Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Melléklet az „UNG“ 1897. évi 27-ik számához. nagy nehézséggel járhatna, ha e fiók-laktanya egyrésze továbbra is laktanyai czélokra használtatnék, másfelől pedig, mivel az egy szárny helyreállítása viszonylag nagyobb költséggel járna, a város érdekében állna, ha a nyugati szárny elhagyása is tervbe vétethék, miért is már eleve jelzem, hogy a közös hadügyminister úrral egyetértőleg nem volna észrevételem az ellen, ha Ungvár városa ezen fiók-laktanya nyugati szárnya helyett egy uj laktanyának a beszállásolási tör­vény alapján való előállítását télajánlaná. Budapest, 1897.,június hó 16. Gromon, államtitkár.“ Ezen minisieri rendelet múlt hó 18-án érkezett a vármegye alispánjához, a ki tekintettel az ügy sürgős voltára, a rendelet vétele után azonnal átirt a kassai hadtestparancsnoksághoz, hogy a vizsgálat julius hó 2-an ejtessék meg. A kassai hadtestparancsnokság a kitűzött határidőhöz hozzájárulását jelentvén ki, e hó 1-én érkezett átiratában a maga részéről megbízottakul a következőket jelölte meg: Pichler Kiüt vezérkari századost, Rotter 66. gyalogezredbeli alezredest, az elszállásolt csapat képviseleteben, Fischer Hermin drt, f. oszt. főtörzsorvost, a VI. hadtest egészségügyi főnö­két, Wnssormann János katonai hadbiztost cs Ressel Károly műszaki alezredest, kassai épités-ügyi igazgatót. E katonai bizottsághoz a polgári hatóság részéről csatlakozott Kende Péter alispán, Lüley Sándor dr. polgármester, Aigner Ferencz pénzügyi titkár, Bene Sándor dr. vármegyei t. főorvos, Czibur Vilmos kir. főmérnök, Kovács Adolf az u. v. v. főmérnöke és Szabó Lajos államvasuti osztály-főmérnök A bizottság megkezdvén szemléjét, Ressel alez­redes legelsőbben is a kaszárnya egész talaját kifo­gásolta, s már csak a talaj miatt is kiüritendőnek tartja a kaszárnyát. Kende alispán vitatta azt, mintha most talaj vizsgálat szüksége forogna fenn, s minhogy ez a bizottságnak nem feladata, kérte a vizsgálatnak a kaszarnya-helyiségekben való megejtését ; a mi meg történvén, még a katonai kiküldöttek sem bírták a falakat nedveseknek és a szobákat dohosaknak találni. Nehézmény tárgyává tették azonban azt, hogy az állapotok a régiek, javítás mi sem történt, mire Kovács főmérnök megjegyezte, hogy nem egészen helyes a katonai kiküldöttek megjegyzése, mert a ka- szarnya-épületek tetemes költséggel eresz- és vízleve­zető-csatornákkal láttattak el, s hogy az urnyékszékek újra építésére minden előkészület meg van téve. Lüley Sándor dr. polgármester pedig kijelentette, hogy az árnyékszékek újra építését épen a honvédelmi miniszter késleltette, honnét a város felterjesztésére csak hat hó lefolyása után érkezett meg a felelet. Hogy a katonai kiküldöttek mily ridegséggel s a kaszárnya iránti ellenszenvvel folytatták vizsgálatukat, elég bizonyíték erre az, hogy egyes lakott helyiségek ben a szoba-padozat alig 20 négyszögezentiméternyi hiányosságát szóvá tették, s hogy a polgári kiküldöt­tek azon ajánlatára, hogy a város minden áldozatho­zatalra kész a kaszárnya helyreállítására, — a felelet min­dig csak az volt, hogy építsen a város normál-kaszár­nyát, mert a jelenlegire költeni minden krért kár, minthogy a katonaság abban meg nem marad. A vizsgálat fél 1 órakor fejeztetvén be, délután kezdetet vette a tapasztaltaknak jegyzőkönyvbe való felvétele az alispán hivatalos helyiségében, a mikor is a katonai kiküldöttek azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy a katonaság a Ferencz József laktanyából annak egészségtelen volta miatt, még a szerződé­sileg kikötött idő előtt, azaz az őszi gyakorlatok befejezése után kiszállásolandó. Hogy mily mereven ragaszkodott a katonai kül­döttség ez állapothoz, bizonyítéka az, hogy a jegyző­könyvet esti 7 órakor még nem lehetett befejezni, s igy annak befejezése csak e hó 3-án történt meg. A katonai bizottság nézete ellen a polgári kikül­döttek valóságos szó-harezot vívtak, s azzal szemben jegyzőkönyvbe iktattatták, hogy igaz ugyan, hogy a város a kert javításokat mind nem eszközöltette, de ez a katonaság további itt maradásának biztosítása nélkül nem is lehet, s hogy a kaszárnya helyiségei legkevésbbé sem olyan egészségtelenek, minőknek azt a bizottság katonai tagjai feltüntetni sze­retnék. A miniszteri rendelet második részére vonatkozó­lag, hogy építtessék az itt maradó egy zászlóalj részire normál-kaszárnya, a bizottság polgári tagjai Ígéretet nem tettek. A kaszárnya-ügynek ilyen fordulata után szük­séges most már, hogy a kaszárnya-kérdés végre telje­sen megoldassák, s mint halljuk, a város részéről kül­döttség fog menni a királyhoz és a honvédelmi mi­niszterhez, a hol a küldöttség minden lehetőt el fog követni annak bebizonyítására, hogy ha van is némi hiányossága az ungvári kaszárnyáknak, azok általában még sem egeszségtelenek, mint feltüntetni szeretnék, sőt mint fiók laktanya ritkítja párját az egész or­szágban. Felmerült e vizsgálatból s annak folyamán az az eszme is, hogy egész ezred részére építtessék uj szab­vány-kaszárnya, minthogy azonban erre vonatkozó­lag a nézetek még igen különbözők, úgy ezt csak megemlíteni látjuk jónak. S z i n h á z. E rovatot múlt heti czikkünkkel befejezettnek hit­tük, de az „Ungvári Közlönyének legutóbbi számában közölt kritikája lapunkat egyenesen megnevezi és ben­nünket igazságtalansággal vádol, miért is szükségesnek találjuk még a következőket megírni : Polemizálni nem szándékunk ; nem pedig azért, mert tisztelt laptársunk illető czikkében annyi a sze­rénység és a Komjáthy-íárshlAt iránti lelkesüitség, hogy azzal szembe nem szállhatunk. E sorok megírását az teszi szükségessé, mert múlt heti kritikánkat lap­társunk teljesen félreértette és czikkéből a nagy közön­ség arra a gondolatra jöhetne, mintha mi nem lennénk a vidéki színészetnek elég meleg és igaz istápolói. Czikkünk kiindulási pontja az volt: hogy Ung- várnak legalább is egy 6 heti színi évadot kell biztosítani; első kifogásunk tehat Komjáthy ellen az, hogy nem egészen 4 hét után eltávozott! Nem igen tudjuk elhinni, hogy ezen óhajtásunkat bárki is jogos­nak nem tekinthetné, — de nem tudunk ezen óhajtá­sunkban rosszakaratot, vagy igazságtalansagot felismerni. Másik óhajtásunkra az alapot a local-patriotismus adta : igenis, hibáztatjuk és kicsinylésnek tekintjük kö­zönségünkkel szemben azt, hogy Komjáthy elsőrendű tagjait az ungvári saison befejezése előtt küldte sza­badságra. Utalunk lapunknak május 23-án es azután meg­jelent számaiban közölt színházi rovatunkra, — mennyi jóakarattal fogadtuk a debreczeni társulatot és mily melegen hívtuk fel a közönséget pártolására. De köte­lességünk volt rámutatni, midőn két heti itt tartózkodás után egyszerre 4—5 elsőrangú színészt küldött el, és akkor .ezen közlésünk közhelyesléssel találkozott. És rámutatunk ismételten, hogy az előleges színi jelentésben közölt darabok legjavát nem hozta színre : Ninette, Bajazzók, Cremonai hegedűs, Gymesi vadvirág, Nők barátja, Pillangó-csata — és az egész modern dráma-irodalom mellőzve lett. Végre saját igazolásunkra hivatkozunk Komja- thy-nak magán körben tett azon kijelentésere, hogy ha tudta volna, milyen pártoló közönsége van Ung- várnak, — úgy előbb'jött volna és oly időben, midőn az egész társulata együtt volt, — sőt Ígéretet tett, hogy legközelebb, ha idejön, tudni fogja ez irányban köte­lességét ; — és megírtuk egyúttal, hogy nagyon szíve­sen látjuk jövőre is Komjáthy társulatát, mert meg vagyunk győződve, hogy megismerve közönségünket, — azt méltányolni is fogja. KÜLÖNFÉLÉK. Kérelem. T. ez. előfizetőinket a további párt­fogásra, illetve előfizetéseik megújítására, — valamint a hátralékban levőket tartozásaik szives kiegyenlítésére tisztelettel felkéri; A. kiadóhivatal. * Lapunk felelős szerkesztője folyó hó 1- én érkezett vissza Ungvárra. * Áthelyezések. Az ungvári kir. pénzügyigaz­gatóság vezetője: Vadász József pénzügyigazgató az újonnan szervezett komáromi kir. pénzügyigazgatóság vezetésével bízatott meg, mig ungvári pénzügyigazga­tóvá Kecskés Dezső deési pénzügyigazgató neveztetett ki. — Vadász József e hó 15-ikén adja at az itteni pénzügyigazgatóságot utódjának s mar e hó 18-ikan Győrött lesz, a komáromi pénzügyigazgatóság irodáinak átvétele czéljából. * A kath. autonómiai képviselő vá­lasztása az ungvári latin szertartásu róm. kath. hitközség részéről, személyesen és nyíltan történő sza­vazással, julius hó 10., 11. és 12. napjain leszen a róm. kath. fiú népiskola emeleti helyiségében. A sza­vazás órái: julius 10-én szombaton és 12-én hétfőn, reggeli 9 órától 12 óráig, délutáni 3 órától 6 óráig, julius 11-én, vasárnap pedig, reggeli 7 órától 9 óráig, 102ü órától 122/4 óráig és délután 3 órától 6 óráig. Figyelmeztetés. A választásra jogosultak hivatalból ösz- szeállitott lajstroma közszemlére van kitéve a r. kath. plébániai hivatal földszinti termében, hol is az f. hónap 2- ától 9-ig megtekinthető reggeli 8 órától délutáni 6 óráig, abból a czélból, hogy ha a hitközségnek válasz­tásra jogosult valamelyik tagja (24. élet-évet betöltött, r. kath. vallásit, bármely állású férfi) nem volna föl- véve a lajstromba, kívánhassa fölvételét, legfellebb julius 9-ik napja esti 6 órajáig. Szavazó-joggal ugyanis csak a lajstomba fölvettek bírnak. Kelt Ungváron, 1897. évi julius 1-én. A kath. autón, képviselő választá­sának vezetésére kiküldött bizottság. — Igen kívá­natos, hogy a kath. vallásuak most fennforgó fontos ügyök iránt tanúsítsanak mentői teljesebb érdeklődést; ehhez képest választásra jogosult mindegyik férfi gon­doskodjék arról, hogy föl legyen véve a választók laj­stromába és aztán szavazzon is valamennyi annak idején. Az ungvári róm. kath. hitközség büszke lehet az általa kikiáltott képviselő-jelöltre, Kende Péter ka­marás- és alispánra, a kinek jelöltségéhez nemcsak az ungi hitközségek valamennyien, hanem a vál.-kerület más varmegyékben hitközségéi is jó számban szívesen járultak; de kötelessége is e hitközség mindegyik vá­lasztójának utánlátassal és buzdítással is azon lennie, hogy a jelölt nemcsak megválasztassék, hanem egy­szersmind mentői nagyobb számában a szavazóknak nyerjen megfelelő bizalom-nyilvánítást. * Anyakönyvvezetői ügyek. A m. kir. belügyminister az ároki anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezetőnek Egri József körjegyzőt, — a karcsavai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetőnek Baka Sán­dor ti. körjegyzőt,— a nagy gejőczi anyakönyvi kerü­letbe anyakönyvvezető-helyettesne'k Poputh Albert se- ged-jegyzőt nevezte ki, -— előbbieknek évi 80—30 frt, utóbbinak évi 100 frt tiszteletdíjat állapítva meg. * Firczák püspök levele a debrecze- niekhez. Debreczen sz. kir. város közönsége egyik közgyűlésén hozott határozatával ingyen helyet aján­lott fel a Debreczenben lakó 1200 magyar ajkú görög- katholikus hivő temploma számára olyan kikötéssel, hogy a templomhely adományozásából patronátusi jogok és kötelezettségek nem származhatnak és i hogy a templomban a liturgia nyelve csakis a ma- I gyúr lehet. Erről értesítették Firczák Gyula, mun- j kácsi görög-katholikus püspököt is, mint a kinek egy­házmegyéjéhez tartoznak a debreczeni görög-katholi- kusok. A püspök e határozatra — a következő érde­kes levélben válaszolt: Debreczen sz. kir. varos Tekintetes Taná­csának! Felette megörvendeztetett engem f. évi február 8-án tartott városi közgyűlésnek határozata, mely szerint azon esetre, ha az ottani g. kath. fiók egy­ház anyaegyházzá fog alakulni, az építendő templom helyének adományozását kilátásba helyezni méltóz- tatott, fenntartván a város részére a hely kijelölési jogát a később megejtendő tárgyalásokra. Ezen elhatározás ma, a jelenlegi stádiumban is a legnagyobb mértékben felköltötte a nemes város nagylelkűsége iránti hálás elismerésemet, a minek a legbensőbb meggyőződésben kifejezést adni sietek. Felhasználom egyúttal ezen kedvező alkalmat abbeli biztosításom kifejezésére, miként készséggel beleegyezem, a nemes város azon kikötésébe, hogy a templomhely adományozása kegyúri viszonynak megállapítását nem fogja maga után vonni. A mi azonban a nemes város azon kikötését illeti, hogy a felépítendő templomban kizárólag magyar nyelven tartassanak az isteni tiszteletek, mellőzhetlen feladatomnak ismerem annak kijelen­tését, hogy jogkörömön kívül esik ezen kívánság­nak teljesítése azért, mert a magyar nyelvnek oltá- ri nyelvvé emelése a római kúria, illetve pápa ő szent­sége illetőségi jogköréhez tartozik. De mivel semmi kétségem nincs az iránt, mintha a nemes városi Tanács a szóban levő templomhely adományozását nem teljesíthető feltételhez kötni és kegyességének teljesítését ez által eleve is lehetet­lenné tenni szándékoznék, annálfogva van szeren­csém a tekintetes sz. kir. városi tanácsot tisztelet­tel felkérni, hogy a kért templomi belsőséget most jelzett kívánsága teljesítésének bekövetkezte előtt már ez idő szerint kijelölni és a hívek rendelkezé­sére bocsátani szíveskedjék. Ebbéli kérelmem telje­sítésének reményében fogadja a tekintetes nemes városi tanács ismételt köszönetem és kitűnő tiszte­letem kifejezést, melylyel vagyok Ungvárott, 1897. junius 21-én Firczák Gyula, munkácsi püspök. * Az ungvári gör. katholikusok auto­nómiai értekezlete. Az ungvár-czeholnyai gör. szertartásu katholikus hitközség múlt hó 27-én, vasár­nap délelőtt tartotta meg az orsz. kath. autonómiát szervező gyűlésbe küldendő világi képviselőnek vá­lasztására vonatkozó értekezletet. A nagy számban megjelent hívők a tanácskozás helyéül kijelölt czehol- nyai iskolai helyiségben nem férvén be, tanácskozmá- nyukat a szabad ég alatt a templom árnyas udvarán tartották meg. Az elnöki széket Szócska János h.- lelkész foglalván el, az értekezletre összejött gör. kath. híveket meleg hangon üdvözölte s a tanácskozmányt szép és tartalmas beszéddel nyitotta meg. A hatásos megnyitó beszéd után Popovics Miklós, az ungvári görög szertartásu kath. egyháztanács világi elnöke a választásra vonatkozó szabályrendeletet ismertette főbb vonalakban a hívők előtt s indítványozza, hogy az értekezlet által megválasztandó 5 tagú bizottság kije­lölésére előbb egy 3 tagú, szükebb körű bizottságot küldjön ki kebeléből, — mely megtörténvén, az ötös bizottság tagjaiul a következőket ajánlja negválasztani: Popovics Miklós, Nehrebeczky Görgy, Fehér Ákos, Kaminszkv Bertalan és Antalóczy Pétert; póttagokul pedig Sztojkó Mihály, Mihalics János, Szűcs János, Dubró Miklós, Fundanics Károly, Tamás Endre, Zem- lényi József, Demeter Mihály, Mikula János és Horos- csak Jánost; a javaslatba hozottakat az értekezlet nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasztá s egyúttal az összeírás gyorsabb foganatosítása czéljából Ungvár városát 5 kerületre osztotta fel s feladatául tűzte ki a bizottságnak, hogy az összeírást egy hét lefolyása : alatt foganatosítsa. Az igy megválasztott ötös bizott­ság saját kebeléből Popovics Miklóst elnöknek, An­talóczy Pétert pedig jegyzőnek választá. Az értekez­let befejezése után Bradács Gyula kir. közjegyző in­dokolt felszólalása és ajánlására a jelenlevő hívek az ungvári gör. kath. választókerület autonómiai képvi­selő jelöltjéül Popovics Miklóst kiáltá ki, a ki a sze­mélye iránt nyilvánult eme bizalmat megköszönve, ki­jelenté, hogy szívesen fogadja a jelöltséget s ha meg­választatása állami tisztviselői állásával összefér, úgy a legnagyobb készséggel tesz eleget e megbízásnak. ' A tűzoltók gyakorlata. Az Ungvár-városi köteles tűzoltóság ma, vasárnap, e hó 4-én, délután 6 órakor a Széchenyi-téren tartja az első nyilvános roham­gyakorlatot, melynek megszemléléséhez a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja : A parancsnokság. * A kóserhus-ügyben beadott interpellációval a múlt szombati ülésen foglalkozott a városi tanács. Ez ülésében megbízta Mermelstein Lipót városi állat­orvost, hogy lépjen érintkezésbe a helybeli orth. izr. hitközség elnökével: Reismann Bertalan ügyvéddel, annak megállapítása iránt, mi módon tartaná leghelye­sebbnek a nem izr közönség felmentését az izr. hit­község javára szolgáló közvetett adófizetés alól. Ha e tárgyalások eredményre nem vezetnek, úgy a tanács a saját hatáskörében fog intézkedni. * A kassai kir. posta és távirda igaz­gatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. posta és táv ­I irdánál betöltendő 108 posta és távirdagyakornok je­löld állasra pályázhatnak az 1883. évi I. t-ez. 14. §-a | alapján mindazok, kik közép iskolát, vagy ezzel egyen­rangú más tanintézetet — érettségi vizsgával — sike­resen végeztek, 18-ik életévüket betöltötték s magyar | állampolgárok. Ezen feltételeken kívül a pályázók kö z-

Next

/
Oldalképek
Tartalom