Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM 34. SZÁM. Ungvár, 1896. augusztus 23. SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle nény. mely a lap szellemi részét illet;, Levelek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap meqjelen minden vasárnap VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomda;?. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEZ; Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 . Egyes szám O kit IJIIt HETESEK előfizetések valamin) a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyiltler soronként 2U kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UN6MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Köznépünk táplálkozása. ii. A buza-ár alacsony volta miatt világszerte nagy a panasz A kenyér valóban olyan olcsó, a minő csak lehet s a mi népünk, különösen a felvidéki, még sem eszik kenyeret csak akkor, ha sorsa Ungvárra hozza. De nem ennék kenyeret még altkor sem, ha ingyen kapná az Isten áldását, az életet és testi erőt fenntartó gabonát, mert a felvidéki asszony nem tud kenyeret sütni. Esztendőben egyszer, husvótkor eszik buzakenyeret, az úgynevezett pászkát, de az sem ér fel a közönséges házi kenyérre], mert nincs, a ki megsüsse. Erre nézve jellemző esetet hozott fel egyfelvidékeu működött lelkész. Hosszú és sanyarú bojt után alig várta a szegény orosz család, hogy egy kis jobb falathoz jusson. Körülülték az asztalt, a családfő nagy keresztet rótt késével a szentelt pászkára, megszegte s ime kifolyt belőle a — nyers tészta. A szegény asszony, a ki egész- életén át csak lapos zab és tengeri pogácsát süt a tüzes hamuban, nem h-'gy eltudná készíteni a kenyér tésztáját, hanem még azt sem tudja, milyen tűz kell a kenyérnek. Legelső teendő volna bevinni e nép közzé a búzát és a rozsot, részint természetes állapotában, részint liszt alakjában s egyelőre legalább is minden völgy egy-ket központi fekvésű nagyobb községében raktáron tartani, bogy a nép közel kapja azokat. Ez azonban nem elég, mert hiszen, ha a nép igazán szükségét érezné annak, hogy kenyeret egyék, akkor a kereskedés most is hozzá férhetővé tenné neki a kenyér anyagát. Ezt a népet, mint a gyermeket, rá kell édesgetni a kenyér megszereté- sére; rá kell szoktatni, hogy ha nehány krajezárja van, azt ne pálinkáért, hanem lisztért adja. S hogy ezt elérhessük, a szoktatási pocessust a felnőtt nép oktatásával s anyagi érdekeltségé vei kell össze egyeztetni. Ha a népnek olyan férfiak, a kiket tisztel, becsül, a kiknek jó akarata lelől meg van győződve, folytonosan, minden kínálkozó, sokszor keresett alkalommal megmagyarázzák, hogy nemcsak neki magának, hanem gyennekeinek, unokáinak egészsége, élte, fennmaradása függ a jobb táplálkozástól; ha megértetik vele, hogy a pálinka sírját ássa, inig a jobb táplálkozás emberré teszi : ez a nép nem olyan romlott s nem annyira korlátolt, hogy gondolkozóba ne esnék s ne hajtana az okos szóra. Azonban a jónak hirdetése egy magában még senkit sem teszen jóvá; a felkeltett jó hajlamot a hivatolt vezetőknek üstökön kell ragadni s czélszerü intézmények által szilárd elhatározássá és cs'letevéssé változtatni. — Fogyasztási szövetkezeteket kell teremteni a nép erejével a népnek; egyrészt azért, hogy a nép a lehető legjutányosabban juthasson hozzá a kenyérhez és más igen olcsó, de azért nagyon tápláló tápszerekhez, másrészt pedig azért, hogy a népnek anyagi érdeke legyen u fo- j gyasztás. Egy jól szervezett és vezetett fogyasztási sző-, vetkezet uj életszükségleti, czikkeket észrevétlenül' képes bevinni a nép közé. ) Igaz, hogy a felvidéken, hol oly nagy a sze- j gónység s oly kevés a fogyasztási szövetkezetek éltető eleme, a készpénz, rendkívül nehéz dolog a 1 helyes utat eltalálni, a helyi viszonyok és a,z egyé. nek alapos ismerete alapján azonban nem lehetetlen. Nekünk úgy tetszik, hogy ezen szövetkezetek- tekintettel a czélra, mely miatt alakíttatnának, legalább kezdetben, hacsak községi hitelszövetkezetekkel nem lennének kombinálva, Intelt kellene hogy nyújtsanak; különösen tavasz felé, mikor a népnek kenyérnövónye elfogyott s keresete még nincs. Ilyen időben pusztít az uzsora legkegyetlenebbüt a nép között. Az iskola is megkezdhetné munkáját és pedig olyan alakban, hogy a siker a lehető legrövidebb idő alatt biztosíttatnék. oAz ismétlő iskolát komolyan kellene venni s a 14—15 éves lánykákat a tanítónőnek, vagy tanitónónak meg kellene tanítani a kenyérsütésre és a legegyszerűbb ételeknek a nép anyagi viszonyaihoz képest Ízletes elkészítésére. Az anyagot ehhez a kísérletezéshez adhatná a társadalom s a fogyasztási szövetkezet, az ismétlő leá nyok sütetjét és főztjét, siiltjéc inegennók azok a szegény iskolás gyermekek, a kik most sokszor az éhség miatt sem látogathatják az iskolát. Városi közgyűlés. — Aug 17. — Ungvár város képviselőtestülete e hó 17-én tar- totla alakuló közgyűlését, melyen — tekintelettel azon körülményre, hogy e napon sokan a dalárdával voltak Budapesten, számosán meg üdülés czéljából vannak távol, — elég nagy számban jelenlek meg a képviselő- testület tagjai. Különösen az újonnan választottak jelenlek meg majdnem mind, bizonyítékául annak, hogy a közönség bizalmára méltókká akarják tenni magokat. Az ülést a képviselőtestület üdvözlése után Lüley Sándor dr. polgármester nyitotta meg, legelsőbben is telhiván a tagokat az alispánt meghívó küldöttség megválasztására, melynek tagjai a polgármester vezetése alalt Ivántsy Ltszló dr. és Jánossy Dénes lettek. Kende Peter alispán eitoglalvan az elnöki széket, legelsőbben is felolv.islatta a/, igazoló választmány határozatai, mely szerint a savanyuvizi és hidonluli választások ellen beadott telebbezések elutasittattak s igy a julius hó 31-én megválasztott képviselőtestületi tagok mindhárom kerületben igazolva lettek. Ennek megtörténte után bejelentette az alispán, hogy az általános tiszt- újítás idejét e hó 28-ára tűzte s azzal az elnöki széket ismét átadta Liilev Sándor dr. polgármesternek. Lüley Sándor dr. polgármester legelsőbben is a napirendre tűzöl; szakbizottságok tagjaira vonatkozólag telt javaslatot s kérte a választás megejtését, mire Farkas Ferencz a választás elhalasztását indítványozta. A többség azonban a polgármester nézetét tetle magúévá s kimondotta a szakbizottságok azonnali megválasztását. Minthogy azonban tíz tag irasbelileg titkos szavazást kért, az titkos'szavazással történt meg a következő eredtnénynyel. Megválasztatlak : A pénzügyi és gazdasági bizottságba : Ivántsy László dr., Nebrebeczky György, Novák Endre dr, Seid- ler Lipól, Spitzer Sándor dr, Árki Fülöp, Hehelein Károly, Veinberger Albert, Fehér Ákos. A számvevőszékbe ; Molnár Mór dr., Weinberger Salamon dr., Gazdag Elemér, Kovács Adóit, Weinberger Zsigmond, Groszmann Péter, Bene Lajos. Téli rege. — Az »Ungc eredeti tárczája — Irta : Gottier Lajos. A Reőthey gróf család csak nyáron át lakik ősei kastélyában, mely gyönyörű rengeteg közepén fekszik, fél órányira a falutól. A telet rendesen Bécsben töltik s ilyenkor a családi kastély bosszú sor ablakán le vannak bocsátva a fehér vászon függönyök, nincs oda benn senki, csak az ősök füstös képei a talon, kiknek régi dicsőségét büszkén hirdeti az ódon kőczimer, a kapu fölött. A löldszintnek azonban mindég van lakója. Docs- kay Ákos jószágigazgató lakk ott, családjával. Az alacsony, bohhajtásos ebédlőben barátságos meleget áraszt a nagy cserépkályha. A vastag íalba vágott ablakmélyedés olyan tágas, mintha külön kicsi szoba volna. Ezüslhaju öregasszony ül ott, kötéssel kezében. A vasrostélyos ablakon át kilátni az erdőre, hol a tiszta fehér szüzhóval borított százados fák mereven nyalnak az ég leié, szélterjesztve kopár ágaikat. Az öreg asszony jó ideje ül már ott, elmerülve gondolataiba, mikor szőke lürtü kis leány szalad be a szobába. — Nagymama ! mikor jön a kriszkindli ? A nagymama abbanhagyja a kötést s leveszi szemüvegét fáradt széna iröl, aztán ölébe vonja a gyermeket és reszkető kezeivel végig simtlja annak rózsás két orczáját. — Majd estére, gyermekem. S ha jól viseled magad, meglátod csak, mennyi sok szép mindent hoz neked. Ez az öreg asszony és ez a kis lány képezik a j Docskay családját, mióta nejét elvesztette. Az egyik édes anyja, a másik gyermeke. — Hajas babát is kapok ? Nagymama ! — Azt majd meglátjuk estére, addig türelemmel kell lenni. — Azt mondta a dada, hogy az Edith grófnő krisztkindiije is küld nekem játékot, meg ezukrot. Bizony ! Edith grólnő is kap kriszkindlibe egy vén h r- czeget és nem log többet nyáron ide jönni, mint tavaly, mikor a papával mindég együtt lovagoltak az erdőn. Bizony ! És fontoskodva bólint a lejével. — Majd megmosom a dadának a fejét, csak bolondokat beszéljen neked. Az öreg asszony föláll és idegesen kezd dobolni ujjaival az ablaktáblán. Oda künn sürü pelyhekben hull a hó. A tél proletárai, néhány éhes veréb, tázva gubasz- kointk a kopár gályákon. Pedig nem egészen bolond beszéd ám az, amit a dada mondott a gyermeknek. Tudja azt a nagymama igen jól. A ma reggeli lapok már előre közölték a karácsony estére tervezett tőuri eljegyzés hírét. Preussburg Heurik herezeg a vőlegény. Egy német nábob, a ki itt-ott nugyatyja lehetne a szép Reőthy komtesszenek. Docskay is elolvasta a hymenhirt és nyomban rá, vállára vetve fegyverét, kiment az erdőre. Ebédre sem jött haza. Vitt a tarisznyába Hhja ! sok a vadorzó. Résen kell lenni. Pedig a minap is, közvetlen teje felett sivitva luródott egy golyó a fába és mégse fél tőlük. Eközben beesteledett és az öreg asszony nyugtalankodni kezdett, hogy fia még mindég nem jön haza. Már meggyujtották a nagy lüggőlámpát s a teának való viz is régen fölforrt, mikor végre megszólalt a csengő, mely a családfő hazajöttét jelzé. Margitka tapsolva örömében, szaladt a papa elébe. Komor kinézésű, szálas férfi lépett a szobába. Vastag bajuszán jégcsapok csörögnek s hatalmas szakála mellét veri. Egy pillantás alatt ölébe kapja a kis leányt, az meg lecsókolja arczárói a tagyot, vékony karjával átölelve apja nyakát. — Most pedig szépen kimégy a konyhába és majd csak akkor jössz be, a mikor csöngetek. A gyermek szó nélkül engedelmeskedik, a nagymama meg lopva könyet törül szemeiből. Aztán bemennek ketten a másik szobába, hol a karácsonyfa már készen áll, csak a viaszgyertyákat keli m 'ggyuj- tani rajta. — Nézd csak, Ákos ! s az öreg asszony félénken emeli fel a fehér lepelt, egy kis asztalról, mely rakva van értékes gyermekjátékokkal és tinóm nyalánksággal. Ezt . . . Bécsből küldték. Meg akartam neked mutatni. A Docskay arcza elkomorul s megvetöleg lordit hátat az ajándékoknak. — Ettől megkímélhettek volna. Nem szeretek alamizsnát elfogadni. Édes anyja fölsóhajt, aztán hozzá lógnak ketten meggyujtani a kicsiny gyertyákat. Lassanként megtelik a szoba a viaszgyertyák és a 1 myőta kedves illatával. Látni kellett azt a napbarnított komoly férfit, milyen gyöngéd gondoskodással forgolódik a karácsonyfa körül. Néh i futó mosoly jelenik meg okos sötét szemeiben s ilyenkor látszik csak, hogy nincs több harminezöt évesnél. Örökös komoly műnSZÉKELY ÉS ILLÉS JCönytv- és papirksrcsksdésébsn Ungvárf mindennemű TANKÖNYVEK, I Ft Ó- ÉS RAJZSZEGEK jjjUjT' a legolcsóbb árban kaphatók,
