Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-04-03 / 14. szám

Melléklet az „UNG“ 1895. évi 14-ik számához. komoly és számbavehető ajánlat fekszik ez ügy­ben a polgármester asztalán, melyek bármelyikének elfogadása esetén Ungvár városa még ez év őszén villanynyal fog világíttatni. Az egyik ajánlatot az Ungvári Butorgyár-Rész- vénytársaság nyújtotta be a város tanácsához, nyitó t ajánlatában kötelező nyilatkozatot téve arra, hogy a képviselő-testület által már elKészitett villany világítási szerződésnek vele való megkötése esetén a villanyvilá­gítást még ez év őszére bevezeti Ungvár városa azon területére, melyet a képviselő-testület villanynyal óhajt megvilágittatni. Ezen szerződés, mely a köz- és magánvilágitásra 40 évig kizárólagossági jogot ad a vállalkozónak, sok­kal ismeretesebb közönségünk előtt, semhogy annak negyven szakaszát idézni szükségesnek tartanók; — de ép ezen közismeretségénél fogva általánosan tudott dolog, hogy a negyven évi kizárólagossági jog lejárat esetén a vállalkozó úgy az összes vezetékeket, mint magát a villanyt fejlesztő telepet összes felszere­lésével a város tulajdonába köteles bocsátani. Ámde az ifngvári butorgyár-részvénvtársaság e telepet saját gyárterületének gépházában óhajtja fel­állítani s igy a negyven esztendőnek elmúltával a telep át nem adható, tehát ajánlatában a telep-megváltás elfogadását hozzá javaslatba, mely szerint a telekhely, építkezések, gőzgép, gőzkazán és villamos áramot fej­lesztő gép-berendezés egvenértékéül a gyár minden év elején, a szerződésbeli 40 éven keresztül 303 írt 57 kr. lefizetésére kötelezi magát, mely összegek a 40 ev lejártával kamatok kamatjával együtt 30,000 frtot tennének ki, mely összegért tulajdonképen már ma is be lehet rendezni a telepet. Ebben a pontban különbözik hát csak a bútor­gyár által megkötni óhajtott szerződés attól a szerződés­tervezettől, melyet már a képviselő-testület, mint aka­ratával megegyezőt, közgyűlési határozattal elfogadott. S ha jól átgondoljuk az ajánlott telepmegváltást, önkéntelen is latjuk, hogy annak elfogadása a városra sokkal előnyösebb, mint 40 évig használt telep-beren­dezésnek átvétele. mint aki teljesen távol álloka pártálláspomtól, kívánok egy és más megfigyelesemre/onatkozólag kérdést tenni és szeretnék ezekre feleletetnyerni. Az első az, hogy a bitorgyár is a Siemens és Halske-czéggel szövetkezve váltakozó árammal akar világítani. Miként lehet ez, nikor alig pár hete olvas­tuk- minden ujságbah, hogya Ganz és Társa ezég a Zipernovsky-Bláthy-D. ry-íle transformátoros vál­takozó áramú világitó redszer alkalmazása ügyé­ben Siemens és Halske élen indított szabadalmi pörben a legfelsőbb biróságól elégtételt nyert, azaz a Siemens és Halske-czég a ianz-ezég szabadalmának alkalmazásától biróilag eltiltított; a Simens és Halske- ezégnek tehát ezen egyedü tökéletes és a Ganz-czég szabadalmát képező rendszee szerint — hiába sze­retné — világítani nem széad. Hogyan akar hát világtani ? Sajat rendszere sze rint ? Köszönöm szépén, de nem kérünk belőle. Mert laikus eszem azt mondja, hogy ha Simens és Halske Szatmáron a sajá rendszere szerinti világí­tást berendezte és a város ,z első „megnagyobbitást“ Egger es Tarsavai csináltatta meg, az nem igen szól a mellett, hogy Siemens és Halske-ékkal nagyon meg lettek volna elégedve. A második kérdésem ez: A kis hídról néztem a műmajom csatornájába. Hogvan ? Ez a szeles, impo­záns csatorna, ha neki feksák a turbinának, csak 106 lóerőt tudna kifejteni ? Érdellődtem a dolog iránt és megtudtam — elég illetékes forrásból —, hogy a mű­malom turbinája 140 névleges lóerőre épült és az eddigi tapasztalatok szerint 60 lóerőt könnyen kifejt; hiszen minden motor indkalt erejenél 15—20°/0-al többet nyújt. Kérem Szerkesztő ur, világosittasson fel e kér­désekről, mert én csak Iáik is vagyok. Különben vagyok tiszelő hive Skrupulus. Az ungvári műmalom által képviselt Ganz és Társa ezég ajánlatának részleteiről bővebb tudomá­sunk nincs. Ügv vagyunk azonban értesülve, hogy amennyiben a Ganz-czég nyerné a város villanynyal való világításának jogát, szintén nem külön telepet rendezne be erre, de a gépezet felállítása s a villany­fejlesztés a műmalomban történnék. Tehat e ezég is a telepmegváltás elvén áll. Hogy e két ajánlattevő közül fnelyik nyeri el a koncessiót, ez persze ma még nem tudható. Mindegyik mellett és ellen tán feles számban is hozatnak fel az érvek, a pártállás-foglalas már meg­kezdődött, amit mi érteni is tudunk. De bármiként helyén valónak találjuk is külön­ben a kapaczitálást, azt az egyet magára a villany­világítás ügyére károsnak találjuk, hogy oly kapa- czítáczió folyjék, melynek érvei nem felelnek meg a valóságnak s amelyre vonatkozólag a műmalom igaz­gatója részéről felkérettünk a következők közlésére: Amennyiben arról értesültem, hogy varosunk közönsége körében azon híresztelést,terjesztik, mintha az esetben, ha a villamos világítás központi telepe a helybeli műmalomban rendeztetnék be, a malom­csatorna vízállása s ezzel a csatorna mentén fekvő telkekben a talajvíz állása emelkednék, s igy a há­zak pinezéi veszélyeztetve lennének, indíttatva érzem magam az érdekelt háztulajdonos urak megnyugta­tására következőket előadni: A helybeli műmalom s malomcsatorna ügyében kiadott s jogérvényes „Vízjogi engedély-okirat“ áltál a malomcsatorna megengedett legmagasabb vízállása pontosan megvan határozva s ez különbeni szigorú büntetés mellett betartandó — s be is fog tartatni. Ki van tehát zárva, hogy a malomcsatorna vízállása bármely okból emelhető volna; s erre különben semmi ok sincsen, mert a malom s a világitó-telep egyidejű működése esetén, úgy mint eddig is, a gőzgép lépne működésbe. Meg kell még jegyeznem, hogy a fentemlitett engedély-okirat különböző kötelességeket rótt a malomtulajdonosra, nevezetesen : a csatorna szabá­lyozását szélességére és mélységére nézve a zugó- teleptől a malomig terjedő vonalon; a malom előtt fekvő zsilipen a vízlefolyás bővítésé, világos vizal- lasmérők felállítása stb., mindez intézkedések a leg­közelebbi időben szigorúan az előírás szerint foga­natosíttatni fognak s ezáltal a viszonyok rég vart rendezése is be fog következni. Nehogy tehát a meggyőzés ereje elfajuljon, ne­hogy a villanyvilágítás jó útra tért ügye ismét meg­akadjon, függetlenségünk teljes birtokában arra kérjük mindazokat, akiket illet, hogy a villanyvilágítás ügyé­nél vetkőzzék le a személyes rokon- vagy ellenszen­veket s szavazatukat tisztán csak a közérdek ügyé­ben érvényesítsék, melyre bizonyára elég útmutató lesz a város jogügyi, pénz- és gazdaságügyi bizotts i- gának véleménye. A jelszó legyen: „Győzzön a jobb!“, mert a villanyvilágítás behozatala nem a vállalkozók, de p. város érdekében viendő keresztül!! KÜLÖNFÉLÉK. A közönség- köréből. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Az „Ungvári Bútorgyár-Részvénytársaság“ alá­írással egy röpiratot olvastam, mely Ungvár város villamos világításának kérdését tárgyalja. A bútorgyár szakértőjének nagytudományu fejtegetéseihez hozzá- szólani nincs szándékom, csak úgy gyenge eszemmel, * Nagyheti ájtatosságok. A nagyheti is­teni tisztelet időrendje a ‘ómai kath. templomban: Április 3-án, viragvasárnapon, 9 órakor barka-szentelés, utána nagy mise a passió éneklésével; április 6-án, szerdán, délutáni 5 órakor sz. zsolozsma a lamentatio éneklesével; április 7-én, ragycsütörtökön, reggeli 9 órakor énekes sz. mise, a nely alatt a Glóriakor meg­szólalt harangok elnémulna* harmad napig; délután 5 órakor sz. zsolozsma s a kmentatio éneklése ; április 8-an, nagypénteken, reggeli 9 órakor az előszenteltek miséje a passió énekléséve ; a mise végeztével Krisztus sírba tételének szertartása, útana szentbeszéd ; délután 5 órakor sz. zsolozsma s a lamentatio éneklése vé­geztével a sz. sir bezárása és tót nyelvű sz. beszéd; április 9-én, nagyszombaton, reggeli 7 órakor a szent sir megnyitása után a tűz s a húsvéti gyertya megal­d.isaaz „Exultetiam“ liturgikus ének zengése mellett, to­vábbá a kereszfkut megaldasa, végeztével énekes sz. mis:, a mely alatt Glóriakor újra megszólalnak a harangok; délután a 6 órakor kezdett sz. zsolozsma után hetedfél órakor Krisztus feltámadásának ünneplése körmenettel; április 10-én, husvét vasárnapján, reggel a 7 órai énekes mise végeztével a pászka es húsvéti eledelek megál- dása; 9 órakor sz. beszéd s utána ünnepies sz. mise * Ungvármegye diszgyűlése. Az 1848-iki törvények szentesítésének 50-ik évfordulója alkalmából Ungvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 13-án díszközgyűlést tart. * Bérmálás. A szatmári megyés püspök f évi májusban főpásztori látogatást tart és bérmálást Ung- váron s vármegyénk egyrészében. Április 30-án, délben érkezik Ungvárra és más napon bérmál; május 2. és 3-án résztvesz a kálváriái búcsún; május 4-én Felső-Domonyán, május 5-én Szerednyen, május 7-én Eőrben bérmai, május 8 án felavatja-a Székón, hazank ezeréves fennállása emlekére épült templomkát s egyút­tal bérmai ottan, május 9-én Turja-Remetén, 10-én Nagy-Bereznán bérmál. * Műkedvelők előadása. Városunk mű­kedvelői e hó 19-en, a Pannonia-szálló szintermében Herczegh P'erencz 5 felvonasos színművét, „A do- lovai nabob leányá“-t fogják előadni. Az eddig meg­tartott próbák kiváló műélvezet nyerésére engednek következtetni, a mi különben igen természetes is, ha a szereplők névsorába bepillantunk, s tudjuk, hogy a rendezést Scheffer Emil teljesiti. A főbb szerepeket Levy Karola, Medreczky Istvánná úrnők, Szieber Mariska kisasszony, Grabovszky Béla és Ernő, Ma- kasni, Novák Zoltán, Pallosy Vincze, Schaller Flóris, Scheffer Emii, Szántó Gyula és Weisz urak fogják személyesíteni. rendes közgyűlését, a melyre a kibocsátott meghívók szövege ez: Az „Ungvári Dalárda“ f. évi ápril hó 3-án d. u. 4 órakor a főgimnázium egyik termében évi köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Titkári jelentés az egylet évi működése s anyagi állapotáról. 2. Pénztári számadás és a leltári állapot megvizsgálá­sára kiküldött bizottságok jelentései. 3. Esetleges in­dítványok ; végre 4. A tisztikar és a választmány újból való megválasztása, — különösen, minthogy a jelen­legi elnök a választmány ismételt kérésére sokoldalú elfoglaltsága miatt az elnöki tisztet továbbra megtar­tani nem akarja, uj elnök lesz választandó. Kelt Üng- várt, 1898 évi márczius 27. Popovics Miklós, egyleti elnök. Antalóczy Péter, egyleti titkár. * A savanyuvizi áll. el. iskolák össz­pontosítása. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leiratot intézett a vármegye közigazgatási bizottságához, melyben, tekintettel az ungvári állami iskolai épületek tarthatatlan voltára, felhívja a közönsé­get, hogy első sorban is a savanyuvizi részen levő iskolák elhelyezésére szolgaló s a Drugeth-téren épí­tendő iskolai épület emelésére hívja fel Ungvár város közönségét. Az iskola az e czélra megvásárolt tágas Lehoczky-féle telken volna felépítendő, melynek megtörténtével az ugyanott elhelyezett állami kisded­óvoda az állam tulajdonát képező másik Drugeth-téri /épületbe helyeztetnék át. Az építést a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úgy tervezi, hogy ezt Ungvár varosa vállalja magára, mely esetben hajlandó az épü­letet 35—40 évre bérbevenni s a várossal erre nézve olyan bérösszeg mellett szerződést kötni, mely összeg a város által felveendő építkezési kölcsön törlesztésére elegendő lenne. A bérleti idő lejártával az épület az államkincstár kizárólagos tulajdonába menne át. Az épület előállítási összege a csatolt terv és költségvetés alapján 44,763 forint 57 krban van előirányozva és kilencz tanteremmel és két tanítói lakással fog bírni. Az udvari részen lesznek a mellékhelyiségek és egy szolga-lakás. * Iskola-segélyezés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a jenkei ev. reí. iskolánál a tanítói fizetésnek 400 frtra való kiegészítésére az 1897/8-ik tanévre 74 frt 90 krt, az 1898/9 tanévre pedig 84 frt államsegélyt engedélyezett. * Halálozás. Id. Wittenberger L. Adolf, ny. m. kir. államvasuti hivatalnok, Visk szab. kir. város díszpolgára, m. hó 26-án, életének 68-ik évében elhunyt. Temetese m. hó 28-án történt Turja-Remetén. Béke hamvaira ! * Előléptetések. A m. kir. államvasutak igaz­gatósága Pogány Jenő, Fuchs Ignácz és Büchler Fe- rencz ungvári vasúti mérnököket, valamint Gaál Sándor, Bohuczky István és Bartha Sándor ungvári vasúti hivatalnokokat 100 frtnyi fizetési többlettel előléptette. * Uj méhészeti könyv. Sőtér Kálmán, a méhészet nagy mesterének ajánlva „Gyakorlati út­mutató a méhek tenyésztésére“ czimmel Bacskay Sámueltől egy hasznos munka jelent meg. Méhésze­tünknek ugyan már kiterjedt irodalma van, daczára azonban ennek, egyszerű, könnyed irályu, nem ter­jengős, csakis a legszükségesebb tudnivalókat felölelő, megbízható méhészeti szakmunkát, mely a kezdőnek biztos kalauza legyen, eddig sajnosán nélkülöztünk. A Bacskay művében oly könyvet nyernek az érdek­lődők, melyet a kezdő méhész, ha kezébe vesz és figyelmesen olvas, azonnal megkezdheti a méhészke- dest. Természetes sorrendben, világosan és értel­mesen előadva, egy meg nem szakadó fonál e könyv a kezdő kezében, melyet csak követni kell türelmesen és készen van a méhész. — Az ily irányú munkák nagy ismeretü és széles tapasztalatu irói rendesen belebonyolódnak a méhészet nagy titkainak fejtegeté­sébe és hábár némely dolgok feltárásában sikert érnek is el, fáradtságuk, munkájuk a kezdő méhészekre nézve elveszett, mert ezeknek elemi ismeretekre lévén szük­ségük, az általuk meg nem értett dolgok fejtegetése érdeklődésüket megöli és a méhészet nemes mester­ségétől őket elidegeníti. Nehéz és különös tapintatot igenyel a gyakorlati méhészet tudományát úgy tár­gyalni, hogy kevesebbet ne mondjunk, mint amennyit a czél érd.kében mondanunk kell, de több és bizonyos fokig a kezdő előtt érthetetlen theoriával ne terheljük a méhészkedni kívánók agyát. Ez sikerült Bacskay Sámuelnek kitünően. A csapi „méhészkor“ nagyér­demű elnöke, a gyakorlati méhészetnek fáradhatlan apostola, tollal kezében, ép oly kitűnő méhésznek bi­zonyult, mint a keret-fogóval. — Mi,nden érdeklődőnek jó lélekkel ajánljuk e könyvet figyelmébe. — Ára 45 kr. és kapható a szerzőnél Csapon, vagy Székely és Illés könyvkereskedésében Ungvári. * Eljegyzések. Both István n.-bereznai gyógy­szerész m. hó 25-én váltott jegyet Zacharias Laura kisasszonynyal. — Grosz Miksa helybeli lakos, m. hó 27-én eljegyezte Löffler Teréz kisasszonyt N.-Mihályiból * Templom-javítás. A nagy-bereznai görög kath. templom javítására a kincstár mint kegyur 2815 frt 16 krt engedélyezett. A munkálatok biztosítása czéljaból az árlejtés e hó 15-én, . e. 10 órakor fog a helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál megtartatni. * Birtok-árverés. Ungvár városa által a Reismann Mórtól visszaperelt borsólazi földeket, hol­nap hétfőn, d. e. 9 orakor, a városház nagytermében fogja nyilvános árverésen eladni. Kikiáltási ár 10,600 frt, bánatpénz 1060 frt. * Bezárt óvodák. A városunkban fellépett himlő­járvány miatt a két állami (Teleky-utczai s a Drugeth-téri), valamint a radvánczi-utczai kisdedóvoda további intézkedésig bezáratott. * Ungvármegyei felolvasó a balneolo- gusok ülésén. A m. hó 27. és 28-án tartott országos balneologiai kongresszuson vármegyénk orvosai közül Russav Gábor Lajos szobránczi járás- és fürdő-orvos * A közművelődési egyesület választ­mánya márcz. 31-én, Kende Péter elnöklete alatt a társaskör tanácstermében ülést tartott, melyen több fontos ügyet intézett el. Intézkedett a módosított alap­szabályok felterjesztése iránt, továbbá Kende Péter elnöklete alatt Kornstein József, Seidler Lipót és Haraszthy Gyula tagokból álló bizottságot küldte ki az egyesület vagyoni állapotának megvizsgálására. Vé­gül a munkaprogramm megállapítása végett szintén bizottságot küldött ki, melynek tagjai Schürger Ferencz alelnök, Rónay t ntal, Lám Sándor, Minay István és Mazuch Ede titkár. E bizottságok a legközelebbi ülésen számolnak be tevékenységükről. Megemlítjük még, hogy az egyesület rendes tagjainak szama 212-re emelkedett. * Adomány. Az ubrezsi tüzkárosultak sege­delmére Meszlónyi Gyula szatmári püspök 100 frtnyi adománynyal sietett (a károsult orgonista-tanítónak külön 50 Irtot adva). * Az ungvári dalárda ma vasárnap, d. u. 4 órakor tartja a főgimnázium egyik tantermében évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom