Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-07 / 45. szám
Melléklet az „UNG“ 1897. évi 45-ik számához. Gaar Iván továbbra is fentartja tett indítványát, minthogy annak a szabályrendeletbe be nem vevése esetén nincs meghatározva, hogy a számvevő kin k az engedélyezését köteles respektálni. Weinberger Lipót Gaar indítványát pártolva, kijelenti, hogy a múltban a volt polgármesternek épp azt hozták tel legnagyobb hibájául, hogy oly költségeket engedélyezett, melyek nem a képviselő-testület által voltak engedélyezve. Különben is nem ismeri el, hogy a tanács jogosítva volna a költségvetés keretét a póthitel előleges kérése nélkül túllépni A polgármester, Tomajkó s mások felszólalása után a nagy többség az eredeti szöveget fogadta el. Több módosítással ellogadtatott ezután a pénztáros és ellenőr teendőiről alkotott szabályrendelet, inig az adóügyi tanácsosnak munkakörét megjelölő szabályrendelet Gaar Iván indítványához képest módosíttatod, mely módosítás megtevése czéljából az ülés 10 perezre leltüggesztetett. Végül a földkönyvnyilvántartói állás szervezése mondatott ki s az erre vonatkozó szabályrendelet fogadtatott el a polgármester által javasolt bővítéssel. Ez állás szervezésénél Reismann Bei tálán indítványba hozta, hogy a földkönyvnyilvántartó legyen egyutial a lakosság nyilvántartója is, — minthogy a lakosság nyilvántartására Ungvárt égető szükség van. Az indítványt azonban a polgármesternek azon felszólalása után, hogy a lakosság nyivántartásáról a most módosítás alatt levő szervezeti szabályrendeletben gondoskodva lesz, Reismann visszavonta. Minthogy az idó ekkor már nagyon előre haladt, (3U 12 óra volt), a polgármester indítványára a köteles tűzoltói intézményre vonatkozó szabályrendelet tárgyalása ismét elhalasztatott, megbizla azonbau a képviselő-testület a tanácsot, hogy a tűzoltóknak baleset esetére való biztosításáról haladéktalanul gondoskodjék. Még egy ügy, a városi helypénz- és vásárvámjog bérbeadása érdekében megtartott árverés eredménye telett határozott a kepviselő-testület. Lüley bándor dr. ismertette a beérkezett ajánlatokat, mely szerint a legmagasabb ajánlatot tevő Grünleld Hermann, 7750 Irt évi bért hajlandó fizetni. Rákosi János ez ügynél azt a kérdést intézi a polgármesterhez, hogy igaz-e, miképp a városi főjegyző az ő távollétében felbontott három zárt ajánlatot, mar akkor, mikor még az ajánlatok beadására kitűzött 10 perez el nem mu.lt s hogy a negyedik és legnagyobb ajánlat csak ezután adatott be? (Nagy mozgás.) Lüley Sándor dr. polgármester a kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy ö a pénzügyi palota építését ellenőrző miniszteri tanácsosnak hivatalos helyiségében való megjelenése miatt az árverés helyéről távozni volt kénytelen s mikorra visszajött, mind a négy ajánlat löl volt bontva, a főjegyző által. Minthogy a felbontással ő a főjegyzőt meg nem bízta s mert a felbontással tényleg szabálytalanság követtetett el, — miért ajánlotta egy ötödik árverés megtartását. A közgyűlés hosszabb vita után azonban 12 szóvá1 ellen kimondotta, hogy nem kell uj árverést tartani, — s a helypénz-bérlet Grünfeld Hermannak adassék ki a megajánlott 7750 Ift évi bérért. Érdekes volt, hogy mintegy négy jelenvolt képviselő-testületi tag a szavazástól tartózkodott, illetve mig a szavazás tartóit, a közgyűlési termet elhagyta, s hogy a főjegyző Rákosi kérdésére mi feleletet sem adott. 1 A közgyűlés déli fél 12 órakor ért véget. Az uj Ung--hid megnyitása. A kassa-jabloniczai országutat összekötő ungvári Ung-hid teljesen elkészülve, tegnap, e hó 6-án adatott at a forgalomnak. Mielőtt azonban az átadás megtörtént volna, Petz József min. főmérnök vezetése alatt, az építést vezető Tóth János min, mérnök és az ungvári kir. államépitészeti hivatal közbejöttével az egész építés a legszorgosabb vizsgálat alá vétetett, s megtétettelt egyúttal a próbaterhelés is, amikor a három részből álló. hid' egy-egy részére 1200 métermázsányi tört kő rakatott úgy, hogy e rengeteg súly a hidnyilás- nak minden részére egyenlően osztatott szét. A próbaterheles alatt a hid vasszerkezete, mely a budapesti Walzer-íé\e részvénytársaság áltál 33,000 frtnyi öszegen építtetett^ átlag 12 miliméternyi haj- lást mutatott, mig a Francesco Gaiotto által ugyancsak 33,000 frtnyi összegért épített két hídfő és két hidláb a legkisebb sülyedest sefn mutatta, ami fényes bizonyítéka annak, hogy úgy a vasszerkezet, mint a hidlábak és hídfők a legszolidabban vannak építve. A próbaterhelés uta a vasszerkezet 1 és fél miiméternyi állandó elhajlásban maradt, ami a megengedett elhajlás minimuma. Pénteken, e hó 5-én történt meg a város kiküldötteinek és az érdekelt háztulajdonosoknak szemléje, melynek eredményes jegyzőkönyvbe foglaltatott, s amikor erős kifogás alá vétetett a két parton épített lejáró keskenysége, amin azonban — Petz min. mérnök szavai szerint — a kincstár már nem segít, minthogy azt az építés megkezdésekor kellett volna kifogás tárgyává tenni, Ugyatícsak’ e szemlén határoztatott el az uj hídnak nyolez lámpával való világítása, valamint az, hogy a- Sorompó teljesen elhagyassák. A szemle befejeztével a hid még nem volt azonnal a forgalomnak átadható, minthogy a kocsijárón elhelyezett tört kő nem volt még lehengerelve s homok- tál behintve. Ez a munka szombat virradóra befejezetvén, a hídon való közlekedés is megkezdődött, a •égi hid pedig elzáratott. * * * Ami magát a hídnak építését illeti, a vasszer-t cezet összeállítása nagyon gyorsan történt meg; nem úgy azonban a hidlábak építése. A lábak és hídfők alapozásúnál a vállalkozó,[Francesco Gaiotto emberei folyton akadályra, beépített faczölöpökre és deszkákra bukkantak, melyeknek eltávolítása tetemes előre nem látott költségbe került. Ezért késett is az építkezés befejezése, daczára azonban, hogy késett, tekintettel a kitűnő munkára, amit Francesco vállalkozó végeztetett s tekintettel az előre nem látott akadályokra, a Késés esetére kikötött bírságpénz fizetése alól felmentetett. Az építkezés teljes tartama alatt csak egy haláleset fordult elő, az is az illető munkás vigyázatlanságából. A vállalkozó emberbaráti szeretettől indíttatva, a vizbefult munkás nejét egy éven át 20 frt havi segélyben részesíti. Általában a munkások az építkezés alatt kitünően voltak fizetve s sajnálattal vettek búcsút a vállalkozótól az építkezés bevégeztével. Tanitók gyűlése. Az >Ungvármegyei ált. néptanitó-egyesület> szob- ránczi járásköre m. hó 28-án Prékopán, az ottani ál lami népiskolában tartotta meg őszi gyűlését. E gyűlésen arról győződtem meg, hogy a szobránczi járás tanítói teljesen át vannak hatva az egyesületi élet fontosságától, mert nemcsak szorgalmasan járnak el a gyűlésekre, hanem igyekeznek is minden gyűlésükét érdekessé és tanulságossá tenni. Ilyen érdekes és tanulságos gyűlésünk volt a mostani is, a melyen a tagok majdnem teljes számmal jelentek meg. A hiányzó tagok a gyűlésről való elmaradásukat a járásköri elnöknél meg a gyűlés előtt levélben indokolták. A tulajdonkepeni gyűlést Zaboray János, préko- pai állami tanítónak a saját iskolájában tartott gyakorlati tanítása előzte meg. Zaboray gyakorlati támlásában ügyesen mutatta be, miképen lehet olvasmány-iar- gyalás alapjan a nyelvtant és ezzel kapcsolatban a helyesírást az osztatlan népiskolában sikerrel tanítani. Tanításának tárgya volt néhány főnévi képző és ne hány rag ismertetése. E tanításhoz hozzászóltak : Vass Albert szentesi, Hegedűs István szobránczi és Budai István zavatkai ailami tanitók. Mind a barom hozzászóló biralata oda irányult, hogy osztatlan iskolában a nyelvtani ismeretekből az idó rövidsége miatt a tanító csak a legszükségesebb ismereteket begyakoriására szorítkozhat. Zaboraynak különben a gyűlés tagjai jegyzőkönyvi elismerést szavaztak, — a mit ügyes tanításáért meg is érdemelt. A gyakorlati tanítás megbiralása után következett a tulajdonképeni gyűlés, melyet Budai István járáskor! elnök nyitott meg. Elnöki megnyitóját, melyben főleg az iskolai nevelés tontossagarol és a tanítóknak a magyar kultúra haladasa érdekében teendő kötelességeiről neszéit, a gyűlés tagjai teszült figyelemmel hallgattak s végül megéljenezték. Az eijenzés lecsillapulta után az elnök egy igen lontos tárgyú inditványnyal lepett a gyűlés színe elé. Ezen indítványban ugyanis az elnök megemlékezett Ö császári és apostoli királyi felségének, legkegyelmesebb Urunknak ez é. évi szeptember hó 25-én Budapesten, hazank fő; és székvarosában kelt legtelsóbb elnatáro- zasárol. Ö telsegének ezen nagylelkű elhatározása a népiskola tanítóinak újabb alkalmat ad arra, hogy a gondjaikra bízott nemzedékben a magyar király lóiként személye iránt való hagyományos hűseget és ragaszkodást s a magyar haza torró szeretetét megszilárdítsák. Hogy a királyi kegy emléke mélyen bevésődjek a zsenge gyermeki szivekbe s hogy ó lelsége a magyar király iránt érzett határtalan tiszteletüknek és szere- tetüknek külsőleg is kifejezést adhassanak a tanítók : indítványozza, hogy a szobránczi járáskörhöz tartózó iskolák — a mennyiben ezt eddigelé nem tették volna tegyék ezentúl iskolai ünnepélylyé a következő napokat : a koronázási napot, vagyis jumus hó 8-át, a királyi kézirat kibocsátási napját, vagyis szeptember 25-él és a király uevenapját, vagyis október 4-él. Majd azt indítványozta, hogy ő telsegenek ezen legfelsőbb elhatározása a mai gyűlésen felvett jegyzőkönyvben egesz terjedelmében lemásolva megörökittessék. Végül arra kérte az indítványozó a gyűlés tagjait, hogy tegyék ünneplés szitiezelüvé a mai gyűlésüket az által, hogy énekeljek el most az indítvány (elolvasása után Kölcsey! Hymnuszát, a gyűlés végén pedig a Szózatot. A tagok Budai Istvánnak ezen indítványát állva hallgatták meg, majd ő felségét zajosan megéljenezték s végül az indítványt kitörő lelkesedéssel és valódi benső örömmel egyhangúlag eltogadtas. Majd Révay Janos baskóczi görög kath. tanító „A népiskolai nyelvtanítás kérdése“ czimü igen ügyesen megírt dolgozatát olvasta töl. Révay lelolvasasában helyesen lejtegetle ezen kérdés időszerű voltai; majd arról szólott, hogy a tanlertiak a népiskolai nyelvtan tanításánál nincsenek egyező véleményen s e miatt két táborra oszoltak; az egyik tábor pro, a másik contra állást foglalt el ezen lontos kérdés megvitatásában; végül arról szólott, hogy az osztatlan népiskolai tanító az idő rövidsége miatt nem képes a nyelvtant sikerrel tanítani; azért azt ajánlja, hogy a nyelvtani ismeretek végső czélját, vagyis a helyesírást, nem a meddő elemzésekkel, hanem gyakorlati utón igyekezzünk az osztatlan iskolában tanítani. A helyesírásnak gyakorlati utón való tanítását felolvasásában több helyen gyakorlati példákkal világította meg. Révayt szép felolvasásáért a tagok jegyzőkönyvi elismeréssel tüntették ki. Ezután Kádár Ferencz lucskai ev. ref. tanító el- sznvalta ez alkalomra irt „A királyért“ czimü ódáját, melyet a gyűlés tagjai lelkesen megeljeneztek. E szép szavalat meghallgatása után „Az ifjúsági egyesületnek ügye“ czimü értekezés következett, a melyet Gonda Janos benetinei gör. kath. tanító irt s olvasott föl. Gondának felolvasását szintén rokonszenv- vel fogadtak a gyűlés tagjai. A (elolvasó rámutatott az ifjúság erkölcsi hanyatlására, majd sürgette az ifjúsági egyesületek mielőbbi felállítását, végül röviden ismertette az ifjúsági egyesületek alapszabályait. Gondának fetolvasásat a tagok köszönettel fogadták s részére jegyzőkönyvi elismerést szavaztak. A gyűlés végén több indítvány adatott be. Közülök a következőket tartom szükségesnek kiemelni : 1. Budai István jarasköri elnök azt indítványozta, hogy a kör tagjai lépjenek be testületileg a „Magyar- országi Tanítók Orsz. Bizottságába“ rendes tagul évi 10 krnyi tagsági dij lefizetése mellett. Budainak ezen indítványát a gyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták s egyúttal megbízták őt a tagsági dijak beszedésévej és felküldésével. 2. Zaboray Jánosnak azon indítványát, hogy a köri gyűlések ezentúl ne a heti szünnapra, hanem a tanítási napok bármelyikére tűzessenek, a gyűlés szintén egyhangúlag elfogadta. A gyűlés végén az e nők bejelentette, hogy a kör eddigi jegyzője: Laskay László ubrezsi gör. kath. tanító, jegyzői állásáról lemondott; arra kéri tehát a gyűlést, hogy helyébe uj jegyzőt válaszszon. A bizalom Baulovics Sándor sáros-remetei állami tanító felé hajlott, a kit a gyűlés tagjai egyhangúlag jegyzővé választottak. A tavaszi gyűlést a tagok Baskóczon, a Révay Janos vezetése alatt álló gk. iskolában lógják megtartani. A minden tekintetben sikerült gyűlés az elnök zárószavai és a szózat eléneklése után, d. u. 1 órakor ért véget. Gyűlés után a tagok többsége a Zaboray János vendegszerető asztalához ült kozebedre, ki szerény tanítói fizetéséből pompás ebédet adott az ottmaradt kar- lars- és tanügybarátokuak. A gyűlésen megkezdett szép eszmecsere a fehér asztalnál telköszöntők és kedélyes társalgás alakjában folyt tovább. Méhész István. KÜLÖNFÉLÉK. A körjegyző urakat, valamint a községi bírákat felkérjük, hogy úgy a hátralékokat, mint az 1897-ik évi előfizetési dijakat beküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel : Az „ling“ kiadóhivatala. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Tomcsko István okleveles tanítót a lajos- falvi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. * Szolgálati jubileum. A m. kir. államvasutak ungvári személyzete Bernáth Ferencz állomási főnók huszonöt eves szolgalati jubileumát folyó évi nov. 13-án ünnepli meg, amikor is első sorban a hivatalnoki kar fog d. e. 10 órakor .tisztelegni az állomás hivatalos helyiségében, később ugyanott az altiszti és szolgaszemélyzet tisztelgése. Esti 8 órakor bankett a „Pannonia“-szálló emeleti termében. Egy teríték ára 2 frt 50 kr., mely a bankett helyiségében lesz fizetendő. * Iskola-segélyezés. A vall. és közokt. miniszter a korumlyai gk. elemi iskolánál a tanítói fizetésnek 400 frtrá való kiegészítésére az 1896/7. tanévnek február 3-tól augusztus 31-ig terjedő idejére 39 frt 29 kr., az 1897/8. tanévtől kezdve pedig két egymásután kö vetkező tanévre 68 frt évi államsegélyt és a vajkóczi községi iskolánál hasonló czelból az 1896/7. tanévtől kezdve négy tanévre 40 frt és a veskóczi községi iskolánál ugyancsak a tanítói fizetésnek 400 fi tig kiegészítésére, az 1896/7. tanévtől kezdve négy évre, tanévenként 100 frt állami segélyt engedélyezett. * Tiszti bemutató. A tartalékos közöshadseregbeli es honvéd tisztek évenként szokásos Haupt- Rapportja e hó 4-ére, csütörtökre esett. Ezen a napon a hadkiegészítő-parancsnokságnál mindazon tartalékos tisztek jelentkeztek, akiit e f. évben nem vettek részt a fegyvergyakorlatokon. E tiszti bemutatón á íarta1 lékos tisztekkel közöltek azokat a hadügyminiszteri rendeleteket, amelyek a múlt évi bemutató óta bocsáttattak ki s a tartalékos tiszteket közelebbről érdeklik. * Iskolai ünnepély. Szép ünnepélyt rendezett a helybeli áll. reáliskola a múlt hó 31-én, vasárnap reggel 9 órakor az intézet I. osztályú termében, ő felsége a király iránti kegyeletből kifolyólag, hogy az apostoli fejedelem legfelsőbben elrendelni meltóz- tatott történelmi múltúnk nagy alakjainak szobrokban való megörökítését. Isteni tisztelet után az intézet igazgatója s tanárai, a növendékekkel együtt összegyűlvén az iskola helyiségébe, egy alkalmi költemény elszavalása után Dortsák Gyula igazgató remek ékes- szolásu beszédben méltatta az ifjak előtt ő felségének hazánk iránt tanúsított legmagasabb kegyét, kifejtette továbbá a megörökítendő nagy férfiaknak hazánk történelmében játszott felejthetetlen érdemeit, s végeztüi buzdította a tanulókat, hogy a példaképül felállított nagy férfiak erényeit a valláserkölcsi érzület ápolásában, a király iránti hűségben és hazaszeretetben követni iparkodjanak; befejezésül Szemján Zoltán tanuló elszavalta az „Isten, Királyok Istene“ ez. költeményt, s ezzel a kegyeletes ünnepély befejezést nyert. * Ungvár város apáthiája. Régóta húzódó ügy mar városunkban az agyagipari szakiskola külön helyiségének építési ügye. Hol jobbra, hol balra tesznek ez ügyben az illetékes tényezők egy lépést, csak előre nem. A kassai kereskedelmi és iparkamara, vegre is megsokallotta ezt a huza-vonát, és legutóbbi közgyűlésén ez ügyben vonatkozó elnöki előterjesztésre, „mely Ungvár városának ezen fontos ügyben tanúsított apáthiáját sajnálattal konstatálja“, felhívta az elnökséget, hogy minden tőle telhető módon oda hasson, hogy az iskola az 1898. évben felépittetvén, rendeltetésének atadható legyen. Bar úgy lenne !
