Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-16 / 3. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 3-ik számához.

hazai gyárakban, de jobbára küllőidül) szerzik be, hanem hogy talán példa sincs arra, hogy a kereskedő a helybeli iparosok által készített asztalos, czipész, fehérnemű, kalapos slb. iparkészitményeket árulná ! Pedig ez az ideál, amit el kell érni. Ezt pedig csak a hazai, tehai egyszersmind a helyi, ipar lelvirágoztatas i által érhetni el. Mily más képe lenne az ungvári iparügynek. ha a kereskedés primitiv, ősi módja : a heti- és orszá gos vásárok s az időközönkénti gyér megrendelések helyet!, a melyek úgyis megmaradhatnának, az iparosok a helybeli, oly nagyszámú kereskedés fogyasztását szolgálhatnák ki. Ez nemcsak az iparosnak és kereskedőnek, de a fogyasztónak is előnyére válnék, mert nemcsak czifra és Ízlésesen kiállítóit csikkeket, de jó anyagot és erős munkát kapnának. Kezdeni azonban csak kell valamikor ! A kezdést pedig csak egy nagy, az összes iparosokat és kereskedőket magába loglaló társulat teheti meg, mert sok megbeszélés!, szervezkedési, hitelt s több másléiét igényel egy ilyen nagy s egészen újnak is nevezhető reform.

Legyen szabad azonban teljes bizalommal egy őszinte kijelentést tennem. Ilyetén társulásnak nemcsak eszméjét hirdettem, de egyik, polgári közszelleméről s polgári műveltségéről messze vidéken ismeri, jellegzetesen iparos városnak nevezhető helyen, szülővárosomban már mástél évtized előtt a szervezkedés megalakításánál is közreműködtem. Tapasztalásból tudom tehát, mert ott is megtörtént, hogy a kereskedő osztály s az iparosok kezdetben külön szervezkedtek. A kereskedő mindenütt műveltebb elemnek tartotta magát, mint az iparos. Természetes ennek az oka. A kereskedni pályára nagyobb iskolázottsággal lép a liatal ember, mint az iparosra. A foglalkozás elevenebb, több oldalú ; szakismereteket, földrajzi tájékozódást, áruisméi, közgazdasági tanultságot igényel, sőt nyújt is a gyakorlás által. De hát vájjon azért, mert egy atya két fia közül az egyik ügyvéd, orvos, vagy tanár, lelkész lett, a másik meg csak «kis* hivatalnok, avagy iparos, hát taszítsa el magától az a honorál ior-frvér a másikat? Éppen igy a műveltebb kereskedőse legye azt, emelje inkább magáhozasaját hibáján kívül talán kisebb qualifikatióju testvérét, az iparost, és közös törekvéssel segítse értelmiség dolgában isma- gához hasonló tokra ; a mit legalább társadalmi érintkezés és finomosodás dolgában el is érhet, de csak is az együttléttel, a kölcsönös érintkezés által. E polgár- társi es társadalmi művelődési okon kívül azonban vannak a kereskedők és iparosok létérdekébe vágó fontos szempontok, melyek követelik, hogy a megalakítandó vármegyei általán s nagy társulatban az iparosok és kereskedők együtt legyenek.

Csupán egy közös társulatban való csoportosulás idézheti elő az ilyetén nagy társulattól várható fokozottabb igények teljesítését. Ezek pedig a következők: elsőben is a vármegyei ipar-és kereskedelmi ügy általános képviseltetése, mindkettő érdekeinek kapcsölatos és együttes kultiválása, megvédése, a közlekedési eszközök fejlesztése, szállítási, bizományi üzletek alakítása, nemcsak a székvárosban, hanem a vármegye több, erre alkalmas pontjain is. Ily szállítási bizományi üzletek, ha valahol, úgy Ungvárolt, a vármegye székhelyén válnának be,— Ungvárott, mely a vasúti szárnyvonalnak végállomása, egy nagy; vidék centruma élénk kereskede lemmel ésiparral, gyárakkal, malmokkal, lőerdö- hivatallal; nagyszámú közintézettel. Az alakítandó nagy társulatnak egyik ható eszköze volna majdan pályáza tok kitűzése, melyek által a munkaerő fejlesztése, az önművelés fokozása, tehát a szakképzettség színvonalának emelése válnék lehetségessé. Kövelkezhetik tovább uj iparágak meghonosítására a lépések megtétele, a már meglevő iparágak tökéletesítésére segítség nyújtása, vagy legalább impulzus megadása. így czéltudalos, tervszerű és fokozatos munkásság és haladás által az iparés kereskedelmi ügyeket igen is lehet felvirágoztatni s ezáltal a közvagyonosodast gyarapítani, az összforgalmat megkönnyíteni.

De kérdem : mindezeket, mint legilletékesebb tényező, ki tegve meg, ha nem az első sorban érdekelt iparos és kereskedő elem ? !

E czélból ábjon nehány buzgó egyén, úgy az iparosok, mint a kereskedők köréből az ügy élére, hogy itt helyben, mint a vidéken is jelöljenek bizalmi férfiakat, kik a helyi előkészítő bizottságokat megalakítják, buzdítsanak, kapaczitáljanak. Alig hiszem, hogy valaki be ne látná a tervezet szükségességét s elzárkóznék a megalakulás elősegítése elől.

Mik legyenek pedig a társulat teendői? Hal, hogy csak egy-kettőt megemlítsek ; az anyagbeszerzés megkönnyítése, a készítmények darusításának közvetítése, a polgári közszellem fejlesztése, mely utóbbi tonlos mozzanatnak másként való ápolását elképzelni sem tudom! Az önképzésnek felolvasások, szakmunkák és szakfolyóiratok, — az általános műveltségnek a napi sajtó olvasása által, — a társadalmi jó szokásoknak a naponkénti összejövetelek segítségével elsajátítása, gyarapítása.

Az egyetértés és a kölcsönös támogatás eszméje is kifejlődik, s ha megvan, fellendül ilyformán, mert a tagoknak egymást kölcsönösen támogatniok kell, a tagok érdekeit pedig egyaránt és igazságosan kell kielégíteni ; mindez pedig fokozza az együvé lartozódás és a huma- nismus érzetét is ; mig ahol csak a lehetősbek érdekei ápoltatnak, a szegényebb tagok törekvéseinek pedig szárnyát sz -gik, ott általános és készséges részvételről, hozzájárulásról, haladásról s vagyoni általános gyarapodásról szó sem lehet. Súlyt helyezek arra, hogy kezdetben főleg a szegényebb tagok érdekeit kell elősegíteni. Ez legczélszerübben történhetik, ha, amint egy kis alaptőkére telt szert a társulat, ezen s a testületi erkölcsi ekintély és a társulati hitel utján megkönnyíti a y.egényebb tagok részére az anyagbeszerzést a társulatban, képviselt szakok szerint. Később már a nyersanyagból raktár tartandó, hogy a tagok a szükségelt anyaghoz bármikor és jutányosárakon, és ami lő, hiteli utón juthassanak. Az is köztudomású, hogy az ipari és , kereskedelmi éleiben mily fontos az ismeretség, az aján- i

lás. Ezt egyesek sohasem közvetíthetik oly sikeresen, mint egész társulatok. A társulat tehát vevőket keressen s a pontos és jó kiszolgálatra ügyelve, a vevőket a társulati tagok részére állandó megrendelőkül megtartsa. Ez, ha valamikor, úgy napjainkban, az >ipari leleményesség« és ^életrevalóság« korában nem megvetendő dolog és leghatalmasabb eszköz szolid készítmények előállítására. Fejlődve, szervezhetni állandó árucsarnokot is a székvárosban, a melynek számára, a mennyiben idejük engedi, úgy a helybeli, mint a vidéki iparosok dolgozhatnak, a fogyasztó közönség pedig, főleg butorzati tárgyakat, mindig előnyös árakon s nagy választékban kaphatna. Mindezek az iparosok előnyére szolgálnának különösebben.

A kereskedelemnek is megvannak azonban a maga közös érdekei, . melyeket az alakítandó együttes társulat révén könnyebben kielégíthetni. Már csak az az egy szempont fölöttébb nevezetes, hogy a társulati hitel s a nagyobb arányú megrendelések folytán inkább lennének azon helyzetben, hogy anyagi hátrányok nélkül a lehetőségig csupán hazai gyártású árukat tartanának, melyeknek kifogástalan qualitását s az áruknak jutányos skálájút a nagy társulat még s csak különbül ellenőrizhetné, illetőleg eszközölhetné, mint a magára hagyatott külön egy-egy individuum .Hiszen, ha egyebet nem tekintünk, csak azt, hogy a most, a társulás hiányában külön-külön rendelt, de mégis mindannyiok, vagy legalább több kereskedő által készletben tartott czikkeket nagyobb mennyiségben és egyszerre rendelve meg tagjai rés/.ere a társulat, mennyit lehetne megtakarítani a vételösszegen, a szállítási dijakon, tehát mennyivel jutányosabbau volnának árusíthatók a czikkek; s igy a fogyasztás is mennyire fokozódhatnék s a társulat czéljaira is mekkora szép összeg gyűlhetnék össze a fizetendő százalékok áltál!

A vásárok fejlesztc.se is eszközölhető volna, ami maga után vonná a társulati raktárak és az állandó elárusító csarnokok létesítését ; hogy pedig csak lakásbér czimén mily tetemes megtakarításokkal jár ez, s ugyanakkor mennyire megkönnyíti a kereskedés módját s ennek fogyasztás-mérvét, arról napjainkban felesleges bővebben értekezni. Hgy heti, mint országos vásáraink oly élénkek, hogy messze vidékén ritkítják párjukat. De éppen azért, mert — mondhatni : az egész ,vármegye területéről alakulnak vásáraink, úgy a termelőknek, mint a vevő közönségnek jnessze-távol vidékekről ke I összejönniük. Mily sok időt vesz igénybe, — s télen mily fárasztó, kemény munka ez ! A sátrak elkészítés -, felállítása, mily költséges és időpazarló a sátraknak oda fuvarozása. Mindez elmaradna. Sőt a vásár nem sikerülése esetében a távolból is érkezett iparos nem volna kénytelen áruit potom áron elvesztegetni, hogy legalább a fuvardíjat előkeritse ; de készítményeinek feles részét a legközelebbi vásárig elhelyeztethetné az állándó raktárakban, illetőleg elárusító csarnokban. Ha az ilyetén árucsarnokokban állandó, naponkénti adás-vevés folynék, úgy, hogy a helybeliek önmagok, a vidéki iparosok pedig a társulat bizományosa közvetítésével árulnák készítményeiket, az már lehetősége volna a dolognak.

Hat igaz, hogy mindez ideál, amit csak lassan és nagy utánjárással, fáradhatatlan tevékenységgel és áldozatkészséggel érhetni el. De hát kezdet nélkül nincs vég ! A fővárosi árucsarnok sem a földből nőtt ki. És más, manapság életképes, derék egyesületek is csak lassú fejlődés után izmosodhattak meg.

Fel tehát a lelkes munkára ! Alakítsák meg az ungmegyei általános ipar- és kereskedelmi társulatot !

Hogy ugyanekkor az iparos- és kereskedő-segédek együttes önképző-körét is meg kell alakítani, az már csak azért is tiszta igazság, mert a jövőnek az alapját az önképző-körben kell megvetni. A ki 5—6 évig ilyennek tagja, az, a mikor majd önálló lesz, jól elő lészen készítve mindarra nézve, a mi a polgári közszellemnek feltétele. Hármas a fokozata a polgári osztály képzésének: az iparos és kereskedő tanulók esteli iskolája az alap; folytatása a segédek ön képző-köre, betetőzése a társulati szervezkedés.*)

Dortsák Gvula.

A kaszárnya-kérdés rendezése.

— Városi közgyűlés. —

Ungvár város képviselö-testülete e hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott, a képviselő-testületi tagoknak feltűnően nagy érdeklődése mellett, ami magyarázatát leli abban, hogy a közgyűlésen a kaszárnya-kérdés rendezéséről, illetve a Ferenc/. József-kaszárnya területéből 1667 négyszögölnyi résznek a vármegye használatára, azon normál-rendszerű kaszárnya építése czéljábál való átengedéséről volt szó.

A képviselő-testület tagjai zsúfolásig megtöltötték már a városháza kicsiny nagytermét, mikor Lüley Sándor dr. polgármester megnyitotta a közgyűlést.

De nemcsak a képviselő-testületi tagok jelentek meg tömegesen, hanem nagy hallgatóság is jött össze e közgyűlésre, hisz a város majdnem minden egyes lakosát közvetlenül érinti a kaszárnyák sorsa.

Lüley Sándor dr. nagy figyelemmel hallgatva ismertette a kaszárnya-kérdés ügyét, melyről az összegyűjtött adatokat egy nappal a közgyűlés megtartása előtt nyomtatásban a képviselő-testület tagjai kozott is szétosztatta. A figyelem tehát azáltal, hogy sokaknak még idejük sem akadt a kérdés tanulmányozására, csak fokozódott ez által, úgy, hogy a majd egy órát igénybe vevő előadás alatt még közbeszólás sem történt.

Lüley S. dr. polgármester előadásából kitűnt, kogy a vármegye közönsége által a «Ferencz JózseD-laktanya Lelkén tervbe vett építkezések foganatba vétele esetén e laktanya keleti része egészben, nyugati része pedig rész*) Helyt adtunk a közleménynek figyelemre méltó volta miatt és még azért is. mert hiszszük. hogy az abban kifejtett eszmék s ezélzatok nagyban elősegítik azon törekvést, mely Ung- várt egy iparos szövetkezet létesítésére irányul. A sok meggyőzó' erővel kifejtett feladatokat megoldhatónak tartjuk a létesiilés utján lévő iparos szövetkezet keretében is. Szerk.

ben lerombolandofesjéVéífjríiop^ros-tulajdonába a szóban levő telken maradó épületek *a következő brutto jövedelmet hoznák :

1 Alosztályu raktárak és szállitóház 1,651 frt. 2. Zuhany-helyi égek 158 Irt 28 kr. 3. Katonai pótraktárak 1,297 frt 71 kr. 4. Katonai irodák 1,854 frt 75 kr. 5. 14 altiszLi lakás 2,100 frt. 6. Kantin 1,200 frt. Ösz- szesen 8,251 frt 74 kr. Ezen összeget levonva a «Ferencz József«-laktanya telkén levő épületek jelenlegi jövedelméből, 17,847 krból, a városnak vesztesége volna 9,595 frt 61 kr.

Ezen összeg azonban csakis a «Ferencz József«- laktanva telkén a vármegye közönsége által tervezett építkezés következtében a város tulajdonában maradó épületek ezutáni brutto jövedelme és az ezen telken most fennálló épületek mostani jövedelmezősége közötti különbözetet és nem azon összeget mutatja, melylyel a város közönségének a vármegye áltál tervbe vett laktanya építkezések megvalósítása, illetve ezeknek legénységi szállások czéljára történő elfoglalása után az évenkénti költségvetésekben a katonai kiadások czimén előreláthatólag majd tényleg hozzájárulnia kell, a mennyiben ezen összeget a következő számítás eredménye mutatja:

A folyó évi köLtségelőirányzat katonai kiadásai 30,478 frt 63 kr., bevételei 22,172 frt 10 kr. Levonva a kiadásból a bevételeket, marad hiány : 8,306 frt 53 kr., mely a folyó évben a házi pénztár által, vagyis a város egyébb közjövedelmeiböl fedezendő.

A vármegye által építendő laktanyák használatba vétele után elmarad a Katonai kiadások közül, megközelítendő számítás szerint, mintegy: 5,910 frt 75 kr.

Egybevetve a „Fereuez József«-laktanya telkén megmaradandó épületek előbb kimutatott előre látható jövedelmét, 8,8251 Irt 74 krt, az elmaradó évenkénti katonai kiadásokkal 5,910 frt 75 .krral, valamint a külön telken épült katonai kórház évi jövedelmével, 1,408 frt 65 krral és a «Rezső«-honvédlaktanya évi bérével, 3,449 frt 28 krral, e négy összeg együtt : 19,020 frt 42 kr.

Levonva ezen összeget a katonai kiadásoknak a folyó évre előirányzott végösszegéből: 30,478 frt 63 krból a különbözet: 11,458 frt 21 kr,

Ez volna az eddig előterjesztett számítások alapján azon megközelítő összeg, mely a katonai kiadásoknak a folyó évi költségvetésben előirányzott tételeit alapul véve, a város által mint deliczit fedezendő volna a tervbe vett vármegyei építkezések használatba vétele után abban az esetben, ha a város részéről újabb befektetésekre nem volna szükség.

Kiemelendönek tartja azonban a polgármester, hogy a most említett vármegyei építkezések előtte .ismeretes terveinek betartása esetére, amint ezen előterjesztésből eddig is kitűnik a városnak megmaradó laktanya-épületekben nyernének elhelyezési, azok mostani rendeltetésének részbeni meghagyás m felül : az összes katonai irodák, — 14 nős altisztnek elhelyezésére szolgaló lakás és az összes konyhahelyiségek, a melynek rendelkezésre való bocsátása előtt az azokat befogadó épületeken, tetemes befektetést igénylő átalakítások eszközlendők; de egyúttal nagy befektetést fog igényelni az említett esetben a külön telken elhelyezett katonai kórházi intézmény is, mivel a katonái szakközegek követelése szerint ezen telken levő összes melléképületek — czéljuknak meg nem felelvén — lerombolandók s újakkal helyetlesiten- dők s főleg a telek hátsó végén, a fertőző betegek részére elkülönített, megfelelő épület emelendő.

Ezen átalakítások, illetve uj építkezések előre látható költségeit a szakértői vélemény 30,000 írtra tevén, ezen összeg ö1/2°/0 évi annuitása 1,650 frt, amihez hozzáadva az előbb kitüntettet hozzájárulási összeget: 11,458 frt 21 krt, a vármegyei épületek használatba vétele után 13,108 Irt 21 krt tenne ki a város közönsége részéről a katonai költségvetéshez való átlagos évi hozzájárulás, föltéve, hogy. a vármegye a laktanya-építkezésekből kifolyólag póladó kivetésére nem szorulna. Mivel azonban köztudomású, hogy a vármegye közönségére s így Ungvár lakosaira a laktanya-építkezésekből kifolyólag körülbelül 2% póta ló fog kivettetni, ami a folyó évi 87,934 Irt egyenes városi állami adóösszeg után 1,758 frt 74 krt lesz ki.

Ha ez összeghez hozzáadjuk az előbb kimutatott hozzájárulást, 13,108 frt 21 krt, az eddigi összes számítások eredménye: 14,866 Irt 95 kr. fedezendő katonai költségvetési 1 hiányt tüntet, lel, mely tehát a folyó évben e czimén kültségvetésileg kitüntetett 8,306 frt 53 krr I szemben (»560 frt 42 krral kedvezőtlenebb.

A polgármester jelentésében foglalkozik ezután azon kérdéssel, mily pénzügyi kép állana elő akkor, ha a vármegye a Ferencz József-kaszárnya telkén nem építtet. Ez irányban tett tanulmányozása után azonban nem volt képes oly eredményre jutni, hogy csak hozzávetőleges számadást is tehetett volna azon bevételekről, melyek a város javára esnének. Végül összesíti azon összegeket, melyeket a katonaság egy éven át városunkban forgalomba hoz s azt 400,000 frtra teszi.

A kaszárnya-ügy ismertetésének befejeztével ajánlja a tanácsnak, a pénzügyi és gazdasági bizottság által is támogatott határozati javaslatának elfogadását, mely szerint a vármegye közönsége részére a Ferencz József-kaszárnya területéből 1667 05 négyszögölnyi terület volna 200 Írtért átengedendő. (Helyeslések.)

A polgármester után elsőnek Brenner József szólott, aki az uj normál-kaszárnya helyéül a jelenlegi kaszárnyával szemközti telkeket ajánlja.

Gaar Iván a felolvasott határozati javaslat mellőzését kéri, minthogy nem tartja czélszerünek azt, hogy egy 300,000 frtba került épület lebontassák csak azért, hogy azon egy másik 300,000 trtos épületet emeljenek. És ha ez megtörténnék, ezzel csak azt érné el a varos, hogy a községi pótadó rövid néhány év alatt 100—120% ra emelkednék. Felhozza állításának igazolására azt, hogy jelenleg már 571/2%-os pótadó irányoztatott elő, eh z jön most a közigazgatási bizott-ág által behajtani elrendelt 5%-os iskolai pótadó, az állatni agyagipar-iskolának megszerzendő telek törlesztési összege (mert telek nem