Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
lejlesztés utján előre haladhattak, addig a magyar folytonosan harczolt és pusztult. Több mint 150 évig folyt ez iszonya küzdelem. Seb-seb hátán tátongott a nemzet testén. Ki mert volna hinni, hogy ez a nép még valaha szabad, még valaha iüggetlen lesz? És ez a csoda mégis megtörtént. Mert az Isten gondozó keze, mely ide plántálta a magyart, nem engedte kitépni, kiirtani e népet, melyre azon nagy és nemes feladat bízatott, hogy a kereszténység és nyugoti kultúra védelmezője legyen. De a török áradat is végre, e nép világraszóló vitézsége elől, hosszú zsarnoksága után bár, de mégis kiszorult. És az Isten a magyar nemzetet, kit munkatársul a kereszténység védelmére rendelt ide, újból megvigasztalta, újból felemelt«. Azonban csak ismét borús lett hazánk szép lát halára, melyet majd az áldatlan párttusák, a gyászos bel- viszályok, majd végre a (ranczia forradalom és I. Napoleon császár legyőzése után keletkezett és alkotmányos szabadságunkra bénitólag ható államszövetség borítottak el sötét felhőikkel. Felragyog azonban 1848., felhangzik a haza felett a vészkiáltás : .»Rabok legyünk vagy szabadok, itt az idő válaszszatok», és Árpád népéből százezrei állanak elő a hősöknek, hogy megvédelmezzék a hazát. Vívtak, vívtak titáni harczot, mely a dicsőség annyiszor kiérdemelt babérja után hogy hogyan fejeződött be, beszél Világos Óh, dicső hősök ! hogy nem törött meg szivetek a szörnyű fájdalomban. Jertek, tanítsatok bennünket is a hazáért élni s ha kell, halni is tudni. Óh ! de mily idő következett ismét a világosi szomorú esemény után. Hallom a költő kétségbeesett zokogását : »Oh, de ne szólljon erről ajakad, nehogy ki kin sir a nemzeten, megutálni is kénytelen legyen.» Véres Golgoták emelkedtek. Siri csend borult Árpád földjére. D«e ez a tragédia is véget ért. S mintha az utolsó Ítélet harsonái zendültek voltak meg, a sírok megnyíltak, a lelkek feltámadtak és ismét élt és él a magyar nemzet. Él szemében a hála és az örömkönnyüivel, s a világ bámulata és tisztelet glóriájában ünnepli legalkotmányosabb királya I-ső Ferencz Józsel dicső uralkodása alatt hazája megalkotásának ezredéves emlékét. Kedves Polgártársak ! Hallottátok, mennyi balszerencse és sok viszály között tartották lenn apáink e vérrel szerzett drága hont ; azért amint ők igyekeztek azt a mi számunkra, unokáik számára megőrizni és teljes épségében hátrahagyni, úgy mi is csak úgy leszünk méltó unokái a dicső ősöknek, ha e drága hont mi is úgy mint ők, ha kell életünk árán is megőrizve, csonkitatlanul hagyjuk hátra a mi fiainknak. Hogy pedig fiaink szintén úgy tudják becsülni és szeretni ezt a földet, melynek minden rögéért ősapáink vére folyt, amint mi becsüljük és szeretjük, előre gondoskodtunk a végrendeletről, mely- lyel azt nekiek hátra hagyjuk. Igen, ez lesz a mi végrendeletünk, melyet azért tűztünk ide, hogy mindig szemeik előtt legyen, hogy az abban foglalt intelmünket minél gyakrabban olvasva, soha el ne feledjék ; hogy mindig figyelmeztesse őket azon honfiúi hármas szent kötelességre, mely honfiúi szent kötelességek érzete sziveikből ha soha ki nem hal, úgy a mi drága hazánkon is, hasonlóképen mint a Krisztus egyházán, soha de soha még a pokol kapui sem vesznek erőt. Le hát a lepellel! hadd olvassuk. »Magyar! szeresd az Istent, a királyt s hazát, hogy élhess még egy másik ezredéven át.» Igen, Isten, király, haza ! E hármas egység ragyogása vezette a magyar nemzetet annyi vész és vihar között az elmúlt ezer év küzdelmein keresztül, akarjuk, hogy ez vezesse a jövő évezredben is. Mert csak vallásos, istenfélő, királylisztelő honfikebel lehet székhely! az önzetlen, tiszta honszeretetnek, amennyiben ezt a szent érzelmet maga az Isten alkotó keze fonta össze szivünk gyökér szálaival akkor, midőn irthallanul természetünkbe oltá a társulási ösztönt s ez által a hon eszméjét megalapitá. És mennyi áldások, mily boldogító viszonyok emléke szövődik a hon eszméjébe ? Mily magasztos együtt élvezni a jólét örömeit, együtt tűrni a népekre nehezülő bajok súlyát azokkal, kik mint egy teslnek tagjai, egyenlő törvények oltalma alatt éldelik a jog, személy s vagyonbiztonság édes malasztjait. Azért Kedves Polgártársaim imádjuk az Istent, tiszteljük a nemzet atyját, a királyt s szeressük híven ez áldott hazát, melynek őseink vérétől ázott földjén bölcsőnk r ngott, melynek anyai keblén pólyaálmainkat leálmodtuk, átörültük az ifjúság rózsa- korát, átláradtuk a férfikor munkanehéz éveit s egykor pihenendjük a halál nyugalmas szenderét azokkal egyesülve, kik azt nekünk hatra hagyva, előttünk áldásaink közt elhunytanak. Mert a mit az Isten is ugv akar : Hazádnak rendületlenül, Lé»y hive óh magyar. A ILI. osztályú adó kivetése. Ungvármegye községeire nézve a III. oszt. kereseti adó kivetése most van folyamatban. Az adókivető bizottság nap-nap mellett ülésez, úgy hogy az Ungvái városában lakó III. osztályú kereseti adót fizető közönségre már július hó 24-kén megkezdődik a kivetés. E hó 15-étől 22-ig a városházán mindenki áltai megtekinthetők a javaslatok, melyekre e hó 15-től 22-ig a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb pedig az adóki velő-bizottságnál tehehetők meg az észrevételek. Az adókivető-bizottság tárgyalásai reggeli 8 órakor kezdődőleg a »Pannónia»-vendéglő kávéházi helyiségében a következőképen fognak megtartatni : ■ í Julius 24-ikén : Aranyművesek, állatorvosok, asztalosok, ácsok, alkuszok, albérlők, bérkocsisok, bádogosok, bírósági végrehajtók, bucsuczikk árusok és borkereskedőkre nézve. Julius 25-ikén: A bőrkereskedők, bőrönd kereskedők, cselédszerzők, ezukrászok, czipészek, czipőkeres- kedők, csizmadiák és divatárusokra nézve. Julius 27-ikén: A dohunyárusok, dinnyeárusok, ékszerészek, eczetárusok, eczetgyárosok, esztergályosok, építő-iparosok, földbérlők, fodrászok, fazekasok, fakereskedők, fényképészek, füszerárusok, füslöllhusárusok, logtechnikusok, franczia nyelv-tanítók, fuvarosok, tür- dősök és lürdőtulajdonosokra nézve. Julius 28-ikán: A galandárusok, gépészek, géptulajdonosok, gyepmesterek, gőzmalomtulajdonosok, gubások, gyógyszerészek, gyapjukereskedők, hentesek, hirdetési vállalatok, hal- és káposztakereskedők, hid ipitési vállalkozók, hidvámbérlők, helypénzbérlők, járásbirósági becsüsök, kárpitosok, keztyüsök, kéményseprők, kólák, káposztakereskedök, kanlin-bérlők és kocsmárosokra nézve. Julius 29-én: A kir. körjegyző, kelmeklreskedő't, kenyérsütök, könyvkeres tedők, könyvkötők, kávésok, késesek, kerékgyártók, kalaposok, kalapkereskedők, keíe- kötők, kötélverők, kovácsok, kelmefestők, kőműves építő, kereskedelmi ügynökök, krumpli kereskedők, kőbánya tulajdonosok, kosárkötők, koporsó-kereskedők, kocsigyártók, kövezetvámbérlök, legelőbérlők, lámpavilágitók, liszl.kereskedők, lókereskedők, marhaszállilók és mérlegbérlőkre nézve. Julius 30-ikán : A magántanitók, mészárosok, mészkereskedők, mosó-intézetek, mümalmok, nyersbőr- kereskedők, nyomdászok, órások, orvosok, papirkeres- kedők, pénzügyérek, postaszálitók, pékek, petroleum- kereskepők, porczellán kereskedők, rézművesek, rövid áru kereskedők, ócskaruha-kereskedők és ruha-kereskedőkre nézve. Julius 31-én : A rőföskereskedők, ruhatisztítók, szeszes italárusok, szesz-nagykereskedők, szeszfőzők, sertéshusárusok, szülésznők, szállítók, szobalestők. sodrony-gyártók, szódavizgyárosok, szénárusok, széna- és zabárusok, sóárusok, szappanosok és szíjgyártókra nézve Augusztus 1-én : A szatócsok és szabókra nézve. Augusztus 3-án: A tejárusok, tánezmesterek, tímárok, termén ykereske lök, téglagyárosok, vállalkozók, vaskereskedők és vászonkereskedőkre nézve. Augusztus 4-én: A varrónők, varrógépkereskedő, vegyeskereskedők, vendéglősök, üvegkereskedők, biztosító ügynökök, ügyvédek és zongoramesterekre nézve. Augusztus 5-én: vegyesek, ungvári népbank, ungvári fogyasztási szövetkezet, ungvári takarékpénztár és ungvári kereskedelmi bankra nézve. Augusztus 6-án : Ungvári népbank, Ungvári fogyasztási szövetkezet, Ungvári takarékpénztár, Ungvári kereskedelmi bank, Ungvári bútorgyár, Ungvári fillérbank mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatra nézve. A sertésvész. Még tavaly csak hírből ismerte Ungvármegye gazdaközönsége azt a roppant ragályos, fertőző betegséget, mely eddig 49 vármegye sertései között oly nagy mérvű puszi itásokat vitt véghez, s mely az idén a szomszédos vármegyék több községében ütötte tel a fejét és junius 30-án Ungvár város területén lett hivatalosan megállapítva. E fertőző baj nem más. mint a sertésvész. E név nem ismeretlen ! Hallottuk, hogy a sertésvész telelte ragályos, nagymérvű áldozatokat szed, egész tenyészeteket pusztít ki, a ragály anyaga könnyen hurczolható szét, gyorsan terjed és hamar öl. 49 vármegye és a hires kőbányai sertéstenyésztő intézet tanúskodik a mellett, hogy csak a legerélyesebb, a legalaposabb óvintézkedések képesek e ragály tovaterjedését meggátolni. Elég ha egy nyájban, egy tenyészetben csak egy» beteg állat van, a kór gyorsan harapódzik el, mert a beteg állat minden válladék i fertőzni képes. A ragályt közvetítik még maguk az emberek, kik a nyáj körül foglalatoskodnak, az alom, mely a beteg állat alatt volt, az étető és az itató eszközök, a tartózkodási hely, sőt bebizonyított tény, hogy állatról áll ira szálló legyek is képesek a ragályt elhurczolni és terjeszteni. Ungvár városában fellépett a nélkül, hogy tudnók honnét és mikép hurczoltatott be a ragály. Elég baj az, hogy itt van, most csak az a czél, hogy minél hamarább vessünk véget ennek a pusztító bajnak. Felismerése nem nehéz. Az állatok a betegség első napjaiban étvágytalanok lesznek, sokat feküsznek, bágyadtak, későbben köhögnek erőltetve, (nehezen) lélegzenek keveset esznek, gyorsan soványodnak, hasuk (elhúzódik és clgyengülnek. Ezen tünetek 8—10 napig tartanak és napról napra súlyosbodnak, némelykor e kórképhez még hányás és hasmenés is csatlakozik. A betegségtől meglepett állatok menthetetlenek, legjobb a betegeket rögtön elkülöníteni, nehogy az egészségeseket megfertőzzék, vagy pedig a betegség még első stádiumában leszúrni, és ipari czélokra felhasználni (szappan, szekérkenőcs ) A betegség elleni védekezés egyik főldtélele a szoros istállóztatás, a tisztán tartás, a rendes időközönkénti etetés, egészséges tiszta tápszer, a tartózkodási helyek gyakori alapos tisztítása és fertőtlenítésé,- fertőzött udvarokbeli egyéneknek az egészséges udvartól való távoltartása. Ha pedig valamely udvarban a betegség fellépett, első teendő a beteg elkülönítése, de miután az elkülönítés egy és ugyanazon udvarban sok nehéz ségekbe ütközik, legtanácsosabb az egészséges állatok értékesítése, még mielőtt megfertőződnének. A beteg állatok leszuratása megengedhető, sőt ajánlatos is, mert igy rövidíthető meg meg a járvány tartama. Kényszer vágás alá került beteg állatok a szakértői szemle szerint ipari czélokra és fogyasztásra is bocsáthatók. Ezek volnának a magányosok által követendő eljárások, melyek pontos megtétele nem csak a járvány tovaterjedését akadályozzák, hanem a hatósági intézkedéseket is nagyban könnyítik. A hatósági intézkedések pontos és alapos keresztülviteléhez első sorban szükséges a nagyközönség jóindulata. A törvény szabta intézkedésekben ne lásson a közönség zaklatást, anyagi károsodást, hanem bírálja meg azokat czéljuk szerint, lásson azokban óvórendszabályokat, melyek a ragály tovaterjedésének mennél hamarabbi meggátlására irányulnak. Ne csak a látszat kedvcért, vagy a büntetéstől való lélelem miatt legyenek megtéve, hanem azért mert csak is ezen intézkedésekkel képesek a hatóságok a lakosság vagyonát a fenyegető veszélytől megóvni. A hatósági intézkedések egyelőre csakis a szoros islállózlatásra, a vásárok beszüntetésére szorítkoznak, azon czéiból, hogy a ragály tovaterjedésének elejét vegye. A ragály megszűnése után következnek az alapos lertötlenitések. Ha az óvórendszabályok keresztülvitelében a nagy- közönség segítségére lesz a hatóságnak, akkor remélhetőleg a járvány rövid idő alatt megszűnik. Mermelstein Lipót, v. állatorvos. Csinos állapot. »Egyidejűleg tisztelettel felkérem a városi képviselőtestület tagjait, hogy miután az Ung folyón a kincstár által építendő uj vashid feljáróihoz szükséges területek átengedésének megszavazásához, a képviselőtestület tagjai általános többségének hozzájárulása szükséges, a fenti határidőre kitűzött közgyűlésre minél nagyobb számmal megjelenni méltóztassanak. mivel a szavazatok kellő számának hiánya, ezen forgalmi, közbiztonsági és szépészeti szempontból egyaránt nagy fontosságú mü megalkotását hátráltatná.« Ezek az idézett sorok állottak az e hó 1-én megtartott városi rendkívüli közgyűlés meghívóin, s az eredmény mégis az lelt, hogy az ungvári vashidnak építése ismét megakadályoztatott, mert a képviselőtestület tagja nem jöttek össze a kívánt számban, s igy séma terület átengedése, sem ál nemengedése ügyében határozat hozható nem volt. Valóban csinos állapot az, hogy Ungvár városában nem lehet képviselőtestületi gyűlést tartani, Ungvár városában nem lehet ügyeket dűlőre vinni, hacsak azok nincsenek összeforva valami magán érdekkel! Most már másodízben hivatott össze a képviselő- testület „ezen forgalmi, közbiztonsági és szépészeti szempontból egyaránt nagy fontosságú“ ügyben, s most már másodszor nyert bebizonyosodást az, hogy közügyekkel a mi városunk képviselőtestületének legnagyobb része nem igen törődik. Nem akarok sokat keseregni e csinos állapot fölött, soraim nyilvánosságra hozásának czélja csak az, hogy ébredjen fel kissé a kötelességérzet azon képviselőtestületi .agokban, kik minden közgyűléstől távol maradnak, csak abból nem, ahol magán érdekeket érintő ügyek kerülnek tárgyalás alá, vagy amikor megjelenésükért az ellenszolgálat az érdekeltek részéről biztosítva látszik. Azt hiszem, hogy a minden igazolás nélkül állandóan távol maradó képviselőtestületi tagok neveit minden egyes képviselőtestületi gyűlés után nyilvánosságra kellene hozni, hogy a választó-közönség lássa, kik nem felelnek meg a beléjük helyezett bizalomnak, s akkor ez a csinos állapot, a képviselőtestület állandó határozatképtelensége még is csak megszűnnék valahogy. L. M. KÜLÖNFÉLÉK. * A félév lejártával felkérjük mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szivesked- jenek. * Városi közgyűlések. Ungvár város képviselőtestülete e hó 1-ére rendkívüli, e hó 3-ára pedig rendes közgyűlésre volt összehiva. Az elsőre még csak összegyűltek úgy a hogy a képviselőtestületi tagok, s elintézték a napirendre tűzött kevésbé fontos ügyeket, de az e hó 3-ára összehívott közgyűlés bizony csak fél munkát végzett, amennyiben a költségvetés tárgyalásába, tekintettel arra, hogy alig 10— 15-en gyűltek össze, Reismann Bertalan indítványára, Reismann Mór tiltakozása daczára sem fogott, hanem annak tárgyalását e hó 7-ére halasztotta. * Szabadságolások. Novak Endre dr. közkórházi igazgató-főorvoi julius hó 20-tól aug. 20-ig terjedő, Österreicher Jakab városi orvos pedig 5 heti szabadságot nyert a képviselőtestülettől. * Bizalmi férfiak. Az ungvári 111. osztályú kereseti adó kivetésére hivatott bizottságba Ungvár városa részéről Tüchler Salamon és Farkas Ferencz választattak meg bizalmi férfiakul, a közönség érdekeinek védőjéül.
