Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-01-26 / 4. szám
ny. tanítót; a íelsd-ribnyiczeibe Köröskényi Ferencz ottani lakost; az Ungvár vidékibe Takács László áll. igazgató tanítót, a horlyóiba Keszler József gazdatisztet anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte és a valamennyit a házassági anyakönyvvezetéssel es a házassági kötésnél közreműködéssel is megbízta, valamennyinek egyenként 30 Irt évi íiszleletdijat állapítván meg. A mi a közigazgatási bizottságnak a 21 anyakönyvi kerületre tervezett segédjegyzöi és anyakönyvvezetői helyettesi állások iránt tett javaslatát illeti, e tekintetben kijelenti a belügyminiszter, hogy helyettesi állások szervezésére csak ott hajlandó, hol azt a viszonyok elkerülhetlen szükségessé tennék és megjegyezve, hogy túlságosnak találja azt a kívánalmat, hogy az uj segédjegyzői állások javadalmazásának egész terhét az államkincstárból tedezze, felhívja a bizottságot, hogy újabb s kisebb igényű javaslatot terjesszen elő és végül arról is értesíti a bizottságot, hogy hajlandó Ungvár a r. t. város mint anyakönyvi kerület részére egy 600 írt évi tiszteletdijjal javadalmazott kizárólag anyakönyv- vpzetöi teendőkkel foglalkozó anyakönyvvezető helyettest kinevezni, miért felhívja a bizottságot, hogy ezen állás elnyerésére széles körben hirdessen pályázatot s a kérvényeket véleményes jelentéssel terjeszsze fel. A közigazgatási bizottság megbízta az alispánt azzal, hogy a kinevezési okmányokat az állami anyakönyvvezető helyettesekül kinevezetleknek annak közlésével kézbesíthesse, hogy a közigazgatási bizottság elvárja ha- zafiságuktól, hogy a bizonyára csak ideiglenesen megállapítottnak tekinthető s már a legközelebbi jövőben is felemelés tárgyát képező tiszteletdijak mellett is a bizalmi tény jellegével biró kinevezés követelményeinek készséggel eleget fognak tenni. Elhatározta továbbá, hogy intéztessék újabb felterjesztés a belügyminiszter úrhoz egyrészről az iránt, hogy legalább is 11 anyakönyvvezetői kerületet képező körjegyzőségben tegye lehetővé anyakönyvvezető helyettesekként is működő hivatott és a helyviszonyoknak megfelelően, mindenesetre 400 Írttal javadalmazandó segédjegyző alkalmazását az ezzel járó költségtöbbletnek tárczája terhére elvállalását, másrészről pedig a mennyiben az Ungvár rt. város mint anyakönyvi kerületben kellő képzetséggel biró s kizárólag anyakönyvvezetői teendőkkel foglalkozó helyettes anyakönyvvezető 600 frt évi javadalmazással a kellő képesség és megbízhatóság követelményeinek betöltésével nem alkalmazható, az iránt, hogy ezen javadalmazás legalább is 800 írtra felemeltessék. Szomráky István az ungvári anyakönyvi kerület anyakönyvvezető helyettese beadványában, hivatkozva a születési és halálozási anyakünyvek vezetésével reá háramló igen súlyos feladatokra és kimutatva, hogy az állami anyakönyvvezetés megkezdése óta másnemű hivatalos teendők ellátása mellett 162 születési és 141 halálozási esetet vezetett már be, intézkedés téléit kért az iránt, hogy az Ungvárra kinevezendő önálló anyakönyvvezető helyettes részére a belügyminiszter által megállapított 600 frt tiszteletdijból, mig a kinevezés meg nem történik, a megfelelő mennyiség javára adassék ki és a kellő lépések megtétessenek az önálló közeg mielőbbi kinevezésére. A közigazgatási bizottság tekintettel az előzőleg meghozott határozatra, a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Az ungvölgyi vasút által elfoglalt területek kisajátítási vételárának mielőbbi kifizetése iránt már ismetelten intézett felterjesztésére a közigazgatási bizottságnak, értesíti a kereskedelemügyi miniszter a bizottságot, hogy a szóban lévő kérdésben intézkedésre az illetékes igazságügyminisztert kérte fel és hogy az ügyel hatásköre szempontjából befejezettnek tekinti. Ungvár és Beregszász között a közvetlen vasúti összeköttetés létesítése iránt Ungvár város tanácsa által tett előterjesztés folytán határozatba ment, hogy a beadványban jelzett módozat javaslatba hozatalát, hogy t. i. hogy Csapból az Ungvári hajnali vonat megérkezése után Bátyúig egy vonat indittassék, a bizottság felierjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. Az utadóhátralékokra vonatkozólag bejelentette az alispán, hogy azok összege egy egész évi útadó kivetés összegének felel meg, sőt Ungvár város hátraléka a város közönsége által fizetendő útadó teljes két évi összegével egyenlő. Ennél fogva a bizottság a behajtás sikeres foganatba vétele tekintetében igen erélyes intézkedéseket telt. Ezek után több fellebbezés, kérvény és a szakelőadók által előterjesztett ügy elintézésével a nagy tárgyhalmazzal bíró ülés véget ért. Magyar országos kereskedelmi kongressus. A magyar kereskedői körök régi óhaja teljesül, midőn a szervező bizottság megalakulva, kimondta az országos kongressus megtartását s a legfontosabb kérdések tárgyalását tűzte ki napirendre. Kívánatos lenne, hogy nemcsak a főváros kereskedői, hanem a vidék is teljes számban résztvegyen annál is inkább, mert alkalom nyujtatik, hogy mindenki panaszát, óhaját és kívánságát előadja s előterjesztéseit megbeszélés tárgyává tehesse. Nincs oly testület, mely időiől időre nem hívna össze congressusokat, mily fontos ez különösen ily hatalmas testületnél és éppen ezért nagyon óhajtandó lenne, ha az összes magyar kereskedelmi körök ösz- szetartásuknak és érdeklődésüknek személyes megjelenésükkel adnánk szép tanujelét. A congressus megtartására 1896. évi junius második fele tűzetett ki s hogy ez minél látogatottab legyen, a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi miniszter ur olcsóbb vasúti menettérti jegyek, a kiállítási igazgatóság pedig jutányosabb belépti jegyek által fogja a cpngressus létrejöttét előmozdítani, s esetleg olcsóbb lakásokról is lesz gondoskodva. A congressus napirendjére tűzött kérdések alant vannak felsorolva, felkéretnek mindazok, kik e con- gressuson részt venni óhajtanak, hogy már most Krausz A. és fia czégnél, mint a congressus szervező bizottsági tagokhoz forduljanak, hol a résztvételi aláírási ivek bejelentésre készen fekszenek. Krausz Emil. * Az 1896. évi országos kereskedelmi congressus napirendjére kitűzött kérdések: 1. A Magyarország és Ausztria között kötendő uj kereskedelmi és vámszerződésbe a magyar kereskedelem érdekében minő határozmányok felvétele volna kívánatos ? 2. Az osztrák-magyar bank kiváltságának meghosszabbítása alkalmával a magyar kereskedelem érdekében minő határozmányok felvétele volna kívánatos ? 3. Minő intézkedések által volna a kereskedőknek és kereskedelmi alkalmazottaknak agg korukban való ellátása biztositható ? 4. Minő gyakorlati intézkedések volnának a magyar ipar állandó pártolása érdekében, különösen a kereskedelem terén, hatályosan megtehetők ? 5. Kivánatos-e, s ha igen, minő irányban a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény (1868. VI. t. ez.) módosítása? 6. A hiteltörvénykezés térén minő reformok létesítése mutatkozik kívánatosnak ? 7. Kivánatos-e a főváros és vidék fennálló kereskedelmi testületéinek képviselőik összejövetele utján való központi szervezése ? 8. Minő intézkedések által volna a kereskedelmi szakoktatás és önképzés hazánkban leghathatósabban előmozdítható ? 9. Minő intézkedések által volna a fogyasztási adók beszedési módja a hazai kereskedelem tehermentesítése érdekében megváltoztatható ? 10. Kivánatos-e és minő irányban a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény revisiója 1 (Resolutio.) 11. Kivánatos-e és minő irányban a vándor ipar ügyének rendezése ? 12. Minő intézkedések áital volna a ezég bejegyzési kötelezettség pontosabb teljesítése és a ezég valóság elvének szigorúbb megvalósítása, — különös tekintettel a rövidített nevek mögött rejtőző álezégekre, biztositható ? 13. Minő reformok volnának a hazai kereskedelem érdekében a 111. osztályú kereseti adónál létesítendők ? 14. Kivanatos-e, hogy a 10 frton aluli számlák részére bélyegmentesség adassék? (Reselutio). 15. Kivánatos-e, hogy a fogyasztási szövetkezetek egyrészt külön kedvezményekben ne részesittesse- nek, másrészt nem tagokkal üzleteket ne köthessenek ? (Resolutio) Ungvármegye tanügyi állapota 1895-ben. A kir. tanfelügyelőnek a vármegye 1895. évi tanügyi állapotáról a közigazgatási bizottság elé 1895. deczember havi ülésében beterjesztett jelentése. Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! A lefolyt november havában teljesített hivatalos ténykedésemről számot adva, van szerencsém jelenteni, hogy miután rövid félévi itt működésem ideje alatt főtörekvésem irányát képezte a vezetésemre bizott e tan- kerület valamennyi tanintézetét úgy bel, mint külszer- vezelében, a helyzetadta itteni viszonyok figyelembe vételével megismerni s a tekintetes közigazgatasi bizottságnak azok állapotáról megfelelő szives intézkedés végett, már most tiszta képet nyújtani : egyébb folyó ügyek elintézése mellett, a részint személyes tapasztalataim, részint pedig irattáromban rendelkezésre álló egybegyüjtött s hatóságilag igazolt hiteles adatok alapján az 1894/5. statisztikát állítottam össze. Tekintve pedig, hogy a népoktatási törvény, midőn a népoktatás ügyének ellátását szabályozta, — magasztos intentiojának távolról sem az volt a czélja, bogy a községekben bármilyenek is csak iskolák legyenek, de az, hogy a népoktatási intézetek hatása, úgy általános közművelődési, mint állami szempontba), — a vallás erkölcsi alapon nyugva — magyar nemzeti czéltudatos népnevelést biztosítsa. Ezen alapelvből indulva ki, indokoltnak vélem, ha helyzetadta viszonyaink részletes feltüntetése mellett, — a tényleges állapotokat a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi VI. és XXVIII. t. ez. rendelkezéseinél fogva, a tekintetes közigazgatási bizottság előtt teljes megvilágításba hozom. Az országos statisztikai hivatal által kérésemre megküldött adatok szerint az 1890. évi népszámlálás, Ungvármegye 3229.70 □ kilométernyi területén 208 községben s az ezekhez tartozó 2 pusztán összesen 135.247 lakost állapított meg. A lakosok közül anyanyelvre: magyar 37.182; német 10.318 ; tót 40.035 ; oláh 94 ; ruthén 46.521 ; horvát 33 ; szerb 3 ; vendel 6 ; egyéb nyelvű 1055 : hitlelekezetre nézve : róm. kath. 28.863 ; gör. kath. 72 190 ; gör. kel. 47 ; ev. ref. 18.056 ; ág. ev. 516 ; unit 1 ; és izr. 15.599 ; egyébb keresztény hit- felekezetü 2. A vármegyében tehát minden □ kilométernyi területre átlagos számítás mellett 41.87 lélek s minden 100 lakosra 27 4 magyar ; továbbá : 7-6 német ; 34-4 ruthén ás 29-6 tót, 0'9 egyéb esik. Most járásonként a közművelődés haladását véve : 1- ször a bereznai járásban 34.242 lakos közül olvasni és Írni tud 2734 ; csak olvasni tud 702 ; sem olvasni sem Írni nem tud 30.806 : vagyis a lakosságnak 90%-a. 2- szor a kaposi járásban 30.626 lakos közül : o'- vasni és Írni tud 12.272 ; csak olvasni 2188 ; sem olvasni sem irni 16.166 ; vagyis a lakosságnak 53°/0-a. 3- szor a szobránczi járásban 25.764 lakos közül olvasni s irni tud 6531 ; csak olvasni tud 1744; sem olvasni, sem irni 17.489: vagyis a lakosságnak 68°/o-a. 4- szer az ungvári járásban 32.822 lakosság közül olvasni és irni tud 8061 ; csak olvasni tud 2388 ; sem olvasni sem irni 22.373 ; vagyis a lakosságnak 69%-a s végre : 5- ször Ungvár rendezett tanácsú városban 14.375 lakos közül olvasni és irni tud 6102 ; csak olvasni 265 ; sem olvasni sem irni 5426 ; vagyis a lakosságnak 47°/o-a. A tankötelesek összes száma 25.459. Ezek közül 6—12 éves 19.573, 12—15 éves 5886, Vallásra nézve : róm. kath. 5592 ; gör. kel. 2 ; gör. kath. 13.785 ; ev. ref. 3451 ; ág. ev. 54 ; izr. 2575. Nyelv szerint : magyar 8257 ; német 609 ; tót 7458 ; ruthén 9135. A tényleg iskolába járó tankötelesek közül mindennapi iskolába járt 8672 fiú, 8405 leány összesen 17.032, ismétlő iskolába járt 2280 fiú, 2351 leány ; iparostanoncz iskolába járt 360 fiú, alsófoku kereskedelmi iskolába 79 ; polgári leányiskolába járt 147 cheramikába 28 ; középiskolába járt 399 fiú, vagyis mindössze 22 676 tanköteles. Az iskolába járók közül vallásra nézve volt róm. kath. 5185 ; gör. kel. 2 ; gör. kath. 11.858 ; ev. ref. 3218; ág. ev. 52: izr. 2361. Nyelv szerint magyar 7894; német 513; tót 6774 ; ruthén 7495 vagyis összesen 22.676 tanköteles. Iskolába nem járt 1398 fiú, 1385 leány, vagyis összesen 2783 tanköteles. Ezek szerint az összes lakosságnak a tankötelesek 18 8%-át ; az összes tanköteleseknek az iskolába járók pedig 89 l°/o-át és végre az összes tanköteleseknek az iskolába nem járók 10 9°/0-át teszik. Az iskolába járók által a lefolyt szorgalom időszak alatt elkövetett 162.745 félnapi mulasztási esetből felmentetett 114.802 félnapi mulasztási eset. E mulasztások folytán befolyt 581 frt 80 kr bírságpénz. Az iskolából a 12 élet évök betöltése miatt kilépettek közül irni, olvasni tudott 4080 gyermek. Tankerületem 208 községe közül 186 községben van nyilvános joggal felruházott helyben iskola. Iskolázás végett 17 község és 2 puszta csatlakozik a hózzá legközelebb eső községekhez és végre 8 községben a nagy távolság és a nép szegénysége miatt sem iskola sem rendes iskolázás nincsen. Ezek szerint tehát a lefolyt 1894/5. tanévben összesen 238 népoktatási tanitézet volt, még pedig 40 állami ; 16 államilag segélyezett községi, 35 róm. kath ; 112 gör. kath. ; 33 ev. ref. ; 1 magán engedélyezett és 1 izr. ; fokozatra nézve pedig volt 1 polgári ; 237 elemi népiskola és 1 iparostanoncz iskola. A népoktatási törvény 59 §-át szem előtt tartva 198 vegyes, 19 fiú, 22 leány iskola, A tankerület 238 iskolái közül saját helyiségben 213, bérelt helyiségben pedig 26 iskola volt elhelyezve. Az iskolai épületekben volt tanítási czélra használt 273 tanterem. Hogy azonban ezek közül, — úgy mem különben a tantermek berendezését és felszerelését is illetőleg a paedagogia és közegészségügyi követelményeknek egészben vagy részben — hány felel meg, csak annak idején, ha azok állapotáról is személyesen meggyőződést szerezhetek magamnak, leszek bátor a köteles jelentést megtenni. Ez idő szerint csupán az állami iskolákra vonatkozó jelentést tettem saját hatáskörömben a magas minisztériumhoz, mely szerint 4 kifogástalan mintaszerű, 12 tűrhető és 24 kritikán aluli rozoga, setét, egészségtelen rossz épület. Ez azonban még sem annyira kétségbeejtő dolog, mint a községinél és a felekezeti iskolánál, mert az állam ha szükséges épit és megfelelő karba állítja azokat s legjobb feltevésem szerint már a legközelebbi jövő évre rendezve is lesznek azok ; ellenben a politikai és hitközségeknél már kétségbeejtőbb az állapot, mivel a nép nagy szegénysége s a több oldali megterhelés miatt pénzbeli áldozatra teljesen képtelenek a községek. A tankerület összes népoktatási intézeteiben működött 271 tanerő és pedig 234 férfi és 37 nő Ezek közül képesített 231, nem képesített 40 ; rendes 231; segéd 40. A magyar nyelvet bírja szóban és írásban teljesen 142 ; keveset 26 ; semmit 4 ; teljesen magyar 99. A tanítók közül természetbeni lakással és kerttel 253, nem birt 18, Az iskolák jövedelme és kiadása : Az iskolák évi jövedelme tett készpénzben 107.976 frt, terményben 14.202 Irt, összesen 122.178 forintot. Származott pedig ez : a) 384.168 Irt értékű ingatlan jövedelméből 15.429 frt. b) 110.743 frt tőke jövedelemből mint kamat 6587 > c) tandíjból — — — — — — — 16.133 > d) állami segélyből — — •— — — 42.579 > ej községi segélyből — — — — — 12.857 » t) egyházi segélyből — — — — — 11.3)9 * g) egyéb vegyes forrású segélyből — — 17.294 > összesen tehát — — — — — — 122.178 *
