- vendek kap ellátást a nevezett intézetben. — Az ungvári kir. gör kath. k.-tanítóképző-intézetben a folyó tanévben, esközölt beírások a következő eredménynyel végződtek ; A tanítóképző 1 osztályába 39. a 11-ikba

25. a IH-ikba 31. összesen 95. —, az előkészítő 1. osztályába 36. a II-ikba 31. összesen 67. a gyakorló iskola 1—VI. osztályba 86 tanuló íratott he. — A papárva fiintézetbe 57 bentlakó es 3 kívülről kosztra be járó, összesen 60 növendék vétetett fel , a papü tápintézetben e tanévben van 70 bentlakó s 21 kiviilró bejáró összesen 91 növendék.

* Nyilvános köszönet. Főtiszt, ifj. Gébé Andor theologiai tanár ur mar évek hosszú során gyakorolja ama bőkezű adományát, hogy tanítványait tankönyvekkel látja cl. — E tanévben is méltózlatolt a főtisztelendő tanár ur tanítványait eme jótéteményben részesíteni — amennyiben közel 80 frt értékben ajándékozta meg őket tankönyvekkel, — melyért kedves kötelességüknek ösmerik ez utón is hálájukat és legforróbb koszönetüket kifejezni az ungvári püspöki yceum 11-od és l-ső éves hittanhallgatói.

* A honvédségi ellenőrzési szemlék következő helyeken és napokon fognak megtartatni:

Ungvár városban október 3-án.

Az ungvári járás szerednyoi csoportja részére október 5. és 6-án Szerednyén, a kerületi hivatalos helyiségben.

Az ungvári járás ungvári csoportja részére Ungvári, a szolga bírói hivatal udvarán, október hó

8. és 9-én.

A bereznai járás beroznai csoportja részére Nagy-Bereznán, október 11-én.

A bereznai járás perecsenyi csoportja részére október 13-án Perecsenyben.

A szobránczi járásban október 16. és 17-én Szobránczon.

A kaposi járásban október hó 20. és 22-én

Nagy-Kapóson.

Az utószemle 1898. évi november hó 14—16-ig Munkácson, a honvéd-laktanyában tartitik meg .

* Helyettesítés, Ország Jakab dr. v. orvos e hó 22-étől kezdődőleg 10 napi szabadságot nyert s varosunkból elutazott. Távollétében Roth Bernát dr., közkórházi alorvos helyettesíti.

* Tanügyi férfiak figyelmébe. Még 1893-ban jelent meg dr. Morlin Emil és Szuppán Vilmostól „A magyarországi népoktatásügy szervezete és közigazgatása“ czimmel egy vaskos kötet, mely a törvényeket, utasításokat, miniszteri rendeleteket, elvi döntéseket stb. foglalja magában s igy a tanügygyel foglalkozókra nézve úgyszólván nélkülözhetetlen annyival is inkább, mert e téren egyedüli mii. Most jelent meg a mü 11-dik, folytatólagos kötete, mely 1013 oldalra terjed és csinos vászonkötéssel bir. Nem ajánlhatjuk eléggé e müvet az összes iskolaszékeknek, tanügyi hatóságoknak és maguknak a tanférfiaknak a figyelmébe. A királyi tanfelügyelőség különben körlevélben hívta fel vármegyénk állami és kö '.ségi iskoláinak hatóságait és az óvodákat, hogy a müvet szerezzék be.

* Düvadak garázdálkodása. Luhról, az ungvármegyei felvidék egyik legtávolabbi részéről arról a sajnálatos körülményről értesítenek bennünket, hogy a düvadak rendkívüli módon elszaporodtak s nap-nap mellett megkárosítják a szegény népet. Hol lavot, hol tinót, tehenet falnak fel s szürkületkor még az embernek sem tanácsos utón lenni.

* Szállítási hirdetmény. Az ungvári állomáson elhelyezett honvédség részére az 1899. évre szükséges kenyér és zab ez évi október hó 3-án, Nyíregyházán, a cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál délelőtt 9 órakor fog biztosíttatni. Bővebb tájékozásul az erre vonatkozó „Hirdetmény“ és „Szállítási feltételek füzete“ szolgál, mely a helybeli honvédségi laktanyában levő kezelőtiszti irodában naponta délelőtt 8-tól 12 óráig betekinthető.

1500 koronáig terjedő tőkére biztosítani, anélkül, hogy orvosi vizsgálatnak vettetnék ala. A díjfizetést pedig hetenkénti részletekben teljesítheti a biztosított, még pedig 10 fillértől kezdődőleg. Ezen, szinte csodásat: jutányos és kedvező módon ma már a legrosszabbul fizetett munkás is képes úgy magáról öreg napjaira, valamint elhalása esetére özvegyéről és árváiról gondoskodni, de gondoskodhatik a „Nemzeti“ népbizto- sitasa utján, felnövő gyermekeinek ellátásáról és ki- házasitasáról is. Azt a nehány fillért, a mit erre a czélra fordít a munkás ember, még a legszűkebb körülmények líözt is úgy vonhatja meg magától, hogy meg sem érzi, sőt ellenkezőleg egy bizonyos megnyugvás és megelégedettség fog keblébe költözni,"átérezve azt, hogy az élet esélyei, a sors csapásai ellen megtette azt, amit mint ember, mint férj, vagy mint apa, megtennie szent kötelessége volt. Minél általánosabb lesz tehát hazánkban a népbiztositás, annál boldogabb fesz a nép maga és ki lesz zárva az az es t, hogy annál a hajléknál, ahol nepbiztositási kötvény van, a nyomor tanyát üthessen. Téves nézet volna az, ha a népbiztositással szemben felhozná valaki a takarék- pénztári intézményt. Hiszen a takarékpénztár csupán azt az összeget szolgáltatja vissza — persze némi kamattal —, amit betettekl. De a népbiztositás intézményének áldásos volta éppen abban rejlik, hogy rövid dij- fizetés után már az az összeg válik esedékessé, amely biztosíttatott. így például, ha egy apa újszülött gyamokét úgy akarja biztosítani, hogy 20 éves korában 400 koronát kapjon, úgy hetenkint csak 50 fillért kell ezért fizetnie, ami egy évben 26 koronát tesz ki. Mert most feltéve, hogy a gyermek 3 évi biztosítás után meghal, ez esetben az apa összesen 78 koronát fizetőit be a „Nemzeti“-nél, ellenben 400 koronát fizet neki elhalt gyermeke biztosítása alapján a „Nemzeti“. Ugyan milyen arányban áll ehhez egy takarékpénztár teljesítménye, amely annak az apának, a ki gyermekéről akarván gondoskodni, hetenkint 50 fillért tett takarékba, a gyermek elhalálozásával csupán azt a 78 koronát fizeti vissza csekély kamataival ?! És ugyanígy áll ez abban az esetben, ha valaki halála esetére biztosit, vagy ha úgy biztosit, hogy egy bizonyos idő múlva ő maga kapja meg a biztosilott összeget. Például, ha egy 25 éves ember 60 éves korára akar a „Nemzeti“ nepbiztositási osztályában biztosítani és hetenkint csak 20 fillért hajlandó ezért fizetni, úgy 256 koronát fog kapni 60-ik évének elérésével, de amennyiben történetesen a 4-ik biztosítási évben halna el, vagy baleset folytán akár az első biztosítási évben, úgy örökösei azonnal kikapják a 256 koronát, daczára annak, hogy a „Nemzeti“-hez összesen 30 korona körül lett ezért befizetve. De nem folytatjuk a példá- lódzást! Győződjék meg minden érdeklődő maga arról az intézményről, amelyet a „Nemzeti“ hazánk és a nép javára működési körébe felvett és amely intézmény közgazdasági és emberszerető szempontokból megérdemli, hogy népünk által a legnagyobb készséggel s örömmei felkaroltassék.

Figyelmeztetünk a lapunk mai számában megjelent „Nemzeti Balesetbiztosító“ czimü hirdetésre.

Menyasszonyruha-seyem 65 krtó 14

frt 65 krig méterenkint, — valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyém 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát fogyasztóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldetnek, Henneberg: G. se- lyemejyárai (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó.

Hivatalos közlemények.

Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvári, 1898. augusztus hó 10-ik napján tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata.

1£0. (5805.) Az állandó választmány a vonatkozó ügyiratokkal együtt bemutatja az alispánnak folyó évi 5805. sz. jelentését, melyben az iránt tesz előterjesztést, hogy a robbanó eszközökkel üzemben tartott kőbányáknál foganatosítandó óvintézkedésekről alkotott s a nagyt méltóságú m. kir. belügyminiszter ur folyó évi 35,653. sz. redeletének megfelelőleg módosított szabályrendeletet összeállítván, azt elfogadásra ajánlja.

A törvényhatósági bizottság a beterjesztett tervezetet egész terjedelmében elfogadva, azt szabályrendeletként megalkotja és elrendeli, hogy az törvényszerű kihirdetés után, a felebbezési idő lejártával, jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. k. belügyminiszter úrhoz megfelelő számú példányban leiterjesztessék.

Jegyzetté s kiadta: Minay,

tb. főjegyző.

120. (5805.

Kgy. jkv. 1898. k. i. szám'

Szabályrendelet

a robbanó eszközökkel üzemben tartott kőbányáknál teendő óvintézkedésekről.

1. §. Minden kőbánya üzemnél tartozik a tulajdonos a legközelebbi közútról a munka helyszínéig, legalább 2'5 méter széles hozzájáró utat készíteni és azt folytonosan jó karban és szabadon tartani, ha jármüvekkel akarja a munka helyszínét megközelíteni, az úgy rendezendő be, hogy a jármüvek gyorsan és kényelmesen megfordulhassanak.

2. §. Kőbánya-üzemet szilárd anyagból épült lakóhelyektől 200 méternél kisebb távolságban robbantással folytatni egyáltalán tilos.

3. §. Kőbánya-üzemet tulfüggö sziklafalakkal és alulról robbantással folytatni nen: szabad.

4. §. A fúrólyukak körül és azok fölött a sziklát legalább is 2 méter távolságban minden növényzettől, földtől, laza málladéktól és kövektől gondosan meg kell a robbantás előtt tisztitani.

5. §. Robbantásra csakis faszén, kén és salétromból összetett repesztőport, vagy nitroglycerinből és kova földből összetett dynamitot szabad használni, egyéb robbantó szerek használata azok összetételének bejelentése mellett a hatóságtól kérelmezendő.

6. §. Minden egyes munkahelyre, hol robbantások történnek, egy, a robbantás munkájában teljesen járatos tűzmester alkalmazandó, a ki az összes, a robbantó szerek szállításával, raktározásával és alkalmazásával járó munkálatokat vezeti s azokért felelős. A turlyukak megtöltése és elsütése csakis a tűzmester parancsára történhetik, kinek kötelessége a parancs adása előtt a furlyukak rendes állapotáról meggyőződést szerezni.

A tűzmester neve a hatóságnak bejelentendő.

7. §. A tűzmester a robbanó- és gyújtó-anyagokat zár alatt tartja és hatósági engedély nélkül senkinek azokból semmi czélra semmit ki nem adhat.

8. §. A töltények felrobbantása csakis gyulacsok és gyujtó-kanóczok segítségével történhetik. A gyujtó- knnóczok oly hosszúra hagyandók, hogy azok meggyújtása túlságos sietés nélkül történhessék s hogy a meg gyújtó egyénnek ideje legyen fedett helyre visszavonulni.

9. §. Dynamit alkalmazásánál a töltésben csakis lágy töltények alkalmazandók. 9 C°-nál kisebb hőfokú, esetleg megfagyott dynamitot robbantásnál felhasználni tilos é.- a végből az ily dynamit a 13. §-ban ismertetett módon előzetesen lelmelegitendő. A töltények csak közvetlen a löltés előtt készítendők oly módon, hogy a gyulacecsa elláloll gyujlózsinór a tölténybe belenyomas- sék és azzal összeköttessék.

10. §. A fúrt lyukak lömitése repesztő-porral csakis laza földdel és egyéb lágy anyagokkal történhetik. Dy- namittal töltőit luriyukak tömítése nem köveleltetik, de ha történik, a töltények fölé egy papirdugacs alkalmazása tanácsos.

11. §. A tűzmester köteles minden robbantás előtt a töltényeket megszámlálni és a robbantásnál ügyelni, hogy minden töltés elsül-e? Ha egy töltény el nem sül, vagy egészen ki nem ég, az alábbi 12. pontbeli intézkedések teendők. Ha egy munkás észreveszi, hogy egy töltény el nem sül, vagy egészen ki nem égett, köteles erről a tűzmesternek röglön jelentést tenni, ki a szükséges intézkedéseket megteszi.

12. §. KI nem sült töltéseket a fúrólyukból kikaparni semmi szin alatt sem szabad. Ép oly kevéssé szabad robbantás nélkül kiégett furlyukakat töltésre felhasználni. El nem sült töltéseket még a munkások visszatérése előtt egy feltett újabb tölténynyel kell felrobban- lani s csak ha ez nem sikerül, szabad a munkások visszatérésére a jelt megadni. Ez esetben a furlyukal egy mellé állított piros zászlócskával kell megjelölni s egy, a régi furlyuktól legalább is 50 cm. távolságban lurt újabb (urlyukba elhelyezett töltés által kell felrobbantani.

13. §. Megfagyott dynamit-töltényeket felmelegi- teni csakis lótrágyába, jól beburkolva, e czélra készüli melegítő szekrényben szabad, úgy azonban, hogy a melegítő-szekrény hőmérséklete 20 G°-nál magasabbra ne emelkedjék. A megfagyott dynamit megpufutásának minden más módja szigorúan tiltatik, nevezetesen a zsebben hordás, meleg kályhák mellett, meleg lemezekben, lüz közelében, forró hamuban, vagy meleg vízbe mártás általi fölmelegités.

14. §. A fúrt lyukak megtöltése csakis fából való töltő-vesszővel történhetik oly módon, hogy a megtöltéshez szükséges dynamit-mennyiség óvatosan úgy szo- rittatik le, hogy alatta és körülötte lehetőleg kevés tér maradjon. A gyutacscsal ellátóit töltényt azután lazán rá kell állítani (s nem leszorítani). Ezután következik a furlyukak tömítése a 10. pontban előadott módon. + 6 C°-nál kisebb léghőmérsékletnél a dynamit-töltényeket a (urlyukba beszorítani nem szabad, csakis lazán beállítani.

15. §. Minden robbantásnál legalább egy Celsius hőmérő készletben tartandó.

16. §. Robbantani az egész vonalon csakis naponta kétszer és pedig nyáron délelőtt 11 —12 óra közt és délután 6—7 óra közt, télen pedig délután 3—4 óra közt szabad.

17. §. Térzárlat. Robbantás alkalmával a 18. §-ban körülirt módon az összes hozzájáró utak, munka- és tartózkodási helyek oly távolságban, melyet a fölre- pitett kődarabok el nem érnek, elzárandók, úgy, hogy a robbantás idejében emberek és állatokban kár ne ej- tessék.

Ezen térzárlat általában, egy, a munkahelytől, mint középpontól leirt 200 méter sugaru körben állapit tátik meg.

A tűzmester az összes okozott károkért személyesen felelős lévén, köteles azon esetben, ha a furlyuk iránya, a töltés nagysága, vagy sziklarétegzet alakulása nagyobb zártávolságot igényelnek, azt megnagyobbítani.

Viszont köteles a tűzmester az esetben, ha kényszerítő körülmények folytán 200 méternél kisebb térzárlat szüksége állana be, a furlyuk irányának helyes megválasztása, kisebb töltések s a furlyuknak (rendszerint több réteg hasábfából alkotott) letakarása által a személy- és vagyonbiztonságot teljesen megóvni, esetleg ily körülmények közt a robbantást egészen beszüntelni.

18. §. Jelzés. A jelzés nagy, legalább 1 négyszögméter terjedelmű sárga lobogók és harang, vagy kűri jelek által történik.

A töltés megkezdésekor a munkatérnek egyik alkalmas helyén, mely az egész térzárlatról látható, egy nagy sárga lobogó tűzetik ki; ezután munkások indulnak sárga lobogókkal a térzárlatnak a tűzmester által kijelölt határaira s miután meggyőződtek róla, hogy a térzárlatból emberek és állatok eltávoztak, a térzárlal alkalmas határpontján, rendszerint az utakon állást log- i lalnak és megakadályozzák, hogy emberek, vagy állatok a robbanás ideje alatt a lérzárlatba lépjenek. UgyauA népbiztositásról. A kevésbé vagyonos, valamint a vagyontalan néposztályok részére hazánkban eddigelé a gondoskodás szempontjából úgy az állam, mint a társadalom vajmi keveset, úgyszólván semmit sem tett, — mert amig a törvényhozás mindazon intézményeket, amelyek a földmivelő és az ipari munkás iránt való gondoskodást czélozzák, még mindig — és ki dudja, hogy még meddig — csupán tanácskozás, tárgyalás és meddő megfontolás tárgyává teszi, addig társadalmi utón is a legjobb esetben csak annyi tétetett, hogy holmi ketes értékű betegsegelyző- pénztárak, vagy szomorú hírre vergődött temetkezési egyletek alapittattak. Szemben ezekkel, vivmány-számba megy és közgazdasági fontosságánál fogva örömmel üdvözölhető az a tény, hogy a „Nemzeti“ Balesetbiztosító Részvény-Társaság működési körébe felvette a népbiztositást és ezáltal lehetővé tette, hogy immár mindenki, mondhatnék a legszegényebb ember is, részeltethessék az életbiztosítás áldásában. A „Nemzeti“ népbiztositási osztálya alkalmat nyújt nemi különbség nélkül minden egészséges személy számára magát egy