Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-12-05 / 49. szám
csak az elöljárót ós a törvények végrehajtóját te- kin'i a tisztviselőkben, hanem egyszersmind igazi, jogos és méltányos érdekeinek védőjét is, kikhez, miként Rómában anéptiibunushoz, minden ügyes-bajos dolgában bizalommal fordulhat. Dortsák Gyula. Háziipar a nép között. — Nőegyesületünk figyelmébe. —Bár ugyan hosszabb idő óta elszakadtam Ung- vártól, mégis mindig kellemes szórakozást nyújt és örömmel tölt el, ha ungvári újságot olvasva, az ott történő dolgokról tudomást szerezhetek. Az -»Ung«, mely mint a vármegye első társadalmi lapja s hivatalos közlönye hivatva van nemcsak szórakozást nyújtani, hanem a nép jólétéért, ahol lehet és szükséges, szavát felemelni. E hivatását, azt tartom, elismerésre méltó módon tölti be.*) Nagy érdekkel olvastam a f. évi 47-iki számban az >Állandó munka* czimü vezérczikket. Nem tudom ugyan, ki az, ki a szegény nép sorsát annyira szivén hordja, mindenesetre kívánom azonban, hogy buzgalmának eredménye legyen és a dolog necsak az oly sűrűn tartott gyűlésekben nyilvánuló jóakaratnál maradjon. A czikk igen tisztelt megirója, igen szép eszmét pendített meg, melynek megvalósulása, a keresetmód uj forrását nyitná meg a szegény nép számára és lényegesen hozzájárulna a nyugodt, megelégedett élet biztosításához. Határozottan ellent kell azonban mondani a czikk azon állításának, hogy nálunk, Magyarországon, csakis a német nép boldogul, mert annak van állandó munkaszeretete. Ellentmondók meggyőző tapasztalatból. — Több helyen megfordultam, alkalmam volt megismerkedni a különböző vidékek háziiparával és a háziipari czikkek értékesítési módjával. Ismeretes a torontáli és bácskai nép kiterjedt szövészete, a vinkovczei arany- himzések, és ki ne ismerné a kalotaszegi kézimunkákat, hisz ezek világhírre tettek szert már. Aki figyelemmel kisérte az elmúlt millenniumi év kiállításának háziipar- osztályát, bizonyára nem kerülte ki figyelmét abban Nyitra- és Pozsonymegye sem, mely vármegyék háziipar kiállításában gazdagon voltak képviselve úgy a legegyszerűbb házi szükségletre alkalmas kézimunkák, valamint a legnagyobb művészi tökéletességgel készített fényüzési czikkek. Hogy Ungvármegyében olyan irányú és a szegény- sorsú nép javának előmozdítását czélzó mozgalom indult meg, mindenesetre dicséretes jelenség, de a kitűzött nemes czél megvalósítása első sorban a vármegye minden szépért s jóért lelkesülni tudó hölgyeinek és a nőégyesület teladata. Ölt valósíthatják meg az üdvös mozgalmat az által, hogy ha a szakértelmet növelni törekszenek és ha ezzel egyidejűleg magukévá teszik az értékesítés módjáról való gondoskodást, értékesíttetik kellőleg a nép munkáját. A nő-egyesület közreműködése, felügyelete alatt létesítendők volnának he- íyenkint kézimunka-iskolák, melyeknek lelkiismeretes vezetése biztosítéka lenne annak, hogy a nép ne legyen haszonleső kereskedők által kihasználva, hanem munkásságának anyagi haszna ösztönzésül szolgáljon további odaadó szorgalomra. A czikk írója felemlíti az alsó-domonyai guba- szövészetet. Ez ad ugyan az ottaniaknak ruházatot, de nagyon kevés kenyeret, mert a házi termény értékesítésére, nagyon csekély a tér; a gyárilag előállított lótakaró jóval olcsóbb és igy nagyobb a kelete. Különösen ismeretes a nőegyesületek által lenlar- tott iskolák közül a Pozsonyvármegyebeli cziteri, melynek magas rangú védnöknője, Izabella főherczegnő, személyesen szokott a nép munkájának haladásáról meggyőződést szerezni és saját szükségletének nagyrészét is itt készítteti. Jelenleg is egy díszes ágytakaró készül a részére. A főherczegnő nemes példáját követik a főrangú világ számos hölgyei, akiknek arany- és ezüst- himzésü, méltó feltűnést keltő ruhái nagyobbrészt itt készültek. De a mi társadalmunk vagyonosabb osztályának az az elfogultsága, hogy az, ami nem küllőidről jön, nem jó, itt is szomorúan érvényesül. Példával utalhatok rá, hogy bécsi kereskedők itt készíttetik arany-himzé- seiket és azokat mint küllöldi munkákat, mesés árakon értékesítik. Ismeretes, milyen beviteli czikket képez a Svájczi hímzés, amit még a vám is drágít és inig mi ezeket mesés árakon vesszük, addig a bécsi fehérnemű kereskedők ezen a vidéken készíttetik fehér hímzéseiket. Hogy a helyes vezetés milyen tért nyílhat a kézimunkák keletének, mutatja itt a hegyi k között Bolezárban levő iskola, mely az idén Londonból, főúri körökből is kapott megbízást, szép suplika-munk? és tüll-himzésre. Miért ne lehetne a nőegyesületnek ily irányban Ungban is működni. A munka szép, tiszta és könnyű, már a gyerekleány is elsajátítja, oly könnyű dolog lenne a háziipar emez ágát a néppel megkedveltetni és azt fejleszteni. Azt a szokást, melynél fogva a ruhájukra különböző szép hímzéseket alkalmazni szeretnek, fel lehelne használni hajlamuk és a szép iránti érzékük és ízlésük fejlesztésére. Hogy mennyire tudja egynémelyik paraszt asszony a munka anyagi értékét megbírálni, igazolja a következő kis epizód. A nagyvásáron járkálva, teltünt két paraszt asszony, kik a még ezen vidéken található régi hímzéseket összevásárolták. Miután a dolog érdekelt, lakásunkra hiva, megnéztük a náluk levő kézimunkákat, melyeket ők nem kiméivé fáradtságot, a legtávolabb eső hegyi falvakban vásárolták össze. Bámulva láttuk a legszebb dolgokat, melyeket ezen egyszerű paraszt asszonyok a nagy városokba visznek, hol azt szívesen és drágán veszik meg tőlük. Érdekes, hogy ezek az asszonyok úgy beszélnek a prágai Rudolphinum, drezdai zöld bolt, berlini nemzeti múzeumról, mintegy domonyai asszony a pálinkás boltról. S. 1. *) E véleményt köszönjük. Szerk. A borhamisítás. ■ A „ Kluge & Pöritzsch “ -czég— ugy-e, szépen hangzó nevek, — melynek >Stammhaus*-a Leipzig-ben, gyára azonban »Prag-Karolinenthal*-ban van, a napokban IJngvárra is elküldötte utazóját, hogy a különböző par- lümök és pálinkanemüek hideg utón való előállításához szolgáló eszencziákon kívül a borgyártáshoz szükséges »Weinbouquets*-okát is elárusítsa, melyek ki- lónkint potom 7 Irt 50 kron kaphatók nála. E „borillatok“ a következőleg vannak árjegyzékében felsorolva : Weinbouquets. Bordeauxwein-Essenz ...... Kilo Glühwein „............................. ....... Ingbermagenwein,,.............................„ Madeirawein ........ „ Maitrank „............................. ....... Malagawein „...................................„V 7.50 Muscatlünel „............................. ....... Portwein-Essenz..................................„ Sherrywein „ ........................................ Tokayerwein „ ........................................ Weinessenz zu Ungarweinen ... „ Weinbouquetessenz zu Weisswein . . „ Kluge & Pöritzsch urak — nem hiába németek — nem veszik figyelembe, hogy Magyarországon van egy törvény, mely nemcsak a mesterséges borok gyártását tilalmazza, de tilalmazza egyúttal oly anyagoknak, melyek a mesterséges borok előállításához szükségesek, — gyártását és forgalomba hozatalát is. Ők — gondolják magukban — külföldiek, s igy Magyarország törvényeit még akkor sem tartoznak tiszteletben tartani, ha képviselőjük — vagy tán maga az egyik czégluiajdonos — Magyarországban jár. Pedig Kluge & Pöritzsch urak tudnak e tilalomról, ami kitűnik abból, hogy minden levelezést Lipcsébe intéztetnek, holott gyáruk Prágában van, s a küldemények innét szállíttatnak szét a borhamisítók bűnös kezeibe. Teszik ezt pedig azért, mert ha Lipcséből szállítanák kotyvalékaikat, úgy a legelső szállítmány elko- boztatnék,’ amennyiben külföldről érkező áruk a leadás előtt átvizsgáltatnak, hogy tényleg megfelelnek-e a szál- litó-levélen kitüntetett anyagnak, — míg Prágából szállítva, — minden szigorú tilalom ellenére, — a legkisebb nehézség nélkül a megrendelő kezeihez jut az. Úgy sejtjük, hogy Kluge & Pöritzsch urak képviselőjének sikerüli városunkban üzleteket kötni, s a megrendelt essencziák, melyek között bizonyára nem kis mennyiségben fognak a »Tokayerwein Essenzek» és a „Weinessenz zu Ungarweinen“ szerepelni, — már rövid néhány nap alatt talán meg is érkeznek. Minthogy pedig előre látható az, hogy megérkezésük esetén a megrendelők e boressencziákat nem fogják az Ung-medrébe önteni, hanem az Ung-vizének hordókba felfogott s spirituszszal megerősített vizébe üríteni, s ezzel a bőrgyártás terére lépnek, — figyelmeztetjük a rendőrséget, hogy a Prag-Karolinenthal-ból s különösen a Kluge & Pöritzsch-czégtől érkező posta- és vasúti küldeményeket szigorú megfigyelése tárgyává tenni szíveskedjék. Mi azt hisszük, hogy ezzel a megfigyeléssel az ungvári borhamisítók legnagyobb része le fog leplez- tetni s a lehető legrövidebb idő alatt megmenekül városunk azoktól a lelketlen kútáraktól, akik nem akarnak — mert kapzsiságuk nem engedi — tiszta bort a pohárba önteni. Rendőrségünk azonban tehetne még mást is. Hivatalos utón felhívhatná e czégre a szomszéd városok rendőrkapitányságainak figyelmét s az általunk ajánlott hasoneljárásra kérhetné lel őket. Ott azután, ahol a czég képviselője személyesen feltalálható volna, — nemcsak a megrendelő volna büntetendő, de a legszigorúbban volna sújtandó a czég képviselője is. Sajnáljuk, hogy ez utóbbi nem történt, vagy nem történhetett meg városunkban, — amennyiben mi a Kluge & Pöritzsch-dég képviselőjének itt jártáról már csak akkor nyertünk tudomást, amikor az illető megrendeléseit becsomagolva, Ungvárról tovább állott. Soraink befejezéséül még egy kérelmünk van. Ha a rendőrségnek sikerül a bor-essenczia megrendelők nevéről tudomást szerezni, hozza azt lapunknak is tudomására, — hogy igy a megrendelők nevei nyilvánosságra hozhatók legyenek, — hogy végre-va- lahára a mintegy 180 holdnyi termő szőlőhegyek lábai alatt elkerülő város lakosai megmenekülhessenek oly ita ok élvezetétől, melyben minden van, csak szőlőnedv nincs s mely mégis tiszta bor gyanánt áru- sittatik. A kaszárnya-ügy — Az állandó választmány üléséből. — A vármegye holnapi közgyűlését megelőzőleg az állandó választmány e hó 2-án ülést tartott, melyen Kende Péter alispán hosszabbs a vrm. törvényhatósági bizottságához intézett jelentés kíséretében bemutatta a Soukup Adolf kassai mérnök által készített és négy zászlóalj befogadására képes, I. osztályú s a jeleidegi Fc- rencz-József-laktanya telkén építendő kaszárnya terveit. E jelentésben tudatja az alispán, hogy ő alapul az eperjesi laktanyát vette, mely 307 Irt 95 kr. tiszta jövedelmet hoz a felvett kölcsön törlesztésén felül. Soukup ez alapon elkészítvén a terveket, szerinte az építés 323,758 írtba kerülne, mig a bérjövedelem 21,247 frt 75 kr., azaz a betektetelt tőkének 6'5óu/0-a lenne. E terveket a helybeli állam-épitészeti hivatal felülvizsgálta s a helyi anyag- és munkaárak figyelembevétele mellett annak költségéi. 371,040 Irt 22 krra, azaz 47,282 frt 22 krral többre emelte, s igy a bérösszeg 5‘72°/a-nak felelne meg. Az államépitészeti hivatalnak e költségvetése folytán a vrm. számvevőség ugv találja, hogy a kaszárnya építési költségének 50 éves törlesztésre való felvétele esetén 1/2°/0—11/2°/0 külön vármegyei pótadó kivetésére lesz szükség, hogy a tőke törleszthető legyen, s daczára azonban ez előre látható vármegyei pótadónak, az alispán legmelegebb hangon kéri jelentésében annak kimondását, hogy a normál-kaszárnya a vármegye költségén felépittessék, — mert szerinte ez Ungvár városának létkérdését képezi. A kaszárnyának a vármegye által való építtetése ellen az állandó választmányban csakis Thuránszky Tivadarnak volt ellenvetése, mégis az alispán jelentése, afeletti határozat hozatal végett, vájjon a kaszárnya felépillessék-e a vármegye költségén, — a holnapi közgyűlésen döntés alá nem kerülhet. Nem kerülhet pedig azért, mert a jogviszonyok rendezendők, nevezetesen megtudandó, hogy Ungvár városa, a jelenlegi kaszárnya telkét és épületeit mily összegért hajlandó a vármegyének átengedni. Az állandó választmány tehát a holnapi közgyűlésnek azt ajánlja, hogy a várossal való viszony sürgős rendezésével az alispán megbizassék, úgy, hogy a még e hóban megtartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen a kaszárnya építése ügyében végleges határozat legyen hozható. Felmerült az állandó választmányban az a nézet is, sőt pártolásra is talált, hogy a kaszárnya-építésre felveendő kö csőn ne 50 éves törlesztésre vétessék fel, hanem huszonötre, — annyira ugyanis, ameddig a katonaság itt maradása normál-kaszárnya építése esetén a városnak, illetve a vármegyének biztosítva van. Az alispán ez indítvány alapján a szükséges számításokat el fogja készíttetni. 57 és fél százalékos pótadó. Ungvár városának a napokban közzé tett 1898. évi költségvetése nagy meglepetést hozott a közönségre. A községi pótadó az ez évben fizetett 43 V2 °/0-ról 57 Vg °/0-ra van előirányozva, ami 14 százalék különbséget teszen, anélkül, hogy e pótadó-emeléssel már a fizetés-javítások is elérettek volna. Magára a költségvetésre még visszatérünk, egyelőre itt adjuk a számvevő jelentését; melylyel a költség- vetést a tanácshoz benyújtotta : •»Ungvár város rendezett tanácsú város 1898. évi költségelőirányzatát a beszerzett hivatalos adatok alapján egybeállitva, azt az 1886. évi XX. t.-cz. 122. §-a rendelkezéséhez képest elbírálás és a t. közgyűléshez megállapítás végett tisztelettel beterjesztem. Az előirányzott bevételek és kiadások tételeit a tárgyalás során fogom indokolni. Az adatok egybevetése szerint az 1898 . évi elő- ányzat a következő: a) Rendes bevétel .... 78.297 kor. 10 fii. b) Rendkívüli bevétel . . . 160.064 » 26 » Összesen: 238.361 kor. 36 fii. a) Rendes kiadás .... 157.689 kor. 78 fii. b) Rendkívüli kiadás . . . 175.241 » 36 » Összesen : 332.931 kor. 14 fii. A bevétel és kiadás egybevetésével mutatkozó hiány 94.569 korona 78 fillér. E hiányból 9672 kor. 74 fii. — 175.968 kor. 62 fii. adóalapon ...............................................5Va °/0 84.897 kor. 04 fii. — 163.741 kor. 68 fii. adóalapon — ...................................................52°/0 kivetéssel nyer fedezetet; tehát a kivetendő városi pótadó ..................................................57Va % A folyó 1897. évi városi pótadó 4372%,-ban van megállapítva, következéskép az 1898. évi és a f. évi pótadó kivetési °/0 közötti különbség 14°/0-ot tesz ki. Ezen nagymérvű százalékemelkedést a város háztartásában a következő bevételi csökkenések és kiadásai többletek okozzák. Az 1897. évi költségelőirányzatban a bevétel 124.485 frt 40 kr., vagvis 248.970 kor. 80 fiillérben állapíttatott meg, az 1898. évi költségvetésben a be vétel 238.361 kor. 36 fillérben hozatott javaslatba: tehát az 1898. évi bevétel 10.609 kor. 44 fillér csökkenéssel zárul. A bevételek nagzobbmérvü csökkenése a költség- előirányzat következő tételeinél nyilvánul. A III. r. 17. t. alatt felvett helypénzbér 1897. év ben 9526 frt, vagyis 19.052 korona, 1898. évben 15.500 korona, tehát a csökkenés ................... 3552 kor. A XII. r. 60. t. a. felvett előző évi pénzmaradvány volt 1897. évre 3905 frt 02 kr. vagyis 7810 kor. 04 fillér —. . . 1898. évre a pézmaradvány 3071 kor. 80 fillér, a . . . csökkenés . . . . . . . . 4739 kor. 24 fii, a két tétel egyült .... 8290 kor. 24 fih Az 1897. évi városi pótadó kivetés alapját képező állami egyenes adó volt 85.111 frt 64 kr., vagyts 170.223 korona 28 fillér; az 1898. évi pótadó kivetés alapját képező állami adó 163.741 kor. 08 fii., tehát 6481 kor. 60 fillérrel kisebb; ha tehát ezen összeg után a múlt évi 38°/0-os pótadó alapot vesszük, a bevételt ez is 2463 koronával csökkenti és a fént kil öntetett ősz- kor. fit. szeggel összesen.................... .... 10.753 24 csökkenést okoz. A folyó 1897. évre a kiadás 161.296 frt 32 kr^'tapgyis 322.592 kor. 64 fillérben állapíttatott* meg ; 1898. évre a kiadás 332.931 kor. 14 fillérrel hozatott javaslatba, tehát a többlet kiadás 10 338 kor. 50 fii. volna.
