Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
XXXVI. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1898. augusztus 28. 35. SZÁM SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Kazinczy-utcza 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el: Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. j Negyedévre 1 írt. Félévre . . . 2 » | Egyes szám 10 kr Hirdetések, előfizeté ek, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYE1 GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tisztelt olvasó Közönség! Az „Ung“ szerkesztését a mai számtól kezdve átvettem. Valóban félve emeltem fel ama tollat, melyet teljes hazafiui érzülettel, lek-sedéssel, példás odaadással, nagy tapintattal, közmegelégedés és szeretet közepette 36 éven át vezetlek szerkesztő elődeim. Nagy és felette terhes munkát vettem vállaimra, midőn a művelt társadalom jogos, oly rendkívüli sok és nemes igényével szemben a felelős szerkesztőséget elvállaltam. Bátorított azonban ama lelkesítő tudat, hogy édes Hazámnak, szeretett vármegyénknek és kedves szülővárosomnak e nehéz téren is szolgálatára lehetek ; szerény tehetségem és erőmmel azok javulásához, emelkedéséhez, boldogságához, dicsőségéhez, hacsak mint közmunkás is, erőm teljes megfeszítésével hozzájárulhatok. Örömmel jelzem egyúttal azt, hogy e munkámat megkcnnyitendő, már ezideig is oly szellemi erők állanak támogatásomra, kiknek neve, tevékenysége és szellemi képzettsége elég biztosíték arra nézve, hogy vármegyénk érdemes közönségének tartalomdús, a kor és irodalom követelményeinek megfelelő helyi lapot adhatok rendelkezésére. Programúm» k a hazaszeretet, valláserkölcsiség s a nemzeti nyelv ápolása és terjesztése, a társadalmi béke és szeretetnek állandó föntartása, a tisz tességes és becsületes ügynek előmozdítása és védelme, az emberbaráti és közművelődési ügyek elő mozdítása, a bűnnek és visszaéléseknek kórhdhetlen ostorozása, a személyeskedések teljes mellőzése, s mindazoknak megvetése, melyek a tisztességes, komoly irányú sajtó erényeivel meg nem egyeznek. Hogy a tisztelt olvasó közönség lapunk munkatársairól is tudomással bírjon, kedves kötelességemnek tartom a névjegyzéket a következőkben közölni: Segédszerkesztő: Bánócpy Béla. Bel munkatársak: Dortsák Gyula, Gaar Iván, Laub Sándor, Schürger Ferencz, Tüchler Sándor dr. Munkatársak: Blanár Ödön, Bacskay Sámuel, Bornemisza Zoltán, Fehér Ákos, Fekete Jenő, Fekéshá\y Sándor, Fér derber Vilmos dr., Kovássy Elemér, Marosi Pál, Ma\uch Ede, Medrec{ky István, Melles Emil, Mijó Kálmán dr., Mocsáry Miklós, Nemes Emil, Novak Endre dr., Pap János, Reőthy Konstantin, S~ás{ Károly dr. (Budapest), Takács László. Azt hiszem, hogy ily férfiakkal, mint a munka edzett harczosaival a nyilvánosság elé lépni csak öröm és büszkeség lehet, mert teljesen meg vagyunk győződve a felől, hogy a küzdelemben versenyezve osztoznak, s önzetlenül és szerényen élvezik munkásságuk gyümölcsét, az elismerést. A szépirodalmi részről is a legjobban fogunk gondoskodni. Fennebb felsorolt munkatársainkon kívül bírjuk Balogh Irma (Zemplén-Rákóez), Geőc\e Sarolta (Budapest), Levy Carola, báró Redvit{ Károlyné (Bosna-Nowi), Zoltán Vilmosné (Győr), Frank Zoltán, (Turóez-SzL-Marton) és Walter Ferencz ígéretét, hogy általános elismerésben részesült tárczáikkal a jövőben is fel fogják keresni lapunkat. Ezek után azon kérelemmel fordulunk a mélyen tisztelt olvasó-közönséghez, hogy minket nehéz feladatunkban necsak szellemileg, de anyagilag is támogatni kegyeskedjék, mi pedig nem fogunk késni, hogy azon kötelezettségeknek, melyeket magunkra vállaltunk, minden irányban megfelelhessünk, s elérhessük azt, amit egy vidéki lap mint legtöbbet igényelhet, — az osztatlan elismerést. Hazafias üdvözlettel maradtam: Ut gvárt, 1898. augusztus 27-én. Lörinczy lenő, az »Ung« felelős szerkesztője. Firczák püspök körlevele Firczák Gyula munkácsegyházmegyei püspök e hó 18-ról keltezve körlevelet intézelt papjaihoz, melyben felhívja őket, hogy a ruthéti nép anyagi ügyeinek e'ö- mozdilására teendő kormányintézkedéseket teljes erejük bői és anyagi előnyök biztosítása nélkül támogassák. A körlevél teljes szövege ez: Főtisztelendő Főesperes, Nagyontisztelendő Alesperes és Lelkész arak, Krisztusban kedvelt Fiaim! A Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegyék vezérléríiai és országgyűlési képviselői által híveink, a kárpálalji ruthén nép anyagi és szellemi javán k előmozdítása érdekében megindított mozgalom szeretett hazánk magas Kormányának meleg érdeklődésével találkozván, szép reményekre jogosító lendületet kezd venni. Mar eddig is nagy halara van kötelezve népünk az intéző körök tapasztalt jó indul ila és atyai gondoskodásáért. A tízezer holdakra mono s előnyös áron bérbeadóit legelő s löldterületek nagy vidék lakosságának biztosítják a mindennapi kenyeret és idővel a jó Isten segítségével és kezök szorgalmas munkája után a lólétet. A magas Kormány atyai gondossága azonban tovább megy. Népünk boldogulását biztosabb alapokra akarván helyezni, szakköz gei által tanulmányoztatja a különböző vidékek szükségleteit. Földművelést űző községekben okszerű gazdálkodásra s az állattenyésztés fellendítésére óhajtván megtanítani népünket, gazdasági és lóldinivelési iskolák felállítását vette tervbe. E mellett .ért óhajt nyitni a nép inventióinak, lokozni óhajtja a nép munkakedvét; azért arra hivatott szakíérfiak által helyszíni tanulmány tárgyává tette az egyes községekben létező szövő háziipart, himzőipurt, a halina es gubaanyagszövést. Lendületet akar adui a faiparnak, a szerszámkészitésnek és a kosárfonásnak, hogy népünknek újabb kereseti íorrást nyisson. Ezen előtanulmányok eredménye, hogy a magas! Kormány Gerster Miklós, ipartelügyelő előterjesztésére Máramaros varmegyében 15 helyen kézi ipái telepet szándékozik telállilani s ezek létesítése s tentartása czél- jából 55 ezer forintnyi államsegélyt helyez kilátásba. Ennyi biztató előjel után nem kételkedhetünk többé, hogy a magas Kormány valóban szivén viseli szegény népünk anyagi és szellemi javának fellendítését. De e jóakarat elismerése nem elegendő az óhajtott siker elérésére. Magunknak is tennünk és közre kell működnünk arra nézve, hogy borostyánkeői Egén Ede ministeri megbízott és Gerster Miklós ipartelügyelő uraknak szakszerű és az illető nmlgu miniszter urak állal is jóváhagyott tervezetei a legapróbb részletekig mindenütt érvényre jussanak. Ezért, a midőn egyrészről máramaros varmegyei kül- helynökömnek a jelzett ügyben folyó hó 7-ről 112. szám alatt a nevezett vármegye lelkészkedő papságához intézett felhívását teljesen magaméva teszem és részemről is Kedveltségieknek a legmelegebben figyelmébe ajánlom, - másrészről felhívom a többi vármegye területén működő lelkész urakat is, hogy a népünk érdekében niegindu.t mozgalomnak az éneklész-tanitókkal együtt lelkes apostolai, zászlóvivői és egyúttal buzgó inuukásai is legyenek. Támogassák a magas Kormánynak szegény népünk anyagi helyzetének megjavítására irányzott intézkedéseit, fogadják szívesen mindenütt a ministeri biztosok : Egán Ede és Gerster Miki >s urak útmutatásait, legyenek segitségökre a szervezés nehéz munkájában és tudásuk valamint tekintélyük egész su yával hassanak oda, hogy a tervbe vett fontos ügy egyesek hanyagsága s közönyössége miatt dugába ne dőljön. Meggyőződésem az: hogy a nagy aranyokban megindult mozgalom szerencsés megoldásának ku'csa most a lelkészkedő papság és az éneklész-tanitók kezében van; — mert a magas kormány, -— egyes kiváló szaktérfiak, — a vármegyék tőispánjai és törvényhatóságai, mindnyájan arra törekednek : hogy pusztulni indult népünket megmentsék. . . . Ha már most ily hatalmas és komoly kikezdés után — mitől Isten óvjon — egy eredménytelenség következnék : ugyan ki tartaná érdemesnek a jövőben, ismételten a ruthén-nép sorsával bíbelődni ? 1 Ne rettentse tehát vissza Kedveltségieket a kezdet nehézsége. Bátorítsák és buzdítsák egymást és híveiket. Vállalják el a létesítendő ipartelepek igazgatását és vezetését anyagi előnyók nélkül. Kedveltessék meg a munkát híveikkel. Világosítsák tel őket arról, hogy ha az ipartelep megalakul, a magas Kormány azt évenkinl segélyezni fogja; gondoskodni fog munkaeszközökről és a kész áruk értékesítéséről, és a hosszú téli hónapok alatt nyerendő kereset szép megélhetési módot fog nyújtani számukra. Isteni Mesterünkre, a Jó Pásztorra hivatkozva, ismételten szeretettel kérem föl Kedveltségieket: legyenek jó pásztorai, bölcs tanácsadói, hű vezetői híveiknek, karolják lel lelkesen, odaadással népünk javát, legyenek az erre irányuló nemes törekvéseknek buzgó apostolai, — és ekkor a késő utókor, a most élő nemzedék unokái is mindenkor hálával fognak visszagondolni Kedveltségiekre, a kik nemesitő munkára szoktatva híveiket, megmentették népünket az elzülléstől és a megsemmisüléstől, és ezáltal ércznél maradandóbb emléket állítottak maguknak a jólélnek örvendő késő nemzedék szivében. Egyébiránt püspöki áldásom adása mellett vagyok. Gasfeinban, 1898. évi augusztus 18-án. Krisztusban szives atyjok : Gyula püspök. A kóser-hus. Immár 14 hónapja, hogy Ungvár város képviselő- testületének több tagja interpcllácziót intézett a polgár- mesterhez aziránt, hogy mi jogon kötelezheti az ungvári olh. izr. hitközség Ungvár varos neolog izr. és keresztény lakosságát arra, hogy közvetett megadóztatással az ungvári orth. izr. hitközség fentartásához évenkint több ezer forinttal járuljon, mely közvetett megadóztatás abban all, hogy az ungvári vágóhídon minden szarvasmarhát az ungvári orth. izr. hitközség metszői vágnak le s minden egyes darabért — akár kóser az, akár nem — 2 Irt 50 kr. metsző-dijat szednek ? S daczara, hogy ez interpelláezió már tizennégy honapja megtörtént, s daczára, hogy a város tanácsa ez ügyben úgy határozott, hogy az orth. izr. hitközségnek nem szabad továbbra is minden lemetszett marha után metsző-dijat szedni, hanem csak a tényleg kóserré vált húst szabad megadóztatnia, — mind a mai napig úgy vannak a dolgok, mint volt a múltban, mert a hitközség a tanacs határozatát meglelebbezte s e felebbe- zés folytán a vármegyei ügyész véleménye alapján a másodloku határozat majd akkor fog meghozatni, ha a polgármester több kérdésre felvilágosítást ad és pedig többek között arra, hogy igaz-e, hogy minden lemetszett marha után, akár kóserré valia az, akar nem, 2 frt 50 kr. metsző-dijat szednek? A polgármester urnák a nyert utasításból eredő feladatát megkönnyítendő, de meg azért‘Is, hogy Ungvár város nem orth. izr. közönsége egy jogtalan adózástól mielőbb megszabadul)on, helyén valónak találjuk, hogy az ungvári gabella-ügygyel ismét nyilvánosan foglalkozzunk, annál is inkább, mert ma már a polgármester tényleg nem adhatja azt a feleletet, hogy minden egyes lemetszett marha után szednek 2 írt 50 krt, amennyiben az orth. izr. hitközség időközben egyet tordilott a dolgon s a kóserré vált marha után 5 Irtot, a trelnivé vált után pedig egy frt metsző-dijat szed; szóval, most még többet, mint szedett eddig, mikor az átlagos díj 2 frt 50 kr volt. A dolog pedig igy esett meg : Az orth. izr. hitközség elöljárósága belátta, hogy tényleg jogtalanságot követ el anKor, midőn minden lemetszés ala kényszerítőit marha után 2 Irt 50 kr. szed, tehat mintegy 5—Ö hóval ezelőtt elhatározta, hogy a kóser-marha metszési diját 5 Írtra emeli, a trefniét pedig 1 forintra szállítja le. Azt hitte ezzel elérni az elöljáróság, hogy e porhintés meg fogja nyugtatni a nem őrt. izr. közönséget, holott ezzel nem azt érte el, hanem inkább még saját jövedelmeit gyarapította. Mert úgy véve a dolgot, amint az tényleg van is, hogy minden második marha válik kóserré, de ha több vál is azza, a népességi arányt véve alapul, csak minden második marha togyasztatik el az orth. izraeliták által, úgy az eddigi két marhára esett 5 frt helyett most hat irtot kap a hitközség. Tehát még többel járul most már hozzá a nem orth. izraelita közönség az orth. izr. hitközség fentartásához, mint járult eddig. Többet fizet pedig azért, mert a kóser és trefnihus közötti árkülönbözet ma is csak 4 kr. kilónként, ez a négy kraj- czár többlet pedig még akkor sem egyenlítené ki a metsződijakat, ha minden kóserré vált marha tényleg az orth. izrae iták által togyasztatnék el, amennyibeii ők csak a kóserré váit marhának elejéi használják. Ez az egyik ok, amiért újból a kóserhus kérdésével foglalkozzunk. A második okot pedig az ungvári orth. izr. hitközség állal benyújtott teiebbezésben foglaltak szolgáltatják. Abban a felebbezésben az állittatik, hogy amelyik mészáros nem akarja a metszőt igénybe venni, vágja Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
