Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-17 / 3. szám
XXXV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1897. január 17. 3. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogad latnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frf Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ► UNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Még egyszer a dohány-gyárról. A közintézeteknek nem az a czéljuk, hogy egyes vidékeknek egyes embereit, ezeknek érdekeit szolgálják ; azért azoknak elhelyezésében önző érdekek nem lehetnek irányadók. Minden közintézetnek természete határozza meg, hol kell azt elhelyezni: ott, n hol czélját legjobban betölti. Ha szorosan kulturális jellegit a közintézet, ott kell elhelyezni, a hol arra nyilvánvaló szükség van; ha gazdasági, ott, a hol czélját, t. i. a közvagyon gyarapítását legjobban előmozdítja. Egy, az utóbbiak közül való közgazdasági tényezőnek, egy uj dohány-gyárnak elhelyezése került közelebb felszínre. Mint rendesen történni szokott, megindult erre a versengés; már eddig is 10 — 12 város eseng a dohány-gyár után. Melyik kapja meg, — mi legalább nem tudjuk s a rebusz megfejtésére nem is vesztegetjük időnket; mi csak arra a kérdésre adunk feleletet, mely városnak kellene a gyárat megkapnia? Annak, a melyben ez a gazdasági tényező legczélravezetőbben volna elhelyezhető. A versengő városok közül csak háromnak ismerjük közelebbről a viszonyait: Un gvárnak, Miskolcznak és Nagy-Károlynak. A két utóbbi gazdag vidéken fekvő, aránylag elég jómódú város. Mind a kettőben értékesebb a hely, több a nyersanyag s az emberi munkaerő, mint Ungvári. A termetes feltételei nálunk határozottan kedvezőbbek, mint akár Miskolcion, akár Nagy- Károlyban. A mi népünk, mely egy nagy ipari telepnek munkáskezeket van hivatva szolgáltatni, szegényebb, igénytelenebb, mint az imént említett városok és azok környékének népe, tehát munkaerejét jutányosabban lehet értékesíteni. És miután a juta nyos munkaerő az ipari termelő-telepek elhelyezésénél — jelesül azoknál, a melyeknél természeti erő felhasználása nem jő tekintetbe — a döntő szempont, Ungvár több joggal tarthat számot a dohánygyárra, mint a felhozott városok. Figyelmet érdé meine a kérdés eldöntésénél az is, vájjon melyik városnak vidéke lenne képes a feldolgozandó nyers anyaggal ellátni az uj ipartelepet; azonban e tekin tétben az említett községek körülbelül egyformák: egyik sem tudna egy gyárnak elegendő anyagot szolgáltatni. Ez a szempont egyébiránt a mostani közlekedési eszközök mellett még akkor is másodrendű fontossággal bírna, ha valamelyik városnak nagy dohány-vidéke volna; hasonlóképpen lényeg télén dolog az is, vájjon a forgalmi központhoz, a fővároshoz melyik város esik közelebb. A fő szempont, a gazdaságos termelés, Ungvár mellett szól; uézzük, nem javasolják-e más szempontok is, hogy az uj dohány-gyár Ungvári állíttassák fel? Mellőzve az apróbb okokat, csupán egyre mu tatunk rá, mint olyanra, mely még akkor is javunkra kellene, hogy billentse a mérleg serpenyőjét, ha a termelés nálunk költségesebb lenne. Ez a nagy ok: a szegénység, munkára, keresetre szorultság. Jelen sorainkat azzal kezdtük, hogy közintézetek elhelyezésénél egyesek, klikkek érdekei számításba nem jöhetnek ; ám a tömegek érdekei egészen más elbírálás alá esnek. Ezek érdeke: közérdek, melyet a közhatalomnak még áldozatok árán is elő kell mozdítania; mert az elhanyagolt s e miatt Ínségbe jutó tömegek végezetre is csak a közsegélyre szorulnak; fogyasztanak a nélkül, hogy munkájukkal“ megfelelő ellenértéket adnának. Mikor a tömegek a közsegélyre szorulnak, az a lehető legrosszabb jel; Róma az örvény szélén állott, mikor népe kenyeret és játékot kért. A mi városunk és a mi vidékünk szegénysége akkora, hogy a közsegélyt immár csak ideig-óráig nélkülözhetjük. Az ország érdeke, hogy a mire önhibánkon kívül rá vagyunk utalva, tisztes munka és ne alamizsna alakjában kapjuk. Ezzel a pár gondolattal kívántuk a dohánygyárnak városunkban leendő elhelyezése érdekében fáradozúk munkáját megkönnyíteni. A vármegye közigazgatási bizottsági nak ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága ez évi első ülését Török J'tzsef gróf főispán elnöklése alalt a 1. hó 12-én tartól (a. Miután a főispin a majdnem teljes számmal egy- begyült tagokat az év első ülése alkalmából éljenzésekben visszhangzó meleg szavakkal üdvözölte, az ülés a vármegye törvényhatósági bizottsága azon határozatának felolvasásával vette kezdetét, mely szerint a közigazgatási bizottság tagjaiul a folyó és az 1898-ik évre Szabó Endre, Bradács Gyula, Gebe Viktor, Novák Endre dr. és Thuránszky Tivadar választatlak meg. Ezután a különböző választmányokat és albizottságokat választotta meg a közig, bizoltság. A fegyelmi választmányba titkos szavazattal rendes tagokul id. Nehrebeczky György, Thuránszky Tivadar, Vadász József és Danes Bertalan, póttagokul Benkó' József és Czibur Vilmos leltek megválasztva. Az erdészeti albizottság elnöke Kende Péter alispán, alelnöke id. Nehrebeczky György, tagj i dr. Ivántsy László leli. A gyámügyi íelebbviteli küldöttségbe a bizottság beválasztotta rendes tagokul id. Nehrebeczky Györgyöt és dr. Ivántsy Lászlót, póttagul Benkó Józsefet ; a tőispán kinevezte rendes tagokul Bradács Gyulát és dr. Spiczer Sándort, póttagul dr. Novák Endréi. A vármegyei pótadók elleni felszólalások tárgyalására hivatott bizottság tagjaiul megválasztatlak dr. Novák Endre, id Nehrebeczky György, Gebe Viktor és Bradács Gyula. A börtönvizsgáló bizottság tagjaiul kinevezte a lőispán dr. Ivántsy Lászlót, Czibur Vilmost, Benkó Jozsetel és Szabó Endrét Az ipartanács rendes tagjai lellek Tomajkó István és Peltsárszky Béla, póttagjai Klein Ignácz és Okolicsny János. Az albizottságok megalakulása ulán a szakelőadók terjesztenék elő a mull év deczember havára vonatkozó jejentéseiket. Az alispán bejelentette, hogy a múlt hóban 4 tüzeset lordult elő. Törvényhatósági útadóba Öt) sí) Irt lolyt be, hátralékban 26,880 Irt maradt. Ezen hátralék erélyes behajtására az alispán a főszolgabírókat utasította és a bevehetetlen adók törlése iránt is megtelte a szükséges intézkedéseket. A vármegyei árvaszék gyámpéoztára kiadott 49,479 Irtot es deczember hó végén kezelése alatt maradt 293,819 Irinyi érték. A tiszti főorvos jelentése szerint deczember hóban az altalános egészségi áilapot kielégítő volt, a mennyiben eltekintve a léü évszakban szaporodni szokott bántalmaktól, más bántalmak nagyobb mértékben nem mutatkoz ak. November hónapban az ungvári járásban született 111, 14 éves korig elhalt 51, azontúl 42 egyen ; a szobránczi járásban született 98, elhalt 14 eves korig 46, azontúl 22 ; a kaposi járásban született 107. elhalt 14 éves korig 29, azontúl 22 ; a bereznai járásban született 205, elhalt 14 éves korig 67, azontúl 33. Az egész vármegyében a múlt év november havában szü.eluU összesen 521, elhalt 3l2 egyén, a születések száma 200-el múlja telül a halálozások számat. Szilcvizgyárak megvizsgálása alkalmával tisztátlanság miatt kilogásoltatott a szikvizgyár N.-Kaposon, ugyanolt szabályellenesen használt idegen czégjeizésú üvegek kobozlattak el. A kir. tanfelügyelő bejelentette hogy míg a n.-turiczai gjr. kain. iskola szűk, egészségtelen és rozoga voáa miatt a törvény követelményeinek meg nem telel, addig az alkalmazott tanító rak sok kifogás alá eső magatartása miatt 135 tanköteles gyermek oktatása teljesen el van hanyagolva. A község kívánságához képest állami iskola szervezése iránt a tanfelügyelő a képviselő-testülettel tárgyalt, a kérvényt pártolólag terjesztette fel, mert meggyőződött arról, hogy N.-Tu- ricza község nem képes egy jól szervezett iskolát állítani. Bejelentette továbbá a kir. tanfelügyelő, hogy PoLapunk mai száma 8 oldalra terjed. roskó községben a tankötelesek befogadására sem a gör. kath. felekezeti fiú, sem az állami leányiskola nem elégséges, miért 60 tanköteles nem részesül oktatásba. Bejelentette végül a kir. tanfelügyelő, hogy a közoktatásügyi miniszter a telső-németii állami iskolához Nagy Mihály lyutai gör. kath. felekezeti tanítót nevezte ki. A kir. tanfelügyel í jelentésével kapcsolatban Thuránszky Tivadar interpellálta meg a taníelügyelőt a Duröcz községben felállítani tervezett állami népiskola ügyében. Az interpelláló szerint az odairányuló mozgalom, hogy Daróczon, hol a létező felekezeti iskola nem képes a tanköteleseket befogadni, állatni iskola létesüljön. már régibb keletű és még Tihanyi volt tanfelügyelő közreműködésével telek is vásároltatott, azonban hosszabb idő óta szó sem történik, holott sokkal inkább szükséges Daróízon, Ungvár város tőszomszédjában, már a magyar nyelv terjedése érdeke miatt is, állami iskola felállítása mint bárhol, mint például Kis- Turiczán. A kir. tanfelügyelő azzal igyekezett megnyugtatni az interpellálót, hogy a tervek már készen vannak, az ügy a misztériumnál van, hol annak elintézését már szorgalmazta is és reményelhető, hogy még ez év folyamán megindul az építkezés. A kir. államépÍtészéti hivatal bejelentette mit már közöltünk is, hogy az ungvári Unghid felszerkezetének előállítása biztosítva van, és hogy a törvényhatósági közutakon a közlekedés zavarva nem volt. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint deczember hóban adóba befolyt 67,888 Irt 23 kr, a hó végén hátralékba maradt 287.470 frt 69 kr, az előző évivel szemben az eredmény 18 írt 79 krral kedvezőbb ; hadmentességi dijba befolyt 3569 Irt, maradt a hátralék 3 3,173 Irt, az eredmény 133 frttal kedvezőbb ; bélveg és illetékbe a befizetés volt 5880 Irt, az előző év deczember havában 8663 Irt fizettetett be, tehát az eredmény 2783 írltal kedvezőtlenebb ; fogyasztási és italadóba befolyt 36,592 Irt, 322 frtlal kevesebb mint az előző évben ; dohányjövedékbe befolyt 25,152 Irt, az előző évi eredményhez képest 7596 frtlal több. A havi jelentések tudomásul vétele után különböző folyó ügyeket vett a bizottság tárgyalás alá. Ezek közül kiemeljük, hogy Ungvár város polgármestere gyors intézkedést kérvén az iránt, hogy a t. hó 5-ikén Ungvári kiütött tűzvész alkalmával szenvedett súlyos sérülések miatt betegen fekvő Lelioczky Béla anyakönyv- vezető helyettes teendőivel ideiglenesen Vincze Dániel árvaszéki jegyző bizassék meg, a bizottság ez iránt az ülés folyama alatt intézett táviratot a belügyminiszterhez. Az előterjesztett ügyek letárgyalása után Novák Endre dr. kérdést intézett az iránt a kir, tanfelügyelőhöz az iránt, hogy miért nem felelt meg a múlt havi ülésben nyert azon utasításnak, mely leiadatául tűzte, hogy a legközelebbi ülésen részletes tervezetet lerjesz- szen be az iránt, mely helyeken s miként volnának a vármegyében a gazdasági ismétlő iskolák mielőbb éleibe léphetők. A kir. tanfelügyelő válaszában előadta, hogy a főszolgabirákat a szükséges adatok közlése iránt megkereste, azonban ez ideig eredménytelenül. Ez okból nem terjesztette elő a tervezetet, melynek bemutatását különben azért nem tartja telette sürgősnek. mert a vármegyében hiányoznak az eszme megvalósítására szükséges tényezők és különösen megnehezíti a gazdasági ismétlő iskolák életbe léptetését az a körülmény, hogy nincse ek a miniszter által megállapított szervezett és tanterv értelmében képesített tanítók, miért előbb még a tanítók megfelelő szakképesítéséről kell gondoskodni, a mire csak a tanítás szünetelésekor lévén csak alkalom, a folyó évben a gazdasági ismétlő iskolák életbeléptetése nem is lehetséges. Nehrebeczky György és az alispán is hozzászóllottak a kérdéshez. Az előbbi felhozta azon körülményt, hogy az ungvári tanitóképezdében a mezőgazdaság, kertészet, gyü- mölcslatenyésztés és a méhészet körébe vágó előadások évek óla tartatnak és a növendékek a képezde tulajdonához tartozó nagyobb terjedelmű kertben gyakorlati útmutatásokban is részesülnek, a maga részérő1 tehát szakképzettség hiányában nem lát oly gátló körülményt, mely a cselekvést hosszú időre elodázhatná. Az alispán utalt azon kedvező körülményre, hogy az Ungvárt levő állami faiskola és varmegyei szőlőojtvány telep, melyek már a szakszerűen irányított fejlődés előre haladt állapotában vannak, oly figyelemre méltó tényezők, a melyek segítségével a szakképzés rövid idő alatt annál inkább eszközölhető lenne, mert arra is lehet számi • tani, hogy a kormány ehhez az anyagi támogatást meg fogja adni, ennélfogva annál sürgősebbnek tekinti a tervezet előterjesztését, hogy a fa- és szőllőtenvésztési tanfolyamoknak már a tavasz kezdetén történő megnyitása érdekében a kellő intézkedés ideje korán meg-
