Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-23 / 4. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 4-ik számához.

Olyan tekintet, mint D’Alambert azt mondja, hogy a dictionnaire terjeszti leghatásosabban a világosságot s maga Voltaire elismeri, hogy egy lapot nem képes megírni a munkáiból a nélkül, hogy háromszor-négy- szer fel ne nyissa a Lexikont.

A lexikonok szerkesztését már a Krisztus születése előtti időben megkezdték s a görög és római tudósok legelőkelőbbjei foglalkoztak az összeállításukkal.. Azóta egész légióra szaporodtak az ismert gyűjtemények. A nagy külföldi enciklopédikus munkák százával idézik a czimeit és ismertetését a mindenféle nemzetek lexikonainak: van azok között még a „pokol“ számára is lexikon (dictionnaire infernal), csak a magyar lexikonokról nem vesznek semmi tudomást. Mi tudjuk, hogy vannak: Katona „Polgári lexikona“, Pakh Albert „Ismeretek tára“, az Athenaeum kézi lexikona. Mi magunk becsben tartjuk őket, de a kül földi enciklopédisták figyelmét nem költik fel.

Mi magyar nemzet nem vagyunk elég kicsinyek arra, hogy bennünket a kuriózumok gyűjtői észreve- gyenek és a florilegiumukba besorozzanak.

Talán ha az egész voltunkat bemutatnók a maga tényleges alakjában, akkor észrevennének bennünket.

Ez is egy ok lehet egy ilyen nagyszabású, ismeretterjesztő munka létrehozásara, a minő a Pallas Nagy Lexikona.

De mégis fő indító oka e mű létrehozásának a saját nemzetünk közművelődésének alapos előmozdítása.

Ez a könyvtárt alkotó munka legszélesebb tervezetében nemcsak útbaigazítója fog lenni az olvasó közönségnek, de valóságos felsőbb iskolája minden művelt embernek; a melyről befejezésekor elmondhatjuk, hogy egymagában többet tett a tudás eltcrjesztcseert, mint valamennyi iskoláink összevéve.

A tudományoknak és ismereteknek, a találmányoknak és fölfedezéseknek leggazdagabb tárháza, megírva a hazai tudósok legszakavatottabb tolla által; ttzonkivül a világtörténet és hazai történelem kimerítő, mégis összpontosított ismertetése a költészettől a nem- zetgazdászat prózai mezejéig, mausoleuma minden megörökítésre méltó egyéniségnek, ítélő biró a vitás kérdésekben: ezt mind együtt bírja a közönség a Pallas Nagy Lexikonában.

És ebben a műben meg van adva az egyenlő rang, sőt annal több; a megerdemlett fölény a Magyarországot, a magyar nemzetet ismertető adatoknak. Soha sehol annyi szakértelemmel kiállított adath tlmaz nem volt összesítve Magyarországról, annak egyes vidékéiről, népeiről, kulturális haladásaiéi, mint ebben a műben. S a mit a szaktudós tolla megörökített, azt az illusztrátor vesője, ecsetje híven ábrázolni törekedett. Mint a magyar nyomdászati iparnak diadala is dicsekedve felmutatható lesz a Pallas Nagy Lexikona- nak 16 kötete.

Ez a magyar mű teljesen nelkülözhetővé teszi valamennyi külföldön megjelent Conversations-Lexiko- nokat, nemcsak azért, mert az ismeretek, a világhelyzet adatainak hű változásában azokkal egyenlő magaslaton all; de legkivált azért, hogy pótolja azt a hiányt, a mi azokat előttünk lefokozza; a magyar viszonyok teljes félreismerését, s a mi meg annal is rosszabb, a rólunk közölt hamis adatokat.

A Pallas Nagy Lexikona igazságot közöl minden - ről, a mi a külföldé, a mi a nagy világé; de a mellett igazságot jegyez fel mindarról, a mi Magyarorszage, a magyar nemzeté, történelemé, közművelődésé.

Üdv létrehozóinak. Áldás az olvasóira.

Budapest, 1897. deczember hó 30.

Dr. Jókai Mór.

Igen tisztelt vezérigazgató ur!

Azon tizenhatodik kötettel, melyet a minap átküldeni szíveskedett, a Pallas Nagy Lexikona teljesen befejezetten fekszik előttem és nem tehetem, hogy ezen alkalommal kifejezést ne adjak a feletti örömömnek, hogy a hazai irodalom ilyen maradandó értékű művel gyarapodott, mely bátran kiállja a versenyt a nálunknál előhaladottabb európai nemzetek hasonnemü irodalmi termékeivel. Gondosan megvizsgáltam az altalános érdekű czikkeket és bátran mondhatom, hogy azok nemcsak ugyanazon tudományos színvonalon állanak, mint a Németországban oly híressé vált Brock- haus, vagy Meyer hasontárgyu czikkei, hanem azokat néha-néha még túl is szárnyaljak.

De midőn az Önök Lexikona ennélfogva teljesen nélkülözhetőkké teszi az említett idegen nyelvű versenytársakat, van neki oly oldala is, mely azt különösen a magyar emberre nézve megbecsülhetetlen értékűvé teszi és ez az, hogy a magyar tárgyakat nem csá'k terjedelmesen, hanem egyszersmind alaposan es irányilag szép alakban adja elő. Ez valódi unikummá teszi a Pallas Nagy Lexikonét, mely ennélfogva igénytelen nézetem szerint nem közönséges könyvkiadói vállalat, hanem valóságos közművelődési tényt képez. És igy nem is szükséges a közönségnek úgynevezett „hazafias áldozatkészséghez“ folyamodni’, hogy e vállalatot támogassa, hanem azt hiszem, hogy az Önök Lexikona minden művelt magyar csaladra nézve, mely nincsen azon helyzetben, hogy egész könyvtárt tartson '-magának és különben sem rendelkezik azzal az idővel, hogy terjedelmes szakmunkákat olvasson, nejkülözhetetlen szükséget képez. Főleg a mai időben, midőn az egész világ újságot olvas, mindennap előfordul az, hogy ilyen újságolvasó, vagy egy előtte nem teljesen világos kifejezés, vagy előtte ismeretlen földirati, vagy történelmi adatra nezvj bővebb felvilágosítást kíván. Ezt minden fáradtságos utánjárás nélkül az Önök Lexikonjában megtalálja.

Majdnem felszázad óta ismervén a mi irodalmi ; es könyvkiadói viszonyainkat, jól tudom, hogy még az esetre is, ha, a mit hiszek es remélek, az Önök 1

I Lexikona a közönség részéről a részvét azon mértékével találkozik, melyet bőven megérdemel, hogy mondom meg akkor is a munka kiadása a Pallas-társasag részéről igen tetemes anyagi áldozattal jár,) melyért Önöket nemcsak az első, hanem még talán egy második, vagy harmadik kiadas sem fogja kártalanítani. De szolgáljon Önöknek megnyugtatásul annak tudata, hogy Önök ez óriási munka béltartalma által a magyar közönséget, annak pompás, igazán művészies kiállítása által az egész művelt világot meggyőztek arról, miszerint Magyarorszag még ily munkának is úgy szellemi, mint anyagi előállításában felveheti a versenyt bármely más nemzettel, a hol ily vállalatok meg anyagikig is tetemes haszonnal járnak, másfelől pedig a hogy a magyar kultúrának megbecsülhetetlen és a nemzet részéről soha eléggé nem hálálható szolgálatot tettek.

Ha Önök azt hiszik, hogy a hazai irodalom egy veteránjának ezen önzetlen itelete, mert nagy sajnálatomra en magam nem tartozom a Lexikon munkatársai közé, a magyar olvasó közönség előtt bármily csekély értékkel bírhatna, ezen soraim közzétételé elleti semmi kifogasom nincsen.

Budapest, 1897. ev deczember hó 30-án.

Fogadja igaz tiszteletem kifejezését.

Dr. Fáik Miksa.

Utószó.

Mely hálával vagyok eltelve, mert befejezve látom azt a vállalkozást, mely sokak véleménye szerint annyira fölülmúlta a hazai viszonyok mértékét, hogy az ügy legjobb baratjai is féltették, intették tőle magat a vállalkozót.

A Pallas Nagy Lexikonénak legutolsó levele is megvan és a munka egeszben csaknem egy negyedevei múlja fölül amaz aranyokat, a melyeket részint elbirhatatlan nagyoknak, részben megközeiithetetlennek ítéltek azok, a kik ebben a dologban szakértők.

Az ime befejezett vállalkozást a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősség tudatában indítványoztam es kezdeményeztem, de egyszersmind a legteljesebo bizalomul 1 a magyar olvaso es tanulni vágyó közönség iránt. Tudtam, hogy a Pallas Nagy Lexikona megtalálja azt, — a ki oly régen és oly nehezen varja, — a művelt magyar olvasót. Hittem és bíztam, mert láttam a magyar műveltség nagy erősödését, példátlan recipialó képesseget, áldozatkészségét es biztos iteletet, a melylyel meg tudja különböztetni igazi lelki szükségeit. Ma pedig látom es vallom: hogy a magyarság mint könyvvevő közönség is aránylag elől all a nagy nemzetek között, csak a szükséges, hasznos, jó könyvvel forduljanak hozza.

A midőn mély halát érzek a közönség iránt, halamat, köszönetemet és nagyrabecsülésemet mindenekelőtt a Pallas Nagy Lexikona szellemi megalkotóival szemben tartozom leróni.

A közönség ereje es pártfogasa, társaságom anyagi aldozata es bátorsága mind hiaba lett volna, ha nem sikerül megtalálnom a szerkesztőt es szerkesztőséget, a Lexikon munkatársait, az élő és aktiv magyar tudományosságot, a mely mintegy hatalmas, érett, kész és pontos szervezet munkálkodott. Csodálkozással neztem működését és életem egyik nagy gyönyörűsége, hogy társasagom szolgálatában nekem jutott a szerencse ama nagyszerű munkásságnak megadni a materiális eszközöket, hogy a nyilvánosság elé az en kezdeményezesem hozta a Pallas Nagy Lexikonat.

E nagy könyvért legyen a dicsőség az egész magyar művelődése és legyen belőle okulása es öröme minden Írástudó magyarnak.

Budapesten, 1897. K iracsony havában.

Gero Lajos dr.,

a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság igazgatója.

K ÜLÓJN FÉ LÉK.

* Uugvármegye törvényhatósági bizottsága a folyó januar hó 2ö-ik napján, délelőtt 10 órakor megkezdendő törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés targysorozata:

l. Az alispán jelentése Ungvart katonai laktanyának a törvénynatóság áltál történő építése kérdésében, 2. A nagymeltóságu m. kir. honvédelmi minister leirata a Ludovika-Akadémiára tett alapítványoknak az akadémia és a honvédségi főrealiskola között való megosztása ügyében. 3. A nagymeltóságn m. kir. honvédelmi minister rendelete lóavató-bizottság alakitasa tárgyában. 4. A vallás- és közoktatásügyi nagyméltosagu

m. kir. minister leirata, melylyel a vármegye közönségének figyelmébe ajánlja ti múzeumok és könyvtárak országos felügyelőjenek es országos tanácsának támogatását b. A nagyméltosagu m. kir. belügyminister körrendeleté hadköteles elhalálozásának igazolása alkalmából felmerülő tanúkihallgatási költségek viseléséről. 6. A szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről alkotott szabályrendelet intézkedéseinek kiegészítése.

7. A mezőrendőrségről szóló törvény alapjan kiszabott pénzbüntetések kezeléséről szabályrendelet alkotasa.

8. Községi költségvetések és számadásolj. 9. Kis-Be- rezna község házvétele. 10. A Hosszumezőről Putka- Helmecz felé vezető vicinális közút megállapítása. II. A népszabadság-ünnep országos rendező bizottságának felhívás i a népszabadság félszázados évfordulójának megünneplésében való részvétel és a rendezés támogatása tárgyában. 12. Szabolcsvármegye átirata a községi jegyzői karnak az állami adóbehajtástól felmentése czéljából az ország kormányához intézett feliratának támogatása iránt. 13. Budapest székes-főváros átirata azon határozatához való hozzájárulás iránt, melylyel a székes-főváros törvényhatósági bizottsága kimondta, hogy az ország érdekeire károsnak tartana,

ha a vám- és bank-ügynek, valamint az ezekkel összefüggő kérdéseknek ideiglenes szabályozásáról szóló ; törvényjavaslatnak kellő időben törvényerőre emelkedése megakadályoztatik. 14. A torontálvármegyei községi és körjegyzői szaktanfolyam igazgatóságának beadványa a szaktanfolyamnak támogatása iránt 15. A kolozsvári siketnéma-iskol.i igazgató tanácsának beadványa az iskola czéljaira könyöradományok gyűjtése tárgyában. 16. A „Mensa-Academica“-egyesület elnökségének beadványa az egyesületnek alapítvány-, vagy adománynyal támogatása iránt.

* Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az ungvári allami elemi iskolánál a kinevezett Somogyi Béla lemondása következtében üresedésben lévő tanítói állomásra Braun Mór képesített tanítót, az újonnan rendszeresített tanítói állomásra pedig Révész József szobránczi all iskolai tanítót nevezte ki.

* Iskola-segélyezés. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter az osztrói róm. kath. elemi iskolának a tanítói fizetésnek 400 frtra való kiegészítésére az 1897/8. tanévtől kezdve két tanévre, tanévenkint 163 frt államsegélyt engedélyezett.

* A kath. kör legközelebbi felolvasó-estéje e hó 30-án lesz a tanítóképző nagytermében.

* Vármegyei állatorvosunk marad. Fekete Jenő vármegyei állatorvos, a czeglédi tiszti állatorvosi állást nem fogadta el.

* Eljegyzés. Kmetonyi Emil zsupanjei m. m. kir. erdőgondnok e hó 17-én váltott jegyet Gorni- des Mariska kisasszonynyal, Cornides György ungvári m. kir. erdőmester leányával.

* Körözött aljárásbiró. Zubay Bála nagy- bereznai aljárásbiró a múlt évben elhagyta hivatalát. A kassai királyi főügyész azonnal jelentést tett a fölöt - tes hatóságnak s a hivatalos lap mai szama a következő idézést közli: 1050—2/898. Idézés. A közvádló kassai kir. főügyész Zubay Béla nagy-bereznai kir jarasbirósági albiró ellen székhelyéről engedély nélkül való eltávozása s jogtalan távolléte miatt fegyelmi panaszt emelt. Miután a nevezett albiró ismeretlen helyen tartózkodik, a kassai kir. ítélőtábla, mint I. fokú fegyelmi bíróság az ismeretlen tartózkodásu Zubay Béla nagy-bereznai kir. jarasbirósági albirót felhívja, hogy ennek a hirdetménynek harmadizben való közzétételétől számított 30 n ip alatt, a fegyelmi panasz iránt az 1871. Vili. t.-cz. 89. §-a értelmében nyilatkozás végett a bíróságnál vagy személyesen jelentkezzék, vagy a részére ügygondnokul kirendelt Blázy Kálmán dr. kassai ügyvédet, ügyének védelmére kellően utasítsa, mert ellenesetben a további törvényes intézkedéseket a nevezett ügygondnok közbejöttével fogja megejteni. Kelt Kassán, a kassai kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróságnak 1898. évi január hó 14. napján tartott ülésében. Ferenczy Sándor, kir. ítélőtáblái tanácsjegyző.

* Az ungvári gyermekbarát-egyesület

e hó 30-an d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai meghivatnak. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A pénztárvizsgaló bizottság jelentése. 4. Indítványok. 5. A tisztikar és választmány 3 évi cyklusra szóló megválasztása.

* Forgalmi korlátozások. A földmivelés- ügyi miniszter Ungvarmegyéből kérődzőknek Bosznia és Herczegovinába való bevitelét a ragadós száj- és körömfájás miatt megtiltotta.

* Halálozás. Az ungvári erdészeti tisztikarnak gyásza van Kádár (Kirkorovics) Imre m. kir. erdőgyakornok, élete 31-ik évében, e hó 16-án történt elhunytéval. Az általános szeretetben részesült fiatal ember temetése e hó 18 án ment végbe nagy közönség részvéte mellett.

* Nyilvános számadás. Az „Ungmegyei

Nőegyesület“ és a „Fehér-Kereszt-Egyesület" ungvári fiókja által e hó 8-án rendezett thea-estély jövedelme a folyó hó 16-án megtartott választmányi ülésen állapíttatott meg. A bevételeket es kiadásokat következőkben tüntetjük fel: Bevétel belépti jegyekből: 121 frt,

felülfizetésekből 178 frt 50 kr., thea es étkek darusításából 80 frt 90 kr., világpostaból 12 frt 55 kr., ösz- szesen 392 frt 95 kr. Kiadás összesen 164 frt 35 kr. Tiszta jövedelem összesen 228 frt 60 kr., mely összegből 114 frt 30 kr. az „Ungmegyei Nőegyesület“, 114 frt 30 kr. pedig a „Fekér Kereszt-Egyesület“ ungvári fiókjának jutott ,s az e hó 16 án tartott választmányi ülésén a nevezett egyesületek pénztárnokainak, a rendezőség által nyugta mellett átadatott. A választmányi ülés után Vaszary Kolos bibornok herczegprimas ő eminencziájatól még egy 10 frtos adomány érkezett, mely a két egyesület közt a fenti arányban V2—*/* részben fog megosztatni. A felülfizetők névsora a következő: Drohobeczky Gyula püspök 25 frt, gróf Hadik Endre 20 frt, Gelsei Guttmann Izidorné 20 frt. gróf Török József főispán 10 frt, Tabódy József es. és kir. kamarás 10 frt, gróf Török Napoleon 5 frt, Firczák Gyula püspök 5 frt, Patay Gyuláríé 5 frt, Dessewffy Aristid 5 frt, Hehelein Károly 4 frt, Wagner Hedwig 2 frt, gróf Sztáray Gábor 5 frt, Löw Jeromos 1 frt, Garay Ignácz 5 frt, Gazdagh Elemérné 2 frt, Langer Bódog 2 frt, dr. Kerekes István 2 frt, Varady Károlyné 3 frt, N. N. 2 frt, N. N. 3 frt, Révész Árpád 2 frt, Fischmann Sámuel 2 frt, Weltmann Katalin

! frt, Weinberger Malvin 1 frt, Reismann Bertalan 2 frt, Flach Jakab 1 frt, dr. Molnár Mór 1 frt, Bradács Gyula 3 frt, Weinberger Zsigmond 3 frt, Leblovits Lázár 2 frt, Hoffmann Béla 2 frt, Holländer József 1 frt. Hampel János 2 frt, dr. Bosnyák Béla 2 frt, Krausz Adolf l frt, Seidler Lipotné 2 frt, Bródy Zsigmond 1 frt, Plotényi Nándor 2 frt, Kónia Sándor tábornok 2 frt, Bánóczy Béla 1 frt, Kovács Adolf 2 frt, Lévai