Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

Alkotmányos életünk ezredéves fennállásának előestéjén visszapillantást vet a dicső múltra, az alkotmány megdönthetien épülete felépítésének ezeréves munkájára. Lelki szemei előtt vonulnak el az alkotmányos jogok megvédése s fejlesztéséért vívott politikai küzdelmek s dicső harczok ; midőn a vármegye kiváló jogok birtokában az áliainéletre döntő befolyást gyakorolt, midőn annak tevékenységében részt véve és rendelkezve részben a vér- s, más adók lelett is, hozzájárult az ország lennállását biztositó tényezők megvédéséhez. — A parlamentáris korszak beálltával a viszonyok változtak ugyan s némely, a vármegyék által gyakorolt jog örökébe az ország felelős kormánya lépett, de megmaradt a vármegyének a dicső név nimbusa mellett a jogok alapköve az önkormányzat s ebből lolyólag a jog, saját bizalmának letéteményezésére ruházni a közigazgatási tevékenység, a közszolgálat munkáját. Az újabb alkotmányos korszak megnyílta óta ma már hatodszor van alkalma gyakorolni a vármegye közönségének a tisztválasztás jogát, hatodszor van joga megválasztani azon tisztviselőket, kik hivatva vannak az adózó polgárok, a nagyközönség érdekeit s javát előmozdítani, Kifejezést adva végül a lőispán ur ő méltósága annak, hogy örömmel ül ő Felsége kegyelméből Ungvármegye főispáni székén, mert meg van győződve arról, hogy miként a múltban mindig a legképesebb s a legérdemesebb egyé nek választattak meg tisztviselőkké, a kikre a vármegye közönsége méltán büszke lehetett, úgy ezen hatodik alkalommal is minden emberi szenvedélytől menten a legigazságosabb színvonalon maradva, múltjához híven fogja a vármegye közönsége választási jogát gyakorolni és a midőn a maga részéről is kijelenti, hogy csakis a vármegye s közigazgatásának érdekeit tartva szem előtt, őt is csak a szoros igazságosság, pártatlanság s alkotmányos érzület vezérli A tisztújító gyűlést megnyitódnak nyilvánította. (Hosszas éljenzés.)

A főispán megnyitó után felállott Kende Péter alispán, s úgy a maga, mint tiszttársai nevében, meleghangú köszönet mellett, beadta lemondását, egyúttal átadta az őrizetére bizolt vármegyei pecsétet és a pénztár kulcsát, mire szót kért Tomcsányi László orsz. képviselő, biz. tag, és az egész közgyűlés egyhangú lelkes éljenzése között indítványozta, hogy fejezze ki a közgyűlés őszinte elismerését és köszönetéi a lelépő tisztikarnak, amelynek tagjai egytől egyig odaadó buzgósága gal és a legnagyobb kúteiességérzettel teleltek meg rájuk bízott teendők végzésében.

Tomcsányi indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, s a főispán az indítvány értelmében mondta a határozatot, mely szerint a közgyűlés a lelépő tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét szavaz.

Mielőtt a közgyűlés a választásokat megkezdette volna, a főispán által ajánlva egyhangúlag megválasztotta a tisztújító közgyűlés jegyzőjéül Tabódy Jenőt, ügyészül Lasztókay Bélát.

< Maga a tisztujitás majdnem egyhangú volt, daczára, Aogy_pgy az 1. aljegyzői, valamint a kaposi és nagy- Eereznai lt-ik szolgabirói állásra két-két pályázó akadt.

Az elnöklő főispán a szavazatszedő-bizottság tagjaiul He tie le in Károly elnöklete alatt Bánóczy Béla és Fehér Ákos biz. tagokat ajánlva, megkezdődött a választás, melynek eredménye a következő :

Alispán: Kende Péter.

Főjegyző: Tabódy Jenő.

T főügyész: Lasztókay Béla.

T alügyész: Lám Gyula.

Áryaszéki elnök: (Buday Miklós nyugalomba vonulása folytán) Horváth Dezső.

Árvaszéki ülnökök: Gsicsery Árpád, Dr. Pálfy Miklós.

I- ső aljegyző: Minay István, az ungvári járás volt (öszolgabirája 83 szavazattal Fekésházy Gyula 42 szavazata ellen.

II- ik aljegyző: Fekésházy Gyula.

III- ik aljegyző: Fehér Ákos.

IV- ik aljegyző: Szilágyi Sándor.

Főszolgabiiák: az ungvári járásban Lőrinczy

Jenő, volt nagy-berezneí főszolgabíró, a nagy-kaposi járásban Kusnyiry Gyula, a szobránczi járásban Kö- röskényi Elek, a bereznaijárásban Deák Bertalan volt nagy-kaposi szolgabiró.

Szolgabirák: az ungvári járásban ifj. Nehre- beczky György és Köröskónyi Béla, a nagy-kaposi járásban Bernáth Zoltán, a szobráncziban : J'omcsányi István, a bereznaiban : Kovássy Elemér és Blazsovszky Miklós dr.

Az alispán és a főjegyző megválasztatásuk után azonnal letették hivatalos esküjüket, inig a tisztikar többi tagjai a tiszteletbeli állások betöltése után telte le azt.

A tiszteletbeli állásokra kineveztettek a főispán által:

Minaji István I aljegyző t. főjegyzővé.

Dr. Preusz Adolf ungvári gyakorló ügyvéd t. fő- ügyészszé.

Gálócsy Zoltán számvevő t. főszámvevő.

Dr. Mijó Kálmán nagy-kaposi, Dr. Russay Gábor szobránczi járás és Dr. Weinberger Mór ungvári gyakorló orvos t. főorvosokká.

Iíj. Nehrebeczky György ungvári szolgabiró és Tomcsányi István szolgabiró t. tőszolgabirákká.

Kulin Aurél közig, gyakornok t. szolgabiróvá.

Dr. Özvegyi Ferencz csapi és Dr Gulacsy Árpád perecsenyi körorvosok t. járásorvosokká.

Az eskütétel után elhatározta a közgyűlés, hogy az ujonan megválaszt út, de betegen fekvő n.-bereznai főszolgabirótól az esküt Tabódy Jenő főjegyző, Lasztókay Béla t. főügyész, Kusnyiry Gyula nagy-kaposi töszolgabiró és néhány kaposvidéki bizottsági tagból j álló bizottság jelenléte mellett vegye ki.

Befejeződvén a választás, az elnöklő főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nyugalomba vonult Buday Miklós árvaszéki elnökről, ki 28 évi j hivatalos működése alatt teljes becsületességgel és köte- [ lességtudással telelt meg megbízatásának. Illőnek tartja, hogy ezért a vármegye törvényhatósági bizottsága fejezze ki köszönetét és elismerését jegyzőkönyvileg.

A közgyűlés lelkes éljenzése követte a főispán indítványát, mely szerint a nyugalomba vonult Buday \ Miklós volt árvaszéki elnöknek hivatalos működésében tapasztalt és kifejtett önzetlen munkálkodásáért a köz-j gyűlés jegyzőkönyvileg szavazott.

Ezen határozat kimondása után Török József főispán a tisztújító közgyűlést berekesztvén — egyúttal megnyitotta a rendkívüli közgyűlést, melynek tárgyát a különböző bizottságok megalakítása és kiegészítése képezte. M 'gválasztattak :

A közigazgatási bizottságba: Id. Nehrebeczky György, Ivántsy László dr., Novak Lajos, B«nkő József, Weinberger Albert 2 évre. Bradács Gyula, Szabó Endre 1 évre.

■A központi válaszMiáqyba: Adamkovics Jenő, Arky Fülöp, Bacsinszky Ódon, Berzeviczy István, Csuha Mihály, Fejér Ákos, Fekete Vincze, Felföldy Ödön, Firczák Gyula, Hehelein Károly, Horváth Dezső, Ivántsy László dr., Kende Mihály, Dr. Lüley Sándor, Minay István, Mocsáry Géza, id. Nehrebeczky György, Novak Lajos, Orosz Mihály, id. Rónay Antal, Dr. Spitzer Sándor, Szab.) Endre, Sztáray Gábor gróf, Tabódy Jenő, Tomcsányi László, Thuránszky Tivadar.

Az állandó választmányba: Árky Fülöp, Bánóczy Béla, Bene Lajos, Bene Sándor dr, Benkő József, Bernáth Dezső, Berzeviczy István, Bradács Gyula, Bruj- man Béla dr.. Buday Miklós, Cornidesz György, Csopey Gábor, Csuha Mihály, Czibur Vilmos, Dory József, Farkas Ferencz, Felföldy Ödön, Fejér Emmanuel, Fekésházy Lajos, Fekete Vincze, Firczák Gyula, Gébé Andor, Gébé Viktor, Grabovszky Román, Hampel János, Hó- doiy László, Hehelein Károly, Horváth Dezső. Herczegh

széttöréssel, porrázuzással fenyegetve azt a gyönge harmattestet. Velőtrázó sikolylyal ébredtem föl ; — az

ön nevét kiáltottam, asszonyom !

*

Szinte látom önt, a mint illatos szobájában, odadőlve fauteiljebe, mint egy klaszszikus szobor, előkelő gondatlansággal olvassa ez őrült, lázas sorokat. Hallom ajkainak csengő kaczagasát, midőn felkiált : én szegény, én szegény bolondom!

Pedig önnek nem szabad kaczagnia. Mindenkinek van joga nevetni rajtam, egész világ mondhatja, hogy őrült vagyok, csak önnek nincs joga ehhez, — mert én az ön őrültje vagyok, asszonyom !

*

Emlékszik-e meg a zöld rengeteg csendjére, erdő homályára ? Emlékszik-e még a gerle bugására, virág nyílására ? Lágyan zsongó szellő ingatta a százados tölgyek sűrű lombkoronáját, a támadt réseken át gyéren szűrődött az útra a reszkető napsugár. S midőn ott haladt mellettem, karomba fűzte karját, rám mosolyogva azokkal az átkozott kék szemekkel, vendég lopózott szivembe, kedves ritka vendég: a boldogság. És én szerelmet olvastam ki szemeiből, édes, boldogító szerelmet.

Ott, a hol nyugat felé egyszerre megszakad az erdőboritotta hegy, ezer ölnyi magasságban óriási sziklalap nyúlik ki a levegőbe. Tiszta időben tizennyolcz falut olvas a bámuló szem e helyről. Zongorkőnek hívja a nép, s képzelete szomorú regét fűzött hozzá.

Ott álltunk a sziklán, kéz a kézben, lábaink alatt tátongott a mélység, zöld tengerként hullámzott a fák összeolvadó koronája. Messzebb sárguló gabonamezők, vidám falvakkal tarkázott virághimes rétek olvadtak össze a levegővel. Úgy reszketett az ön keze asszonyom.

Én elmondtam önnek a bús regét a két szerelmesről, kik — mert nem lehettetc egymáséi — levetettek magukat e szikláról. A leány atyját, az agg Zongort, ki máshoz kényszerűé leányát, utánuk vitte a késő bánat.

Súlyos, nyomasztó gondolatok támadtak agyamban. Megdöbbenve olvastam szemeiből, hogy ön is arról gondolkozik, a miről én. Sietve vittem önt arról a helyről.

Nem lenne jó nekünk még egyszer oda menni,

aszonyom!

*

A mi helyzetünk egyre bonyolultabb lesz. Nem közelebb jő a megoldáshoz, hanem egyre távolodik tőle. Úgy vagyunk, mint a lepke, melyet a tenger hullamai fölé csalt a szellő, aztán nem engedte többé visszaszállni, s a szegény kis lepke elpusztult.

Mi is benn vagyunk az útvesztőben. Lesz-e! Ariadne-fonál, mely kivezet bennünket ?

Én tudnám egy erőszakos megoldását a dolognak. Adja nekem nőül a — leányát, asszonyom 1

*

Miért is szeret ön engem, ha nem lehet enyém ? Miért is szeretem önt, ha nem bírhatom ?

Nehéz gondolat, fájó érzés ez, ikertestvére a meg- őrülésnek. És egyikünknek sincs ereje lemondani, hanem bolyongunk tovább az uttalan vadonban, a fénytelen éjben.

Üldözzük egymást mint az égi csillagok, s nem fogjuk egymást elérni soha. Majd egyszer csak lehull az egyik csillag — vagy lehull mind a . kettő, asszonyom 1

Zoltán Vilmos. I

Károly, Ivántsy László, Kende Mihály, Kovács Károly, Lám Gyula, Lám Sándor, Lasztókay Béla, Lukács János. Mocsáry Géza, Muncsko Pál, id. Nehrebeczky György, Novák Endre dr., Novak Lajos, Orosz Mihály, Pólányi István, Preusz Adolf dr. Reisman Bertalan, Rónay Antal, Rochlitz Nándor, Seidler Lipót, Spitzer Sándor dr., Szabó Endre, Sztáray István gróf, Tabódy Jenő, Tomcsányi László, Tomcsányi Ödön, Thuránszky Tivadar, Vadász József, Virányi Sándor dr., Weinberger Salamon, Zoltsák János.

Az igazoló választmányba beválasztattak : Árky Fülöp, Kende Zsigmond, Orosz Mihály és dr. Preuss Adolf, a lőispán által kineveztettek elnökül : id. Nehrebeczky György, tagokul : Bradács Gyula, Fekete Vincze és Novák Lajos.

A bíráló választmányba: Hehelein Károly, dr. Ivántsy László, Pólányi István, id. Rónay Antal és Zoltsák János választattak meg.

Árvaszéki helyettes elnökül Csicsery Árpád első árvaszéki ülnök jelöltetett meg.

A vármegyei árvaszéken szavazattal bíró tagokul megválasztattak: Novák Lajos, Fekete Vincze, dr. Preuss Adolf, Lám Sándor, Lukács János és Hegyi György.

Megválasztattak továbbá: A vármegyei tisztviselői nyugdíjalapot kezelő választmányba: Hehelein Károly, id. Nehrebeczky György, dr. Preuss Adolf és Döri József; a körjegyzői nyugdíjintézet választmányába pedig id. Nehrebeczky György és Novák Lajos.

A törvényhatósági egészségügyi bizottságba : dr. Novák Endre, Hehelein Károly, id. Rónay Antal, Orosz'Mihály, Fekete Vincze, Felföldy Ödön, Ándrejko- vics Endre, Lám Sándor, Farkas Ferencz, Novák Lajos és Glück Jakab.

A községi s körjegyzői képesség megbirá- lására hivatott bizottság tagjaiul: id. Nehrebeczky György és Bánóczy Béla, jegyzőévé Fehér Ákos.

A gyümölcstenyésztés előmozdítására hivatott bizottságba elnökül: Hehelein Károly, tagokul: dr. Novák Endre és Bornemissza Zoltán és végül a vármegyei utakon teljesített építkezések és az utakra kifuvarozott anyagok felülvizsgálása és átvételénél működő bizottságba: Pribék Pál, Felföldy Ödön, Szabó Győző és Leboczky Aladár.

A rendkívüli közgyűlésnek befejezése előtt Bernáth Dezső országgyűlési képviselőnek általános helyeslés és nagy lelkesedéssel fogadott indítványa folytán a törvényhatósági bizottság méltatva a főispánnak nemcsak a tisztújító közgyűlés tartama alatt, hanem tőis- pánságnak egész ideje alatt tanúsított igazságosságát, a vármegye anyagi, szellemi s erkölcsi javának előmozdítására irányuló törekvését, melynél fogva mindig megtalálta az utat s módot arra, hogy a vármegye közéletében a békés egyetértés és családias összetartás nehéz s válságos viszonyok közölt is fenntartassék jegyzőkönyvbe foglalni határozta a vármegye közönségének a főispán iránt érzett hálás elismerését, főispáni működésébe helyezett bizalmát, s egyénisége iránt táplált mély tiszteletét s odaadó ragaszkodásának

A községek érdemes elöljáróinak figyelmébe.

1. Gyümölcsfa vadcsemeték adományozása. A töldmivelésügyi m. kir. minisztérium az 1896. év tavaszán díjtalanul ad vadonezokat a községi faiskolák részére. Ez iránti folyamodványok (50 kros bélyeggel ellátva) a töldmivelesügyi m. kir. minisztériumhoz január hó 31-ig terjesztendők fel. Lehet a kérvényeket január hó 24-ig alulírotthoz is beküldeni, mely esetben bélyeg nem szükséges.

2. Oltóvesszö kiosztás. A kassai, keszthelyi f. gazd. tanintézet, — rimaszombati, szentimrei töldmives iskolák, — nagyenyedi vinczellér képezde, valamint a tordai, tihanyi és lugosi állami telepekből 400.000 db. gyümölcsfaoltóvessző adatik ki díjmentesen az 1896. év tavaszán. Az ez iránti bélyegteten kérvények közvetlen az illető intézetek igazgatóságaihoz február hó 15-ig küldendők be.

3. Használt távirdasodronyok következő árakban adatnak el mélermázsánként:

5l,ljm vastag 9 Irt egy folyó kilométerre kell 155 klgr. 41/21%i * 9 > > > > >125 >

ém/m > 10 > > > > >55>

Ez iránt minden év január havában kell folyamodni a kereskedehnügyi m. kir. minisztériumhoz (50 kr. bélyeg.). — A folyamodványhoz 50 krral felbélyegzett igazolvány csatolandó a gazd. egylet, vagy a köz- gazdasági előadótól, hogy a sodrony gazdasági vagy kertészeti c/,élokra fog használtatni. A folyamodásban megjelölendő a táviró raktár is, hol a sodrony átvétele czélozlalik.

4. Előkészületek a faiskolához. A mezőrendőri törvény 33. §. szerint a községek legalább 400Q ölnyi faiskolaterület alapítására vannak kötelezve, Erre nézve legelső teendő a laiskolalerület kijelölése és bekerítése. Most van ideje az alkalmas anyag beszerzésének, hogy tavaszkor a kerítés csinálásához azonnal hozzá lehessen Ingni. A faiskolák felállítására kitűzött egy évi határidő már lejárt, s a törvény 48 §. értelmében, ha a megszabott határidő alatt a faiskola megfelelően be nem rendeztetik, az a hibás elöljáróság költségére a hatóság által rendeztetik be, illetve hozatik rendbe.

5. Hernyó-fészkek leszedése. A fenti törvény 50. § szerint minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, de legkésőbb inárczius hó végéig a gyümölcsfákat a hernyófészkektöl, lepketojásoktol megiisz- titani, s ezeket összegyűjtve elégetni. Az 52. szerint