Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

ban azonban egy sincsen, holott különösen a fel- 1 vidéki szegényebb, ki ;saroltabb helyein volna legnagyobb jelentősége ; közös segítségnek.

A felvidéken fogyasztási szövetkezetekre is szükség lenne, legal, bb a legfőbb élelmi czikkek beszerzése czéljából. Ezeknek volua a feladatuk, hogy a népnek a szekség napjaiban lisztet, sót, burgonyát hitelezzen *k s a rabszolgaságtól megváltsák. — Ezekből azonban a közel jövőben alig lesz valami. Addig legalább alig van hozzá remény, mig az ungvári fogyasztási szövetkezet annyira meg nem erősödik, hogy az említett népszövetkezeteket mint fióktelepeit létesítheti.

Egyházmegyei értekezlet.

A munkácsi egyházmegye püspöke káptalan tagjait, az egyházmegye főespereseit, espereseit és szentszéki ülnökeit értekezletre h vta egybe Ungvárra, mely m. hó 30. és 31-én tartatott meg.

Az értekezletet — mely zárt tanácskozmány volt — Firczák Gyula püspök nyitotta meg és vezette, mondván a megnyitáskor körülbelül a következőket :

„Nem ötletszerűig hívtam össze önöket, hogy nagyfontosságu egyházi tárgyakat elintézzünk. Régóta foglalkoztam egy egyházmegyei értekezlet eszméjével, melyen mi régóta elin ézetlen fontos egyházi ügyeinkben kellő megállapodásra jussunk. Azonban a szándékom kivitelét nagyfon osságu egyházi és egyéb ügyek eddig elodázták. Ezen értekezletre többfelől észrevételek voltak téve, pl. hogy az szokatlan s hogy arra csak a fő- és alesperesek hivatalosak. Álláspontomat azzal indokolom, beismerik Önök is, hogy e mai idők és viszonyok szokatlanok. Hogy csak esperesek hivattak meg: annak az az oka, mivel ezek az egyházmegye eszméinek hordnokai, az eszmék szóvivői, a megállapodások végrehajtói. És mert oly eszmékről van szó, melyek szervi összefüggésben állanak az egyházmegyével, most hívtam össze a legközelebbieket, hogy ezekkel megbeszéljem a dolgot — szóval. Itt 12 pontról van szó, mindezek nem szokatlanok önök előtt; hiszen ezek a tárgyak ismeretesek, azokkal régóta foglalkozunk, azokban élünk, tehát mikor ezt fölvetettem, senkit nem leptem meg és természetes lesz min denki előtt, hogy ezek szerencsés megoldása kívánatos. A 12 pont közül sokra nézve már előbb rendeletileg intézkedtem, de kívántam ismerni az önÖK véleményét is, hogy a dolog m ^oldásának gyakorlatilag is legyen kihatása. Vannak olyan pontok, melyekhez a papság hozzájárulása kivár itos, ámde itt meg kell állapítani a dolgot, önök ott1 -r n majd egyengetik és a kedélyeket disprivá. :ák. A tárgy — igaz — sok, ezen csak úgy segithetün ■, ha nem akadémikusán, de lényegileg segítünk, úgy 'aogy a dolgot igy ma és holnap, e rövid idő alatt megoldhatjuk. Ezzel az értekezletet megnyitom.“

I. Tárgy: A apözvegyek sorsa. Az előadói javaslat az, hogy a:: eddigi tőke 221 ezer forint, ebből 19 ezer adatik ki évente, ha rendben foly a dolog. Ámde a gyümölcsözhető tőke után tisztán csak 17 ezer foly be, ezzel szemben évente 61 papözvegynek 7200, 66 papözvegynek 7260, 2 papárvának 240, 1-nek 100, 3-nak 80 fisával 240 frt stb., szóval 21 ezer 582 frt kell évente. Ezekből látható, hogy a tőkéből és a papok hozzájárulásából az özvegyek sorsa nem javítható. Javasolja az összes papok önmegadóztatását halálig 21 forintjával. Ilyen módon 140—160 írtra lehet évente az özvegyi nyugdijt fölemelni. A rendkívüli segélyt a rendelkezési alapból kell fedezni,

Az ősvármegyék szervezete főleg honvédelmi alapokra volt fektetve. A vármegyék inagvát a már fennállott vagy utóbb létesített várak mint honvédelmi központok képezték. Ily központ volt Ung ősivára is és bárha az a hozzá tartozó vidékkel az árpádok és vegyesházi királyok alatt állami birtok, koronajószág volt is : szervezete a magyar állam megalakulásának kezdetén és utóbb sem különbözött más vármegyék szervezetétől. A várak rendszerint oly várispánok parancsnoksága alatt állottak, a kik valószínűleg, nem csupán hadi, hanem polgári elöljárói is voltak a várvidéken élő meghódított vagy letelepedett népnes.

Bizonyosnak tekir thető, hogy midőn Szent István király a belvillongások leküzdése után, hogy egyes nemzetségtők s várispár ok féktelenségeinek gátat vessen, a magyar monarchia szervezését azzal kezdte, hogy az országot vármegyékre osztotta fel, a várurak és várispánok hatáskörét megsiabta : Ungvármegye mint már Árpád által is az ország határán megalkotott nagyobb jelentőséggel biró hadkt viliét, — a már létezett vármegyék sorából ki nem töröltetett. Igazolja különben Ungvármegyének ősi voltát az is, hogy tel van említve azon 72 vármegye között, a melyekről Rogerius a tatárfutás korából emlékezik és fel van sorolva a Bontin által feljegyzett 75, valamint Verbőczy által telsorolt 64 vármegye között.

A rendszeres várn egyei élet első jelenségeiül tűnnek tel, hogy régi okmányokban a XII-ik-század elejétől II. Endre király kor. bol (1205—1235) a vármegye főispánjául Mesku utóbb Heym nevű van említve és tanúsítva az, hogy 1286-ban Űng mint rendezett vármegye van feltüntetve azon alkalomból a midőn But- kay András egy Tamás nevű papot kegyetlenül megvert, egyesség utján ennek 60 arany márkát és Ung- vármegyében fekvő Ásvány nevű faluját adta vérdijul és hogy 1311-ben a jelenleg is Ungvármegyei Csap községben, — honnan a régmúlt időkben nagyszerepet játszott országbírói és nádori főméltóságokat viselt Csapy család is származott, — vármegyei közgyűlés volt tartva. Egy a premontrei rend leleszi prépostságát érdeklő 1314-ik évben kelt okmányban felsorolt váristovábbi intézkedésig. A 21 frtok fizetésére minden s

néven nevezendő pap kötelezendő lenne. í

A püspök véleménye szerint az 1-ső évoen fize- t tendő 21 frtoc tőkésitendők, az általános fizetési kö- 1 telezettség mellett segítve lesz a bajon. Ez a mai kö- i rülmények közt a lehető legelfogadhatóbb. '

Több hozzászólás után az elnöklő püspök összegezvén a kimeritő tárgyalás menetéi, örömmel hallja, az egyértelmű segítés szándékát és pedig hogy az : a papság önerejéből történjék többség véleménye ; szerint mindenki alkalmazása kezdetétől 10 évig fizeti a szokásos 21 forintot; ak :or köve:kezik az az időszak, amikor az uj (holtig va ó) fizetést kell behozni. Úgy veszi észre, hogy a többség a 4C, 30, 20, 10 frtos számítás mellett van. Ezer kulcs szerint kell a beosztást megállapítani az egyes parochiák jövedelmei alapján. Ez alapon határozatba.' (felállással való szavazás után, mely csaknem egyhangú volt) kimondja a fennebbi elnatározás elfogadását.

Ezután következett a II. tárgy: A tápintézet adósságának törlesztése. A püspök előad a, hogy az intézetet c sapás érte (leégett), : ürgős fö építésére szükség volt, 8000 frt adósság kék kezvén, zt valamikép (a papság megter.ieltetése né kül) ki keII fizetni, mert maholnap bővíteni is kell az intézetet. Fölhívja az előadót, terjessze elő véleményé .

Jaczkovics Mihály előadja, hogy mid in az intézet leégett, az ujjáalkotás több mint 10,0J0 írtba került, ebből csak 2000 frt lett fedezve a kiiály a m. püspök s mások kegyes adományaiból. Fedezendő lenne még 8(100 frt. A megyés püspök fölhi/ta a kerületeket annak idején javaslattételre Ezekből sok tarthatatlan, sok figyelembe nem vei ető. Ő tehát azon nézetben van, hogy leginkább két javaslat érdemel figyelmet. Az egyik a kezelési alap igénybevétele, bár ez alapnak más a rendeltetése, k vételesen lehetne legalább a tartozás egyik felét ebből fizetni. Másik felét az összes papság személyesen fizesse, arány szerint, javadalmának osztályozása alapján' Az j-ső oszt. fizessen i2 frt 06 krt., a Il-od c>. 10 frt 72 krt., a Ill-ad o. 9 frt 38 krt., a IV-ed o. 8 04 krt. Volna még azon módozat is, hogy az egész 8000 frtot a papság fizesse, mely esetben a befizetések arány szerint nagyobbak volnának.

Hosszas vita után határozatként kimondatott, hogy a tápintézetet terhelő 8000 forint tartozás mától számított egy év alatt kifizettetik. Az egész összeg nem levonások, de lelkiismeretes befizetés szerint. Miután még megyés püspök az espereseket és főespereseket fölkérte az egyes kerületek parochiáinak osztályozásáról jelentést tenni a végből, hogy azok szabályoztassanak, elnöklő püspök az ülést 10 perezre felfüggesztette.

Szünet után : Tárgyalás alá vétetett a Ill-ik tárgy : A népiskolák és hitoktatás ügye.

Előadó : Kaminszky Géz t, javaslatában azt mondja, hogy midőn népiskoláinrendezéséről van szó, első sorban a néhai Pankovics püspök áltál letett népoktatási alap gyarapitandó.

Ezt a tankötelesektől beszedendő 10 kros befizetésekkel véli eszközölhetőnek.

2-szor: Indítványozza egy gkath. nőtanitóképző- intézet felállítását ; 3-szor : az iskolai fegyeliret szigorítani kívánja, a lelkészek részéről nagyobb e lenőrzéssel, az előadás szakszerű megbirálásával s e végett a ' tan módszernek már a papnevelőintezetben való elsajátítását javasolja ; 4-szer : a hitoktatás a lelkészek által személyesen teljesítendő s nem a tanító által ;

: 5-ször : tankönyvek beszerzését javasolja, külö- ! nősen ruthén nyelvű iskoláinknál, az utóbbinál a ■ sz. Bazil társulatot kivánja megbizatni, mely fel- , sőbb helyről a szükséglet összeírására lett felszólítva

pánok között pedig Benedek nevű van mint Ung várispánja említve.

Ungvármegye törvényhatósági jellege a vegyesházi királyok alatt kezd mindinkább kitűnni. A leleszi conventnek egy érdekes okmánya szerint Drugeth Vilmos nádor egyszersmind ungi tőispán Ung s a szomszéd Szabolcs és Beregvármegyék nemességével ez időszerinl is Ung- vármegyéhez tartozó tiszaparti községben Záhonyban 1334 és 1335-ben, utóbb pedig 1341-ben közgyűlést és nádori széket tartott. Hasonló czélbó! Zsigmond király uralkodása alatt, ki Sáros-Patakot Pálóczy Györgynek adta zálogba Pálóczy Mátyás nádor ispán Ungvármegye nemességét Sáros-Patakra hívta neg. Az ungi eredetű s a Pánk nemzetséghez tartozó Pálóczy család, — melynek egyik ágából származott Dobó IsUán az egri hős is, kinek Dobó-Ruszka ungvármegyei község családi fészke s temet ke zési helye viszont arról is nevezetes, hogy ezen családból ugyan- egy időben György prímása, Mátyás nádora és László országbírója volt az országnak. Ungvármegyének számottevő voltát tanúsítja az is hogy Zsigmond király 1394-ben a nikápolyi nagy csatavesztést megelőzőleg a vármegyéktől segedelmet szorgalmazván, ezen országos segedelem kiszolgáltatásának módjára nézve körlevelében üngvármegyét állítja fel követendő például.

A régmúlt idők történetének homálya a honfoglalás kezdetétől hosszú időre elfedi azokat, kik az első századokban Ungvármegye hadi s polgári kormányzásának élén állottak. Ungvárnak erődített s határszéli jellegéből következtethető azonban, hogy bizonyára az árpádházi királyok alatt is voltak várispánja . Ezek azonban csak a vegyesházi királyok korától kezdve válnak ismeretesekké. Sorukat Pethő Péter nyi ia meg, ki 1310-ban szövetkezve az Erdélyben garázdálkodó Moyssal, fel in lázadt Róbert Károly ellen.

Róbert Károlynak uralkodáss Ungra nézve egyebek között két hosszú időre kiható mozzanatról nevezetes. Egyik, hogy ő adott menedéket és terjedelmes oirtoko- kat Beregben Koriatovics Tódor elűzött novgorodi herczegnek és ruthén népének, mely n> p egy része Unng hegyei közé is telepedett. — Másik, hogy 1322 ben,

s annak fedezése neki kilátásba helyeztetett ; 6-szór : a kér. tanfelügyelőket lelkiismeretesebb iskolalátogatásra s a látogatási napló vezetésére kivátipá utasít- ta:ni, de a tanfelügyelő anyagi kára nélkül és pedig ismét a 10 kros befizetésekkel. (Ellenmondások). Mindezeket határozatilag kéri kimondani.

E javaslati pontokból 1) 10 kros befizetést az értekezlet nem fogadja el, mint egyelőre kivihetetlent.

2 A nőképzőre nézve, mint kezdetet, kiemeli a kis- gymnásium megvételét, megnyugtatja az értekezletet, hogy a mostani leányintézet fejlesztésével iparkodni fog a káptalannal egyetemben nőképzővé való kiépítését és szervezését eszközölni. 3) Á tanítás ellenőrzése és módszerek elsajátítására el fogja rendelni a papjelöltek megfelelő kiképzését. 4) A hitoktatásra nozve már történt intézkedés. 5) A tankönyvekre nézve a ruthén iskoláknál megfelelő hirdetések és megbízatások, bizottság és a sz. Bazil társulat utján fognak olcsó tankönyveket kiadatni és beszerezni. 6) Az is- kulatátogatásnál Dudics János kerülete nevében megjegyzi és indítványozza e kérdés keretében, hogy az is colai tanév 8 hónapra szabassék. (Helyeslés.)

Elnöklő püspök — a tárgyalásoknak higgadt mederben való föntartása mellett kijelentj, hogy a legapróbb részletekbe nem mehet be. Ellenben a tanévnek egyes helyeken a viszonyokhoz képest 8 hónapra való megszabását elhalaszthatatlan és legyőz- h :tlen esetben nem ellenzi, mert a vis major ellen n .m lehet tenni, de azért a tanévet 10 hónapra szabja elődei nyomán.

Ezzel a tárgyalás félbeszakittatott, s másnap, aug.

3 -én folytatódott, amikor is következett a IV. pont, a segédlelkészek kérdése és jövedelmeinek megállapítására vonatkozó javaslat, melyet Iloskovics Emánuel adott elő: — Javaslata igy szót főbb pontjaiban :

A segéldelkész a lelkészek segédje, ezekkel felelőségben osztozik és pedig úgy a szellemi, mint egyéb felelőségben. Vázolja a segédlelkész kötelmeit és jogait ; azután előterjeszti határozati javaslatát, — mely szerint a kápláni fizetést 500 forintban véli meg- ál.apithatór.ak (300 forint az ellátásra számíttatván), de bizony kikötések, például a lelkésznél! kosztolás sto. mellett. A hitoktatás dijja szintén a káplánt illeti, de az 500 forintba beszámítandó. Nem számítandó ebbe az alapítványi misékért, temetés az predikáczióért, és búcsúztatásért, temetési segédkezésért, parasztászért, a hétköznapi vizszentelésért és egyéb a hívek által önként adott oblatumok, vagy dijjak stb.

A javaslatot a többség elfogadta. Az V. pont, a lelkészek közötti javadalomváltozásnál előforduló osztozkodás kérdése, a Vl-ik pont a rózsa- füzér és egyéb ima-társulatok ügye volt, melynél elnöklő püspök kijelentette, ezen társulatok egyházmegyei igazgatójává Mikita Sándor dr. kanonok neveztetett ki.

A VII. tárgy előadója azzal foglalkozott, hogy a : papi gyűléseknek több gyakorlati eredménye legyen. Több felszólalás után elnöklő püspök a papi • gyűléseket igen fontos aktusoknak és föladatoknak tartja, már csak a testvéri érzet gyarapítására nézve is. E végből ajánlja, hogy a papigyülések komoly- méltósággal és minden vigalom nélkül tartassanak, —- azokon a theologiai tudományok kultiváltassanak. — i Ennek kapcsán előadja, mily kívánatos mai napság a- papok műveltsége, kivált a mai nehéz valláspolitikai- világban, ahol ugyancsak ügyelniük kell, hogy.Jogai- ; kát föl ne adják, de azokat követeljék, hazafias de bá- tor magatartással. A papigyüléseknek különösen a tes- i tuleti élet fejlesztésére van kiváló befolyása, mert- ezekből indul ki azon kompakt magatartása, melylye i jogainkat megvédelmezhetik. Összetartás a fő, mer

Drugeth Jánost, ki már Somogy-, Bács-, Fejér- és Tolna vármegyék főispánja is volt, nádorrá, Homonna örökös urává, Ung- és Zemplén vármegyék főispánjává tette. Ezen időtől lógva negyedfélszázadon keresztül szerepelnek a Drugethek mint Ungvármegye főispánjai. Ezek között egy utóbbi homonnai Drugeth János gróf fcispánsága idejében, 1628-ban szólnak a jegyzőkönyvek először a vármegye czimeres pecsétjéről, előadván, hogy a nevezett főispán II. Ferdinánd királytól örökös főispánságáról szóló diplomával együtt Ungvármegye címerével ellátott drágakövekkel díszes pecsétnyomót kapván, ezen pecsétnyomót beiktatása alkalmával a varmegye közönségének ajándékozta, a midőn a régi pcesétnyomó összetörését rendelte el a közgyűlés. Á Dugethek közül utolsó főispánja volt a vármegyének 1639-ben elhalálozott Drugeth Vendel gróf, esztergomi kanonok. A Drugetheken kívül közben voltak azonban Ungnak mások is főispánjai. így Dersfy Péter 1381., Perényi Péter 1441., Pálóczy György 1436., Percnyi István 1460. körül. Sőt volt Ungnak egy nő főispánja is. Drugeth György grófnak 1662-ben bekövetkezett halálával hátrahagyott özvegye Eszterliázy Mária grófnő mint kiskorú gyermekeinek gyámja, gyakorolta az örökös főispánsághoz kötött hatalmat egészen 1679-ig.

A Drugethek kihalása után 1696-ban a nagynevű székesi Bercsényi Miklós grófot nevezte ki Lipót király Ungvármegye főispánjává. Utóbb azonban, midőn a viszonyok átalakulásával Bercsényi II. Rákóczy F. fejedelem hadainak fővezére és az érsekujvári hadkerület parancsnoka lett és igy a főispáni ügykört nem tölthet e be, II. Rákóczy Ferencz 1708-ban Sennyey Po igráczot ruházta fel Ung- és ezenkívül Zempfén- és Szabolcs vármegyék főispáni méltóságával. A szatmári békekötésre közvetlenül következett időben hogy ki volt Ungnak főispánja, az erre vonatkozó adatok hiányzanak. Már 1718-ban Barkóczy Ferencz gróf, utána 1727-ben Szentiványi József gróf, 1735-ben Gyulay Ferencz gróf, 1741-ben Sztáray Imre gróf, 1769-ben Vécsey József báró, 1772-ben Sztáray János gróf ült Ungvármegye főispáni székében. A királyi biztosok és főispáni helyettesek sorát 1804-ben Luby Károly