Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-12 / 28. szám

* A városi költségvetés letárgyalva. Ungvár város 1896. évi költségvetése e hó 7. és 10-én tárgyaltatott le a város képviselőtestülete által. A költ­ségvetés számcsoportjai meglehetős változást szenved- te.< nemcsak a tárgyalás folyamán, de a letárgyalás előtt észleltek miatt is. Végeredményében a költség- vetés mégis megmaradt , a tervezetnél, azaz a községi pótadó nem fog többre, mint az előirányzatba hozott 43°/o-ra rúgni. Legérdekesebb és nagyon is kívánatos újítása a költségvetésnek, hogy a polgármester évi 600 frt, két tanácsos (adó- , és katonaügyi) 200—200 frt, négy városi irnoa pedig 50—50 frt működési pót­lékban fog részesülni. A rendőrtanácsos működési pótléka az üresedés miatt nem állapíttatott meg. A fogyasztás és italadö jövedelme a féléves zárlat alap­ján 83,945 frt helyett 76,000 frtban irányoztatok elő. A tűzoltói intézmények költsége az előirányzott 3356 frt 33 kr. helyett 2489 frt 66 krban állapíttatott meg, mig az előre nem látott kiadások 2000 írtról 2200 frtra emeltettek. Törölte a képviselő-testület a polgári rendőr 300 frt fizetését és 56 forintnyi ruhaátalányát, s e helyett az egyenruhás rendőrség létszámát hatá­rozta egygyel emelni. Felemelte a közgyűlés Terebes János rk. tanító fizetési pótlékát 53 frtról 10./ frtra, valamint a 4-ik véka-alap 478 frt 38 krt tevő követe­lését a tényleges állapotnak megfeleíőleg 4125 frt 04 krra, s Így ennek kamat jövedelme az előirányzott 28 frt 70 kr helyett 207 frt 25 krra fog emelkedni. Maga a költségvetés tárgyalása meglehetős élénk volt, mindazonáltal nagyon meglátszott a gyűlések folya­mata alatt, hogy a képviselő-testület tagjaiban nincs meg a kellő érdeklődés a közügyek iránt. * Az iparos tanulók és segédek időle­ges kiállítása és az ungvári mesterek A Budapesten folyó hó 15-én megnyíló és aug. hó 15-ig tartó iparostanulók és segédek időleges kiállításának az ungvári, arra érdemes iparos-tanulók által való megtekintése czéljából úgy a kassai kereskedelmi és iparkamara, valamint ungvári magánosok mintegy 300 frtot juttattak az ungvári iparostanoncz-iskola felügyelő bizottságának kezeihez. Az ipariskola fel­ügyelő-bizottságának legutóbbi ülésén került ez ügy napirendre, s bizony beállott az a furcsa, de Ungvá- rott még sem csodálható eset, hogy a felügyelő bi­zottság iparos-tagjai legnagyobb részt ellenezték az ipartársulatnak a kiállítás megtel intésére való kikül­dését, indokolván ellenzésüket azzal, hogy a kamara a mestereknek nem juttatott semmit, miért juttat ak­kor a tanulóknak, akikkel máris alig lehet bírni. (?) A dolog vége azonban a hosszas vita daczára mégis az lett, hogy a felügyelő-bizottság az arra érdemes tanu­lók kiküldését elhatározta. Most e határozat folytán — úgy halljuk — a mesterek abban állapodtak meg, hogy kiküldendő tanulóknak nem íognak szabadságidőt adni, nehogy a tanulók többet lássanak mint, Ők — tudnak. * Segély a ptruksi tüzliárosultaknak. A prtuksi tüzkárosultak segélyezésére, a vármegye al­ispánja részéről történt előterjesztés folytán, a Jósziv- egyesület 300 frtot adományozott. * Tánczmulatság jótékony czélra. A ptruksi tüzkárosultak javára aug. hó 2-án a traski fürdőben tánczmulatság rendeztetik. A rendező ség el­nöke Kusnyiry jGyula főszolgabió, pénztárnoka Mijó Kálmán dr. * Az aradi vértanuk kivégzésé. Thorma óriási festeménye most már a kiállítás főkapujának szomszédságában, a Wampetics dísztermében látható. Este villamos fénynél, belépő dij : 30 kr. * A sertésvész. A multhét folyamán jelentke­zett sertésvész mindjobban pusztít városunkban. Alig van már ház, hol elhullás vagy megbetegedés ne történt volna. Szolgálatot vélünk tenni a sertést tartó gazdáknak azzal, hogy ez óriási károkat okozó vész meggátlása czéljából közöljük a következő nagyfon- tosságu sorokat, melyeket Szepessy István sóstófalvi földbirtokos intézett a „B. H.“-hoz : A sertésvészszel szemben eddigi tapasztalásom szerint a legbiztosabb szer a szappanlug, vagy bármifele marólúg. Az eljárás a következő : A sertések, ha a vész föllépte előtt sze­met ettek, a vész kitörésekor árpa vagy tengeri da­rára fogandók. Ehhez az elkészítendő darához szük­ségelt vízmennyiségbe adandó a feloldott lúgból kis malaczok részére fél evő kanállal, nagy sertésre 1 evő kanállal. Ennek megtörténte után a lúgot a vízzel jól fölkavarjuk. Ebbe a keverékbe teszünk még egy malaczra 15 gram, nagy sertésre 25 gram narancsszin dárdanyt. Ezt ismét a már előbb leirt keverékkel együtt jól föl kell kavarni és azzal a seitések dará­ját elkészíteni. Az eredmeny meglepő. Azok a sertések, melyek még nem kaptak meg a betegséget, nem is kapják meg. A beteg sertések közül pedig, ha még az első 24 órában kapják az orvosságot, 100 közül 90 százalék meggyógyul. Volt ra eset, hogy nálam egy nap 10 sertés betegedett meg, de az orvosság beadása után 48 óra múlva jobban lett. Konstatáltam, hogy a szer beadasa után a baj észrehetőleg szűnik és há- romszor-négyszer való beadása után teljesen megszűnik. Magáról az ungvári sertésvész pusztításáról a követ­kező kimutatást vettük: junius hó 30-tól julius hó 7-ig megbetegedett 53, elhullott 13 ; julius hó 8-ától 11-ig megbetegedett 40, elhullót 22 darab sertés. * Áttérés. Weinberger Ábrahám kovács, ho- monnai illetőségű ungvári lakos, e hó 5-én áttért a gk. vadasra. Az áttérés a helybeli czeholnyai temp­lomkan történt. * Millenniumi en ók. Székó községnek ez ideig még tót ajk.., de magyar érzelmű róm. kath. lakossága hazánk ezeréves fennállásának emlékéül | Jézus szent szive tiszteletére templomot épit, melynek j költségeihez a kegyes adakozásairól országszerte is­mert és magasztalt szatmári püspök, magán pénztárából 400 forintnyi segélylyel járul és ez összeget Benkő József jenkei plébánoshoz már el is küldötte. * Ismét öngyilkos katona Lukács László gálszécsi születésű 66. gyalogezredbeli káplár e hó 7- én reggel a Ferencz-József kaszárnyában szolgálati fegyverével agyonlőtte magat. * Hős tyuk. Az anyai szeretet még a tvukot is hőssé teszi. Példáját látták ennek a múlt héten Radvánczon, hol egy kotló^ csirkéinek egyikére varjú csapott rá. A kotlós haragos kotkodácsolással a var­júra rohant és csőrével oly erősen fogta meg s addig tartotta, mig a közelben lévő munkások a varjut ka­pával agyon nem ütötték. Csak ezután vett erőt az ijedség a kotlóson annyira, hogy hőstette után azonnal eltűnt s csak másnapon került haza csirkéivel. * Gombamérgezés. Értesülésünk szerint a szomszédságban lévő Bezdéd Szabolcsvármegyei köz­ségben majdnem egy egész család esett a gombamér­gezés áldozatul, hol Harsteineknál e hó 2-án délben gombát ettek, a mitől rosszul lett a család minden tagja. Az anya két leányával együtt meg is halt, a család többi tagjait sikerült neheze í megmenteni. * Halálozás. Csicsery Árpád, vármegyei, árva­széki ülnököt fájdalmas gyász érte felesége Szolnoki Jármy Irénnek élete 35-ik és egybekelésének 13-ik évében Kótaj községben a f. hó 7-én hosszas szen­vedés után történt elhalálozásával. * Magán mének vásárlása. A földmivelés- ügyi minisztérium közhírré teszi, hogy magán méne­ket akar vásárolni. A kinek tehát 3 és fél évet meg­haladott, de 8-ik évet el nem ért 165 ctmnél magasabb és hibátlan ménlova eladó, ebbeli szándékát augusztus hó 20-áig a földmivelésügyi minisztériumhoz jelentse be, jelezve, hogy a mén mely községben vagy mely községhez tartozó pusztán van. A megvételt egy bi­zottság fogja eszközölni s az alku szerint megkötött ár jövő év első felében lesz kifizetve. ,* ^Feloldott község. Szerednye községét, a melyben a száj és körömfájás járványosán uralkodott, miután most már teljesen megszűnt, az ung vári fő- szolgabirói hivatal a zár alól feloldotta. * Szobránczi országosvásár. Az e hó 8- án megtartott szobránczi vásár igen élénk volt, a felhajtás szarvasmarhában 1700 — 1800, lóban 1100— 1200 drb. lehetett. Eladás is elégé sok volt, az árak különösen szarvasmarhánál rosszak voltak I. oszt. ökör 2C0—-220, II. oszt. 160—180 és III. oszt. 140—150 frton kelt el. * Országos vásár. Julius hóban Ungvárt 20—21-én lesz országos vásár. * A szobránczi gyógyfürdő kimutatása sze­rint ez évi máji's 15-től julius 5-ig 386 vendége volt a fürdőnek. a világ tehát, a melyről oly sokat ábrándoztak, csak­ugyan ábránd világ volt ? Nem. Meg volt az, a czélt elérték. Csak az élő valóság és a birtok és élet után való kemény harcz nem engedte, hogy az álom va- lósulását észrevegyék. Évszázadoknak kelle elviha- rozniok, mig az emberiség arra a meggyőződésre éb­redt, hogy mit nyert ezzel az uj világgal. A mit az ősök óhajtották, azt csak a késő utódok látták telje­sítve. Igen, Amerika valódi csodavilág ! A mérhetlen kincsek meg voltak, csak mélyen elvoltak rejtve a föld ölében, arany, ezüst és más fémek gazdagítják e földet, úgy, hogy még hosszú idő fog elmúlni, a mig az utolsó drágaságokat a felszínre fogják hozni. És az ország szépségei ? Szebbek, mint a milyenekről álmodoztak, nagyszerűbbek, mint a mennyit a legme­részebb fantázia el tudott képzelni, tulsá&osan gazdag természeti csodákban, a melyekhez hasonlókat a világ egy tájékán sem találhatunk. Persze, a legnagyobb, a legkülönösebb csudája e világnak, oly csoda, a mely csak később keletkezett — az ember és az ő müvei Éppen a birtok után való kemény harcz, a melyet csak lépésről-lépésre lehetett elfoglalni, a csodálatos történelmi mult, a melyről annyi emlékszobor regél, Amerika embereit azokká tette, a milyenek most ; ener- giájokat tnegaczélozta, erejöket kifejlesztette és elmé­jüket úgy alakította, a milyenné minden tekintetben eredetien, az ó-világ bámulatára lett. Erős kötelék fűz bennünket magyarokat az újvilághoz. Nincs város, gyarmat az uj-világban, a melyben a magyar elem kiváló szerepet ne játszána. Amerika Magyarország számára uj utthonná változott és csak kevesen le­hetnek Magyarországban, a kiknek gondolatai ne ka­landoznának át a távolba, abba a világba, a hol egy szív dobog értök, a hol talán egy testvérök, egy ro­konuk, egy barátjuk él. Üdvözlet, kézszoritás az, a melyet Amerikából küldenek az itt következő lapok az anyaországban élőknek. Honfitárs hozta létre tech­nikai tökélylyel ezeket a pompás lapokat, a melyek nemcsak Amerika csodavilágát mutatják minden nagy­szerű, szép alakulásaival,de eleven és vonzó leírásokban a szellemnek és szemnek is elővarázsolják a csodáit mind­azoknak a városoknak és helységeknek keleten, nyu­gaton, délen és északon, a honfitársaink élnek, az uj-világban ! Ezen diszmü 16 hetenkénti füzetekben 16 gyönyörű képesfödél alatt csak 40 krért kerül ki­adásra és Magyarországon mindenütt kapható úgy magyar, mint német szövegben. Henneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — lekete, fehér és szí­nes 35 krtól 14 frt 65 krig mélerenként — sima, csi­kós, koczkázott, mintázott, damasztot s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban) s. a. t. a megrendelt áru, postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordultával küld: Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczbe czimzett levelekre 10 kros. és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések ponto­san elintézlettnek. „Báró Hirsch Mór“ jótékonysági é ön-1- segélyző-egyesület törzstagjait és ezek hozzátartozós betegség esetén orvosi kezelésben, gyógyszerek kiszoit gáltatásában és a törzstagot heti pénzsegélyben ré­szesíti, továbbá a törzstag elhalálozása esetén hátra­maradt családjának az alapszabályokban megállapított feltételek mellett az A) osztályban 1200 frt, a B) osz­tályban 600 frt, a C) osztályban pedig 300 frt segély- összeget fizet. A tagok felvétetnek az A) osztályban 40 éves korig, havi járulék 2 frt 50 kr ■; a B) osz­tályban 45 éves korig, havi járulék 1 frt 70 kr. és a C) osztályba 50 éves korig, havi járulék 1 frt 30 kr. Beiratási dij egyszer s mindenkorra : az A) osztályban 2 frt 50 kr., a B) osztályban 1 frt 70 kr., a C) osz­tályban 1 frt 30 kr. ezenkívül minden osztályban, még 50 kr. orvosvizsgálati dij fizetendő. Felvételek eszkö­zöltetnek : Ungvárott: Révész Árpád urnái, Bu­dapesten : az egyesület, központi irodájában, VI. Teréz- körüt J. sz. „Báró Hirsch Mór“ jótékonysági és ön- ségélyző-egyesület. Irodalmi értesítő. Az Uj Világ csodái ! (Laurenczicz Gyula igazgató.) Nagyszerű, leirhatatlanul érdekes az az amerikai diszmü, melyet a „Pesti Napló“ kiadóhivatala előfizetőinekujt. ny Egykor az emberek távoli csoda­világról álmodoztak, a melyet a fantázia a mesék pom­pájával, kincsekben kiszámithatlanul gazdagnak képzelt el. E csodavilág után való forró óhaj arra ösztökélte a bátorszivüeket, hogy fölkeressék. Sok tévelygés után megtalálták a már szinte mesévé vált régi Indiát, föl­fedezték leirhatlan merész, hosszú tengeri utazás után — az Újvilágot. De a forró óhaj nem csillapult, mert a csodákat, a melyeket várták, nen találták meg. Az Hivatalos közlemények. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter 934,/eln. Valamennyi gazdasági egyesületnek és vala­mennyi vármegyei mezőgazdasági bizottságnak. Az 1895. Vili. t. ez. alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeirás eredményeinek feldolgozása már annyira előrehaladt, hogy az összeirás alapján kiderí­tett tanulságos adatokat tartalmazó közlemények első kötetei még ez év folyamán vagy legkésőbb a jövő év elején meg fognak jelenhetni. A mint az anyagnak felülvizsgálata és az eddig összeállított eredmények kétségtelenül bizonyítják, az összeirási munkálat egész­ben véve sikeresen hajtatott végre s a nyert adatok pontosság és megbízhatóság tekintetében ki fognak elégíteni minden méltányos és jogos várakozást, a melyet ily nagy munkálat iránt támaszthatni. "Kívána­tos azonban, hogy azok a tanulságok, a melyek a már oly régóta várva várt agrárstatisztikából rendel­kezésünkre fognak állani, minél általánosabban terjed­nek el s a müveit gazdaközönségnek valóságos köz- kincscsé váljanak. Különösen kívánatos ez nálunk, a hol a mezőgazdaság egész közgazdaságunknak tuláj- donképeni létalapját képez. Ennek előmozdítása végett egyrészről gondoskodtam arról, hogy a mezőgazdasági statisztika összeirás anyaga minél részletesebb és gaz­dagabb combinátiókban dolgoztassák fel és tétessék közzé, másrészt intézkedtem az iránt is, hogy a nagy- terjedelmü mezőgazdasági statisztikai közlemények úgy általában valamint különösen a gazdaközönség részéről minél csekélyebb anyagi áldozat árán legye­nek megszerezhetők. A mezőgazdasági statisztikai ösz- szeirás eredményei 5 testes kötetben fognak megje­lenni, melyek közül az első a főbb eredményeket köz- ségenkint tartalmazza, a második egy kimerítő gazda czimtárát foglal magában, mindazon gazdaságokról, melyek T00 kát. holdat meghaladnak, a harmadik az 1895. évi aratás és szüret eredményeiről számol be, a negyedik az összeirás alkalmával az egyes gazdasá­gokról tudakolt részletes adatokat a birtoklás jogezime és a gazdaságok nagysága szerint kettős combinatió- ban fogja nyújtani, végre az ötödik kötet a községek, járások és vármegyék általános gazdasági viszonyait megvilágító adatokat s a levont tanulságokat fogja tartalmazni. A mindössze 840 folio ívnyi terjedelemre rugó s erős vászonkötésben megjelenő munkának elő­fizetési árát, hogy a műnek minél általánosabb elter­jedését tegyem lehetővé, 20 frtnyi mérsékelt összeg­ben állapítottam meg, a gazdasági egyesületek és kö­rök, továbbá a megyei és járási mezőgazdasági bizott­ságok javát a pedig még további 50°/0-os mérséklést engedélyeztem, minek következtében ezen egyesületek, körök és bizottságok, valamint azok tagjai is mind az 5 kötetet 10 frtnyi áron szerezhetik meg. Felkérem tehát czimet, hogy az 1895. Vili. t. ez. alapján vég­rehajtott mezőgazdasági statisztikai összeirás tanulsá­gos eredményeinek hasznosítására irányuló törekvé­semben . engem hazafias készséggel támogatni s e vég­ből befolyásával oda hatni szíveskedjék, hogy az ösz- szeirás eredményeiről kiadandó statisztikai , közlemé­nyek, melyekre nézve az országos m. kir. statisztikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom