Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

a ki az elien vét, az irtást az elöljáróság a mulasztó költségére köteles végeztetni. 6. A „Gyümölcskertész“ czímii szaklapra, a küzs. fai-'kólák hivatalos közlönyére a m kir. Belügy­miniszteriám 1891. év 33 881. számú rendelete szerint minden község tartozik előfizetni. Előfizetési dij egy évre I trt. Az előfizetési pénzek a »Gyümölcskertész< kiadó- hivatalába, Athenaeum részvénytársaság, Budapest, Fe- Yencziek tere 3. szám küldendők. 7. Faiskolák jutalmazása. A magyar földhitel­intézet az 1896. évben is tog a jól kezelt községi fais­kolák részére jutalmakat kitűzni, és pedig egy 300, két 200, és tizennyolcz 100 frtos dijat, összesen 2500 írt értékben. — A pályázati hirdetés a >Gyümölcskertész<- ben log megjelenni. 8. Gyümölcsészeti tanfolyamok a községi fais- kolakezelök részére ez év tavaszán egy vagy több he­lyen fognak tartatni. Bővebb értesítés annak idején a >Gyümölcskertész»-ben fog közzététetni. 9. Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. Községek és egyletek részére az 1»96. évben 10 darab normandiai almaborkészitö malom és sajtó és 3 darab Kriznics-féle szeszfőző kazán fog kikölcsönöztelni. — Egy község vagy egylet 3 heti időtartamra kapja a gé­peket, s csak azon kötelezettség terheli, hogy tartozik a 3 hét elteltével a gépeket ép állapotban bérmentve elszállítani a megjelölt, állami raktárba, vagy esetleg más termelőhöz. Ha netán valaki ilyen gépeket örökáron akarna beszerezni, a megrendelést alulírott készséggel közvetíti. A malom ára Francziaországban 70 frt, a szeszlőző ka­zán pedig Budapesten 260 írt, Cazenille féle aszalókat a minisztérium többé díjmentesen nem ád. Ennek ára a Ganz rész vény társulatnál Budapesten 290 frt, s az épület felállítása 200 trtba kerül. Az aszaló ezen kiadást 2—3 év alatt megtéríti 10 A íüzíatermelés meghonosítását ajánlom a községek figyelmébe. A kosárfonás télen ad munkát és jövedelmet a föld népének. Erre nézve bővebb felvilá­gosítást készséggel ad alulírott. Ungvár, 1895. deczember 30. Bornemissza Zoltán, fatenyésztési felügyelő A közjó szolgálatában. A jelen számmal 34-ik évfolyamába lépett az Ung. Ez az idő, a mikor az ember életereje a folytonos küz­delemben oly gyorsan kimerül, az általa feltalált dolgok oly rohamos gyorsasággal szárnyaltatnak túl s kerülnek az örök feledés lomtárába, egy egész emberöltőnek felel meg. Tisztességes, becsületes munkában tölteni 33 évet, az emberek életében is jelentős dolog, egy vidéki sajtó­orgánum életében esemény számba megy. Az Ung 33 éves múltja azt bizonyítja, hogy szük­séget pótolt, hogy e nagy idő leforgása alatt állandó tényezője volt Ungvármegye közéletének. Ennek a lap­nak 33 éves múltja a vármegye legközelebbi 33 éves múltjának a története is egyúttal. A mi 33 év óta jó és nemes történt e vármegye területén, abban nemcsak mindig tevékeny része volt az .»Ung<--nak, hanem a leg­több esetben ez az orgánum vetette fel az eszmét, a gondolatot, mely a közszellemet táplálta, a köztevékeny­séget irányította. Lapunk régibb múltjáról azonban nem sokat be­szélhetünk, mert érdemei és hibái mindaddig, mig a mi kezünkbe nem került a szerkesztői toll, nem a mi érdemünk s nem a mi hibánk; négy év óta azonban saját képünkre és hasonlatosságunkra van teremtve az Ung; a mi gondolataink, érzéseink jutnak benne hétről- hétre kifejezésre. Mi mindenről irtunk, mit kezdemé­nyeztünk, mely dolgokat sikerült ez idő alatt diadalra juttatunk, erről nem beszélünk; hiszen az idő, a mióta a mi kezünkből kerül ki az >Ung*, olyan rövid, hogy a főbb dolgok, a mikről szülöttünk, még élénk emléke­zetében vannak a dolgok iránt komolyabb érdeklődést tanúsító közönségnek. Egyet azonban minden dicsekvés nélkül megemlíthetünk, azt, hogy lapunk egyedül és ki­zárólag közjó szolgálatában all. Nyíltan és férfiasán szólni, ha azt a vármegye köz­java megköveteli, hallgatni, mikor a beszéd fölösleges, sőt káros: ez vala 4 éven át a mi legfőbb törekvésünk legfőbb gondunk. Ez lesz a jövőben is. Irányítani, ve­zetni törekszünk a vármegye közéletét, de ha ebben a munkában egyben és másban akár egyesek, akár ha­sonló czélu irodalmi vállalatok megelőznek bennünket, e miatt mi nem jajjveszékelünk, nem irigykedünk, ha­nem minden legkisebb duzzogás nélkül állunk a jó ügy szolgálatába ; minden álszemérem nélkül követjük, bárki I is menjen elöl. Az erőknek a vármegye szellemi, er­kölcsi és gazdasági fejlődését előmozdító nemes mun- kábán való egyesítése, a széthúzás, a meddő harczok gondos kerülése lesz a mi törekvésünk a jövőben is. Hogy helyi lapot kívánunk adni ezentúl is olva­sóink kezébe, az magától értetik. Helyi dolgokkal, helyi erők fognak foglalkozni továbbra is az >Ung<-ban; az általános érdekű dolgok csak annyiban falainak tért la­punkban, a mennyiben helyi közéletünkkel szorosabb kapcsolatban vannak. Meg levő törvényes és társadalmi intézményeink támogatása, a közjó előmozdítására hivatott újabb gon­dolatoknak a köztudalba való bevitele, a közszeilem ébren tartása és fellendítése igyekezetünk targya lesz ebben az esztendőben is. E törekvésünkben legyen szabad munkatársaink, olvasóink, előfizetőink szellemi és anyagi támogatására számíthatunk. Lapunk előúzetési ára: Félévre ...... 2 > Negyedévre . . . . 1 » KÜLÖNFÉLÉK. l * Újévi tisztelgések. Újév napján számo­sán keresték fel jókivánataikkal vármegyénk főispán­ját : Török József grófot, az alispánt és a vármegyei . iá jegyzőt. — Kende Péter alispánnál a város tiszti­kara testületileg jelent meg s Lüley Sándor dr. pol­gármester tartotta az üdvözlő beszédet. Az üdvözlés befejezése után, az ekkor már egybegyült vármegyei tisztikarhoz csatlakozott a város küldöttsége, és Kende Péter alispán vezetése alatt megjelenve a főispánnál, Kende Péter üdvözölte őt. Török József gróf főispán megköszönve a vármegyei és városi tisztiKar figyel­mét, válaszában kijelentette, hogy úgy mint eddig, ezután is igazi atyja lesz a vármegyének. A vármegyei és a városi tisztikar üdvözlése után testületileg meg- . jelent még a főispánnál a pénzügyigazgatóság, a kir. járásbíróság és a honvédség tisztikara is. —- Firczák Gyula püspököt, a munkácsi egyházmegye fejét, da­czára hogy a gk. újév csak később lesz, szintén nagy szambán keresték fel az üdvözlők. Annál a szívélyes jó viszonynál fogva, melyben a püspökség a közigaz­gatási hatóságokkal, de különösen a vármegyeivel áll, Török József gróf főispán, Kende Péter alispán és Tabódv Jenő főjegyző, a vármegye képviseletében elsők voltak az üdvözlők között. A kath. kör választ­mánya Hehelein Károly prépost-plébános, elnök ve­zetése alatt tisztelgett a püspöknél, aki igaz szívélyes­séggel fogadta Hehelein prépost szavait, a ki vallás- Iásküiönbség nélküli tisztelőinek nagy számától jött b. u. kívánságokat szintén alig győzte elfogadni és viszonozni. * Adomány. Firczák Gyula püspök a fehér- kereszt-egyesület ungvármegyei fiókja helyi czéijaira 200 frtos alapítványt tett. * Az idei farsang legkiemelkedőbb mu­latsága bizonyára a február hó 1-én az ungmegyei nőegyesület és a fehér-kereszt egyesület ungvári fiókja által rendezendő zártkörű tánczestély lesz. Minden valószínűség szerint jelen lesz azon a két egyesület elnök-védnöknője: özv. gróf Sztáray Vilmosné Ha­dik Ilma grófnő is, aki a két egyesület iránt a legna­gyobb érdeklődéssel viseltetik. A bál sikerét nagyban fogja emelni azon körülmény, hogy Lányi zenéje mel­lett a 95. gyalogezred parancsnokának; Chavanne ezredesnek szívességéből a katonai zenekar is közre fog ott működni. A mulatságra szóló díszes meghívók e hét folyamán fognak szétkü'detni, s úgy tudjuk, hogy a rendezőség a meghívók szétküldésénél a legnagyobb figyelmet fordítja arra, hogy e téren mulasztás ne tör­ténjék. * Felségsegély. Kimák Györgyné, nevic/.kei lakos, 15 frtnvi telségsegélyben részesült. * Áthelyezés. Baulovics Mihály edelétiyi adó- tiszt az ungvári m. kir. adóhivatalhoz helyeztetett át. * A Gyermekbaró. -Egyesület hang­versenye. Az ungvári Gyermekbarát-Egyesület allal, Dessewffy Arisztid fővárosi iró közreműködésével e hó 7-én, kedden a Társaskör nagytermében tartandó felol­vasással egybekötött hangverseny műsora a következő: 1. Népdal-egyveleg, előadja az ungvári dalárda. 2. Orchestre Suite. Ibsen Peer Cynt czimü drámai költeményéhez szerzé Grieg, előadják zongorán Tabódy Je nőné és Oesterreicher Jakabné úrnők és a cs. és kir. 65. gyalogezred zenekara a következő rész­letekben : a) Morgenstimmung, b) Asés Tod, c) Anitrás Tanz, d) ín der Halle des Bergkönigs. 3. Velenczei gondolás-dal, Mendelssohntól. Énekli: dr. Tüchler Sándor ur, Tabódy Jenőné úrnő zongora kísérete mellett. 4. Velencze. Hasonló czimü müvéből olvassa a szerző : Dessewffy Arisztid ur. 5 Persa induló, Grünfeldtöl. Előadja zongorán Oesterreicher Jakabné úrnő. 6. Largó célébre, Handellől. Előadja harmoniu- mon Dr. Schneider ur a cs. és kir. 65. gyalogezred ze­nekara kísérete mellett Hangverseny után kívánatra táncz. Helyárak: Ülő­hely 1 frt, állóhely 50 kr., dijákjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók Lévai Mór könyvkereskedésében és Özvegyi czukrázdájában. Kezdete fél 9 órakor. * Ungvár tűzoltóság nélkül. Az ungvári önk. tűzoltó-egylet főparancsnoka: Mocsáry Géza, bejelentette a város tanácsának, hogy Ungvár rendezett tanácsú város 1896. évi január hó 1-től kezdve tűz­oltóság nélkül van, amennyiben az önkéntes tűzoltó- egylet tagjainak 3 évre elvállalt kötelezettsége 1895. deczember hó 31-ének éjfélt 12 órájakor megszűnt. * Vadászatok. IIudik-Barkóczy Endre gróf pálóczi uradalmahan január hó 2-án kszdődtek meg az évenkint megtartani szokott nagyszabású kör es hajtovadászatok, melyre a gróf előkelő soortbarátain kívül a megye és járás úri vadászai is hivatalosok. E vadászatokat a szives házigazda Iákomáin kívül a nagy vadászzsákmány szokta jellegezni. * A kereskedelmi kör m. hó 28-án meg­tartott társas-estélye minden tekintetben sikerült. A nagy számban egybegyült közönséget a rendezőség kellő figyelemmel fogadta, s maga a rendezőség teljes igyekezettel azon volt, hogy a kereskedelmi kör es­télye csakugyan megfeleljen a társas estélyekhez fű­zött követelményeknek. Az estély felolvasással kezdő­dött, mikor is Ferderber Vilmos dr. élénk figyelem­mel kisérve s általános tetszést aratva „A női szépsé­gek “-ről olvasott fel. Ezt tombola, a tombolát pedig hajnalig tartó táncz követte. * Ismét egy folyamodó. Az ungvári nyári szinidényben tartandó színi előadások iránti engedély elnyerésere legújabban Halmai Imre színigazgató adta be a város tanácsához kérvényét. * Pálnapi bál. Az ungvári polgári kör e hó 25-én szombaton, a „Korona“ szálloda termeiben zárt­körű Pálnapi-bált rendez, melynek védnökéül Török József gróf főispánt, elnökéül Popovics Miklós táblai bírót, alelnökeiül Lüley Sándor dr. polgármestert és Berzeviczy István rendőrkapitányt, a rendezőség tag­jaiul pedig a következőket hatáiozta el felkérni a kör tisztikara: Berzsenyi Béla, Balpataky József, Büchler Ferencz, Borbély Sándor, Csolinszki György, Csarnovits Gyula, Csengery Jenő, Danes Menyhért, Dezső Cornél, Fábián János, Dr. F'erderber Vilmos, Freund Sándor, Flach Jakab, Friedmann Ármin, Füzes- séry József, Gaar Iván, Goics István, Gutmann Sán­dor dr., Herz Mór dr., Holländer Zsigmond, Horovitz Ede, Jäger Bertalan, Köröskényi István, Kőváry Lipót, Ke­rekes István dr., Lőrincz József, Lahita Albert, Mar- kószki Sándor, Nehrebeczky György ifj., Navratil János, Németh Imre, Óberle János, Orlovszky Árpád, Rechard Ede, Rauch Kálmán, Richter Lajos, Róth Sándor, Sajó Elek dr., Szopek Gábor dr.,Seffer Emil, Szech János, Szántó Mihály, Tomcskó János, Toscanó Győző, Tüchler Sándor dr., Ungváry Elek és Zinner Jenőt. A tánczmulatságon Lányi Gyula zenekara fog játszani. Belépti-dij személyenkint 1 frt, családjegy 3 személyre 2 frt lesz. * Felolvasó esték. Az > ungvári katholikus kor* igazgató választmánya szavalattal, énekkel és ze­nével egybekötött lelolvasó estéket rendez és pedig a következő napokon és helyeken: 1. 1896. január 6-án, a kör helyiségében. 2. 1896. január 26 án a gör. kath. tanítóképző földszinti nagytermében, 3. 1896. február 16-án saját helyiségében, 4 1896. márczius 22-én a gör. kath. tanítóképző nagytermében. A felolvasások dé­lutáni 5 órakor kezdődnek. * Megbízás. A földinivelési miniszter a Szenna- Biatta, Mokcsa-pallagcsa és mátyóczi lecsapoló társula­toknál eddig miniszteri megbízottként működött Buday Zádor műszaki tanácsos kerületi felügyelőt eme teendők teljesítése- alól felmentette, s helyébe Dauscher Mik­lós kir. mérnököt, mint az V. kér. kultúrmérnöki hiva­tal főnökét nevezte ki. f Bolond-estély. Az ungvári dalárda által m. hó 31-én rendezett Silveszter estély méltó befeje­zése volt a múlt évi nyilvános vigalmaknak. Ritkán látott szép közönség töltötte meg ez alkalommal a Pannónia nagytermét, s aki ott volt, csakugyan nem bolondót tett, hogy a bolond-estélyen megjelent. Jól mulatott ott mindenki; a tánezos épugy mint a nem tánezos, a tánezosnők épugy, mint a tánezosnőket kisérő mamák. Volt látványosság, bengáli tűz, jó zene, mulattató előadás, mind-mind megannyi tényező, hogy a feszélyesség, az a kellemetlen vendég kinrekedjen. Nem tudjuk helyesen meghatározni, kit illet a mulat­ság sikeréért a nagyobb dicsőség, de azt tudjuk, hogy abban nagy része volt a dalárda választmányán kívül a főrendező: SefTer Emilnek, aki kifogyhatatlan ötlo tességével a szószoros értelmében teljesen megállotta helyét, ahová a dalárda választmánya helyezte. Úgyis mint lalakua király, úgyis mint Pokrócz Ádany vasúti őr, de legkivált mint az ungvári régúégek bemutatója egy pillanat alatt megnyerte azok elismerését és ro- konszenvét is, kiknek eddig nem volt alkalmuk jó k modorú egyéniségét és rendezői talentumát megismert*!. j Sefferen kívül még többen is szerepeltek a dalárda^ tagjai közül az estélyen ; igy Kaminszky Bertalan „Mokány Berczije“ és Szedlár János „Tojás Dánielje“ is általános tetszésben részesült. Volt azonban a sok vig dolgon kívül egy igazán megható és lélekemelő pont is, az ugyanis, hogy éjféli 12 órakor a dalárda elénekelte a „Hymnust.“ Mikor az első hangok el­hallatszottak, mikor a dalárda énekesei imaszerü fo­hászként kiejtették a hangot: Isten áld meg a ma­gyart! nem volt a teremben senki, kit a hangok szive mélyéig meg ne hatottak volna ; úgy állott ott a kö­zönség a teremben, mint ha csak templomban lett volna ; egy szó, egy mozdulat nem zavarta az éneket, a magyar nemzet imáját Istenéhez A Hymnus befe­jezése után a közönség a földszinti éttermekbe vonult, hol csakhamar megeredt a jókedv. Zseltvay Emil, a dalárda karnagya felköszöntötte Popovics Miklós kir. táblai bírót, a dalárda népszerű és közkedvelt elnökét, mely figyelmet Popovics azzal viszonoszta, hogy a dalárda tagjaira emelte poharát. Egy óra múlva kez­detét vette ismét a táncz, és tartott világos-virradtig. Nem fejezhetjük azonban be tudósításunkat, hogy el­ismerésünket ne fejezzük ki a helybeli katonai tisztikar tagjainak, kik a dalárda mulatságát igazán tömegesen keresték fel, s mint tánezosok," kitünően megállták he­lyüket. Ha még nem volna későn, jó lenne ezen kö­rülményt is mint indokot felhozni a hadügyminiszter- eél avégből, nogy a katonaság Ungvárról el ne he­lyeztessék. * Fizetés-kiegészítés. A szerednyei gör. kath. elemi iskolánál a tanító fizetésének 300 frtra kiegészítésére az 1894—5. tanévtől a közoktatási mi­niszter évenkint 32 frt államsegélyt engedélyezett. * Házasságok száma. A polgári házasság életbeléptétől, vagyis múlt évi október hó 1-től az ungvári anyakönyvvezető előtt 23 házasság köttetett. * Megkerült. A családja által is eltűntnek hitt Karnis Imre ungvári asztalos mester — megke­rült. Karnis ugyanis a karácsonyi ünnepeket kirándu­lásra használta fel, ami nem terjedt tovább, csak Budapestig, s minthogy ezt még családjavai nem tu- tudata, került a hir forgalomba, hogy Ifarnis eltűnt, pedig tulajdonképen csak elutazott. * Halálozás. Weinberger Adolf (Pumi) ung­vári háztulajdonos és tőkepénzes, e hó 3-án, hosszú szenvedés után elhalt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom