Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-16 / 20. szám
Melléklet az „UNG“ 1897. évi 20-ik számához. tokol, olyan fejlődöttséget, mint a milyet kellene? Azt fogja tapasztalni, hogy az a nyugati fajta, a melyet maga is t< nyészt s másfél éves korában már tenyésztésre használ, 3—3V2 éves korában sincs annyira kifejlődve, hogy tenyésztésre nyugodtan használni lehetne. Számos urad; .Imát, nagyobb gazdaságot tudnék megnevezni, a hol £ simenlhali bika 3 éves korában nem nyom 3 mázsát, a hol a pinzgaui üsző 4 éves kora előtt nem bocsáttató bika alá, egyedül azért, mert nem adatik neki anny , a mennyit testének felépítésére szükségei. Már pedig a nyugati marhát nem azért importáltuk, logy fejlődésének lassúságával tűhegyen a mi magyar fajtáink lassú fejlődésén, hanem éppen azért, hogy több oldalú haszon nyújtása tőkénket gyorsabban forgassa gyorsabb fejlődésével. A kárral járó takarékoskodás talán sehol sem mu- tatko: ik oly mérvben, mint éppen az állatok takarmá- nyozíisa terén. Minden reális számítást mellőzve, csak azon vagyunk, hogy állataink mennél kevesebből kiéljenek nem gondolva meg, hogy az állatok átörökitési képes; égé nem juthat mindaddig érvényre, a mig az utódo t megfelelő tartásban és táplálásban nem részesülne! . Az a feltevés, hogy az állatok annál kevesebbe kerültek, mennél silányabb takarmányozásban részesülnek, riletve mennél kevesebb takarmányt fogyasztanak, csak átszólagos s igen egyszerű számítással megdönhető. Ha c lupán azt vesszük tekintetbe, hogy az állat testi meleg nek fejlesztésére egy és ugyanazon mennyiségű takart lányt használ tel, akár jól, akár rosszul van táplálva; sőt még többet, ha rosszul van táplálva, mert nagyo )b a hő-kisugárzás; azonnal be fogjuk látni, hogy az en iitett czélra annál több takarmányt, pocsékol el az áll it, mennél hosszabb időt szükségei, mig piacz- képessí lesz. De másrészt csupán ha a hus-értéket, mondj ik kg.-monként 30 krral vesszük számításba, akkor is igen nagy az érték-különbség a 1V2 éves jól fejlődő t, 4V2 mm -t nyomó simmenthali bika s az ugyanolyan ioru, de csak 2 mm.-t nyomó bika között. A* kü- iönbsé; a kettő között 75 frt húsban s még sokkalta nagyol b tenyész-értékben. Pedig ha a mellé a takarmány mellé, melytől IV2 éves korára 2 mázsát nyom a bika, napom i 2 kg. takarmányt adunk, melynek kilogrammját számit: uk 5 krba, akkor is csak 54 frt 75 krral kerül többe 1 75 írttal többet érő bika, mint a másik; de sőt ennyiv il sem, ha számításba vesszük a gyorsabban forg > tőke k ívesebb kamatját, a rövidebb ideig tartó risikól, a kevesebb cselédbért stb. Vagyis tehát a jobban táplált, gyorsabban fejlődő állat, mindig sokkalta több hasznot nj ujt a gazdának, mint a silányul táplált, rosszul lejlődö t. IV ár igen nagy befolyással van az utód, nevezetesen a iorju fejlődésére, hogy vájjon szoptatva lesz-e. avagy tatva. Kísérletek bizonyítják, hogy a szoptatott és itatc tt borjuk között IV2 éves, 2 éves korban 50 kg. sulykül inbség is van. E körülmény oka abban kereshető és talál íató lel, hogy a váluból ivó borjú nemcsak előzetesen már zsirtalanitott, illetőleg lefölözött, de rendesen net 1 tőgy-meleg, hanem hideg tejet iszik s a hideg tejnek nár csak azért sem lehet az a hatása, mint a tölgy-m elegnek, mert utóbbival egy bizonyos és pedig jelenték íny mennyiségű meleg is vitetik a testbe. A hol igazán izép tenyész-anyagot akarunk nevelni, ott csak maradjt nk meg a természetesebb eljárásnál, a szoptatásnál. A másik hiba, a mit elkövetni szoktunk, a tulkorai elválasz ás. Sok helyt szokásos már a hat hetes borjut elválasz ani, pedig hát ilyenkor az még nem olyan fejlett, hcjy az anya-tejet nélkülözhesse, illetőleg, hogy annak dvonása fejlődésére hátránynyal ne járjon. Három hó lapos kora előtt a piros-tarka borjut se válasz- szűk el, feltéve, hogy azt tenyésztésre szántuk, mert az a néhány liter tej nem fog kárpótolni azért a veszteségért, nely a borjú silányabb fejlődése folytán beái- lani fog El álasztás után keli legintenzívebbül táplálni a borjut s e tekintetben nem elegendő csak a takarmány mennyis igére súlyt fektetnünk, de kiváló súlyt kell fektetnünk a takarmány fehérje-tartalmára, mert fehérjéből épül fel a test. Szalmán s holmi egyéb silány takarmányon á 11ltot felnevelni nem lehet: mert az efféle takarmányok annyi fehérjét sem tartalmaznak, a mennyi a husbanUrlás czéljaira elegendő volna. Fehérje dús táplálékot i. lényei, tehát minden növekvésben levő állat, kevés szírves anyaggal s nem túlsók szén-bydrátlal, illetőleg \ tápláló anyagoknak meglehetősen szűk arányúval. Ha i szerves anyag sok, vagyis a felétetett takarmány na?y mennyiségű, a zsigerek kitágulnak, a has csüngővé, a szőrzet borzolttá lesz s a borjú nemcsak hogy ros >zul fejlődik, de külseje is ruttá lesz. Ha a növendék illat elegendő s szervezetének megfelelő minőségű takarmányt kap, akkor teste mindenütt elgömbö- lyödő, a csontalap izomzattal szépen boritotl, hasa nem válik csü ugővé s hengeres lesz. A növendék állatok részére kiosztandó takarmányokra v unatkozólag megjegyzendő, hogy minél természetszerű >b az, annál inkább megfelelő. Szemes- és szá- las-takari lányok játszák részükre a legfontosabb szerepet, már csak azéri is, mert ezek leggazdagabbak ásványi alkotó ré izekben, különösen phosporsavas mészben, a melyre pl dig növendék állatoknak csontképzés czéljából is igen ni így szükségük van. A mesterséges takarmányok közül a lorpa, a maláta csira, igen kis mérvben a szá- Yitott sze.1 z-moslék etethető növendékekkel de mindennemű vizlus, a vagy nagy teriméjü takarmány etetésre kerülendő Annik mintájául, hogy egy-egy növendék szarvas- marha nn nnyi takarmányt igényel, álljon itt egy nehány keverék. 2— hónaposoknak 75 kg. élősúlyig. Télen sarju széna 07n, zúzott zab 1, lefölözött tej 5 kg. Nyáron jó legelő, vaj y e helyett zöld luczerna 4 kg., zúzott zab O'5, borsi liszt 05, savó 2 kg. 3 —G hónaposoknak 150 kg. élősúlyig. Télen igen jó réti széna 2, takarmányrépa 3, malátacsira 1, lenmag-pogácsa 1 kg. Nyáron jó legelő vagy zöld luczerna 4, csalamádé 4, zúzol t zab 1, borsó-dara 15 kg. 6 — 12 hónaposoknak 250 kg.-ig. Télen: réli széna 2, borsó virágjában 2, takarmányrépa (5, bükköny-dara 0 5, tengeri-dara 2 kg. Nyáron: jó legelő, vagy zöld luczerna G, csalamádé 12, igen jó réti széna 1, árpadara 2 kg. 12—18 hónaposoknak 350 kg.-ig. 'félen: réli széna 5, luczerna széna 2, takarmányrépa G, malálacsira 0‘65, buzapelyva 2-5 kg. Nyáron: jó legelő, vagy zöld luczerna 9, csalamádé 18, réti széna 3, árpadara 15 kg Ha ilyen, vagy ehhez hasonló takarmányozásban részesítjük növendék-állatainkat, bizonyára szebb hasznot fogunk velük elérni mintha szalmán tengetjük ükét. (J-) Előleges színházi jelentés. Nagyérdemű közönség ! Tisztelettel tudatom Ungvár város és vidéke n. é. közönségével, hogy előadásaim sorozatát a város müigényeinek megfelelő debreczeni színtársulatommal folyó 1897. évi május hó utolsó napjaiban megkezdem. Feleslegesnek tartom, hogy nagyhangú Ígéreteket tegyek. Ungvár nagyérdemű közönségének müizlése sokkal fejlettebb, semhogy megtéveszteni lehetne; nem reklámot, de becsületes munkát, egyöntetű, összevágó előadásokat var tőlünk, s nekünk nincs, nem lehet más czélunk, minthogy e jogos igényeknek eleget tenni iparkodjunk. A színtársulat névsora: Komjáthy János igazgató, főrendező. Szathmáry Árpád, Sziklay Miklós, Fenyéri Mór, rendezők Vidor Dezső igazg. helyettes, rendező. Aranyossy József, pénztáros. Bartha István, alrendező és ügyelő. Znojemszky Gyula, karnagy. Ligeti Géza, karnagy. Borsody József, Kövessy Dezső, súgók. Ungvary V., ellenőr. Nagy József, könyvtáros. Zombory Imre, ruhatáros. Lendvay Ö., gazda. Széli András és Szabó Imre, díszmesterek. Martiny L., fodrász. Kulcsár János, szertáros 2 segéddel. Makray Dénes, táncztanitó. Működő személyzet: Nők: F. Csigaházy Etel, anya és társalgási. Cserényi Adél, társalgási. F. Kállay Lujza, énekesnő. Halmi Margit, szende. Komjáthyné Z. Tér. z, hősnő. Kiss Irén. szalon-komika. Locsarekné Gizella, komika. Serfőzy Zseni, énekesnő. Sugár Aranka, énekesnő. Szabó Irma, naiva. Barlháné Linka, Békésiné Jozela, Csepreghy Emma, Csepreghy Irma, Kjvács Fánni, Kulcsár Jánosné, Lévay Ilon, Levandovszky Margit, Levan- dovszky Adél, Makrayné Adél, S. Zöldi Sarolta, segéd- szinésznök és kai dalosnők. — Férfiak: Bartha István, drámai apa. Bejczy György, tenorista. Békési Gyula, baritonista. Fenyéri Mór, drámai apa, intrikus. Haday Sándor, jellemszinész. Komjáthy János, hős. Rátkay Sándor. komikus. Rubos Árpád, naturbursch és tenorista. Szathmáry Árpád, kedélyes apa. Sziklay Miklós, jellemkomikus. Tanay Frigyes, bonvivant és szerelmes. Vidor Dezső, szerelmes és társalgási. Fáncsy Tamás, Herczegh Sándor, Lendvay Ödön, Makray Dénes, Marosi Soma, Nagy József, Nagy Kálmán, Serfőzy György, Soós Emil, Unghváry Vilmos, kardalosok és segédszinészek. — 12 tagú zenekar. Az idény folyamán színre kerülő újdonságok: a) Operák, operettek: >A bajazzök», »A cremonai hegedűs», »Celestin apó», »Ninette», »A paradicsom», »A királyné dragonyosa». b) Vegyes fajú színmüvek: »Ezer év», tört. színmű. »Keresd a szived», dráma. »Négy évszak», vígjáték. »Borús szerelem», dráma. »Leszámolás», népszínmű. »Helyettes», bohózat. »Gárdisták», vígjáték. »Niobe», bohózat. »Gyimesi vadvirág», népszínmű. »Századvégi leányok», színmű. »Bűnös», dráma. »Becsület- bíró«, színmű. »Kis lord», vígjáték. »Nők barátja», vígjáték. »Pillangó-csata», vígjáték. »Vigéczek», életkép. »Csak párosán», bohózat. »Az öreg», vígjáték. »Durand és Durand», bohózat. »Államtitkár ur», vígjáték. »Béni bácsi», bohózat. Bérelni lehet 20 előadásra, a szokásos napi helyárakkal szemben 25%-nyi árkedvezménynyel. — Bérleti előjegyzéseket. Aranyossy József pénztáros és Vidor Dezső igazgatói helyettes lógnak intézni, a napokban külön színházi jelentésen jelzendő időtől kezdve. Kiváló tisztelettel : Komjáthy János, a debreczeni színház igazgatója. KÜLÖNFÉLÉK. * Vármegyei közgyűlés. Ungvármegyc törvényhatósági bizottsága ez évi második rendes közgyűlését a folyó május hó 31 -ik napján, délelőtt 9x/s órakor fogja megtartani. — A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az alispánnak a törvényhatóság és a közigazgatás állapotáról szóló jelentése. 2. A vármegye pénztári hivatalának az 1896 ik évről szerkesztett záró számadásai 3. Ministeri leiratok és rendeletek, a közutak- és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. végrehajtására vonatkozó rendeletek és utasítások egy némely határozatainak módosítása tárgyában és más ügyekben. 4. A m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémiában szervezett tényleges állományú tisztképző-tanfolyamban az 1897/h. tanév kezdetével betöltendő gróf Buttler János-féle, két üresedésben levő helyre bemutatandó ifjúnak megválasztása. 5. A Köröskényi Lajos szolgabiró betegsége folytán megüresedett szolgabirói állásnak választás utján betöltése s az ebből folyólag esetleg megüresedő más állás, vagy állások betöltése. 6. Községi költségvetések és számadások. 7. Különböző jelentések és előterjesztések. 8. Felebbezesek, kérvények, átiratok és m is előfordulható ügyek. * Gyászhirek. Dobos Gyula m. kir. csendőrszázados neje, szül. Csellár Ilona, élete 35-ik évében, 17 évi boldog házasság után Beregszászon, folyó évi május hó 11-én, éjjel 1 órakor elhunyt. — Rásky Elek ungvári kir. telekkönyvvezető, a ki csak rövid ideje, hogy Nagy-Bereznáról ide helyeztetett, e hó 11-én, 51 éves korában elhunyt. * Az ungvári kath. kör 1897. évi május hó 23-án, vasárnap, délelőtti IOV2 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, a múltra vonatkozó beszámolással s továbbra való alakulás munkájával. E közgyűlésre a kör összes tagjait tisztelettel meghívom. Neh- rebeczky György, elnök. * Petróleum-kutatás I»uhon. E napokban vette meg dr. Bantlin Ágoston, a perecsenyi vegyi gyárak igazgatója a luhi községi területre adott petró- leum-szabadkutatási jogot Giusel Miklós ustrzyki lakostól. Az adás-vétel Kmentt Oszkár uzsoki postamester kezdeményezésére történt s dr. Bantlin jogtanácsosával, dr. Prensz Adolffal már meg is tette a lépéseket az iglói bánya-kapitányságnál a szabadkutatási jog átíratása iránt. — Áz átvételt megelőzőleg dr. Bantlin szakértőivel: Paul bécsi főbányatanácsossal és dr. Hochstetter-ie\, a bécsi földtani intézethez beosztott geológussal megvizsgáltatta a terepet, kik egyertelmüleg eredménynyel kecsegtetőnek mondták ki a dr. Bantlin által megejtetni szándékolt nagyobb szabású kutatást. — A petróleum-medenczék rendszerint a vörös agyagpala- rétegek alatt fordulnak elő, melyek a luhi és luboyai hatarban sűrűn kerülnek a fölszinre. — Ebből a fent említett urak azt következtetik, hogy azokon a helyeken, melyeket megjelöltek, 40—60 m. mélységben okvetlen kell petróleum-medenczékre akadni Két helyen pedig mély fúrások megejtését tartják szükségesnek. — Érdekes, hogy a luhi leihelyek a mostanában megnyitott kőrösmezei aknákkal s a legbőségesebb gácsországi bányákkal egy egyenes vonalba esnek. — Kmentt Oszkár, a petróleum-bányászat modern üzemének tanulmányozása végett, e napokban Romániába utazik. — Dr. Bantlin ismert üzleti ügyessége és erélye remélni engedi, hogy sikerülni fog a luhi petróleum-forrásokat üzem- és versenyképesekké tenni s ez esetben dűlőre jut az ungvölgyi vasút meghosszabbításának rég vajúdó kérdése s felderül talán szegény felvidéki népünk sorsa is. * Ungvár város képviselő-testülete f. évi junius hó 10-én, d. e. 9 órakor, a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani. Tárgy: A „Ferencz József“-laktanya udvarán építendő árnyékszék építési költségeinek fedezésére szolgáló és a város törzsvagyonát képező 5100 frt értékű regále-köt- vények, valamint az „Electra“-társaság óvadékából a város tulajdonába ment 1000 frt értékű államkötvény eladása tárgyában hozandó határozathozatal. * Eljegyzés. Pollák Zsigmond dr. budapesti ügyvéd eljegyezte Weinberger Etelka kisasszonyt, Weinberger Mór helybeli vaskereskedő leányát. * Az „Ungvármegyei ált. néptanító- egyesület“ n.-kaposi járásköre f. év május hó 18-án, d. e. 10 órakor tartja tavaszi köri gyűlését az iskei közs. iskola tantermében. A gyűlés tárgyai: 1. Gyakorlati énektanítás hangjegyek nyomán a népiskolai III., IV., V. és ismétlő iskola I., II. osztályában. Tartja: Magda János iskei közs. tanító. 2. A népiskolai tanterv revisiója. Vitatétel. Előadja: Rőthy Constantin szelmenczi közs. tanító. 3. A szeretet szerepe a nevelésben, Előadja: Kvíz Ilona őr-darmai áll. tanítónő. 4. Kegyelet. Felolvasó: Magda János iskei tanító. 5. Esetleges indítványok. — Gyűlés után közebéd lesz. — Ebéd előtt Tomcsko István kívánatra hegedűn Bihari érzelgőjét játsza. * Az ungvári férfi- és nő-szabók e hó 12-én tartott népes értekezlete egyhangúlag kimondta, hogy szövetkezeti alapon igyekezni fognak az ungvári szabó-iparosok anyagi érdekeit elősegíteni. E czélból, mint az ungvári iparos-szövetkezet tagjai, annak egy külön osztályát fogják képezni azon feladattal, hogy a város és vidék szükségletei úgy a női, mint férfi szabó-ipari termékek, az importált áruk lehető kizárása mellett, ungvári, illetve ungvármegyei iparosok által készíttessenek. Az ez alkalommal tárgyalt és alapul elfogadott alapszabály-tervezet egyik nevezetes pontját az is képezi, hogy a keresmény 5"/o-a, mint egy külön jótékonysági alap lesz kezelve elhalt, vagy keresetképtelenné vált oly iparos, illetve visszamaradt vagyontalan családtagok részére, a kik a szövetkezetnek legalább 5 éven át tagjai voltak. — Az alapszabály részletes kidolgozására az értekezlet egy 16 tagú bizottságot küldött ki. Az eszme iránt mutatkozott rendkívüli érdeklődés után ítélve, bizton remélhető, hogy ezen, városunkban átlag 50—60 tagból álló iparososztály par nap alatt szervezve leend, egyrészt a maguk hasznára, másrészt mint hasznos úttörői a szövetkezeti eszmének. Üdvözöljük derék szabóinkat s legyenek róla meggyőződve, hogy tf rsadalmunk minden egyes tagja örömmel latja ezen mozgalmat. Nincs kétségünk az iránt, hogy az ungvári versenyképes gyártmányok vevőinknél mindig előnyben fognak részesülni, s hogy társadalmunk minden tagja kötelességének fogja ismerni, hogy a hasonminőségü ungvári gyártmánynak előnyt biztosítson az idegenből behozott áru felett. * Czéllövészet. A május 9-én megtartott czél- lövészeten, mely az öt körre beosztott verseny-czél- táblára történt, díjat nyertek: a legtöbb találóért 20 lövésből 17 és 16 találóval Mocsáry Béla, a legmélyebb két lövésért: Mocsáry Béla (35 fokú szögért), és mivel az ezen lövést követő két legjobb lövés teljesen egyenlő (150 fokú ötös) volt, a második díjat Rochlitz Nándor és Pataky Géza egyenlő arányban nyerték el. Díjazott ötöst lőttek még: Hochstädter Henrik, Hochstädter Eckbert dr., Mocsáry Béla, Pataky Géza és Rochlitz
