Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

vei, hívta fel a közfigyelmet az ungvármegyei ruthón

nép el hagyatottságára, — e hó 21-én megjelent számában a fenti czíin alatt ismét közöl egy levelet Ungvármegyéből, melynek minden sorát, mint a valóságnak teljesen megfelelőt, mi is aláírjuk s mint tiszta igazságot bizonyítjuk; s hogy azok, kik tán nem rendes olvasói a B. H.-nak, szintén bizonysa got nyerjenek arról, hogy a B. H. tényleg azok között vau, akik a legnagyobb őszinteséggel, a legnagyobb nyíltsággal küzdenek annak az áldozatul dobott szegény, kizsarolt felvidéki népnek sorsa javítására, ide iktatjuk az egész közleményt, amint az megjelent:

A korcsmárosok.

— Levél Ungmegyéből. —

Tudomásunkra jutott, hogy a ruthén kérdéssel foglalkozó bizottság, a mint Beregmegyében a nép javára szolgáló feladatát megoldotta, Üngmegye felvidékére fordítja figyelmét.

Mig Beregben a ruthén népen csak most segítenek, üngmegye (első vidéke idestova két évtizede az ungvári m. kir. főerdöhivatal részéről oly kedvező élet- föltételekben részesül, melyeknél előnyösebbeket sehol az országban nem ismerünk. Ugyanis a föld-, rét- és legelőbéríelek egyenesen a községeknek vannak kiadva, azoktól átlag holdankint. 50 krajczár évi bér, a marhának darabjára 25—30 krajczár esik. Ezenkívül az erdőségekben öli a, rönk, sinlalp-termelés, faanyagok közelítésénél, fuvarozásnál állandóan nem megvetendő kereset kínálkozik, melyhez még a távol lakó is nagyon szívesen hozzá folyamodik, lit van továbbá Ferecsenyben, Turja- Biszlrán két nagy kémiai gyár, több községben nádszék- fonás, hol gyönyörű kereset van.

A nép azonban, sajnos, nem tud prosperálni akkor, a mikor a távolból ideözönlők örömmel megragadják az itteni munkakeresetet. Minek tulajdonítható tehát az, hogy ily kedvező helyi viszonyok mellett a nép sorsa nem különb a Beregmegye felvidé én kiszipolyozott népénél ?

Ha komolyan orvosolni akarjuk a bajt, ne takargassuk népünk hibáit sem. Bűnt követnénk el, ha általánosságban vádolnék népünket, de azt egyrészére minden habozás nélkül kimondhatjuk, hogy nagyon is kényelemszerető, könnyen félrevezethető és átokként nehezedik rája a korcsma és a benne ülő korcsmáros, kinek csapdájába leitartózta liánul rohan a mi kiskorú, jámbor ruthénünk.

A korcsmáros az utóbbi időben oly vehemenciával vetette magát áldozatára, mint soha aunakeiőtte.

Első dolga a község energikus biráját — a hol ugyan még ilyen találkozik — a lábáról leverni, ha másképp nem lehet, néplázilással kimozdítja hivatalából és helyébe olyat választat, kinek segítségével garázdaságaiért kibújhasson.

Ezután a nép hivatott vezetői ellen fordul, kik, ha nem járják kedve szerint, a mindenkor szolgálatra kész korcsmahaddal felállítja ellenükben a községet, a hatóságoknál meghurczoltalja, csakhogy a népre való befolyásuktól őket megfossza. A mikor már ezzel is készen van, ekkor már ő a község vezetője, független ura, ki ellen senki egy szót nem mer ellebbenteni. Jaj annak, ki az árendás uram oinnipotencióját megbántja!

Hiába kínálja az ungvári m. kir. lőerdőhivata! a községet ölla-, sinlalp-termeléssel, fuvarozással, mert a községi magisztrátus a falu vénjeivel már csak a korcsmánktól kér tanácsot, belomehetnek-e a vállalatba, vagy sem ? Ez természetesen azzal biztatja, hogy a főerdő- hivatal nagyobb árt is fog adni, ha hallgatagul viseli magát a község. Azalatt pedig, mig a primipilusok hallgatnak és az árendes jóvoltából nagyot isznak, mi történik ? A főerdöhivatal a kelleténél többet nem adhatván, annak adja a vállalatot, a ki jelentkezik. A jelentkező pedig maga a korcsmáros, kinek aztán a vállalatnál bő aratása van.

Ép ily szál Jályszerü módon jön velem szembe a másik oldalról egy nő-kerékpáros. Egyszer csak reszketés-forma megy végbe a gép szerkezetében, erővel balra tarL és — a női kerékpár vele szemben. Egy ütközés, egy ropogás, két kiáltás és a nő és én a földön fekszünk, a gépek is, de e kettő kormányrudaival szorosan összeölelkezik. Mikor az ijedtségből kissé magunkhoz tértünk, látjuk, hogy azon nőé és az én kerékpárom egy gyárból származnak. Az övén: 257,819, az enyémen: 257,820 állott. Semmi kétség! A mi karambolunk a két szerelmes viszontlátásának természetszerű következménye volt. Ezen megindulva, mi is megszerettük egymást. És most a két kerékpárt egy állványon tartjuk.»

Meghatva végezte be Max és egy könnyüt törült ki szeméből. Most újra Dick vei te át a szót:

»A szerelem nemcsak az életben, hanem a kerékpároknál is nagy szerepet játszik, mint előbb is hallottátok! és most újra mondok egy esetet! A múlt tv őszén, mely felette nedves volt, én és nőm kerékpárjainkat kamaránkba csuktuk és csak kora tavaszszal hoztuk elő. A mint azonban a kamarát felcsukom, hogy a kerékpárok után nézzek, az ijedtségtől majd belepoty- tyanok a holdba: A mi két gépünk mellett két kedves villámló, fényes, alacsony gyermek-kerékpár áll ! A mi párunk a télen át megszaporodott és az én két fiatalom most fényes kis gépeken utaznak, melyek pedig egy krajezárba sem kerültek nekem ! Vigye el az örd .. . g a legjobb barátomat, hanem igaz!*

Mikor társaságunk eloszlott, kérdeztem Dicket, vájjon másnap reggelire eljön-e a »Veres szamáréba. De ö igy szólt:- - Alig hiszem ! Tudod, az én unokabátyám, Albert jön ide mindig, a ki vadászik. Es ez a íiczkó kiáll- liatutlan módon hazudik. Ezt nem szenvedhetem.

A a ti.

A kormány kilencz év előtt a kincstári gazdasághoz tartozó belsőségeket 10—20 évi vételár törlesztésével a községeknek örök áron eladta. Most ritka az a község, mely fizetési kötelezettségének eleget tenne, mert itt is zavart csinál a korcsmáros a községi szeméttel, különösen ott, hol nem kapott jókora területet, becsempészvén azt a hiedelmet, hogy nemfizetés esetén sem veszik el már ezeket a területeket. Még mindig remél, hogy ez valamikor az ő birtokába kerül akár bérlet, vagy örök áron való megvétel utján.

Sohasem lehet végrehajtani a községi képviselet oly határozatát, mely a korcsmáros érdekeivel össze nem vág, mert a határozattal szemben ellenszegülésre bujtogatja a népet, sőt a cselfogásokat oly tökéletességre vitte, hogy miután a képviseleti határozatoknak nincs semmi eredménye, a képviselet a közügyek iránt teljes közömbösségbe esett.

Ünnepnapon és vasárnapokon bálozási engedelem czímén begedüszóval, ha nincs bál, akkor valahol elokerilett kintornással már a déli óráktól kezdve csalogatja a nép apraját-nagyjál a korcsmába, hol a könnyelműeknek egész heti keresményük elúszik. Az öss/e- sereglett gyermekek, hajadonok ott tanulják meg az erkölcsielenség minden nemét. A fiatalság napról-napra romlik.

Az olvasó kérdheti: hol van a pap, a tanító, kiknek kötelességük a nép erkölcsi es anyagi jólétén őrködni ?

Itt vagyunk, nem alszunk, küzdünk, de magunkra hagyva, fáradtságunk kárba vész oly elemmel szemben, melytől magunknak is rettegnünk kell. Nem egy közülünk a nép javán való buzgólkodásának megadta az árát úgy, hogy a csapást sohasem heveri ki. Sokat szenvedtünk a ránk uszított népünktől. Hogy e keserű missziónk a lábrakapott rémuralom alatt meddig fog tartani, azt nem tudjuk, de igenis annyit tudunk, hogy a korcsmá- rosnak mindig sikerült a törvény büntető keze alól kisikláni; látjuk, hogy hiábavaló a p ip küzdelme; tapasztaljuk, hogy mindaddig vízbe dobott kincs az, mit a kormány itt a népoktatásra fordít, mig a korcsmárost meg nem regulázzák.

Hiába állítanak itt gyárat, a mig a nép a korcs- maros zsákmánya ; nincs olyan gyár, a mely rajta segítsen. Világos példa erre a gyárakkal biró és nád- székfonással elárasztott Ferecseny és Túrja-völgye.

Tapasztalatunk szerint az itt tanyát ütött erkölcsi és anyagi mizériék nem szűnnek meg, sőt azok a nép testén, lelkén még inkább súlyosbodnak, mig a többi kö/ött a következő intézkedéssel meg nem oldják a ruthén-kérdést :

A korcsmák ünnep- és vasárnapokon zárva legyenek, bálozásokra engedélyt ne adjanak.

A mely korcsmáros a lerészegedé ig ad pálinkát, a község érdeke ellen dolgozik, a rendet zavarja, személyek ellen lázit, attól vonják meg a pálinkamérési engedélyt.

Szatócs-üzletet egy házfödél alatt ne tarthasson, mert a házi szükségletek vásárlója nehezen áll ellent a páliuka- kisérlésnek, sőt bevásárlás ürügye alatt nem a szatócsüzletet, de a pálinkát keresi.

Korcsmárosok vállalatokhoz ne juthassanak, meri pálinkával, rossz, drága élelnemüvel fizetik a munkást, a keresetet minden ürügygyei visszatartják.

A járási közigazgatás a nép érdekében fogjon kezel a pappal, jegyzővel, tanítóval. Ezek jóakaratu támogatását fogadja el.

Ha a járási közigazgatás a nép hivatott vezetőit, ezek meg viszont a közigazgatást e téren kölcsönösen támogatják, a népnek megadják a módot arra, hogy a békés polgári élethez visszatérjen és az itt-ott megbomlott községi rend is helyreáll; de előbb ám a fékevesztett korcsmárost kell megrendszabályozni. T. J.

*

És midőn a fentiekben reprodukáljuk a Budapesti Hírlap czikkét, kötelességünknek ismerjük azt még nehány adattal kiegészíteni; és pedig első sorban azzal, hogy a korcsmárosok, akik nagyon sok felvidéki községben maguk a köiségi bírák, mindezt a gyalázatos néprablást nem űzhetnék, hacsak egy parányi módon is korlátozva lennének ocsmány üzelmeik végrehajtásában.

De nincs, aki felemelje sújtó karját e pióczákra, nincs, akinek argus-szeine legyen mindezt észrevenni, hogy ne a szegény népnek kelljen panasza menni, hanem az üldözés hivatalból indulna meg.

Megpróbálta egyik-másik lelkes vezérembere a felvidéknek, szavát felemelni, s a felelet: hogy a veres kakas jelent meg házán, épp akkor, mikor jól teljesített munka után álomra hajtotta fejét.

S minthogy a gyújtogatás tartozik a legnehezebben kipuhatolható bűntények közé, s a gyanú még nem bizonyítók, az aljasságig elvetemedett bűnös fel nem található, a bűn büntetését el nem nyeri, — ez azután vérszemet ad a további üldözésre.

Az is mindennapi eset, hogy az illető, ha gyanusittatik, hamis tanuk seregével . igazolja alibijét.

Most történt egy feljelentés a beregszászi kir. törvényszéknél, hogy egy gyújtogatással több Ízben vádolt egyén nemcsak hamis tanúval, de hamis, felvett nevű tanúval igazolta több ízben azt, hogy ő ártatlan.

Igaz, hogy mindez megtörténhet, annak nagyrészt maga a ruthón nép is oka; de ezen mai nap nincs mit csodálkozni, hisz belőlük tényleg a pálinka beszól, észjárásukat — ha ugyan annak lehet mondani — tényleg a pálinka irányítja.

Ezért legfőbb ideje lenne, ha a B. H. levelében mondottak keresztülvitetnónek s a nép anyagi érdekeit védeni hivatott tisztviselők pedig talpra- állanáeak, hogy végre vége szakadjon annak a gyalázatos állapotnak, mely nem is sorolható mír az nzsoráskodás közé, hanem amelyre elmondhatjuk, hogy valóságos rablás fényes nappal a n ip erkölcsi és anyagi java ellen.

Tanintézeteink értesitői.

A napi események sokasága miatt csak most jutottunk hozzá, hogy városunk tanintézeteinek az 1897—98-iki tanévi beszámolóiról megemlékezzünk s azokat megismertessük azokkal, akik városunk általános tanügye iránt érdeklődéssel vannak s azt figyelemmel kisérik.

Általában elmondhatjuk, hogy a hozzánk beküldött értesítők mindegyike telve van érdekesebbnél érdekesebb adatokkal, melyek az intézet mull évi történetét ismertetik*; ezeknek gondos összeállitasa mellett egyrészt azonban a tanári és tanítói karok oda is irányitollak szellemi tehetségüket, hogy növendékeik elölt máskülönben is becsessé tegyék az Értesítő értékét.

A kir. kath. főgimnázium értesítőjében Mazuch Ede tanár köti le a növendétr's az olvasó figyelmet »Jellemképző-eszmék és tanulságok Kölcsey irói és politikai működésében* czirnü értekezésével, mely értekezés valódi irodalmi becsesei bir s díszére válik úgy Írójának, mint a kir. kath. főgimnáziumnak, melynek ő egyik legképzettebb s legszorgalmasabb tanára. Mazuch értekezése előtt nehány lap Zoltsák János nyug. lőgimn. tanár emlékét örökili meg, aki ez évi ápril hó 5-én hunyt el. Pogány Gyula tanár Meteorologiai megfigyelései a harmadik önálló rész az Értesítőben. Most következnek az Iskol i közlemények, a tanári kar névsorának felsorolásával. E szerint az elmúlt tanévben az ungvári kir. kath. főgimnáziumban összesen 25 rendes, helyettes és ideiglenes tanár működött, akiknek számában nincs benn a két segéd-hit tanár, a helv. és ág. vallásuak és az izr. hitoktatója. Majd a bevégzett tananyag áttekintése s a melléktantárgyak lelsorolása következik. A használt tankönyvek jegyzékének végén örömmel latjuk, hogy a legközelebbi tanévben csak kevés változás fog történni. Az intézet könyvtára és tanszereinek gyarapodása ismét örvendetesen haladt. A főgimnázium múlt évi történetéhez szolgáló adatok felsorolása között nagyon sok örvendetes esemény, de egy nagyon is elszomorító körülmény foglaltatik Ez utóbbiról igy emlékezik meg az Érlesitő:

Fegyelmi ügy. A gimnáziumi rendtartást és le- gyelmi szabályokat, melyeket minden tanulónak a felvételnél nyomtatott példányban kézbesítettünk, az osztályfőnökök a tanév kezdetén és közepén osztályonkint kellő magyarázat és buzdítás mellett felolvasták. Az ifjúság fegyelmi állapota egészben véve kielégítő volt. Azon körülmény, hogy a szülői ház az iskola rendelkezéseit több esetben semmibe sem veszi, sőt gyakran ezekkel ellenkezőleg szabad kezet enged gyermekének; továbbá a házi nevelésnek igen sokszor tapasztalt teljes hiánya, főleg pedig azon megdöbbentő jelenség, hogy a városban akadnak orgazdák, kik ny erészkedésből az ifjúság erkölcsiségét megmételyezni nem átallják: többekre a legyelmi büntetések magasabb fokozatát vonták maguk után. Ezért kellett az intézetből 4 tanulót és pedig 1-et engedetlenség. 1-et sikkasztás, 1-et igazolatlan óramulasztás és 1-et tanulótársának flaubert-puskával könnyelmű megsértése miatt eltanácsolni és 2-őt könyvlopás miatt kizárni.

Iskolai ünnepélyek tartattak: a király névnapján, Heverdle Ferencz rajztanár 30 éves tanársága alkalmából, az 1848-iki törvények megalkotásának emlékünnepén. A múlt tanév folyamán érkezeti altalános érdekű rendeletek kivonata között jelezve van a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek az ad 342/87. számú rendelete is, mely felhívja Kauser József műépítészt, hogy a főgimnázium telkének bekerítése iránt haladéktalanul intézkedjék. S daczára, hogy a rendelet ez évi ápril hó 8-án kelt, az még mai nap sincs foganatosítva. Az érdemsorozat és az Értesítő végéhez csatolt tanulmányozási és magaviseleti eredményeket feltüntető táblázatból látjuk, hogy az összesen 609 tőből állott tanuló-itjuság 31 tagja mindenből jelesen, 99 mindenből jól, 316 mindenből elégségesen, 69 egyből elégtelenül, 38 kettőből elégtelenül és 56 többől elégtelenül vizsgázott. Mindenből jelesen vizsgáztak : Rosenfeld Móricz izr. I. A), Dzubay István rk. I. B), Darvas István rk. és Gelb Aladár izr. 11. A), Weinberger Lajos izr. és Zékány Gyula II. B), Barlakovics Aladár rk.,Mikii György rk. Sziklay Béla ág. és Vidonvi József ág. III. A), Kutka Miklós gk. HI. B), Bernáth Zoltán rk., Füzesséry Tamás rk., Gelb Józsel izr., Gulovics Andor gk. és Freusz László izr. IV. A), Klein Mór izr., Kozma Miklós rk. és Pásztor Aranka izr. IV. B), Wilcsek Mihály rk. V. A), Semtei Róbert és Freusz László V. B), Kurimay Mihály rk. és Weisz Sándor izr. VI , Gulovics Tivadar gk., Melles Géza gk., Roth Béla izr. és Tolfler Arthur izr. VII., Gelb Chaim izr., Kulcsár Kálmán rk., Molnár Károly izr. és Nagy József rk. VIII. o. tanulók. Az érettségit jelesen 8, jól 14, egyszerűen 21 növendék tette. Az Értesítő végül beszámol az ösztöndíjjal jutalmazott és segélyezett tanulókról, a Davka-kör, a segély-egylet, a gyorsíró- és vivőkor s a zene-egyesület működéséről s tájékozást nyújt az uj tanév kezdetéről.

*

Az ungvári állami reáliskola első évi Értesítőjét Dortsák Gyula igazgató nemcsak közli, hanem elmondhatjuk, hogy teljesen ő is irta meg. Minden során, az egész összeállításán meglátszik, mennyire szivén viseli ő a reáliskola jövő sorsát, mennyire lelkesedik azon, hogy a reáliskola Ungváron erős gyökeret verjen s a mi ehhez szükséges, mielőbb saját épülethez jusson.