Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

XXXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasárnap, 1895. augusztus 11. 32. SZÁM.

SZERKESZTŐSE« :

Megyeház-tér I. szám, I. emelet.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak e1. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap megjelen minden vasárnap.

KIADÓHIVATAL:

Székely és Illés könyvnyomdája.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. félévre — 2 » Egyes szám 10 kr.

HIRDETÉSEK

előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. DNG VARMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

A kibontakozás utján.

i.

Valamely községre nézve a lehető legszerencsétlenebb helyzet, ha a kettős szegénység átka nehezedik rája. Ez a mi egyetlen városunknak, Ung- vár városnak a sorsa. Szegény először azért, mert polgárai szegények, az élet mindennnpi bajaival küzdenek, a megélhetés gondjaival bajlódnak, és szegény másodszor azért, mert mint intézmény vagyontalan és fülig el van adósodva.

A mely községet a kettős szegénységnek ez az átka sújt, ott egészen természetes dolog a stagnálás, mely napjainkban a hanyatlással egyenlő.

A szegény polgárság roskadozik nálunk a közterhek súlya alatt; pedig ezek a közterhek nem általában nagyok, hanem csak Ungvárra nézve azok, a hol nincs kereset, a hol nagyon gyarlón fizeti ki magát a munka. A szegény polgárság úgy ruházatban, mint étkezésben és kényelmi csikkekben keveset, és selejteset fogyaszt ; már pedig egy városnak maga a város polgársága a legfőbb fogyasztó közönsége. A hol e\ a fogyasztó közönség erőtelen, hol e miatt a pénz kevés, ott a közjólétről szó sem lehet; ott a stagnálás a természetes helyzet, főleg, ha a község mint. intézmény is szegény, s az elevenebb, a pezsgőbb élet kezdeményezésére képtelen.

Az utóbbi esetben még jobban szenvedi a városi polgár nyomorúságát, mert elhagyatottnak is érzi magát s e miatt a kishitűség erősebben befészkeli magát a szivébe. Az el hagyatottság érzete különösen akkor vészén rajta erőt, ha a mellett, hogy a külső haladásnak, lakóhelye emelkedése tényeivel nem találkozik, megfelelő, a közjót szivén viselő elöljáróságba sem vetheti bizodalmát. — És igy volt s részben még ma is ez a helyzet Ungváron. Ennek a sanyarú állapotnak, ennek a kettős szegénységnek lehet tulajdonítani; hogy bármerre járjon -keljen is az ember széles e hazában, mindenütt a haladást, a közjóiét emelkedését tapasztalja és sehol sem látja azt a inaradiságot, mely Ungvár várost jellemzi.

Mennyire más a helyzet ott, a hol a viszonyok legalább annyiban kedvezőbbek, hogy csak az egyik tényező szegény; vagy a város mint intézmény, vagy pedig a polgárság. Az első eset Szat- máron, a második Munkácson fordul elő ; mindazonáltal szemlátomást nő, fejlődik mind a két város.

Szatmáron kétszer akkora adót fizet a polgárság, mint nálunk ; de fizeti nagyobb panaszok nélkül, mert birja s mert ezen nagyobb adó nem csupán a város életének tengetésére való, hanem a fej lődósre, a haladás közintézményeinek biztosítására is jut belőle. Ott a város nő minden tekintetben, a fogyasztás hatalmas arányokban növekszik; ott az adó befektetés, mely a polgári jólét emelkedésének szempontjából is kifizeti magát

Munkácson a városnak mint intézménynek van nagy hatása a polgárság önbizalmának ébrentartására, munkakedv s ezzel a jólét fokozására. E gazdag város egymásután létesíti a közintézményeket; a város haladása szembeszökő. Emel teld) fejjel jár ott a szegény polgár is ; mert ha nem is használ hatja e szót az „enyém“, használhatja ezt a másikat, a „miénk“. — A hol a város mint intézmény gazdag, ott az adó kevésbbó nyűgözi le a polgárt; több erővel és nagyol)!) kedvvel élhet saját egyéni jóléte előmozdításának.

A mi Ungvár városunk bizony minden tekintetben szegény ; szegény a kibontakozás módjainak

kijelölésére, az eszközök kiválasztására hivatott

__ '•

férfiakban is. Emlékezzünk csak vissza a közelmúltra, mikor polgármestert kerestünk!

Ilyen körülmények között nem csoda, ha a kishitűség fészkeli be magát az emberek leikébe; ha a helyzetet sötótebb színben látjuk, mint a milyen az tényleg. A kishitűséget egyébiránt nagyban növelte az a körülmény is, hogy az anyagi helyzetről senkinek sem volt tiszta képe; nem volt elég a város különben desperatus állapota, az emberek még rémképeket is alkottak maguknak hozzá.

Újabban Ungvár város helyzete határozottan javult; minden kétséget kizárólag a kibontakozás utján vagyunk.

E javulást három nagyjelentőségű tény igazolja, az egyik az, hogy ina már tiszta képünk van a város anyagi állapotáról ; van alapunk, melyre számításainkat építhetjük, melyről jövő cselekvésünket irányíthatjuk.

A javulás másik ténye, hogy a város ügye ma már nem egy-kát tollasodó ember és klikk ügye, hanem az egész város közönségének ügye. A közönség érdeklődése úgy a tanácsban, mint a bizottságokban azon férfiak kezébe adta a vezetés gyeplőjét, a kik önzetlen becsületességgel állanak őrt a közérdekek mellett.

Ennek lehet és kell tulajdonítani harmadszor azt az örvendetes tényt, hogy a közjöveüehnek lehető legintensivebb kihasználása mellett immár a vármegye törvényhatósági bizottsága által is elfogadott 1S95. évi költségvetésben 62%-ról 34l/2 °/o-ra szállott alá a községi pótadó.

Kétségtelen tehát, hogy a kibontakozás utján vagyunk és ha elég erősek leszünk arra, hogy róla le ne térjünk, pár óv múlva, mikor abban a helyzetben leszünk, hogy közterheink egy részét a haladás intézményeire fordíthatjuk, szebb napok virradnak reánk.

Városi közgyűlés.

Ungvár város képviselőtestülete folyó hó 9-én rendkívüli gyűlést tartott, melynek lelolyásáról az alábbi tudósítást közöljük :

Első sorban a villanyvilágítás ügyében, a lapunk más helyén tüzetesen ismertetett ajánlatokkal toglalko- zott a közgyűlés. Az ajánlatokat, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatát, mely szerint úgy a Ganz és Társa, mint az Egger és Társa ezég megbízottai szóbeli tárgyalásra hivassanak meg, mielőtt a közgyűlés érdemleges tárgyalásba bocsátkoznék, ellogadta a közgyűlés.

Ember János szerint az Egger és Társa ezég ajánlala oly sokkal kedvezőbb, mint a Ganz és Társáé, hogy ha egyébként az Egger-czég föltétien megbízhatósága minden kétségen felül áll, a város érdekében fekvő dolog volna ajánlatának elfogadása. Miután az ügy letol alaposabb tájékozottsága nincs, indítványt nem teszen.

Mocsáry Géza tiszti ügyész azt a felvilágosítást adja, hogy a Ganz és Társa ezég a leglényegesebb engedményeket a tárgyalás folyamán fogja tenni s további engedmények a szóbeli egyezkedés esetén, az Egger-czég részéröl is kilátásba vannak helyezve ; ugyanazért a pénzügyi és gazdasági bizottság ajánlatának elfogadását javasolja. Erre a közgyűlés a pénzügyi bizottság javas- lalát egyhangúlag elfogadta.

A fogyasztási és italadók biztosítása tárgyában tartandó tárgyalásra a képviselőtestület Lüley Sándor dr. polgármestert, és Mocsáry Géza tiszti ügyészt küldötte ki.

Vitára adott alkalmat a tanácsnak a pénzügyi bizottság által elfogadott azon javaslata, hogy az 1896 évtől a város építkezési munkálatainak vezetésére 300 frt liszleletdijjal állandó műszaki közeget alkalmazzon.

Rákosi János ellene van a javaslatnak, mert a város nein épit, nem burkol. A ini kis munka akad, ahhoz nem kell állandó mérnök, a képviselőtestületből önként vállalkoznak majd szakértők, a kik a kevés munkát díjtalanul lógják teljesíteni.

Tücbler Sándor dr., elvben helyesli az állandó szakértő alkalmazását; csakhogy az alkalmazandó személyre vonatkozólag nem kívánná már most megkötni a képviselőtestület kezét. Ezen megbízást pályázat u(ján óhajtaná az illető szak-közegnek megadni.

Mihalkovich József az állandó szakértő alkalmazásának szükségét hangsúlyozzamert a városi munkálatok azt szükségessé teszik. Ezen szakértőt, miután ez nem lesz különállás, nem kell pályázat utján megválasztani.

Mocsáry Géza szerint nem uj állás betöltéséről, csupán egy állandó jellegű megbízásról van szó. Erre tehát nem pályázat utján, hanem a javaslat szerint kell az illető műszaki közeget megnyerni.

Ember János szintén szükségesnek tartja az állandó műszaki közeg) alkalmazását. Az elhibázott, megtelelő szakértelem nélkül foganatosított építkezések, melyek, mint a kaszárnyád, százezreket emésztettek meg, a felelős szakértő alkalmazásának szükségességét bizonyítják. Ezen okból az önálló tiszti állás szervezését is indokoltnak találná. (Ellenmondások.)

Rákosi zárszóval élve, azt válaszolja mindezekre, hogy a városi építkezések vezetését és felülvizsgálatát teljesiti a kir. építészeti hivatal ; más szakértőre tehát nincs szükség.

Mocsáry Géza szerint az építészeti hivatal ilyen munkálatok végzésére rá nem szorítható s mert különben is nagyon el lévén foglalva, városi megbízásokat csak késedelmesen teljesíthetne.

Reisirmnn Mór felfogása szerint a szóban levő ellenőrzési munkák vezetéséért fizeti a város Klein Andor utmestert. Egy munkáért dupla díjazás nem járhat.

Lüley dr. polgármester konkrét adatok felsorolásával bizonyítja, hogy a városnak állandóan vannak építkezési munkálatai s hogy az állandó szakértő alkalmazása nagyon is a város érkekeben fekvő dolog ; mire a közgyűlés az állandó szakértő alkalmazására vonatkozó javaslatot elfogadja.

Glück Jakab és társai, fogyasztási adókezelők a szabályszerű biztosítékot letevén, a régi biztosítékukból elzálogosítod 1200 frtos regale-kötvénynak kiváltására és kiadására vonatkozó pénzügyi-bizottsági javaslat névszerinti szavazással egyhangúlag ellogadtatott. Éhez képest megbízta a közgyűlés a polgármestert, hogy a zálog kiváltására egy 1200 frtos kölcsön-kötvényt állítson ki. E kötvény a felveendő kölcsönből lesz kifizetve.

Erőn Mayernek vállalati összeg czimén 1754 írttal tartozik a város, mely összeg fejében a felveendő kölcsön realizálásig az összegből egy általa értékesítendő kölcsön-kötvényt kér. A pénzügyi bizottság javaslatához ; képest a képviselő-testület a kötvény kiadását elhatározta. A kötvény után 1896. jan. 1-ig a kamatot Krön fizeti.

Kacsul: Elek adóügyi tanácsnok, Papp Károly és Goics István írnokoknak a képviselőtestület 70—70 Irt segélyt szavazott meg.

Majd a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának, Farkas Ferencz városi rendőr-kapitányra vonatkozó, lapunk egyik előző számában tüzetesen ismertetett Ítélete olvastatott fel, gyakori derültségre és közbeszólásokra adva alkalmat. Az ítéletet a közgyűlés tudomásul vette.

Ezután ugyancsak Farkas Ferencz ügye következeit. Miután >egészsége még nem állt teljesen helyre* (gúnyos nevelés) s mert fegyelmi ügye sincs végleg befejezve, újabb 6 beli szabadságot kér. (Felkiáltások: megadjuk ■— örökre !) A polgármester előadja, hogy a kért 6 hétből a tanács hatáskörében megadott 14 napol ; e többi négy hét megadására, vagy megtagadására a képviselőtestület illetékes. (Zajos felkiáltások : nem adunk semmit ! pusztuljon ! akasztófát neki !)

Nagy nyugtalanság és izgatottság közöli emeli szót Spitzer Sándor dr. Felfogása szerint akár jobbra, akár balra határoz is a képviselőtestület, a közóhajnak eleget nem tehetünk. (Közbeszólás: nem bizony !) Ila megtagadjuk a szabadságot, Farkas elfoglalja hivatalát, mely cselekedete beláthatatlanul sajnos következményeket vonhat maga után*), ha megadjuk, a mostani állapotot hosszabbítjuk meg. A két baj közül válaszszuk a kisebbet, adjuk meg a kért szabadságot.

Ember János abban a meggyőződésben van, hogy okosabbat nem tehet a képviselő-testület, minthogy a Spitzer dr. indítványát elfogadja. A szabadsági), egyébiránt e hó végéig javasolja megadni. Addig eldől a Farkas ügye és pedig olyan alaposan kigyógyul (derültség), hogy sohasem teszi be a lábát a kapitányi hivatalba.

*) A szónok ill arra czéloz. hogy a polgárság erőszakkal készül Farkast hivatala elfoglalásában meggátolni. (A tudósitó.)

(Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.