Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-12-12 / 50. szám
letben visszafizetendő kamatmentes kölcsönt a község mint erkölcsi testület felvehesse. A dögterek kezelésére és a gyepmesteri szolgálatra vonatkozó szabályrendelet elkészítésére az alispán elnöklete alatt Kende Zsigmond, Tóth Lajos, Egry Ferencz, Csuha István, Bacsinszky Tivadar, a főszolgabirák, Ungvár város rendőrkapitánya és a vármegyei állatorvosból álló bizottság küldetett ki. A belügyminiszter körrendeleté folytán a vármegyei építkezési szabályrendelet 2 szakaszszal pótoltatott, mely szerint sertésólak és istállók építése az utak mentén ezután tiltva lesz. Egyben Ungvár város képviselőtestülete is utasát őtott a városi építkezési szabályrendelet ily irányú módosítására. Az alispán előterjesztette, hogy a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott keresk. min. rendelet értelmében minden főszolgabírói járásban és rendezett tan. városban legalább egy borellenőrző bizottság alakítandó. A főispán e rendelet alapján kinevezte Ungvár r. tan városba elnökül Bornemissza Zoltánt, tagokul Gazdagh Elemért, Nemes Józsefet és Tomajkó Istvánt. Az ungvári járásba elnökül Thuránszky Tivadart, tagokul Petrik Jenőt és Szabó Józsefet. A kaposi járásba elnökül Kozma Gyulát, tagokul Mijó Kálmán drt és Szűcs Istvánt. A szobránczi járásba elnökül Szóráth Jánost, tagokul Russay Lajos drt és Felföldy Gyulát. A bereznai járásba elnökül ifj. Rónay Antalt, tagokul Adamkovics Jenőt és Nehrebeczky Istvánt. A törvényhatósági bizottság megválasztotta tagokul: Ungvár városára Ivántsy László drt, Österreicher Jakab drt, Vágner Emánuelt és Bródy Bélát. Az ungvári járásba Tamaskó Bálintot és Wolf Györgyöt. A kaposi járásba Tóth Lajos és Fekésházy Sándort, a szobránczi járásba Szűcs Andrást és Fekete Istvánt, a bereznai járásba Bosnyak Béla drt. és Hauptmann Gyulát. Tudomásul vétetett a földmivelésügyi miniszter rendelete, mely szerint a legszigorúbban büntetendő az, aki közvetlen az úttest mellé épített sertésóljaiból a hulladarabokat és a trágyalevet az úttestre folyni engedi. ' Tadomásul vétetett a földmivelésügyi miniszter azon rendelete is, hogy a vármegye bizottsága áltál a pásztorokról alkotott szabályrendeletet jóváhagyja. A földmivelésügyi miniszter rendelete folytán felhatalmazta a trvh. bizottság az alispánt, hogy a köztenyésztési czélokra szánt, nem állami tulajdont képező és nem állami felügyelet alatt levő mének vizsgálati költségeihez hiányzó összegeket azon községek köz- gazdasági alapjából utalja ki, a melyekben a ménvizsgálat évében köztenyésztésre alkalmazott, nem állami tulajdont képező és nem állami felügyelet alatt levő mén van. v_ , Elhatározta a törv. hat. bizottság, hogy a mezőőrök Werndl-fé\e lőfegyverrel fognak elláttatni. Az iskolai rend megóvását ezélzó szabályrendelet tervezetének elkészítésére az alispán elnöklete alatt Hehelein Károly, Hódoly László, Novák Endre dr., Szabó Endre, Benkő József, Danes Bertalan, Reis- mann Bertalan és Tabódy Jenőből álló bizottság küldetett ki. A bezői, pályini és pálóczi választó kerületekben elhalálozás folytán üresedésbe jött bizottsági tagsági helyek betöltésére választási határnapul deczember hó 28-ika tűzetett ki. Az ország különböző czimereinek, valamint a magyar korona országai egyesített czimerének történeti és heraldikai vizsgalat alapján meghatározott hiteles rajza és leírása levéltárba helyeztetni rendeltetett. Több kevésbbé közérdékü ügy és felebbezes letárgyalása után felolvastatott Mandel és Révész budapesti vállalkozó ezég kérvénye, melyben az ung- vár-nagymihályi h. e. vasút kiépítésének tamogakül, hogy egy szót is szólana. A hangulat meglehetős nyomott lesz rá s később mindnyájan csodálkozva néznek az öregre, mikor kaczagva, ingerkedve kezd játszani kedvencz agarával. (Na! ez valami rosszban töri a fejét.) Vacsoránál aztán minden apropos nélkül hozza föl és egész komoly meggyőződéssel magasztalja Kún- Koosárdot. Semseyt és Rökk Szilárdol, követendő például állítva oda minden magyar ember elé, a ki hazáját igazán szereti. Hogy milyen képet vágott hozzá a tisztelt társaság, azt el lehet képzelni. Csak Muki nem jött zavarba s rászólt az öregre: — Mondok én neked valamit, Bódi bácsi! mielőtt eszedbe jutna valami nagy bo . . . akarom mondani, valami nagy hazafiságot elkövetni, Írasd rám az egész vagyonúdat. Holtig eltarllak belőle urasam Persze kaczagnak mindnyájan, még az öreg ur is, csak Murahátyné jön méregbe s olyasvalamit mormog a fogai közt, hogy: — Semmi hajlandóságot nem érzek magamban, egy második lélbolondot is kibőjlölni. Denique, a husvét elmúlt, de az öreg hallani sem akart róla, hogy a társaságot szélengedje. Tetszettek neki az ő lehér rabszolgái. S ha valamelyik komolyan emlegette a távozást, csak annyit mondott rá: — A kinek nem tetszik a mi társaságunk, az elmehet. Ugy-e Káró?s füttyentett egyet kedvencz agarának. A huszárnak már másodszor kellett meghosszabbítani a betegségét, hogy maradhasson. Pedig egy nap húszszor is elmondja, hogy: >Koloszszál fád !*■ (Nem mintha nem találná jól magát a Judit társaságában, de mert az úgy snájdig, hogy ha unatkozik az ember. Jól mulatni minden paraszt-czivil is tud.) Lovat is hozott magával, a mit el akar gseftelni tőle a kamarás. S ha nincs egyéb dolguk, mindjárt alkusznak rá. — Azért a sárgáért adok négyszáz bőgőt. — Nem adom annyiért. Hanem ha ötszáz bikát tását kérik. A kérvény szerint az engedélyesek a minisztertől azt kérték, hogy a törzsrészvények és elsőbbségek arányát 35:65 helyett 30:70-ben állapítsa meg, hogy igy a beszerzendő törzsrészvények csökkenthetők legyenek. Kérik továbbá, hogy a vasút kiágazása az ungvári állomásból, ha mindjárt északi irányban is, a keresk. miniszterhez benyújtott tervek szerint oly módon történhessen, hogy ne legyenek kénytelenek a vonattal Ungvár városának Radvánczi-utczáját keresztbe metszeni. Kérik azt, hogy a vasút felépítménye oly módon legyen építhető, mint a csap-ungvári vonal, és hogy a kereskedelemügyi miniszter a h. é. vasutak kimeritettsége folytán a hiányzó 120,000 frtnyi törzsrészvényt más rendelkezésére álló alapból vásárolja meg. A bizottság elhatározta, hogy az ungvár-nagy- mihályi vasút kiépítését akadályozó nehézségek elhárítása érdekében a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intéz és ezen felterjesztés benyújtása és sikerének előmozdítása czéljából Tomcsányi László orsz. képv. elnöklete alatt a többi vármegyei orsz. képviselőket, valamint Csehticzky József, Bernáth Dezső, Csuha István, Guttmann Izidor, Lüley Sándor dr., Szűcs András, Weisz Kálmán és Tabódy Jenő törvhat. bizottsági tagokat kéri fel. Az országos nemzeti szövetség kérvényére a trvhat. bizottság az országgyűlés képviselőhazához pártoló felirat intézését határozza azon czélból, hogy a Szent-Gellért-hegyen országos pantheon építtessék. Szabolcsvármegye átirata folytán elhatározta a trvh. bizottság, hogy a tiz szobor felállítását elrendelő magasztos királyi tényért hódolatteljes hálából 1. Ferencz József királyunknak érezszobra a székes-fővárosban felállittassék és hogy az ezt ezélzó mozgalom vezetésére Pest-Pilis-Solt-Kis Kunvármegye átiratilag felkérendő. A siketnémák kolozsvári intézetének támogatására megbizatott az alispán, hogy vármegyeszerte történő gyűjtés iránt intézkedjék. Végül Zólyomvármegye átirata alapján a trvhat. bizottság pártoló felír."t intézését határozza az országgyűlés képviselőházahoz, hogy az. 1898-ik év félszáza os fordulójának megünneplésére törvényhozási intézkedés tétessék. A villanyvilágítás ügye. Immár majdnem két éve, hogy Ungvár város képviselőtestülete megbízta a budapesti Ganz-czégel a városnak villanynyal való világítására. A ezég letette a szükséges 5000 Irinyi óvadékot, a szerződést azonban vonakodott aláírni, sőt azt most egészen semmisnek tekinteni kéri, az óvadéknak pedig visszafizetését óhajtja. Ez ügyben jogi véleményt adni a polgármester megbízta Mocsáry Géza v. ügyészt, aki a következő javaslatot terjesztette a polgármester elé : Tekintetes polgármester ur! A villanyvilágítás tárgyában az eddig folytatott tárgyalásokról szerkesztett tárgyalási jegyzőkönyv, a szerződés tervezete és a Ganz-ezég, mint vállalkozó által a tekintetes polgármester úrhoz intézett levelek a végből adatlak ki nekem, hogy a vállalkozó ezégnek azon nyilatkozatával szemben, hogy a városi pénzügyi bizottság által szerkesztett villanyvilágitási vállalati szerződést a 33-ik pontban foglalt kizárólagossági jog megszorítása végett nem fogadja el, a további teendőkre nézve javaslatot tegyek; ezen meghagyás következtében hivatalos tisztelettel véleményezem : Mondja ki a városi tanács, hogy a Ganz-czéget a villany világításra Ungvár városához beadott ajánlatánál jogi következményei alól felmenti ugyan, de mivel a szerződést alaptalan kifogások miatt aláírni vonakodik, a vállalatnak a szerződés biztosítására letett 5000 Irt óvadékát ki nem adja s azt, mint a város jogos tulajdonát a házi pénztárba beutalja, a villanyvilágitáskiszursz érte, bírjad békével. Akkor is vesztek rajta, mert az a sárga az én kezem alatt, egy év múlva úgy megéri a nyolezszáz frtot, mint ma egyet. — Akkor ne is add el most. S mindennap igy végzik az alkut, hogy másnap újra kezdjék. Közbe szapulják Lajost is (egyedül Muki vette pártfogásába, ő is inkább csak azért, hogy a többit bosszantsa vele) s igy valahogy csak eltelik az idő. Az öreg meg csak hallgatta egy darabig, a mikor aztán megunta hallgatni, akkor azzal felelt rá, hogy egy szép tavaszi napon tógától küldött Lajosékért, a szomszéd faluba, a hol laktak és éppen akkor érkeztek haza a nászutról. A parádés kocsisnak jól a szájába rágta, hogy : — Tiszteltetem a nagyságos urat és íeleségestől együtt, szívesen látom magamnál Jő jenek azonnal. A méltóságos Sövényes, az ő baronesz feleségével együtt, nein akartak hinni a szeműknek, a mikor az ablakból meglátták a kastély előtt megállani a kis könnyű homokfutót, a melyből Lajos szállt ki, az ő szépséges feleségével. Mikorra fölértek a lépcsőn, akkor már Boldizsár bácsi is velők volt. A vén sas ugyancsak kihúzta magát, karján vezetve a kis menyecskét. Lajos utánok kullogott, várva a következendőket. Az öreg pedig a nagy szalonba vezette az uj vendégeket és kiüzent a többiekért, hogy kéreti mindnyájukat, szíveskednének befáradni. [Jgy sompolyoglak be egymásután^ mint mikor fogat huzatni megy valaki. Egyedül Murahátyné mentette ki magát, egy heveny migrainnel. A kamarás és az ő bárónő felesége önmagokat múlták felül a leereszkedésben, a bemutatás alkalmával. Az a kegy egyszerűen szédítő volt, amivel tegezni kezdték az uj rokont. A huszár egyszerre meghódolt s majd elnyelte tüzes tekintetével a szép asszonyt De ez a hódolat is olyanfajta volt, a melyből valamivel kevesebb sokkal több lett volna. A két leány meg, hogy észrevette Gábor cousin elragadtatását, még hidegebben nak behozatalára ezen határozat jogerőssége után uj versenytárgyalást ir ki. A vállalkozó Ganz és társa ezég a polgármester úrhoz t. évi január 18-án intézel!, levél tartalma szerint a pénzügyi bizottság által megállapított villanyvilágitási szerződést azért vonakodott aláírni, mivel a szerződés 33-ik pontjában jogait az által lalálja sértve, hogy Ungvár városa a villamosságnak világítási vagy erő- alkalmazási czélokra vállalkozónak a kizárólagossági jogot csakis a nagymélt. m. k. belügyminisztériumnak 1895. évi 72391. számú rendelete 3-ik pontjának figyelemben tartásával biztosította ; vállalkozónak állítása szerint a város ezen rendelkezése jogait csorbítja s azon helyzetbe juttathatja, hogy beállható nagy károsodásai miatt a vállalatnak megfelelni képes nem volna. Vállalkozónak kifogásai alaptalanok, mert hatóságok s magán személyek bármely irányú és tartalmú kétoldalú szerződéseket csak olyan alakban köthetnek, a mily alakban azoknak kötését a közlörvény, avagy felsőbb hatóságok rendeletéi megengedik. E szerint közvállalatoknál a verseny- s alku-tárgyalások mindenkor azon természetes feltevésben folynak, hogy a végeredmény szerződésszerüleg csak úgy nyerhet érvényes jogszerű kifejezést, ha a megállapodás a törvényben vagy felsőbb rendeletekben stipulált tilalomba nem ütközik. Midőn Ungvár városa mint vállalatba adó közölt egyrészt, Ganz és társa ezég mint vállalkozó között másrészt, az ungvári köz- és magánvilágáás behozatalára a szerződést szerkesztette, ezen szerződésben a vállalkozó részére több jogot nem biztosíthatott, mint a mennyi jogot a lörvény és felsőbb rendelelek ezen kérdésben a városoknak biztosítanak s midőn vállalkozó a villany világításra ajánlatot tett, el kellett készülve lenni arra, hogy Ungvár város több kiváltságot reá nem fog ruházni, mint a mennyivel bir; ha tehát vállalkozónak csak az a panasza, hogy a reá ruházandó villanyvilágitási kiváltsági jogot Ungvár város a belügyminiszteri rendelet értelmében engedi csak gyakoroltatni, akkor ezen panasza nélkülözi a jogszerűség alapját, törvényes ok nélkül pedig nincs joga a szerződés aláírását megtagadni; ha pedig ezt teszi, a városnak vele szemben joga van két utat választani; az egyik az, hogy per utján kényszeriltessék a v de közölt s az árverési feltételeknek megfelelőleg szerkesztett szerződési minta elfogadására, a másik pedig az ajánlatát biztositó óvadéknak betartása mellett az üzletnek teljes felbontása. De mert a közóhaj az általános villanyvilágításnak mielőbbi behozatalát sürgeti s ennek hosszas perlekedés hosszú időre ulját állana, azért az óvadék betartását czélirányosabbnak találom. Gyakorlati szempontból sem állja ki a mentege* tődzés a bírálatot, mivel a fent idézett miniszteri rendelet a községeknek villanyvezetéki kizárólagosságát csak annyiban korlátozza, hogy a villanyvezeték elhelyezését engedélyezni kell, ha valaki magán-villanytelepéről a város más részén fekvő helyiségben a villanyt saját czéljaira kívánja odavezetni; a városnak helyzete mellett nem képzelhető az az eset, hogy valaha valaki Ungvárt egy helyen villanyt fcjleszszen s azt mé-g egy másik helyre is úgy irányítsa, a hová a kazalokat ul- czákon, vagy köztereken kellene vezetni. Mindezen indokoknál fogva hivatalos tisztelettel kérem, méltóztassék ezen javaslatomat elfogadni. Városi közgyűlések. Az elmúlt héten két rendkívüli közgyűlést tartolt Ungvár város képviselőtestülete. Az első e hó 7-ére, az ungvári közkórháznál megüresedett gondnoki állás betöltése czéljából, a második e hó 10-ére, 38 városi képviselőtestületi tagnak a polgármesterhez beadott kérvénye folytán lett egybehiva az ungvári kir. törvényszéknek létesítése tárgyában teendő intézkedések iránti határozathozatal végett. Mindkét közgyűlés megérdemelte a rendkívüli viselték magokat sógornőjükkel szemben, mint_ azt eredetileg tervezték. Csak Muki nem jött zavarna. Ő őszinte örömmel ölelte meg mindkettőjökel, csattanós rokoni csókokat adva a szép asszony arczára is. Bódi bácsi meg hallani sem akart róla, hogy még ma elbocsássa őket haza. — Leikeim, én a meghívást nem úgy értettem. Nektek itt kell maradni a többiekkel, én mindnyájatokat egyformán szeretlek és szívesen látlak. Remélem, vacsoráig a Boriska húgom migrainje is elmúlik, meg kell hogy kössétek véle is az alyafiságot. Irén mosolyogva nézett az urára, az meg némán vállat vont. A kamarásék ezután visszavonultak, amaz ürügy alatt, hogy Murahátynét nézik meg s a két lány követte őket. Kimenet olyan szertartásosan hajtották meg magokat a fiatal pár előtt, hogy nem lehetett a gúnyt ki nem érezni belőle. S hogy bezárult az ajtó mögöttük, a kis menyecske olyan remekül utánozta az egész visz- szavonulást, czeremóniá an hajlongva jobbra, balra, hogy Bódi bácsi, Muki, meg a huszár öklükkel törülték szemüket a nagy kaczagásba. Lajos meg boldogan zárta karjaiba az ő aranyos kis feleségét. Sajnos, a Murahátyné migrainje estére sem engedett a negyvennyolczból s a vacsorát nélküle költötték el. Az öreg dühös volt, Muki meg hiába iparkodott, meghonosítani a fesztelenséget a társaságban, a kamarás, szövetkezve a leleségéyel és húgaival, tönkretette ezen jobb ügyre méltó buzgalmát. A huszár is tartózkodóbb lett egy kicsit hódolatával, Juditra való tekintettel. Csak Irén nem látszott észrevenni semmit, jóízűen evett s a mellett ráért trelálkozni is. Azért vacsora után mégis fölszedték ketteeskén sátorfájukat s otthagyták a ked vés társaságot. A főhadnagy gavallérosan karját nyújtotta a menyecskének, úgy kísérte le őket a kocsihoz.