Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-02-23 / 8. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. febi ur 23 8. SZÁM. SZERKKSZT08ÉG : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden köziéin mv. rneiy a lap szellemi részét illeti- I veiek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely es Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — i » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ DNGMEGYEI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Vármegyénk népnevelése. > Kir. tanfelügyelőnknek lapuok folyó évi 4. ‘ és 5. számában a vármegye népoktatásának 1894/5. tanévi állapotáról közölt jelentése Thuránsfky Ti- ’ vállár felszólalását provokálta a közig, bizottság folyó hó 11-én tartott ülésén. | Thuránszky a jelentés egyes adataiból Ítélve, j túlságosan sötétnek látja azt a képet, melyet a kir. ] tanfelügyelő vármegyénk népoktatásáról festett és - igazsága van. Tény, hogy népnevelésijük sok } kívánni valót hagy fönn. de az is szemmel látható valóság, hogy az utóbbi évek alatt nagy lendületet vett j a kultúránknak ez az ága. Az iskolák szaporodtak, f azokban a képzett és hivatásuknak buzgalommal ( elő tanítók száma növekedett; az iskolák, főleg az állami és községi iskolák anyagi ügyei rendbe lio- | zattak, több helyen uj iskolaházak emeltetlek. Igaz, ] hogy ezzel a külterjes haladással nem egészen tartott lépést a belterjes fejlesztés és fejlődés ; e je Icnség azonban természetes: a népoktatás haladásának első sorban a feltételeit kell biztosítani, elő- * szőr iskolát kell állítani, az iskola belső életének fejlesztése későbbi teendő; fő dolog, hogy legyen 7nit tökéletesíteni. Ez a fejlő lesi iránya az egész ország népne- velésének is. A tantermek túlzsúfoltsága és elégtelensége országos baj, mely alól maga Budapest fő és székváros smn képez kivételi. 8 e tekintetben Ungvármegye nem tartozik a íegelhngyatottabbak közé; az ország törvényhatóságainak egy jó negyede a nó'pnevelós dolgában hátrább áll, mint a mi vármegyénk. A jelentésnek egy pár részletére térve át, különösebben azokra, a melyek Thuránszky figyelmét magukra vonták, konstatálnunk kell, hogy a túlságosan szigorúaknak tartott adatok, illetőleg állítások, részben valóban azok is. Az írni olvasni nem tudók százalék száma megdöbbentően nagy: vigasztalásunkra szolgál azonban az a körülmény, hogy azok az adatok nem legújabb keletűek, azok az 1S90. évi népszámlálás népmozgalmi adataiból vannak kivéve ; azóta 5 nemzedék került ki az elemi iskolából, tehát az írni és olvasni tudók száma jelentékenyen emelkedett. Az állami iskolai épületekre vonatkozó része a jelentésnek határozottan tulszigoru. Hogy 24 iskolának épülete „kritikán aluli, rozoga, setét, egészségtelen* 1 lenne, ezt csak úgy állíthatjuk, ha a közepes, vagy gyengébb épületeket mintaszerű épületekhez mérjük; ha azonban az átlagos mértéket alkalmazzuk, úgy a leggyarlóbb is megüti a „tűrhető“ mértéket. Lehetnének biz azok jobbak is, az bizo- uyos; csakhogy sok községben nagy pénzen sem lebet jó bórépületet kapni azon egyszerű okból, mert nincs; azon a heiyen meg, a hol volna, azért nem lehetett, mert a nagyon is szűkre szabott bérösszegekért teljesen megfelelő épületet nem adnak. Építeni kellene, de hát nem csak nálunk kell a jó iskolai épület, hanem az egész országban, és ha minden jogos kívánság teljesittetnék, m liiókat nyelnének el csupán az épületek. Annyi bizonyos, hogy ezek a milliók lesznek a legjobban elhelyezve, csakhogy addig a inig nincsenek, nem lehet azokat beépíteni s meg kell érni az olyan iskolaházakkal, a milyenek vannak. Az iskola nélküli községek száma is túlságos nagyra van felvéve. Tény, hogy a jelentésben íel- sorolt 20 községben nincs helyben iskola, de Ko- libábócz, Bállá, Osepely, Deug Láz, fíanajna, Jesz- treb, Kelecsenv, Kérész, Ketergóny, Kis-Szelmencz és Nagy-Ráth a velük őszenőtt, vagy hozzájuk közel fekvő községekkel egy iskolaközséget képeznek, a hol tanköteleseik iskolába járnak. A túlzsúfoltaknak nevezett iskolák inkább tul- répesek. Segíteni kellene ezen a bajon is, de hát lassan megy a szervezés, mert az anyagi erő mindenfelé csekély. Vigasztalásunkra szolgál, ha ugyan szomorodnunk r em kellene rajta, hogy a túlzsúfoltság sok más törvényhatóság területén > agyobb mint nálunk. A jelentésnek még egy erősebb állítására keli : reflektálnunk. Arra, hogy az ungvári állami iskolák! „elhelyezése már nem annyira tervszerű, mint öt letszerü munkára vall“, — valamennyi helybeli elemi iskolának tanterme kritikán aluli s inkább beillik putrinak, mint iskolának.“ Mi úgy tudjuk, hogy az ungvári állami iskolák tervszer üteg helyeztettek ej.' A központon van nak a felekezeti iskolák ; ;iz állatni iskolákat ott kellett elhelyezni, a hol nem voltak iskolák: a két külvárosban. S az iskolák virágzása mutatja, hogy jó helyekre tétettek. Az iskolai! épületeket lehetőleg [ egymás mellett kellett kibérelni, hogy osztályok legyenek képezhetők, ne legyen minden épületben egy egy osztatlan falusi iskola. Annyi bizonyos, hogy az épületek éppen nem mintaszerűek, de hogy azokon a pontokon, a me lyeken vaunak, a jobb épületek közé tartoznak, az is tagadhatatlan tény. ■. Általánosítva az összes ungvári elemi iskolákra az erős kritikái, annak túlzása még szeinbeötlőbbé válik. A gkatli tanitóképezde gyakorló iskolájar a gkat. leányiskola elemi osztályai, a ref. iskola, a rkat. leányiskolái Máriaházi tantermei, az állami iskola Benedek-féle tantermei tökéletesen megfelelnek a czólnak és a fel nem soroltak között is több az elég jól használható tanterem. Ezekben enyhítve meg azt a szerintünk is túlságosan pessimistikus felfogást, mely a kir. tan- felügyelő jelentésében az elemi iskolák külsejére vonatkozólag megnyilatkozik, ki kell jelentenünk, hogy nem gáncsolási szándék vezette toliunkat, midőn e sorokat papírra vetettük; csupán annak kimutatása vala a czéluuk, hogy tényleg a népne- yelés terén erőssebbek vagyunk, mint a minőknek látszunk. ügyminiszter a törvényhatóságot, hogy a knposi és szobránczi járásban rendszer.sittetni kívánt 1—1 uj szolgabirói állást az állami javadalmazás terhére el nem vállalhatja s ezen állások rendszeresítéséhez hozzá nem járul, a mennyiben a vármegye részére már előzőleg 6790 frtnyi póljavadalmazást engedélyezett, most pedig nincs abban a helyzetben, hogy újabb pótjavadalmazást engedélyezhessen. — A közgyűlés tudomásul vette. A kereskedelemügyi miniszternek a közdűlő utak törzskönyvezése tárgyában leérkezett rendelete foly- I tán az ügy kidolgozására s javaslattételre az alispán I elnöklete alatt Bacsinszky Ödön, Tamaskó Bálint, Czibur Vilmos, Lasztókay Béla és Tabódy Jenő bizottsági tagokból álló küldöttség lett megválasztva. A folyó évben működni hivatott sorozó bizottságok az alábbiak szerint választattak meg : a vármegye egész területére elnök: Kende Péter alispán, orvos: Bene Sándor dr. vármegyei tiszti főorvos. Ungvár város területére : h.-elnök : Tabódy Jenő, b. orvos : Oesterreicher Jakab dr, bizalmi férfiak: Lukács János, Rákosi János. Az ungvári járás területére : h.-elnök : Tabódy Jenő, h.-orvos : Friedmann Miksa dr., bizalmi férfiak Pribék Pál, Kende István. Vármegyei közgyűlés. — 189U. február 17. — A varmegye törvényhatósági bizottsága a főispán távollétében az alispán elnöklése alatt tarlotta ez évi első rendes közgyűlését, melyre nem nagy számban jelentek meg a bizottsági tagok. Az alispán féléves jelentésében terjedelmesen ismertette a letolyt évben tapasztalt jelenségeket s a közigazgatás minden ágazatára kiterjeszkedve részletesen számolt be az eredményekkel. A vármegye 189(3. évi háztartását megállapító költségelőirányzatot a belügyminiszter a 4 járási dij- noki állás javadalmazásának törlésével s az , utiátalány- nyal el nem látott tisztviselők útiköltségeire előirányzott 800 írtnak 500 írtra leszállításával jóváhagyta; jóváhagyta egyúttal a házi pénztárnak az 1894-ik évre szerkesztett számadásait is, melynek alapján a felmentvény úgy a főpénztáriaknak valamint az ellenőrnek megadatott. — Értesíti továbbá a belA kaposi járás területére: h.-elnök : Herczegh Károly, h.-orvos: Mijó Kálmán dr., bizalmi férfiak: Felföldy Ödön, Szilágyi Ferencz. A szobránczi járás területére : h.-elnök : Csuha Mihály, b.-orvos: Russay Lajos dr., bizalmi férfiak: Szabó Győző, Widder Jenő. A bereznai járás területére: h.-elnök : ifj. Rónay Antal, h.-orvos : tíosnyák Béla dr., bizalmi lérfiak : Adámkovics Jenő, Bradács János. A löldtnivelésügyi miniszter értesíti a vm. közönséget, hogy a mezőrendó'rségi kihágási bírságpénzeknek központi kezelése tárgyában hozott határozatotjóváhagyta; a rendelet az alispánnak adatott ki. Ugyanezen miniszter értesíti a törvényhatóságot, hogy a mezőgazdasági és mezőrendőrségi törvény végrehajtásával kapcsolatos ügyeknek ellenőrzésével Les- tyánszky miniszteri tanácsosi és Németh József miniszteri segédtitkárt bízta meg; ezen miniszteri leirat további közlés czéijából az alispánnal, a főszolgábirák- kal és Ungvár város polgármesterével fog közöltetni. Az állati hulladékok miként leendő megsemmisítése tárgyában kiadóit minis téri rendelet a vármegye főorvosával s az állatorvossal fog közöltetni vélemény- adás végett. Az egyes községek költségelőirányzatai, valamint zárszámadásai bizonyos módosítások és kipótlásokkal, — jóváhagyattuk ; egyesek pedig visszaküldetlek. Ezen tárgynál Fekésházy Lajos bizottsági tag azt indítványozta, hogy a körjegyzők minden évben számoltassák meg a községi bírákat a közvagyon kezelését illetőleg, a mennyiben a bírák minden 2 —3-ik évben változván, — egy bizonyos része a közvagyonnak kezeik közt elkallódik ; — Kende Zsigmond hivatkozik Császlócz, Kereknye, Kis és N.-Geőcz községek eseteire, hol ezen rendetlenségek concrét adatok szolgáltattak. Az alispán hivatkozva arra, hogy a községi számadásokat felülvizsgálni a községi képviselőtestület van hivatva a törvény értelmében, — az indítvány tulajdonképen tárgytalan ; a felhozott 4 községben tapasztalt rendetlenségre nézve pedig kijelenti, hogy a Fegyelmi vizsgálat a volt s időközben más körbe megválasztott körjegyző ellen folyamatban van s annak eredményéhez képest lesz a kellő intézkedés megtéve. — Thuránszky Tivadar, Nehrebeczky György, Grabovszky Román és Lörinczy Jenő felszólalásai s magyarázatai alapján a közgyűlés az indítvány lelett napirendre tért. Ezután Sztrajnyán községnek kérvénye került tárgyalás alá, mely szerint közgazdasági és közigazgatási szempontokból kéri a község, hogy Nagymihály zemplénmegyei községbe kebeleztessék. — Az alispán megokolása után, méltányolva a közgyűlés a község la■ kosainak kérelmét, elhatározta, hogy az átkebelezéshez azon feltétellel hozzájárul, ha Zemplénvármegye közön ■ sége kárpótlás lejében Ulics, Ulics-Kriva, Zboj és No- ; voszelicza községeket Ungvármegye területéhez hajland i : csatolni s ezen községeket nekünk átengedi. — Thu- i ránszky Tivadar ezen javaslattal szemben Deregnyő, : Abara és Ráska átengedését javasolja; a közgyűlés az • alispán előterjesztését tette magáévá s megbízta, hogy Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hiszszük, hogy tanfelügyelőnket a has ználni akará° legjobb szándéka vezérelte, midőn jelentését megírta s ha a legelőrehaladottabb vármegyét vette irányadóul, talán jogosan használta az általunk is kifogásolt erős színezést; de hát mi arra kérjük őt, ne alkalmazzon népoktatásunk külső viszonyainak megítélésében sem abszolút mértékét; van itt tenni való elég é les mindnyájunk számára akkor is, ha az átlagos mértékkel mérünk.
