Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

kossága a gabella-ügy rendezetlensége miatt majd­nem 3000 frttal adózik az. izr. hitközségnek. Lüley Sándor dr. polgármester a tett kérdésre megnyugtató vul iszt adott kijelentvén, hogy a gabella-ügy rende­zéserői és a teendő intézkedésről legközelebb be fog számolni. Következvén ezután a napirend, és annak első pontja, a kaszárnya-ügy Lüley Sándor dr. polgár- mester ismertette a lapunkban is bőven megvilágított ügyet, mely abban összpontosul, hogy a jelenlegi ka­szárnyát, mint egészségtelent, a katonaság el akarja hagyni. Minthogy pedig a katonaságnak a városból való kivonulása Ungvár városára érzékeny csapás lenne, a tanács és a pénzügyibizottság ez ügygyei foglalkozva, azon határozatot hozta, hogy javasoltas- sék a képviselő testületnek egy uj normal-kaszárnya építése, mely a vármegyével egyetemben volna fel­építendő. Az érdemleges határozati hozatala előtt azon­ban a polgármester és még egy á tala megválasztandó képviselő testületi tag pedig megbízandó volna az utóbbi időben épült normal-kaszárnyák és azok jöve­delmezőségének tanulmányozására, nemkülönben a főispán vezetése alatt a királynál, a honvédelmi és esetleg a hadügyminiszternél való tisztelgésre azon czélból, hogy Ungvár városának a katonaság kima­radása biztosíttassák arra az esetre, ha a normál-ka­szárnya négy zászlóalj befogadására felépittetnék. Tüchler Sándor dr. nem tartja a javaslatot egész terjedelmében elfogadhatónak, minthogy első sorban az iránt kellene tisztába jönni, váljon a katonaság ki­maradása biztosittatik-e ? Spiczer Sándor dr. szintén nem tartja elfogad­hatónak a pénzügyi bizottság javaslatát. Szerinte be­bizonyított tény az, hogy a normál-kaszárnyák jöve­delmezők, tehát a tanulmányozás felesleges. A varos hogy, építse a kaszárnyát, a pénzügyi viszonyai miatt teljes lehetetlenség, indítványozza tehat, hogy tekin­tettel arra a körülményre, hogy a honvédelmi minisz­ter a katonaság itt maradását oiztositotta abban az esetben az ha egy négy zászlóalj befogadására képes normal-kaszárnya felépül — mondja ki a közgyűlés, az uj kaszárnya felépítésének elvállalására a várme­gye törvényhatósági bizottsága sürgősen kerestessék meg, — a honvédelmi miniszter pedig a kaszárnya építéséről értesittessék. Gaar Iván azt a megjegyzést teszi, hogy a hon­védelmi miniszter ismert leiratában nem beszel arról, hogy négy zászlóalj befogadására képes kaszárnya épí­tése esetén itt hagyja a katonaságot, hanem csak azt mondja, hogy az itt maradó egy zászlóalj részére építtessék uj normál-kaszárnya, s ez ellen nincs kifo­gas. (Ellent mondások. Nem úgy van!) Kéri tehát a miniszteri leirat felolvasását, nehogy a közgyűlés tag­jai azon Íbiszemben legyenek, mintha a katonaság itt maradása az esetre már biztosítva volna, ha a normál­kaszárnya felépül. A polgármester felolvassa a miniszteri leiratot, a melyből kitűnt, hogy Gaar értelmezte azt helyesen. • Preusz Adolf dr. elfogadja Spiczer dr. indítvá­nyát, — Molnár Mór dr. annak ellene van, — Neh- rebeczky György védi a p. ü. bizottság javaslatát, — Groszmann Péter a lakásviszonyokról szól, — Bren­ner József a kaszárnyához vezető utak kövezetlensé- gét hozza fel egyik okul, 'hogy a kaszárnyák minden áron rosszaknak találtatnak, — mire Gaar ismételt fel­szólalása után, a ki a jelenlegi kaszárnyákat jónak mondja s beszédében Reismann Bertalant, illetve annak a kaszárnya-ügyekben tett indítványait aposztrofálja, — Reismann Bertalan emel szót. Figyelmezteti a köz­gyűlést, hogy a királynál, a honvédelmi és esetleg a hadügyminiszternél való tisztelgéssel siessen a város, — nehogy ismét’ későn érkezzek. Szerinte a jelenlegi kaszárnya-ügy már régen befejezést nyert volna, ha a három év előtt tett és azóta többször megismételt in­dítványát elfogadják, azt tudniillik, hogy Ungvár vá­ros közönségének küldöttsége kérjen kihallgatást a ki­rálytól. Még egy-két felszólalás után a polgármester ösz- szegezve a felszólalásokat, felteszi a kérdést, váljon a közgyűlés a p ü. bizottság és a tanács javaslatát, vagy pedig Spiczer dr. indítványát fogadja el ? — mire a nagy többség az utóbbi mellett szavazott, hogy a nor­mál-kaszárnyát a vármegye építse. A szavazás eredményének kihirdetése után Gaar Iván kérdi a polgármestertől, — mi történik az esetben, ha a vármegye ehez hozzá nem járul. A polgármes­ter kijelenti, hogy teljes biztosítékot nyert az iránt, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága az épít­kezés magára vállalását ki fogja mondani. A „Fekete-Sas“ bérbeadása került ezután sorra, mely névszerinti szavazással 27 szóval 17 ellen úgy dőlt el, hogy a bérlet Mittelmann Mórnak adatott. GAZDASÁGI TUDNIVALÓK. A szőlők hóaalhajtásai. A hónaljhajtások a szőlőtőke azon alkatrészei, — melyek hivatásáról a* szőlősgazda legkevesebbet tud ; pedig ha kezelésükről akarunk szólni határozottan tud­nunk is kell, mily feladat jut azoknak. A szőlő zöldhajlás növekedésével minden levél sarkában két rügy fejlődik, melyek közül az egyik még a nyár folyamán a hajtás növekedésével ki fejlődik ; ezt nevezzük hónaljhajtásnak ; a másik rügy részben szé­les, részben gömbölyű alakban fejlődik, duzzad és nő. de alva marad s csak a következő évben hajt ki s jut fejlődésre. A növekedésben lévő levél feladata a sar­kában lévő és fejlődő rügyet nevelni s fejlődéséhez a szükséges táplálékkal ellátni. A hónaljhajtást is növeke­désének első stádiumában a levél van hivatva nevelni mindaddig, inig saját levelei révén nővekedhetik, ne- velkedhetik és táplálkozhatik. Ebből láthatjuk, hogy a rügyek fejlődésénél mennyire fontos szerepe jut a le­vélnek. A hónaljhajlás kjiüdéséhez első sorban a levéltől kapja a táplálékot, de később, midőn már saját leve­leit fejti ki, a lőlevéltől származó nevelkedése mindég kisebb mérvű lesz, mig végre azon állapotban jut, hogy már maga a hónaljhajtás képes a sarkában fejlődő rü­gyet táplálni, dajkálni. A fejlődő, de alva maradt rügy annál tökéletesebben fog kifejlődni és benne a termés­hez szükséges szervek annál hatályosabban fognak nö­vekedni, minél jobban táplálja a levél és a hónaljhaj­lás a rügyet. Ennek világos következése, hogy ha akár a levél, akár a hónaljhajtás bármely okból, pl. pero­nospora vagy letörés stb. által megsemmisül vagy hibás lesz, akkor azon arányban a rügyet nem lesz képes táplálni s a rügy vagy tökéletlenül fejlődik, vagy zöl­den marad s a téli fagyott nem bírja. Egy szabályosan és függőlegesen fejlődő hajtáson a hónaljhajtások csak gyengék maradnak, de ha a haj­tást már korán bekurtitjuk s növekedésében meg­akasztjuk, a nedvtorlódás következtében különösen a lelső hónaljhajtások feltűnően megerősödnek. Ilyenkor — tapasztalásból tudjuk — a rügyek is jól fejlődnek s bennók a termést hozó szervek is teljes kifejlődésre jutnak. Ez onnan van, mivel a nedvtorlódás követkéz lében úgy a levelek mint a hónaljhajtások bőven kap­nak tápnedvet és viszont mind kettőjük erőteljesebben kifejlődve bővebben képesek a sarokban lévő rügyet táplálni. Ezen czél elérése végett, hogy a rügyek minél jobban fejlődjenek, a főhajtásokat nem szabad nagyon azzal "bejön a salonba, oda támaszkodik Íróasztalához és mozdulatlanul vár. A fiatal emberen most kitör a szerelem és a féktelen, harag, soha sem szerette azt a leányt úgy, mint most, mikor érzi, hogy elveszti, sőt már el is vesztette. — De az nem lehet! Az képtelenség 1 Nem dob­hat engem úgy el, mint egy törött legyezőt, minden ok nélkül, most, hat héttel eljegyzésünk előtt, — kiáltja, megragadva a leány csuklóját és oly erővel szorítja meg kezét, hogy ujjal alatt egy veres sáv támad. Jobb most mint később, — feleli Lenke csendesen. De legalább mondja meg miért haragszik reám? Megbántottam ? — kérdi Tibor a felindulástól fuldokolva. Nem bántott meg, és nem is haragszom ! — mondja a leány fejét felemelve, — hisz hallja, hogy teljesen be­ismerem bűnömet és bocsánatot kérek. Én nem tudom elhinni hogy nem szeret, — su- togja a férfi rekedten. Különöst tiz hónap óta nem tudtam arról meg­győzni, hogy szeretem és most, mikor töredelmesen bevallom, hogy igaza volt — most ezt nem akarja elhinni! De ez rettenetes.! Hogy tud ilyen szívtelen, ilyen irgalmatlan lenni! Játszott velem egy esztendeig és most mikor megunt, egyszerűen eldob 1 Tudja hogy csak a legszivtelenebb kaczér nő tud így tenni ? —-Ve­lem igy játszani 1 igy eldobni most, — engem Szentimrey Tibort! Mikor Szentimrey Tibor eddig mindig csak ma­gának tartotta fenn azt a szerepet, hogy eldobja a sziveket, melyekkel már eleget játszott, nemde, —- ne­vet a leány halkan, de ez a nevetés oly keserű. Ne nevessen niert megölöm. Öljön! megérdemlem, és megengedem ! hisz egy­szer hazudtam magának! A férfi közelebb jön hozzá: — Lenke, édes szerelmem, nem lehet, én nem tudok nélküled élni! korán kurtitani, mert akkor a rügyek túlsók táplálékot kapva tulíejlődnek és buján hajtanak s az a rügy, melyre jövő évre szükségünk van ránk nézve kárba vész. Valamint a rügyet kihajtásra kényszerithotjük ; ha a hónalj hajtásokat kitördeljük ; ép úgy a korai kurtításnak vagy a hónalj hajtások letörésének az a kö­vetkezménye, hogy a tőkén egres szőlő nő, mert az alvó s jövő évre szükséges termő rügyet kihajtásra kényszeritettük. Ezekből látható, hogy tőkefejes műveletnél korán kurtitani nem szabad, hanem csak akkor, midőn a tőke növekedése ősszel szűnni kezd, Ekkor már nem félhe­tünk, hogy az alva maradt rügy ki fog hajtani. Szál- vesszös műveletnél ezen dolog más arányban áll, ki­véve az ugar vesszőt, melyre a jövő évi metszéskor szükségünk van. Ha oly erős és buja növekedésű szőlőnk van, hol a hajtások nagyon erősen fejlődnek és már korán túl­ságos hosszúságot érnek el, úgy hogy kurtitani már aránylag korán vagyunk kénytelened, mire aztán a hónaljhnjtásokkal sem bírunk : ez esetben a hónaljhaj­tásokat nem szabad kitörni, hanem néhány levélre visszakurtitani. Ily erőteljes tőkéknél a buja növekedést a metszés által kell szabályoznunk olyképen, hogy hosz- szabb metszésben részesítjük, nagyobb terméshozamra törekszünk, több rügyei hagyunk egy-egy tökén, hogy a sok nedv több hajtásra eloszolva ne nöjjenek ideje korán túl hosszúra. A hónaljhajtásokat kitúrni semmi körülmények közt sem szabad, ha azt akarjuk, hogy a rügyek alva maradjanak s jövő évre termést hozzanak. De a levelek és a hónalj haj fásoknak még más fon­tos feladatuk is van. Ugyanis azokban képződik a ter­més érésére szükséges ezukor anyag, valamint ott ké­szülnek azon anyagok, melyek a venyige megfásulásához, beékelődéséhez szükségesek. A termést leginkább a fürt közelében lévő levelek és hónaljhajtások érlelik, s ősz­szel, midőn a levelek már a ezukor képződés czéljából elgyengültek, a hónaljhajtások fiatal levelei még mindég jó szolgálatot tesznek. Az elmondottakat tudva s azokból okulva nem szabad a hónalj haj (ásókat túlságos mértékben megerő­södni hagyni, sem pedig azokat tőben kitörni, mert a szőlőtőke életében a hónaljhajtás ingen fontos szerepel játszik. Maurer. A leány ijedten hátrált pár lépést, —■ Majd meg­látja mily boldog lesz nélkülem is, feleli remegő han­gon, hamar befogja látni, hogy nem érdemes miattam bánkódni. — és kezeit kérőn összekulcsolva hevesen teszi hozzá, —- és most ne gyötörjük egymást hiába! Ez utolsó szava Lenke? Kérdi Szentimrey sápadtan. Utolsó szavam, nem lehetek soha a felesége, felejt­sen el és bocsáson meg Tibor! — mondja a leány gépiesen. Akkor elmegyek és soha sem lát többé érti ? Soha! Másodszor nem hagyok magammal játszani ! Tudom, soha többé ! —■ ismétli a leány halkan. A fiatal ember egy perczig szótlanul nézi aztán szenvedélyesen karjaiba zárva őrült csókokkal hal­mozza el azt a halvány leányarczót; Lenke pedig tűri félig aléltan. Soha sem fog’ok megbocsátani! Legyen oly boldog­talan mint én most vagyok, kiáltja kétségbeesetten Tibor, mikor Lenke kiszabadítva magát karjaiból, hallkan mondja : — Kérem menjen most! Isten önnel Tibor. Elküld? — jól van, elmegyek, és nem lát többé ez életben ! És Tibor az izgatottságtól remegve rohan el. A leány pedig leül egy székre és bámul maga elé. Tudja hogy Szentimrey Tibor most nagyon szeren­csétlen, de sértett hiúsága hamar átfogja segíteni sze­relmi csalódásán, — és rövid idő múlva elfogja feledni azt a komoly barna leányt, ki valóban csak egy epi­sode volt az ő fényes pillangó életében ! Lenke pedig tudja azt is hogy ő soha sem tud többé szeretni, sem boldog lenni. Megölte az imént a saját szivét, de jobb igy egyszerre, mint lassan, csep- penként elvérezni, és előre tudni hogy mi lesz a vég 1 — Suttogja, jobb, sokkal jobb igy, és megpil­lantva a veres sávot kezén, megcsókolja hosszan, szen­vedélyesen, Istenem csak ez a csúnya veres sáv ne múlna el soha: Báró Redwitz Károlyné, Schytra Ilona. KÜLÖNFÉLÉK. * Ungvár város képviselő-testülete e hó 28-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a „Ferencz József“ laktanya udvarán építendő árnyékszék építési költségeinek fedezésére szolgáló és a város törzsvagyo­nát képező 5100 frt értékű regálekötvények, valamint az „Electra“-társaság óvadékából a város tulajdonába ment 1000 frt értékű államkötvény eladása tárgyában hozandó határozathozatal czéljából. E. közgyűlésen a megjelentek számára való tekintet nélkül fog a hatá­rozat meghozatni. * A felvidéki petróleum-kutatás. Sem­sey Andor a magyar tumanyos törekvések nagynevű támogatója, — Böck Janos a magyar földtani intézet igazgatója, — kiről mellesleg megjegyezzük, hogy a f. évi augusztus hóban Szent-Péterváron tartandó földtani nemzetközi congresszuson mint a magyar allam kikül­dötte fog résztvenni, — és Gesell József m. kir. fő­bánya-tanácsos, Török József gr. főispán és Rónay Antal főerdő-tanacsossal együtt folyó hó 19-én utaztak felvidékünkre egészen Uzsokig, a petróleum nyerés kér­désével kapcsolatos földtani viszonyok tanulmányozása végett. A tett tapasztalatok különösen Luhi község környéken oly geológiai viszonyokat igazoltak, a me­lyekből gazdag petroleum-források kétségtelen jelenlé­tére lehet következtetni; a siker mértéke csak is a kő­zet-rétegeknek a források közelében minő elhelyezke­désétől függ. A tanulmányozó társaság megszemlélte a Bantlin Ágost dr. áltál Luhi község határában nagy erővel megindított petróleum-furas munkáját is. A fúrás ez időszerint átlagosan naponként négy méterre való lehatolasával már 60 méter mélységig haladt. Tapasz­talat szerint a naponkénti lehatolás mértéke mindinkább nagyobbodni fog és a szakértők nyilatkozata szerint a munka kedvező eredményére van alapos kilátás. Ezen Kedvező kilátás beválása esetén varmegyénk országos érdekek szempontjából is igen nagy jelentőségű s vár­megyénk vagyonosodási viszonyaira kiszámithatlanul nagy előnyökkel járó közgazdasági tényezőkhöz fog jutni. — Semsey Andor és Gesell József hosszabb ideig fognak még további tanulmányozás czéljából az uzsoki fürdőben időzni. Böck János miután e hó 22-én a perecsenyi Bantlin-féle vegyi gyárat szemlélte meg, elutazott. * A bíróság köréből. Stéfán László mun­kácsi jbirósági albiró, saját kérelmére a szobránczi kir. jbirósághoz helyeztetett át. * Hivatalvizsgálat. A vármegye főispánja a f. hó 21-én a bereznai járás szolgabirói hivatalának ügykezelését vizsgálta meg. A vizsgálat eredményéhez képest, eltekintve némely csekélyebb jelentőségű sza­bálytalanságtól, a tapasztalt odaadó ügybuzgalom s jó rend felett Deák Bertalan főszolgabírónak elisme­rését fejezte ki. * Riadó, Az ungvári közöshadseregbeli katona­ságot ugyancsak nagy meglepetés érte e hó 20-án esti 10 óra tájban. Nesztor Emil ezredes, h. dandár­parancsnok riadót fuvatott, s a fél óra alatt össze­gyűlt katonasággal éjjeli gyakorlatot végeztetett, mely reggeli 3 óra után nyert befejezést. * Esküvő. Szilágyi Sándor nagy-kaposi szol- gabir’ó e hó 20-án kötött házasságot Rózsay Margit kisasszonnyal, Rózsay Rezső m. kir. főerdész leányával. * Az ungvári iparos-szövetkezet elnök­sége a napokban felterjesztést intézett a kassai keres­kedelmi- es iparkamarához, kérve abban a kamarának

Next

/
Oldalképek
Tartalom