Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-08-02 / 31. szám
Hogy a választók a választandók iránt mily vélemény-különbséggel voltak, mi sem bizonyítja jobban, mini az, hogy a megválasztottakon kívül majd 200-an nyertek kisebb-nagyobb mennyiségű szavazatot. A választásokat Orosz Mihály vezette, a ki a belvárosi szavazatszedő küldöttségnél működött, mig a sa- vanyuvizi részen Antalóczy Péter, a hidontulin Reis- mann Bertalan volt a szavazatszedő-bizottság elnöke, A választások folyama alatt állandóan nagy közönség volt jelen a szavazások helyein, figyelemmel kisérve a pártok működését. Az eredmény legelsőbben is a savanyuvizi kerületben volt megtudható, ahol még 8 óra előtt kihirdettetett az. Fél 9 óra lehetett, hogy Orosz Mihály elnök a belvárosi választottakat hozta köztudomásra, megköszönve egyúttal a választóknak a békés működést. A választók nevében Gaar Iván fejezte ki az elnök iránti általános tiszteletet, szeretetet, és bizalmat, végül megköszönve az igazán pártatlan és igazságos vezetést. A hídon túli részben éjfélre járt az idő, hogy az eredmény megtudható volt. A választások eredménye ez : Rendes tagokká lettek : a belvárosban : Fehér Ákos 197. Grünn Sándor dr. 166. Brody Sándor 154. Jäger Bertalan 144. Vágner Emánuel 103. Oelberg Károly 101. Kovács Adolf 99. Gaar Iván 95. AnLalúczy Péter 93. Mocsáry Béla 90 szavazaltal. A savanyuvizen : Dr. Kerekes István 210. Sánta Mihály 204 Tomajko István 201. Orosz Mihály 196 Lehóczky Béla 190. Fincicky Mihály 181. Brenner Józ ef 146. Ifj. Timkó János 143 Szűcs János 138 szavazattal. A hidontuli részen : Lipták József 300. Kardos Emil 298. Fuchs János 284. Holländer József 277. Schlächter Adolf 266. Juhász János 264. Pap Gábor 26 f. Szabó Lajos 229. Mihalics János 221. Bakos István 214. Weinberger Lipót 210. Ferderber Vilmos dr. 197. Stojko Mihály 189. Novák Endre dr. 173 szavazattal. Póttagokká letek: A belvárosban : Nagy Zsigmend 102. Id. Fésűs József 101. Peltsárszky Béla 98 szavazattal. A savanya izi részen : Pásztor István 141. Matyasóvszky János 140. Mikula János 111. A hidontuli kerületben : Guttmann Sándoa dr. 234. magyarnak volt; csak a magyar tudja, hogy ha a hazáért elvérzik, lesz gyöngéd női kéz, amely szemét befogja. És ott volt Bornemissza Anna, akiben egyforma nagy volt a szív és az ész s a ki jóvá tudta tenni gyönge férje botlásait; s ott voltak a szabadságharcz anyái, akik gyermekfiaikat halni küldték a hazáért; ott az emigráczió magyar asszonyai, akik híven hordozták a hontalanság keresztjét ; ott a hatvanas évek magyar asszonyai, akik itthon társadalmi utón élesztették a nemzeti szellemet. S ott voltak mások : Kazinczy, Széchenyi, Vörömarthy hitvesei, akik hű osztályosai voltak térjük törekvéseinek , ott gróf Brunswick Terézia, aki menhelyet épit a kisdedeknek, ott Damjanich özvegye, aki az árvák könnyeinek letörlésében keres eny- hületet szive nagy bánatára. Ott vannak mind, akik megértették koruk követelményeit és h ven teljesítették kötelességüket nemzetük iránt. De nem folytatom. Adjunk hálát a Gondviselő Istennek, hogy a női erényeknek ily mértékét oltotta a magyar nők szivébe, hogy az elmúlt ezer évben ily nőket adott a nemzetnek. Mi az ő leányaik vagyunk. Előttünk csak egy kötelesség áll : nyomdokukba lépni. Isten, e nemzet Istene világosítsa meg elménket és adjon erőt, hogy oly tisztán lássuk feladatainkat ma és oly híven teljesitsök kötelességünket, mint ők látták, mint ők teljesítették annak idején. Azoknak az emléke, akik a hazához hűtlenek tudtak lenni, legyen örökre elfeledve; vétkük pedig, amely lelkűket rabbá tette : a hiúság, ne vehessen erőt rajtunk soha. Gedcze Sarolta. Milcsek Mihály 218. Zombory Jenő 215. Sajó Elek dr. 200 szavazattal. Szavazatot nyertek még nagyobb mennyiségben : A belvárosban : repdes tagságra : Weinberger Izrael 79, Dőry József 70, Cserő Soma 68, Klein lg- nácz 67, Fábián János 66, Palyó Imre 53, Zseltvay Emil 48 szavazatot. A hidontulon : M ;rmelstein Lipót 169, Krón Major 133, S.rokay Albert 125, Reismann Mór 89. Sternber- ger Mór 84, Mártonyi Gyula 76. Both Ármin 68, Vincze Béni 56, Vigh György 50, Kotlás János 48. szavazatot. A savanyuvizi részen : Zoltsák János 89, Man- kovich Mihály 75, Speck József 70, Dubró József 50 szavazatot. A sertésvész. Minthogy a sertésvész Ungvár városában már több hete hogy pusztítja a sertéseket és habár a megyében az óvintézkedések a legszélesebb körben és igen szigorúan vannak elrendelve és foganatosítva, mégis tekintve a sertésvész rendkívül ragályzó képességét el, lehetünk készülve, hogy megyénk falvait sem fogja kikerülni, éppen ezen oknál fogva szükségesnek tartom a földmi- velésügyi minisztériumnak 1895 évi 365000 számú rendeletéhez kiadott és különösen a sertéseket tartó közönséget érdeklő utasításokat közölni és pedig, hogy a sertésvészt a gazda ember is felismerhesse a tüneteket a következőkben Írva le : A sertésvész (sertés-kolera) igen ragályos természetű megbetegedés, a melyet legtöbbször újonnan bevásárolt beteg sertésekkel hurczolnak be az egészségesek köze. Azért is megemlítjük azt, hogy különösen óvatosak legyünk az uj anyag, legfőképen pedig a tenyészállatok beszerzése körül. Nevezetesen külföldről ilyen sertéseket ne hozassunk és — legalább addig, mig a betegség az országból ki nem lesz irtva — az itthon vásárolt állatokat is, mielőtt a vevő törzsnyájába bocsátana (hogy ezt a netáni befertőztetéstől óvja) előbb 10—14 napig elkülönítve tartsa és ezen idő letelte után akkor is, ha az állatokon semmiféle aggasztó tüneteket nem észlelt •—- nagyobb biztosság kedvéért állatorvos által még egyszer nézesse meg őket, mielőtt nyájába bocsátana. A sertésvész lényegében mint tüdő- és bélgyula- dás folyik le és majd az egyik, majd pedig a másik betegségnek a jelenségei szembeötlőbbek. Rendesen lázzal és étvágytalansággal kezdődik, a mihez később nehéz légzés, köhögés és heves hasmenés csatlakoznak. A már súlyos betegek tátott szájjal, szuszogva vagy hörögve lélegzenek, nagy fokban lesoványodottak és elgyengültek, lehordasztott fejjel, mintegy bódultán és ingadozva járnak. Állandóan vagy legalább is sokat le- küsznek, felkelni alig bírnak és mihamar újra összeesnek. A betegség vége felé a hason és a czombok belső felületén lencse, egész borsó nagyságú, körülirt sötét vörös foltok tűnnek elő, \agy pedig nagyobb [kiterjedésű kékes vörös elszinesedés latható a hason, mellkason, nyakon és füleken. Minden olyan sertés, a mely ilyen tünetek között megbetegszik, sertésvész gyanújában állónak tekintendő, különösen akkor, ha egyszerre több egyforma megbetegedés fordul elő. A betegség lefolyása igen különböző, amennyiben enyhébb esetekben 15—16 napig, sőt tovább is elhúzódik, ellenben heves járványok alkalmával rövidebb lefolyású és pár nap alatt elpusztítja az állatokat. A fertőző anyagot az egészséges sertések föképen az ürülékkel szennyezett takarmánynyalj vagy, vízzel együtt veszik fel, de bejuthat az a belégzett levegővel, sőt a bőr sebzésein keresztül is. A legveszélyesebb terjesztője e betegségnek kétségtelenül a bélsár és a kiköhögött váladék. A sertésvésszel sokszor összetévesztik a sertés- orbánczot, a mely leginkább a tavaszi és nyári hónapokban lép tel nagyobb számmal, de sohasem szokott olyan rohamosan terjedni, mint a sertésvész s majdnem kizárólag csak a fiatal — egy éven aluli — állatokat támadja meg. A sertés-orbáncz magas lázzal kezdődik a betegek bágyadtak, étvágytalanok, sokat feküsznek, elbújnak az alom közé és felzavarva nehezen és ingadozva járnak. Nemsokára (néha pár óra elteltével) vörös foltok lépnek fel a hason, a combok belső felületén, mellkason, nyakon és füleken ; ezen toltok gyorsan terjednek, sötétebbek lesznek és az elhullás előtt sokszor már az egész test, de különös annak alsó része, kékesvörösen vagy rézvörösen elszinesedik. A betegség lefolyása gyors és az elhullás többnyire a 3-ik vagy 4-ik napon következik be, azonban 24—48 óra alatt is elhull az állat. Sertés-orbáncz eseteiben tüdőgyuladás és nagyobb fokú hasmenés nem szokott fellépni. A mint a fentiekből kitűnik, ha a betegeket megfigyelik, a sertészvész és sertés-orbáncz "egymástól jól megkülönböztetők. A sertés vészszel (sertés-kolerával: fertőzött állományokból származó élő sertéseknek azonnali leölésre illetve a leölt sertések testrészeinek közfogyasztásra bo- csáthatása iránt a földmivelésügyi minisztérium a következőleg intézkedik : 1. A zárt területekről még azonnali levágás végett sem szabad elszállítani olyan sértési, melynek bőrében vagy bőralatti kötőszövetében vérömiések láthatók vagy a melynek ürüléke vagy bármely más váladéka véres. 2. A sertésvésszel (sertés-korelával) fertőzött állományból származó sertések húsa csakis azon esetben bocsátható fogyasztásra, ha állatorvosiig megvizsgálta tott és a fogyasztásra alkalmatosnak találtatott. 3. A sertésvésszei (sertés-korelával) fertőzött állományból levágott alá vagy kényszervágás került sertés ha nincs lesoványodva s csak üdült helybeli elváltozások vanuak a tüdőkben, belekben és a hozzájok tartozó nyirokmirigyekben, közfogyasztásra bocsátható. 4. A nagyfokban lesoványodott és a lázas állapotban levő sertések, továbbá azok, amelyeknek tüdejében és beleiben nagyobb vérömiések’, a bőrén és a bőralatti kötőszövetében vörös foltok (vagyis véres be- ivódás jelei) láthatók, a közfogyasztásból kizárandók, és csak ipari czélokra használhatók fel. Ellenben, ha a bőrön csak kis számú és apróbb vörös foltok vannak, de a szalona Hjesen normális kinézésű, tehát véröm- léseket és véres beivódásokat nem tartalmaz : úgy az egyéb testrészeknek ipari czélokra való felhasználása mellett -— az ilyen szalonnát és haját hatósági felügyelet alatt zsirolvasztásra szabad felhasználni s az ekként nyert zsir közfogyasztásra bocsátható. Tekintettel tehát ezen be.egség rendkívül ragályozó képességére, saját érdeke szempontjából is igen ajánlatos, hogy a gazda mihelyt észreveszi, hogy valamely sertése a fenti utasításban leirt tünetek közt betegedett meg, azt az illetékei hatóságnak azonnal jelentse be, mert ha nem jelenti be, akkor először is szigorúan meg lesz büntetve, de meg elesik azon kedvezménytől, hogy a betegség biztos megállapítása végett leszúrt állatokért becslés utján megállapított kártérítést megkapja. Fekete Jenő várm. állatorvos. A szövetkezetek hatása a községben lakosok anyagi és erkölcsi helyzetére, a község gazd és kulturális állapotára. — Pályanyertes mü. — (Vége.) Most lássuk a jelenlegi helyzetet a szövetkezet nyolcz évet meghaladó működése után. Először is lássuk, anyagilag boldogultunk-e ? Megnézem a földmivelő állapotát a jószágtenyésztés dolgában ; itt az tűnik szemembe, hogy a sovány lovak helyett czimeres ökrök, gondozod, jól ápolt fejős tehenek s borjak találhatók és a sovány, agyoncsigázott lovak már-már elenyésztek, helyűket munkabíró, szép növésű csikók tölték be ; nem egy fiatal földmi velőtől hallottam, hogy ezen állatai alapját úgy vetette meg, hogy a szövetkezettől hatvan vagy hetven forintot kért kölcsön, azon vett két tinó-borjat és most öt év múlva az adósságát is részle- tenkint kifizette, jószágai pedig meg érnek ma is 200 forintot, bátran munkálhatja velők földjeit; most több darab jószágot is elbír tartani, több trágyája van, földjét jobban trágyázhatja és kétannyit is terem számára, mint a mennyit boldogult atyjának termett. Az Isten áldja meg érte mindazokat, kik a szövetkezetét alkották. Egy másik igy adja elő. Hárman vagyunk testvérek, mind nagykorúak. Mikor édes atyánk elhalt, én magam földmivelő, egy testvérem állami szolgálatban van, egy nő testvérem iparos neje Budapesten. Becslés szerint az atyánk hagyatéka megért 1500 forintot, igy jut mindegyiknek az örökség árából 500 forint ; én az összes vagyont elvállaltam, kértem a szövetkezettől két testvéremnek járó 1000 frtot kölcsön, melyet részleten- kint visszafizetgéttem s igy az atyánk összes birtoka már most mind sajátom. Az Isten áldja meg azokat mind, kik a szövetkezeteket alakították vagy kezdeményezték, mert ha szövetkezet nincs nálunk, akkor atyám ősi vagyonában én magam erejéből soha meg nem maradhattam volna s atyánk ősi birtoka idegen kezekre szállt volna. Láttam egy szegény embert, kit különben becsületesnek ismertem, miként panaszkodott, hogy leányának jó kérője akadt, melylyel mind ő, mind leánya meg volnának elégedve, de nincs pénze, hogy leányát tisztességesen kiházasithassa. En biztattam, hogy kérjen kölcsönt a szövetkezettől, hívjon magához két kezest, fog kapni sorsához illően kölcsönt és leányát férhez adhatja ; nem szabad elszalasztania leánya szerencséjét és részletenként visszafizetheti a kölcsönt. Az illető kapott 60 Irtot s ennek segélyével leányát férjhez adhatta, illendően kiházasithatta és néhány év múlva özvegyen maradván, veje s leánya házánál, jelenleg azok gondviselése alatt él. A kölcsönt már rég lefizetgette. Ez is áldja mindazokat, a kik szövetkezet eszméjét megpendítettek és azt megalapították. Találkoztam egy tőkepénzes öreg emberrel, a ki igy beszlét: Ifjú korom óta mindig munkás és takarékos ember voltam, össze is kuporgaltam öreg koromra becsületes keresményemből 6000 frtot ; azelőtt, mikor még a szövetkezet nem volt nálunk, kiadogattam belőle kölcsön, persze nagyobb kamatra, jő embereimnek egy- egy összeget, ezek ugyan meg is adogatták, hanem adtam egy jó summát egy izraellita szénakereskedőnek is, az egészen odaveszett tőkéstől, kamatostól s ekkor úgy megijedtem, hogy többé a megbízható embertársaimnak sem mertem kölcsönt adni s ekkor alakult nálunk a hitelszövetkezet, bevittem oda a pénzecskémet ; most évenkint elballagok a kamatokért, ésj azt kivánatomra azonnal ki is fizetik. Az Isten áldja meg a feltalálóját. Egy másik einb.T ezt beszéli el : A múlt év tavaszán halt meg a feleségem, el kellett temetnem tisztességesen, sorsomhoz illően, de épen pénz nélkül Volgám ; volt többféle kabonám is eladó, kínáltam is mindenkinek, hogy vegyék meg. De vagy igen olcsón kérték tőlem, látván szorult, helyzetemet, vagy sehogy sem kellett. Ekkor ajánlották barátaim, hogy álljak be a szövetkezetbe és kérjek a szövetkezeitől, ügy lett ; be- áltam és kértem, szerencsémre épen ig zgatósági gyűlés
