Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM Ungvár, vasárnap, 1895. augusztus 1833. SZÁM SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ' ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részéilletők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A kibontakozás utján. ii. Előző ezikkünkben a kibontakozás útjára térésünket igazoló jelenségekre mutattunk rá, a melyek között azt tartjuk a legjelentékenyebbnek, hogy „Ungvár város ügye ma az egész közönség ügye.“ Ez a fődolog; mert ha egy nagy közönség felismerte a ezé11, mely felé törekednie kell s meg van benne az akarat e czélfelé való törekvésre, ez a közönség, mely nem százszemű, mint Argosz, hanem sok ezer szemű, bizonyára meg fogja találni az eszközöket is, a melyek a czél elérését biztosítják. Ennek a sok ezer szemű hatalmasságnak vélünk szolgálatot tenni, midőn a kibontakozás eszközei közül egy párra rámutatunk. Az első a minden tekintetben kifogástalan tisztikar. A „kifogástalan“ jelző alatt azonban nem magát a puszta becsületességet, a tisztakezüséget értjük (bár erre, mint a közhivatalviselés legfőbb kellékére, igen nagy súlyt helyezünk), hanem a rátermettséget is. Többször hangoztattuk, hogy rendes viszonyok között, midőn „a vizek csendesek“ midőn a tisztviselő-karra nem vár egyéb feladat, minthogy a nyugalmas vizen a város hajóját tovább dirigálja, elég qualificatio a becsületes jóakarat; ma azonban, midőn a szirtek közül kell kivezetni a város hajóját, az ilyen képesítés magában véve nem elég. Ma Ungvár város, bármely tisztviselőjének alaposan kell éretnie azt az ügykört, melynek betöltésére vállalkozott, e mellett ambitióját kell, hogy képezze, hogy munkakörét kitünően betöltse s ez által a város jóltevője közé emelkedjék A mely tisztviselő ma a városi hivatalban csupán a megélhetés eszközét keresi, jobb, ha mielőbb máshol üti fel sátorfáját; mert ma nálunk, Ungváron, a városi hivatal viselése nem kenyér, hanem hivatás. Tudomásunk szerint legközelebb a város tisztviselői közül többen, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy a városi hivatalt, hivatásnak tekinthessék, el fogják hagyni Ungvár város szolgálatát. Elhatározásuk és eljárásuk becsülést érdeme], helyesen cse- lekesznek, ha nyíltan szakítanak azzal a foglalkozással, a melyben sem a közönségnek sem maguknak a lehető legtöbb hasznot nem biztosíthatják. A közönségre e kilátásban levő változások folytán az a semmi esetre nem kicsinylendő feladat vár, hogy biztosítsa azokat az erőket, a melyek a nehéz hivatást derekasan be fogják majd tölteni, a mely erők a hivatal viselés által áldozatot fognak hozni a városnak. Ha talál a közönség ilyen férfiakat a város kebelében, szólítsa fel őket, ha nem talál — a mennyibeu az illető állás természete megengedi — szélesebb körre terjedő keresés és kellő anyagi áldozatok utján biztosítsa a megfelelő erőket. Azt hisszük, a közönség a maga kárán győződ- hetett meg a közmondás igaz volta felől, hogy „olcsó húsnak híg a leve.“ A tisztikarnak megfelelő restaurálása azonban még nem elég, a tulajdonkópeni érdemleges munka még csak azután következik. A semmi mellékérdek, ,>jy tekintet által nem befolyásolt auminisztrátiónak legközvetlenebb feladata lesz, hogy a törvények és szabályrendeletek alkalmazásában kivételeket ne tegyen, kíméletet csak abban az esetben tanúsítson, mikor annak helye van. Mit szóljunk ahhoz a valóban szégyenletes állapothoz, hogy míg a fogyasztási adóban a legnyomorultabb utszéli koldus is lerója a maga adóját azért, mert a város falai között tengeti életét, addig vagyonos polgárok kisebb tőkéket képező adóösszegekkel vannak hátralékban és arra kényszerítik a várost, hogy uzsora-kölcsönökkel tengődjék máról holnapra ! A kibontakozás érdekében a további feladat, akként használni ki a közjövedelmeket, hogy a siker szemmel látható [egyen, hogy a polgárság bizalma teljes legyen s az önbizalom mindenkinek lelkében erőre kapjon. Ebből a szempontból szerfelett kívánatos, hogy a város ne szorítkozzék a puszta megélhetésre. A haladás tényei szemmel láthatók is kell, hogy legyenek. Ezeknek imponálniok s a szebb, a jobb jövő reményét kell bőséges táplálékkal ellátniok. Hogy példával világítsuk meg e követelésünket, a Fejér hajót, mikor annak sokszoros haszonnal való felépítésére alkalom kínálkozik, nem szabad tovább tűrnünk, hanem ki kell építtetni. A kishitűség politikája, valamint az egyesek, úgy a nagy közönség életében is a lehető legrosszabb politika A kéz ügyessége. Felbátorítva az >Ung< tek. szerkesztőjének azon ténye által, hogy a Szlöjdről írott czikkecskémnek a legközelebbi alkalommal helyet adni szíveskedett, ezúttal a kézügyességi oktatás nevelésügyi és ipari jelentőségéről kívánok egyet-mást elmondani. Az érvényben levő tanterv minden iskolában olyan nagy ismeret-anyagot sorol tel, hogy a sok tanulni való a tanulókat teljesen leköti. A tanitók s tanárok ezt már rég - tudják * a Ifcstgyakui iátokká-: és jatetrokkai igyekeznek a túlterhelésnek gátat vetni. A játék helyesnek bizonyult ; mert a gyermek otthoni életét észrevétlenül bevezeti az iskolai életbe. A játék gyönyörködteti a növendéket s mig változatos az, addig kedve telik benne, s csakis addig nyújt élvezetet a gyermeknek, mig az tart, sokkal kedvesebbé, vonzóbbá lesz, ha mulatságának eredménye folytán szemei előtt van, a játékszerüleg elkészített tárgy. A szlöjd lesz ezután kedves és hasznos játéka a tanulónak ; örömmel veszi majd kezébe a fűrészt s lassan készíti a már megmagyarázott tárgyat. Mikor készen van vele, örömmel s némi büszkeséggel tekint rája, mint alkotó erejének szem előtt levő bizonyítékára. Kedveltté lesz előtte a munka és szorgalma l napról-napra tokozottabb lesz. Ez a munka a növendékA brüxi és laibaehi katasztrófa okai. Brüxben, Csehország városában, f. évi jul. 19. és 20-án íöldsülyedés következtében 35 ház elsülyedt, ugyanannyi a vasútállomás körül annyira megrepedezett, hogy lakóiknak aug. 8-án újra ki kellett belölök vonulniok. Két ezernél több ember lakás nélkül maradt. Brüx a cseh Érczhegység és az úgynevezett Közép hegység (Mittel-Gebirge) között fekszik az Eger-völgyi vaspálya mellett, melynek állomása alatt és mellette egy kráterszerü tölcsérben a laza homok alá ereszkedik any- nyira, hogy a pálya vas sinei és talpfái csak a légben csüngnek, a rettenetes abysso-vulkánikus gödör lelett. Keletről van egy régi hosszúkás bazalt kitörés, melynek homorúbb oldalán fekszik a város. Hasonló ezen bazalt a Középhegység egyéb bazaltjához, mely sok egymással egyenközü löldrepedésböl tört elő s kúpjai eltartanak az Elbáig, sőt ennek forrásáig, Trautenauig. Nyugotról, Brüx városától, még hatalmasabb a bazalt. Karlsbad és Saaz közölt nagy hegyhátat képez, melyben öt-hat lávaömlés fekszik egymás-hátán s a lürdö vendégsereg szívesen látogatja, hogy lássa az úgynevezett törpe lyukait (Zwerglöcher), melyek a bazalt-láva által elöntött egykori fennálló falörzsek hátrahagyott nyomai, Elébb azt hitték, hogy Brüx barnaszén bányája szakadt be, de a bányamérnök állítása szerint a bánya a katasztrófa helyéig nem is ér. Randa tanár, kir. tanácsos, s a bécsi felsőház tagja, vitatja a prágai Politik, és Neuestes Wiener Tagblatt aug. 2. számában, hogy a bányaíársulat köteles a házakban esett kárt megtéríteni, de beismeri maga is, hogy a bánya csak közel van a katasztrófa helyéhez. Igaz ugyan, hogy két bányász hallotta a viz betörését a bányába, az erős légáram el is oltá lámpájukat s lármájukra elmenekült a sok bányász egyet kivéve, kit hihetőleg a viz szorított oda : de az, hogy maga a telület száraz homoka szakadt volna a tárnába, az eddig konstatálva nincsen. Mindebből az látszik, hogy ott a sülyedés helyén bazalt kráter van, mint nálunk Bodrog-Szerdahelyen, mely szintén tele van futóhomokkal és kisebb láva- pogácscsal, melyre ha feljut egy-egy cserebogár, mentve van, különben elgyengül és ott vész a laza homokban, mivel benne megfeszülni és tovább repülni nem képes. Ezt az 50 kataszt. boldnyi területet beültető a zemplényi gazdasági egyesület filoxera-mentes szőlővel. Ez anhomok sülyedt alá Brüxben az üres kráterbe, s kiszórná onnan a vizet, mely a közeli bányába szakadt. De mi okozhatta e sülyedést és azt az erős légáramot, mely a bányászok lámpáit odalent a bányában eloltotta ? Kétségkívül a földalatti gázok feszitő ereje, melyet a pyriphlegelon a löld kérge alatti olvadt állapot- és mozgásban levő láva áramlat annyira nyom, hogy a kráter elmállott aljában lévő agyagot (Wacke) feiszakitá s a homok aláhulásának, valamint a benne összegyü- lemletc viz eltolyásának utat nyitott. Ismeretes dolog, hogy a földrengések a hegyek irányát parallel követik. Úgy van ez az Eger tolyó völgyében is, tövében a cseli Érczhegységnek, mely Szászországnak hajlik ; erről tellát nagy löldrepedéssel bir, mely a telolvadt löld, pára és gázok áramlatának any- nyira kényelmes utul szolgál, hogy daczára az áramlatoknak a földrengés maga elmarad. Előre kell bocsátanoin ; hogy Naumann Geogno- zipjával tartok, ki a löldrengéseket Perreyvel együtt a föld ezen vulkánikus áramlatából magyarázza (I. kötet. 82. és 83. §) s jegyzékében megemlíti dr. Clemens tanárt, ki a középponti, vonalos és harántos földrengéseken kívül azoknak köralaku successziójáról, propagá- cziöjáról (Peterman földrajzi közleményeiben) beszél, melyet én a Magyar-Állam 1»80. decz 22-iki számában a közönség figyelmébe ajánlottam. Ezen, a kör kerületében megújuló, elterjedése a földrengéseknek nálunk Magyarországban azóta bebizonyult. Ennek a körnek, a zágrábi földrengés alkalmával Jászberény volt középpontja, ahol az 1807-iki földrengések is végződtek. 15 év alatt ezen középpont mintha Kalocsa leié nyomult volna Délnyugotnak, hogy most már kerülete Laibachot érinti és ez épen oka a bajnak, mivel oly helyre, mondjuk, zsák-utezába került, ahonnét szabadulni, nyugodtan tovább menni nem képes és hus- vét óta folytonosan tart, daczára az Etna és Vezúv kitöréseinek. mely utóbbi Néró császár idejétől fogva, soha sem dühöngött oly mérgesen, mint most. Hasonló ez az eset a bélgörcshez, a kólikához, a földben ezt a láva-áram, & tulhevitett vízgőzök és fejlődő egyéb légnemüek okozzák. A földnél a beleket helyettesítik a földkéregnek repedései, melyeknek irányára enged következtetni a hegyek és folyó vizek vonulata ; főleg ha ezek balra csavarodva több folyónál, mint a Dráva, Száva, Mura és Salzach ugyanazt a vonalat mutatják, ráfoghatjuk bátran, hogy ott a föld végig van repedve. Eljutott tehát a földrengés f. év husvét első napján a szerencsétlen Laibachig, mely körül van véve olyan földíelelti és földalatti hegyekkel, melyeket a földrengés, respekive az ezt okozó áramlatok át nem törhetnek. A zágrábi földrengés nyert ugyan egyszer utat az Alpesek alatt s exploziójával megrázta Düsseldorfot; a laibaehi első földrengés is talált lyukat magának és megingatta a Belgium déli részében tekvő Ninest, de ennyi volt az egész : a zágrábi csak folytathatta rendes útját Leóban, Bécs-Ujhely, Galiczia, Máramaros, Erdély és Szerbiának tovább, de a laibaehi ott rekedt a triás mészkövek alatt, melyeket csupa vulkánikus és pluto- nikus sűrűbb kő- és földnemek vesznek körül. És pedig : Grácztól a Gross- Glöckner hegyéig sok az Alpe- sekben a kristályos mészkő, a márvány, mely csak akkor lesz azzá, ha érmtkezhetik plutonikus, azaz földalatti lávás anyaggal. Onnét kis megszakasztással, melyben Ober-Drauburg fekszik Bazalt forma kitörésével, van Brixen és Klausentől a föld színén is látható az a sok bazalt a Gárdató keleti oldalán Viezenza Este városáig és itt oly hatálya van a föld vonzó erejének, a Lapunk mai számához fél Ív melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
