Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
Parmén, Casseli nagy Renet, Entz-féle rozmarin, Karmeliták Renetje, Drap dor, Gäsdonki Renet, Jonathán, Parker Peppinje, Páz mán, Csómár (Rafiái), Fehér Tafota és Török Bál in. Körte: Boisbunel őszi kobakja, os/i Bergamoitc, Erdei vajoncz, Egri, dr. Guyot Gyula, Hardcmpont téli vajoncza, őszi Pisztráng, Téli esperes és Vilmos. Szilva: Beregi vörös, Beszterczei, Mont- fort, Angeni, nagy zöld Reine-Claude és Althan Reine- Clude-ja. Cseresznye és megy: Heinze koraija, Nagy fekete ropogós és Vizda cseresznye, Eugénia, Hortcn- si i királyné és Ostheimi meggy. Kajszinbaraczk és dió csak a védett szőlő égalj alatt. * Égő város-negyed. Ungvár város lakosaiból több mint száz család lett hajléktalanná a tegnap délután pusztított tűzvész folytán, mely özv. Rosen- bergné sas-téri házában tört ki s rövid negyedóra alatt egy egész háztömböt semmisített meg. A tűzvész, melyhez fogható az utóbbi időben Ungváron nem volt, oly rohamosan pusztított, hogy' a helyhez-kötésre gondolni csak úgy lehetett, hogy a minaji-utczai házak tetőzete leveretett. A tűzoltók és a katonaság ember feletti erővel dolgoztak, s mikór ezen sorokot Írjuk, az újból támadt belső tüzek megfékezésén fárad, a mi azonban a vízhiány folytán majdnem lehetetlen. A lakásokból kiszorult szegény lakosság a megmentett holmikat a Minaji-ulC'.án és a Sas-téren őrzik, melyben nagy segítségükre van a katonaság. A kár megállapítása jelenleg még csak megközelítőleg is lehetetlen. * Egy ügyes készítmény. Lakatos L ijos bácskai származású egyén tartózkodik jelenleg varosunkban egy saját találmányu igen ügyes, s kert-, szőlő- és ház tulajdonosoknak nélkülözhetetlen kózi- íecskendő elárusitásával foglalkozik. A fecskendő, melynek kezelése a legegyszerűbb, 10—13 méter magasságra és távolságra szórja a vizet. A gépezet különösen kert-öntözésre és gyümölcsfák permetezésére igen alkalmas, kisebb tűzvészeknél pedig valóságos mentőeszköz. Alkalmunk volt a fecskendő czélszerü voltáról meggyőződni, s azért mindenkinek a legmelegebben ajánljuk annak megszerzését, mely darabonkint horganyból készítve 2 frt cO krért, sárgarézből pedig 5 frtért kapható a tulajdonosnál, a ki e hó végéig fog városunkban tartózkodni, s a kinek lakása a Halpert vendéglőben van. Vidéki megrendeléseket is a legpontosabban teljesít. * Helycsere. Melyik ungmegyei állami tanító volna hajlandó helyet cserélni Beszterczéhez V2 órányira fekvő kis-budaki állami iskolával? Levelekre válaszol: Kiss Aladár állami tanító (Ungvár, Dajbócz- utcza 17. sz.) * Házassági statisztika. Az ungvári m. kir. anyakönyvvezetői hivatalban julius hó 3-tól egy házasság köttetett, és pedig: Grünfeld Ábrahám izr. férfi-szabó-segéd, munkácsi lakos házasságott kötött Feuerstein Pepi izr. ungvári lakossal. — Kihirdetés alatt állanak: Lichtenstein Emánuel izr. fűszerkereskedő bodoki (Háromszékmegye) és Roth Mária izr., ungvári lakosok. Tóth János róm. kath. csizmadia-mester és Apjari Ilona róm. kath., ungvári lakosok. Tódo.r János gör. kath. hivatalnok és Ádám Mária róm. kath., ungvári lakosok. Matyasovszki Péter Pál róm. kath. fóld- mivelő és Gazsó Erzsébet róm. kath., ungvári lakosok. Kucsera Károly róm. kath. bútorgyári munkás és Hudi Erzsébet róm. kath. bútorgyári munkásnő, ungvári lakosok. Dunaj János gör. kath. napszámos és Prokop Anna gör. kath. napszámosnő, ungvári lakosok. Szabó János róm. kath. néptanító alsó-schönborni és Révész Mária róm. kath., ungvári lakosok. * Női ruha-szabászat czímü hirdetésünkre felhívjuk a hölgyközönség figyelmét. * Elhunytak névsora. Ungvár városban 1897. évi julius hó 3-ik napjától a következő halálozások történtek : Polacsek Hani férjezett Propper Emá- nuelné izr., 61 éves. Toman Ferencz 3 hónapos róm. kath. gyermek. Juszko Anna 4 eves róm. kath. gyermek. Polaschek Sándor 4 hónapos róm. kath. gyermek. Vaszilyák János 23 éves gör. kath. napszámos. — Ezen 5 halálesettel szemben a születések száma ugyanezen idő alatt: 11. Henneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, (ehér és színes 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszolt s. a. t. (mini egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban s. a. t.) A megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek: Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyárai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elinlézletnek. Műtrágya. Föld- és szőlőbirtokosaink figyelmébe ajánljuk, hogy a brassói kénsav- és műtrágyagyár-részvény társulat képviseletét Holländer Adolf és Fia ezég vállalta el, mely a gazdaközönségnek mindenféle' felvilágosítással szívesen szolgai. A műtrágya alkalmazásáról lapunk már előzőleg közölt szakszerű ismertetéseket és most csak azt tesszük, hogy az országszerte ismert zalathnai kénkovand-ipar-részvénytarsulat brassói gyártmányaira — hol mindenféle műtrágya bármily nagy, vagy kis mennyiségben kapható a nevezett megbízott ezég utján az eredeti gyári áron — gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk. Hivatalos közlemények. Másolat. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. 40918. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az ausztriai értékű egy krajezáros és lél krajezáros váltópénz forgalmon kívül való helyezése tárgyában kiadott reudeletemet azzal a felhívással adom ki a vármegye közönségének, hogy a törvényhatóság teiületén az ott divó szokás szerint azonnal és több Ízben ismételten hirdettesse ki, hogy az ausztriai értékű egy kros rézváltópénz a magán-forgalomban csak 1898. évi jun. hó 30-ig fogadandó el, az állami pénztáraknál és hivataloknál pedig csak 1899. évi deczember hó 31-ig fogadtatnak el, s hogy 1899. évi deczember hó 31-iko után az egy krajezáros és a íélkrajczáros rézváltópénzek sem névértékűkben sem anyagértékük megtérítése mellett többé sem fizetésképpen el nem fogadtatnak, sem be nem váltatnak. Budapest, 1897. évi május hó 23-án. Lukács, s. k. * 6390. , Ungvár me gye alispánjától.------------szám. --------------------------------------------— k. i. 1897. A tekintetes főszolgabiráknak és Ungvár város tekintetes polgármesterének. Ezen pénzügyministeri körrendeletéit tudomásvétel és a legszélesebb körben leendő kihirdetés végett ezennel megküldöm. Ungvári, 1897. évi junius hó 21-én. Keiule Péter s. k., alispán. Másolat. Kereskedelemügyi magy. kir. Minister. 13,470. szám. Körrendelet az összes magyarországi másodfokú iparhatóságokhoz (alispánokhoz és törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsához). Tudomásomra jutott, hogy külföldi gyárosok és kereskedők az áruikon alkalmazott czimkéken a magyar czímert hasz nálják és ugyané ak ily czimkéken a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket használnak és az ifiképpen kiállított árukat belföldi (magyar) kereskedők közvetítésével Magyarországon forgalomba hozzák. Minthogy az utóbbi időben különösen a külföldi textil-gyárosok — tudomásom szerint — a jelzett módon felszerelt árukkal az országot tömegesen elárasztják, szükségesnek találom a Czímet tájékoztatni, milyen törvényes alapon állapítható meg a szóban forgó czikkeket eláru sitó belföldi kereskedők feleltssége, — nevezetesen mily módon lennének ezek arra szoríthatók, hogy az ily áruk forgalomba hozatalától tartózkodjanak. — Az 1883. évi XVIII. t.-cz. értelmében a imgyar korona országainak egyesitett, vagy az ország külön czímerén >k használata engedélyhez lévén kötve és a czímereknek engedély nélküli használata kihágást képezvén, — azon bellöldi kereskedő, a ki ilyen czimkével ellátott külföldi árukat forgalomba hoz, vagy árul, ha cselekménye nem is volt rosszhiszemű, az idézett törvény 9. §-a alapján büntethető ; ugyanezen szakasz harmadik bekezdésében foglaltak alapján a magyar czímert feltüntető czimkék eltávolitan- dók és megsemmisítendők. — Azon belföldi kereskedő és iparos pedig, a ki oly külföldi árukat árul, vagy hoz forgalomba, a melyek oly czimkékkel vannak ellátva, melyek a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket, szóval hamis adatokat tartalmaznak, — ezen cselekménye által az 1884. évi XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágást követel s ugyanezen törvény 15?. §-ának d) pontja alapján 20 írttól 200 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő és ezenkívül az elkobzásra és megsemmisítésre irányuló eljárás az 1879. évi XL. t.-cz. 23 §-a és az 1378. évi V. t.-cz. 61. és 62. §§-ai értelmében ezen czimkékre is kiterjesztendő. — Ezeket előre bocsátva, felhívom a Czímet: utasítsa a hatósága alatti elsőfokú iparhatóságokat, hogy a mennyiben akár följelentés, akár közvetlen tapasztalat utján a fent említett visszaélések tudomásukra jutnak, — a czimkék és jelvények minőségéhez képest az illetékes rendőri hatóságot megfelelöleg értesítsék, illetve az 1884. évi XVII. t.-cz. 57. §-ának d) pontja alapján a megtorló ipar- kihágási eljárási tegyék folyamatba. — Kelt Budapesten, 1897. évi május hó 30-ikán. A minister helyett: Vörös, s. k., államtitkár. * 6232. , Ungvármegye alispánjától.------------szám.____________________________ k. i. 1897. A tok. főszolgabiráknak és Ungvár város polgár- mesterének A külföldi kereskedők és gyárosok áltál Magyar- országon forgalomba hozott áruk belföldi kereskedők közvetítésével magyar gyártmányként árusittatván, — ezen visszaélés megakadályozása czéljából követendő eljárás tárgyában folyó évi május hó 30-án 13.470. sz. a. kiadott kereskedelemügyi m. kir. ministeri rendeletet másolatban, megfelelő eljárás végett kiadom. Ungvári, 1897. évi junius hó 12-én. Kende Péter s. k., alispán. Másolat. M. kir. belügyminiszter ur 40,870. IV. ez. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. — Az 1895. évi 60,000. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri utasítás illetőleg az ezen utasítás 81. §-ál módosító múlt évi 102,358 számú itteni körrendelet kimondja, hogy a népmozgalmi statisztikai adatok szolgáltatása az anyakönyvvezető kötelessége. Ki mondja továbbá az idézett utasítás 89. §-a azt is, hogy az anyakönyvvezetők a statisztikai űrlapok kitöltéséért az államkincstár terhére laponkint 4 tiilérnyi díjazásban részesülnek. Az a körülmény azonban, hogy á szóban forgó utasítás szakaszokban mindenütt csak anvakönyvvezetc- ről van szó, az anyakönyvvézető-helyettesekről pedig említés nem tétetik, kételyeket támsztván arra nézve, hogy oly anyakönyvi hivataloknál, a hol az anyakönyvvezető mellett állandóan hivataloskodó anyaköuyvvezető-helyet- les is működik: a jelzett díjazás kit és mily mérvben illessen, kijelentem, hogy a jelzett dijak azon arányban osztandók meg az anyakönyvvezető és az anyakönyvve- zelő-helyeltesek között a mily arányban azok a statisztikai lapok kitöltése körüli munkában, s ezzel kapcsolatban mivel a statisztikai lapok kitöltése s a vonatkozó eseteknek az anyakönyvbe való bejegyzése egymással szorosan összefügg — az anyakönyvi alapbejegyzések bevezetésében részt vesznek. — Hogy az anyakönyvvezető s az anyakonyvvezető-helyettesek közölt a kérdéses de- jakban való részesedés tekintetében különbség nem tehető, az általam 1895. évi 60,000. szám ala11 kibocsátott utasítás 3. és 89. §-aiból önként következik, mert az előbbiben ki van mondva, hogy az utasításnak az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezései, ha csak egyes szakaszok ettől való eltérést nem állapitának meg általában az anyakönyvvezető helyettesekre is kiterjednek az utóbbi szakasz pedig kimodja, hogy a statisztikai lapok kitöltése után járó dijak az anyakönyvvezetőt illetik a nélkül, hogy a 3. §-ban foglalt szabálytól való eltérést állapitana meg. Az »anyakönyvvezető» megnevezés alatt tehát a jelen esetben a helyettes is értendő. A mi pedig a részesedés arányát illeti, azt a méltányosság kövételi meg: hogy kiki oly arányban részesüljön valamely munka dijában, a mily mérvben a munkában részt vesz. Ezzel kapcsolatban végre ugyanezen indokok alapján azt is kijelentem, hogy ugyanezen elvek követendők a A. F. 33. §-ának korlátái között — az idézett utasítás 44. §-ában tárgyalt anyakönyvi kivonati dijak megosztása körül is. Budapesten, 1897. május 13-án. Perczel, s. k. * 539J. szám. Ungvármegye alispánjától. k. i. 1897. _ A tekintetes főszolgabiráknak és Ungvár város tek. polgármesterének. Ezen miniszteri körrendeletét tudomásul vétel és ’ anyakönyvvezetők illetve anyakönyvvezetői-helyettesek- kel leendő közlés végett ezennel kiadom. Ungvári, 1897. május hó 21-én. Kende Péter s. k., alispán. Irodalmi értesítő. A Magyar Hírlap — Szerkeszti: Fenyő Sándor, főszerkesztő: Horváth Gyula — tizenötödik félévét kezdi julius elején, Ez idő alatt sok harezot állott ki és sok diadalt ért el. De most, a legutóbbi időben is, a mikor nevezetes politikai és társadalmi akcziók folytak az országban, ez a függetlenül álló és csupán közönségére támaszkodó újság, elől járt, mint az alkotmány, a népszabadság, a magyar kultúra legébe- rebb őre. Az ő határozott fellépésének köszönhető a hírhedt 35. §. visszavonása és ő serkentette elszánt harezra a képviselőház ellenzékét a sajtószabadságot megnyirbáló 16. §. ellen. És a Magyar Hírlap küzdött és küzd első sorban a magyar főváros magyarsága, a nemzeti művelődés egysége és ereje érdekében is. Lehetetlenné tette mindenkora a német színházat Budapesten; elkeseredett, talán kíméletlen, de czéltu- datos és sikeres volt harcza azok ellen, a kik a fővárost visszanémetesiteni akarták. Következetes, egy csapáson haladó újság megindulása óta és ilyen lesz, ilyen marad mindenkor. Olvasóink erőteljes, bátor és demokrata szellemét testesíti meg és friss erővel indul neki annak a háborúnak, a melyet a radikális, magyar demokráczia viv a liberális czimü, de reakezionárius lelkű hivatalos politika s fennálló hatalom ellen. Már ez is megmagyarázná a Magyar Hírlap nagy népszerűségét és elterjedését; de ehhez járul még, hogy legtöbbet foglalkozik az összes újságok közül a vidék érdekeivel és a gazdasággal és az, hogy több kedvezményt nyújt olvasóinak, mint bármelyik napilapunk. Most folyó regénye után Mark Twain-nek, a nagy amerikai humoristának uj regényét közli majd, párhuzamosan Bródy Sándor „Egy férfi vallomásai“ czimü tárczacziklusával és „A budapesti társaság“ még hátralévő részeivel, Teljesen díjtalanul adja előfizetőinek Karácsonyi Album-át, díjtalanul a ,„Kis Világ“ czimü gyermeklapot és fél áron az „Évszak“ czimü divatujságot. Uj előfizetőknek ingyen küldi meg folyó regényének eddigi folytatásait. A lapot nyáron át bárhova, fürdőbe, nyaralóhelyre utána küldi előfizetőinek. Mutatványszámot mindenkinek küld, a ki ezt kívánja. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Előfizetési árak egy hónapra 1 írt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. Az előfizetés postautalványon beküldhető a „Magyar Hírlap“ kiadóhivatalának. Budapest Honvéd-utcza 4. Egy közérdekű és közhasznú könyv jelent most meg. Czime: Adószámviteltan a magyar egyenes adókról, járulékairól és számfejtéséről. Pénzügyi hatóságok, hivatalok, pénzintézetek, adóhivatalok, adókezelők és az adózó közönség számára. Irta Kritsa Lukács, székesfővárosi adószámviteli hivatali számtiszt. Előszóval ajánlja, dr. Bochkor Károly, a budapesti tudomány-egyetemen az államszámviteltan ny. rendes tanára. A könyv élén dr. Bochkor Károly következő sorai olvashatók: „Ezt a könyvet ajánlom minden adózó polgárnak és az egyenes adókkal foglalkozó minden tisztviselőnek figyelmébe; mert az adónak nemcsak mostani kezelését ismerteti minden eddiginél világosabban, hanem azok számítási módjainál, többé- kevésbbé uj eljárásokra tanít. Meg vagyok győződve, hogy ennek az igazán gyakorlatból írott könyvnek szorgalmas forgatása adóügyeink körében előforduló sok panaszt fog megszüntetni.“ A könyv az összes egyenes adók legszükségesebb tudnivalóinak egyetemes gyűjteménye. Magában foglalja az adónemek osztályozását, az adófizetők beosztását, az adók indokolt megállapítását, kulcsút, kiszabását, az állandó és ideiglenes adómentesség eseteit, a jogorvoslás útmutatását, az adószámfejtés s a hozzátartozó kamattérítés és késedelmi kamat-számitás tanát, a hivatali munkalat reformját és általában az adókezelésre vonatkozó minden szükséges felvilágosítást. Az adójárulékok és a számfejtés tekintetében egyetlen, tehát legelső munka gyanánt jelenik meg ez a könyv, mely különösen az adókamat-térités és késedelmi kamat-számitás tanának, szerző által feltalált, egyszerű kulcs szerinti, számla- példákkal illusztrált, világos előadása folytán, az adókezelők részére most már azon oknál fogva is nélkü- lözhetlen tárgyat képez, mivel egyúttal az adózó közönségnek is alkalom nyujtatik az adókamat-számitás megtanulására. A földadó, házbéradó, III. és IV. osztályú kereseti adó, valamint a tőkekamat- és járadékadóra nézve táblázatok tüntetik fel, hogy 1 írttól az
