Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-21 / 47. szám
tóttá Radó Antal. 5. Kisfaludy Károly : A kérők. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. 6. Sipulusz : Humoros tárczák. 7. Edmondo de Amicis : A bor. Fordította Tóth Béla. 8. Zrinyi : Szigeti veszedelem. 9. Du Mau- rier-Potter: Trilby. Színmű. Fordította Fái J. Béla. 10. Csokonai : Dorottya. Minden kommentár nélkül közöltük az első tiz szám czimét, mert hisz az maga ékesen szóló programm. Amint ebből látnivaló, klasszikus alkotásainkhoz kiváló irodalomtörténetiróink és esztétikusaink írnak magyarázó bevezetést és fejtegetéseket, melyek megvilágítják a mü alaki és tartalmi kiválóságait, beléhatolnak szellemébe, hogy az nekünk világosan és könnyen tölfog- hatóvá váljék. így lesz a külföldi klasszikusok magyar fordításaival is, melyek a következő sorozatokon sűrűn fognak szerepelni. A modern hazai és külföldi irók népszerűsítése is egyik czélja lesz a Magyar Könyvtárnak. Sipulusz tárczái a tiszta magyar humornak, jókedvnek üde, friss hajtásai, melyek kedvre derítenek fiatalokat, öregeket egyaránt. A franczia elbeszélő irodalom legnagyobb alakját, Guy de Maupassant a Tóth Béla fordította kötet kitünően mutatja ; nem kevésbbé szerencsés volt a választása, mikor Amicist A bor czimü hosszabb müvével mutatja be, mig Radó Antal a szavalásra való tekintettel válogatta meg a Coppée- ből fordított kötetet. Hogy ezek a kitünően megválasztott munkák minél szélesebb rétegében a társadalomnak terjedhessenek el, a kiadók a Magyar Könyvtár egy-egy kötetének árát’15 krajczárban szabták meg. Nem akarunk eléje vágni a nagyközönség Ítéletének ; maga fogja elismerni, hogy e csinos kiállítású, tisztán és jól olvasható betűkkel nyomtatott könyvnek a magyar könyvkereskedés fejlődésének igazi diadalát jelentik. A magyar közönség könyvvásárlási hajlama fogja pedig megismertetni a magyar szellemnek jótékonyságát és az ily vállalkozás életrevalóságát. Nem fognak időhöz kötöttek lenni a Magyar Könvvtár egyes számai : oly egymásutánban fognak következni, amily mértékben nyomán jár közönségünk pártolása. Az pedig nagyon kívánatos, hogy mielőbb együtt lássuk a magyar szellem és világirodalom régen nélkülözött nagy alkotásait. Üdvözöljük a Magyar Könyvtárt, mint erre való törekvésében a műveltség hatalmas tényezőjét ! * Mint a beküldött prospektusból látjuk, a kiadók : Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedése Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. a. a vállalatra előfizetéseket is elfogadnak, még' pedig egész évre (24 füzet) 3 frt 60 kr., télévre (12 tüzet) 1 frt 80 kr., negyedévre (16 füzet) 90 kr. Az előfizetőknek a lüzeteket bérmemve küldik. Elet és munka, vagy munkás, müveit és tudós férfiak jellemrajza czim alatt egy kiváló irodalmi mű jelent meg a közelebbi napokban. Irta: Smiles Sámuel hazánkban és közkedveltségnek ör- beddő s állandó becsesei biró, ifjúságnak szánt műveiről előnyösen ismert angol iró; fordította Dani Ede ungvári gymnasiumi tanár. A mű, mint nyomdai termék is dicséretére válik kiadója, Lévai Mór ungvári könyv- kereskedő, nyomda-tulajdonosnak, azonban igen nagy illeti Dáni Ede tanárt, ki kitűnő fordításban ültette át irodalmunkba a jeles művet, melyet mint igen élvezetes és tanulságos olvasmányt melegen ajánlunk nemcsak fiatalságunknak, han m a felnőtteknek is. Égyrésze a könyvnek, mely a szellemi túlterheléssel s az egészség feltételeivel foglalkozik, különösen hasznukra válhat azoknak, kik kiválólag szellemi munkával foglalkoznak. A tatárok Napóleonja. A nagy Dzsengisz- Khán történetét beszéli el a Történelmi Könyvtár legújabb füzetében Lázár Gyula dr. A latin közmondás igazsága, hogy a történet az élet mestere, e vállalatnál valóban bebizonyult. Évtizedek óta látja el ifjúságunkat és a művelt közönséget történelmi kézikönyvekkel, melyek megelevenítik a világtörténelem és a hazai história nagy eseményeit, korszakalkotó alakjait. A jelen füzet a nagy tatár vezér életét beszéli el, a ki dicsőséges pályafutásban egy világuralom alapjat veti meg. Érdekesek a mongolok szokásairól és erkölcseiről való leírások és kellemes általán az elbeszélés közvetlen, meleg hangja. Képek is bőven vannak a csinos könyvben, mely 40 krajczáron kapható. András, a gazda. Gotthelfnek, a kinek születése napját épp most ünnepük századik évfordulójában van egy hires regénye : András, a szolgalegényről, mely évtizedek óta a magyar nepnek kedves olvasmánya. Ennek a régi és sokat olvasott könyvnek a folytatását beszéli most el jó magyar nyelven Szívós Béla. A mily érdeklődés kisérte annak idején a szegény szolgalegény kemény sorsát, épp olyannal olvassuk most a tehetős gazdáét, a ki a maga erejével és becsületes szivével szerezte meg a jómódját. Rosszindulatú emberek félrevezetik egy-egy pillanatra az egyenes útról, bajba is keverik, mig az ő józan esze vissza nem téríti és helyre nem állítja a megbontott nyugalmat. A könyv e részben kitűnő példával szolgál s mint a nép erkölcsét javító olvasmány, e téren a legkiválóbbak közül való. Az ily Könyv terjesztése az arra hivatott közegeknek nemes feladata volna. Megjelent a Vasárnapi Könyvtár tetszetős füzetei közt és Ízléses képei a Franklin-Társulat ily olcsó munkánál igazán dicséretre méltó buzgalmára vallanak. Ára 40 kr. Hivatalos közlemények. 19«. (1906.) kgy. jkvi. 1896. k. i. Szabályrendelet a községi közmunka összeírása, megváltása, a váltság- összeg behajtása és leihasználása, valamint a természetben ledolgozandó községi közmunka kivetése és felhasználásáról, alkotva az 1890. évi I. t.-cz. 50. §-a alapján. 1. §. A községi közmunkaerőt Ungvár r. t._ városában az úti ügyekkel foglalkozó tanácsos, községekben a körjegyző a községi biróval, a képviselő-teslület által a tavaszi rendes közgyűlésből kiküldött két városi, illetve községi képviseleti tag közbejöttével minden év junius havában az akkori állapot és létszám szerint a következő évre, a törvény 49. § ában foglalt határoz- mányok és közmunkamentességi jogczimek figyelembe vételével Ungváron 2, — községekben 3 egyenlő példányban összeírni tartozik. Aiösszeirás megkezdésének idejéről a közönség Ungvárop*á helyi lapokban közhírré tétel, — valamint dobszó utján, községekben a szokásos hirdetési módon három nappal előbb értesítendő. 2. §. Miután községi közmunka tartozását az 1890. évi i. t.-cz. 50. §-ának rendelkezése szerint mindenki természetben dolgozhatja le, vagy megválthatja, tartoznak a képviselő testületek minden tavaszi közgyűlésükön úgy az igás, mint a kézi napszám váltság árát a helyi viszonyok szerint a következő évre megállapítani. Az igás napszám váltság árának megállapításánál a kettős fogat veendő alapul. Az egyes fogat váltság ára a kettős lógat váltság árának fele, a hármas fogat váltság ára az egyes fogat váltság árának háromszorosa, a négyes fogat váltság ára a kettős fogat váll- ság árának kétszerese. A váltság árak megállapítása tárgyában hozott határozatok a meghozatalt követő 15 nap alatt elbírálás, illetőleg megerősítés végett az alispánhoz beterjesztendők. Az alispán határozata ellen 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz lehet fellebbezni. 3. §. A község szükség esetén a közig, bizottságnak az alispán utján kikérendő helybenhagyásával a közmunka tartozás egyrészének kötelező megváltását is elhatározhatja; a kényszerv áltság azonban a közmunka tartozás felénél túl nem terjedhet. A kötelező megváltás kérdése szintén a következő évre a képviselő testület tavaszi közgyűlésén tárgyalandó és állapítandó meg. 4. §. A községi közmunka összeírása alkalmával minden közmunkára kötelezett egyén nyilatkozni tartozik az iránt, vájjon kötelezettségét természetben ki- vánja-e leszolgálni, vagy azt részben vagy egészen megváltani az illető évre jogerősen megállapítandó váliság árak szerint. 5. §. Az összeírás alapját képező adatokat mindenki bemondani, az összeíró közegek pedig a bemondást ellenőrizni, s ha az tudomásuk szerint a valóság gal nem volna megegyező, helyesbíteni, vitás kérdés esetén azt helyszíni szemle utján eldönteni tartoznak. 6. §. Az összeíró hizjttság előtt meg nem jelenő egyén kötelezettsége hiteles módon, esetleg házanként) összeírás utján állapitandók meg; alapul és ellenőrzési adatokul szolgálnak az elöljáróság kezei között levő házadó és más adóösszeirások, valamint az utolsó nép- számlálás alkalmával foganatosított házszámozás eredménye. Kik a bizottság előtt meg nem jelentek, olyanokul tekintendők, mint a kik közmunka kötelezettségüket természetben kívánják leróni, s e vélelem csakis felszólamlás utján módosítható. 7. §. A törvény 49. §-a szerint közmunka-mentes egyének az összeírásból kihagyandók. 8. §. Az összeíró lajstromok az adatok bejegyzése után azonnal teljesen elkészítendők, vagyis úgy a természetbeni szolgálmányokra, mint a megváltásra vonatkozó rovatok kitöltendők, összegezendők, keltezendők, valamennyi közreműködő által aláirandók s legkésőbb augusztus 1-ig az alispánhoz beterjesztendők. 9. §. A törvénynek a kötelezettség kirovására vonatkozó 49. §-a akként értelmezendő, hogy közönséges lakóház alatt, tekintet nélkül arra, hogy mily anyagból épült, oly ház értendő, mely legfeljebb két lakszoba, konyha s kamarából áll ; mig kő vagy tégla épület alatt az ennél terjedelmesebb lakóház értendő. 10. §. Az összeirási lajstromok a községháza, illetve a biró lakásán 8 napi közszemlére kiteendők és erről a lakosság hirdetés által azzal a megjegyzéssel értesítendő, hogy az összeírások netaláni sérelmes tételei ellen a felszólamlások ugyanazon 8 nap alatt a község elöljáróságánál szóval vagy írásban bejelen- tendők. 11. §. Azt, hogy az összeirási lajstromok mely napon voltak közszemlére kitéve, — a lajstromok végén az elöljáróság feljegyezni és a telszólamlók neveit bejegyezni tartozik, valamint azon körülményt is, ha az összeírás ellen felszólamlás be nem érkezett. 12. §. A község, illetőleg a város képviselőtestülete tartozik a szóbelileg bejelentett és jegyzőkönyvbe foglalt, úgyszintén az Írásban beadott és az elöljáróság által hozzá beterjesztett felszólalásokat érdemlegesen tárgyalni, kétes, vagy vitás esetekben az elöljáróság utján a helyszínén bizonyságot szerezni, és a felszólalások, valamint az összeírás megállapítása tekintetében az 1896. évi I. t.-cz. 50. §-a értelmében I. lökön határozni és a határozatot a felszólalókkal közölni. A község bármely lakosa nem csak azon esetben szólalhat fel, ha reá illetéktelen teher lett kiróva, hanem akkor is, ha más egyén vagy egyénekre nem lenne a törvény szerint őket megillető községi közmunka kiróva. 13. §. Ungvár város és a községek képiselő-testü- leteinek a felszólamlások telelt, valamint az összeírás megállapítása tekintetében hozott határozatai megerősítés, illetve jóváhagyás végett a határozat kihirdetése napjától számított 15 nap alatt, de legkésőbb augusztus 1-ig az alispánhoz felterjesztendők. Az alispán határozata 15 nap alatt a közig, bizottsághoz felebbezhető. 14. §. Az alispán, esetleg a közig, bizottság a közmunka összeírások és az azok ellen beadott felszólamlások tárgyában hozott s jogerőre emelkedett határozatát és az ennek értelmében módosított összeirási lajstromok egy példányát Ungváron a polgármesternek, járásokban egy példányát a lőszolgabirónak, egy példányát a községi elöljáróságnak, egy példányát a fő- számvevőnek kiadja. 15. §. Az összeírás akként loganatosilandó, hogy az a törvény 49. §-ában engedélyeze tt ségi közmunkaerőt tüntesse ki. A törvény 51. §-a szerint a községi közutak építéséről, kezeléséről és fentartásáról évenkint költség- előirányzat és zárszámadás készítendő, mely a község évi költségelőirányzatának és zárszámadásának egyik különálló, de kiegészítő részét képezi, miért Ungvár város és a községek képviselő-testületei tartoznak a visszaküldött községi közmunka összeírás alapján következő évi községi közúti költségelőirányzatokat az 1836. évi XXII. t.-cz. 56. §-a alapján a község jövő évi költségvetésének megállapítása végett tartani szokott őszi közgyűlésükén megállapítani s azt az évi költség- vetési előirányzatnak különálló, de kiegészítő részeként minden év november 1-ig a törvényhatósághoz beterjeszteni. 16. §. A község közúti költségelőirányzatának kiadási rovatában nemcsak a községi közutak, de a törvény 36. és 37. §§-ai szerint reá kirótt községi közlekedési (vicinális) közutakra kivetett természetbeni közmunkaerő hozzájárulási hányadáról is gondoskodni tartozik; magától értetődvén, hogy a községi köziekedé i (vicinális) közutak készpénzbeli hozzájárulási hányadáról a törvény 37. §-ának 3. pontja értelmében a községnek évi költségvetési előirányzatában kell gondoskodni. 17. §. A község úti költségelőirányzata a község évi költségelőirányzatával együttesen két példányban terjesztendő be a törvényhatósághoz, s miután a községi utak tekintetében a felügyeletet és ellenőrzést a járási főszolgabirák, illetve a polgármester gyakorolják, ezek tartoznak a községek úti előirányzatait felülbírálni s azokat véleményes jelentéssel terjeszteni be. Az ekkép beterjesztett előirányzatok számvevőségi megbirálás után a törvényhatósági közgyűlés jóváhagyása alá terjesz ■ tetnek. 18. §. A község a költségelőirányzat alapján az egyénenkénti kivetést foganatosítja, mely ellen az egyesek a 12. §-ban megállapított módon felobbezéssel élhetnek 19. §. A törvény 52. §-a szerint a községi közutak közigazgatása és ennek keretében aiz intézkedés és foganatosítás kötelessége a községi elöljáróság hatáskörébe tartozik. A községi képviselet által úévszerint megjelölendő azon előljárósági tag, kinek feladata személyes felelősség terhe alatt arról gondoskodni, hogy a szükséges intézkedések törvény- és szabályszerűen végrehajtassanak. Midőn tehát a község közúti költségelőirányzata a községnek visszaküidetik, az fog*anatositás végett a megbízott elöljárósági ta rnak azzal adatik ki, hogy a term, közmunka ledolgozlatása iránt Aellő időben in tézkedjék. \ 20. §. A rendelkezésre bocsátottv természetbeni közmunka lerovás kiszámításánál a következő szabályok tartandók szem előtt: v-v a) A fedanyag kiszámítás alapjául a prizma vétetik; egy prizmának két köbméter kavicsot kell tartalmaznia oly módon, hogy alsó hossza 5 méter, felső hossza a gerincznél 3 meter, alsó szélessége 1 méter, tüggélyes magassága 64 czentiméter legyen. b) A használandó kavicsok kellően aprított kemény bányakőből, vagy pedig a nagyonb köveknek aprítás, rostálás vagy gereblyézés folytán a földrészek és iszapos homoktól ment kavicsból kell állania. A szállított kavicsdaraboknak bármely mérete kemény kőnél 4, puha kőnél 5 czentimétert meg nem haladhat és a törött anyagnál 1, a rostált anyagoknál V» czentiméternél kisebb nem lehet. Ezen munkára szükséges erő minden műtétre nézve külön-külön, még pedig a kavics előállítására, annak aprózására, fuvarozására, tekintettel a távolságokra is és az elterítésre is külön tudatik be. c) Azon esetben, ha bányából nyert kő akár nagyobb darab >kban, akár már megaprózott állapotban szállitattik, egy igás napra a következő számú prizmák lesznek kiosztandók, illetve egy kétfogatu igás fogat a következő számú prizmákat tartozik kiszállítani naponta: 500 méter középtávolságra = 3-5 prizma, 1000 * » = 2-4 1500 > > = 1-8 2000 > > = 1-5 2500 > > = 1-2 3000 > » = 1T 3500 > » = 0'9 > 4000 > > = 0-8 5000 » > = 0-7 6000 > » = 0'6 > 7000 > > = 0-5 8000 > > = 0-4 9000 > > = 0-4 10000 > » = 0-3 10000—20000 > > = 0'2 prizma. d) Azon esetben, ha folyam-kavics szállítandó, nehogy a szállítás késedelmet szenvedjen, a kézi munkásoknak nem a kellő időben megjelenése miatt, az igás kötelezettek maguk tartoznak a szükséges kavicsot termelni, de ezen munkatöbblet folytán a kiszállítandó garmadák (prizmák) száma csökkenni fog és igy a folyami kavics szállítási mennyisége egy kétfogatu igás után egy napra kövelkezőleg állapiltatik meg: A termelés helyétől : 500 méterre szállítandó prizma = 30 1000 > > > = 2T 1500 > » > = 1-5 2000 > > > = 1-3 2500 > > »=19 3000 > > » = o-9 3500 > > , = 0-8 4000 * > » = 0-7 5000 * > » = 0-6 6000 > > > = 0-5 7000 > > > = 0-4 8000 > > » = 0.3 9000 * » » = <)-3 10000 > > > 03 10000—20000 > > » = 0-2
