Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-31 / 44. szám

betéti jegyek (rescontó), vagy bárminemű okmányt árul vagy megszerez. Az idézett törvények és szabályok 64. §-a értelmében az ezen kihágásokat elkövetők, a meny­nyiben az osztrák kis lottón játszanak, vagy arra be­téteket elfogadnak vagy gyűjtenek, a betétek 10-szeres összegétől ötvenszeres összegéig terjedő legalább két forintban megállapítandó pénzbírsággal, — a mennyiben pedig azon tiltott sorsjátékra vonatkozó betétjegyet (rescontó) vagy bárminemű okmányt árulnak, vagy vesznek, a lefizetett vagy lefizetni szándékolt betét öt­szörös összegétől egész tízszeres összegéig terjedő pénz­bírsággal bűntetteinek. Felhívom, a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemet a közönség figyelmeztetése czéljából azonnal tegye közhírré. Budapesten, 1897. évi szép hó 9-én. Lukács, s. k. * 987XJngvármegye alispánjától. k i. 97. sz' A tek. íőszolgabiráknak és Ungvár város tek. polgármesterének. Tudomásvétel és minél szélesebb körben való köz- hirrététel végett lek. urnák megküldöm. Ungvárt, 1897. szeptember hó 22-én. Kende Péter, alispán. Ny i ittér.*) Furcsa eljárás. Az ungvári kereskedelmi kör tagjai közzé óhajtva lepni, — annak kellő rendje és módja szerint meg­tettem a belépésre vonatkozó jelentkezést a kör veze­tőségénél. Azon feltevésben voltam, hogy ép úgy, mint egy másik kávés társamat felvették a kör kültagjául, — úgy engemet is felvesznek, minthogy azzal egyforma kvalifikácziával s egyforma társadalmi állassal birok. A köryálasztmánya azonban nem úgy gondol­kozott, mint én, s minden indokolás nélkül visszauta­sította jelentkezésemet. E furcsa eljárásnak nyitját meg­tudandó, — tisztelettel intézem a kérdést a kereske­delmi kör választmányához az iránt, mi olyan különb­séget talál köztem s a kör tagja levő kávés között, hogy mig ő a kör tagja lehet, addig az én jelentkezé­semet visszautasitjak? Vagy tán kollegámnak a kör választmányában ülő barátai attól tartottak, hogy tagság-nyerésem esetén nehány kapuczinerrel kevesebbet fog ő elárusítani, s e nagy veszteségtől akarták őt megkímélni az én sze­mélyem mellőzésével? Nohát ez mégis furcsa és a kereskedelmi kör választmányához épen nem illő eljárás. Ungvár, 1897. okt. 28. Roth Emil, kávés. Folyó hó 24-én, este 6 órakor Ó-Kemenczéről Perecsenybe akartam utazni, szerencsétlenségemre sok volt az utas, azonban kocsi csak kettő volt, egy másod és egy harmad osztályú ; a paraszt népet bezsúfolták a marhaszállitó kocsiba, s midőn én, ki nem éreztem ezen megtiszteltetésre magam illetékesnek, fel akartam szállni a másod osztályú kocsiba, hol még annyi hely lett volna, hol elférjek; a dubrinicsi állomási elöljáró visszautasított azon kijelentéssel, hogy ő azért áll a kocsi ajtajában, hogy senkit be ne bocsásson, s midőn felszálltam a kocsi lépcsőjére, odaszólitotta az állomási őrt, hogy taszítson le onnan. — En látva, hogy a vonat már-már indul, kénytelen voltam mégis be- szállani a marhaszállitó kocsiba, a hol nem éreztem magam biztonságban, s az állomás-elöljáró ur kényel­mesen utazott a másodosztályú kocsiban, noha neki módjában lett volna akár a gépen, vagy bárhol is helyet találni magának. Ajánlom ezen esetet az üzletvezető ur figyelmébe, s reményiem, hogy felszólalásom méltánylásra talal. Perecseny, 1897. október 28. Moskovits József. *) E rovatban közlőitekért a felelősség a beküldőt illeti. Felelős szerkesztő : TABÖDY JENŐ. 4919. 897. tk-.Sí5' ^ Árverési hirdetmény. Az ungvári kir. járásbíróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy Kontuly János pályini lakos végrehajtatnak, Trocheza Jánosné és ismeretlen helyen lévő K u f a János végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében 50 frt tőke és járulékainak behajtás a végett az árverést, a kö­vetkező módozatok mellett elrendelte : 1. Árverés tárgyát képezi a pályini 186 sz. tjkvben 518, 417. sz. tkvben 198. és 200 hr. sz. alatt foglalt Trocheza Jánosné és K u f a Já­nos végrehajtást szenvedők nevén álló ingatlanok, úgyszintén a 422. ez. tjkvben 1287. hr. sz. alatt foglalt fentnevezett végrehajtást szenvedők és K r i s- t ó k jVndrásné sz. Gyurocsik Anna nevén álló in­gatlan 32 frt, — 171 frt és 17S frrnyi kikiáltási ár mellett. 2. Az árverés Pályin községházánál 1897. évi november 15-én d. e. 10 órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlanok a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Az árverelni szándékozók kötelesek az ár­verést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a bírói ki­küldött kezeihez 3 írt 20 krt, 17 frt lOkrt és 17 frt 80 krt készpénzben vagy óvadék képesnek nyilvá­nított értékpapírokban letenni. Kir. jbíróság mint tkvihatóság. Ungvárt, 1897. augusztus hó 31-én. Dr. Kr einer, \ kir. albiró. 8137.-------------sz. 897. t. k. Hirdetmény. Pályin község telekkönyve birtok-szabályozás következtében az 1869. évi 2579. számú szabály- rendelethez képest a „Túl a Laborczon Egrestér“- dűlőre nézve átalakittatik és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886. XXIX., az" 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának be­jegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-czikkben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések he­lyesbítésével kapcsolatosan foganatosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálat hitelesí­tése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1897. évi november hó 27-én fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak : 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalaki ása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jó­hiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, akik a telekkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kíván­nak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel. 3. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulaj­donjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincserek, hogy az aláírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15 -18. és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igé­nyeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda has­sanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyil­vánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek ; 4. és azok, kiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgy­szintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését ké­relmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellen­esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Ungvárt, 1897. évi október hó 19. Dr. Kremer, kir. albiró. 373. _ Ungvári kerületi betegsegélyző-pénztár. 1897. S" ~ Meghívás. Az ungvári kerületi betegsegélyző-pénztár f. 1897. évi november hó 7-én, vasárnap, d. u. 2 órakor, Ungvárt, a Nagy-utczán levő helyiségében rendkívüli köigyftlést tart, melynek tárgyát az alapszabályok módosítása fogja képezni. Minthogy e közgyűlés csak úgy tartható tneg, ha azon a t. közgyűlési kiküldötteknek legalább is kétharmada vesz részt, — e közgyűlésre a t. köz­gyűlési kiküldöttek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy kellő számban való meg nem jelenés esetén a második határnapon, november hó 14-ének d. u. 2 órájakor fog az — tekintet nélkül a megjelenők számára — megtartatni. Kelt Ungvárt, az ungvári kerületi betegsegélyző- pénztár igazgatóságának 1897. október 22-én tar­tott üléséből. Gaar Iván, Jäger Bertalan, *g- iző. ig. elnök. „Az Eperjesi Népbank Kályhagyár“ felsömagyarországi vezérügynöksége és főraktára ILLÉS D. Ungvár ajánl teljesen tűzálló agyagból készült tiszta fehér, chamois, szines majolika , cserépkályhákat, díszes kandalokat, kandallós kály- kákat, takaróktüzkelyeket, kipróbált szakavatott felszerelők által felállítva, ngy- szintén épitésí-díszítményeket, pla- fond-diszitéseket, síremlékeket, va- lamint mindennemű szobrászati munkát, gips, műkő, és terrakottából, saját vagy adott rajzok után. Zsolnay-féle használati és disz- edényeket, keramit-burkolat-lapo- kat, tűzálló téglákat, továbbá művé- sziesen mintázott és festett genre- és szt. szobrokat, dombormüveket, fal-dísz- tálakat, eredeti gyári árak és a legszo­lidabb kiszolgáltatás mellett. Minták, képes árjegyzékek, költségvetések kívánatra bérmentve. 4470. tk. 1897. sz­Hirdetmény. Tárná községre nézve az 1892. XXIX- t.-cz. értelmében a tényleges birtokosok tulajj donjogának a telekjegyzőkönyvekbe való be­jegyzése és a telekkvi bejegyzések helyesbí­tése iránti eljárás befejeztetvén, ez azzal a felhívással tétetik közre : 1. hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján, idézve e §-oknak 1889. XXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-ában és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §-a a) pontjában fog­lalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. XVI. t.-cz. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből töilési keresetűket hat hónap alatt, vagyis 1898. vi január hó 15. napjáig bezá­rólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hos^zabitható záros határidő eltelte után már törlési kereset an­nak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 16. és 18. §-ainak eseteiben, ideértve az utóbbi §-nak az 1889. XXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellent­mondásukat hat hónap alatt, vagyis 1898. évi január hó 15. napjáig bezárólag a telekkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabitható záros határidő letelte után el­lentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban, ideértve azokat is, a kik a tulajdon­jog arányának az 18C9. XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találjak, e tekintetben felszólalatukat tartalmazó

Next

/
Oldalképek
Tartalom